Bereg, 1876. (3. évfolyam, 1-18. szám)

1876-01-01 / 1. szám

a tüzet, tűzpadokat rakott, az állatok csontjait meg­hasítván, a velőt megette, vadállatok bőreibe és kallózott fakéregbe öltözködött és állatfogakkal és korállal diszite magát. Broca szerint a barlanglakó ember — ellenkezően Vogt állításával — alacsony volt, keskeny fejjel, beálló homlokkal, ferdén álló állcsonttal; ilyennek találták Spring és Schmerling a belgiai, Link és Schlotheim a kösztriczi, Lund a brazíliai, és Castelnan a peruai barlangokban és üregekben. A Neander-völgyben 1856-ban talált koponya, dr. Fuhlrott és Schaafhausen leírásaik sze­rint alacsony, keskeny s lenyomott homloka volt, rajta a szemöldökivek kiállók, mi arra mutatna, hogy az ősemberek vadak, értelmetlenek. Bibra sze­rint­ a majomhoz hasonlók valónak. A második kőkor­szakból előfor­dulnak finomabb lefaragás által képezett kovakő fejszéken kívül ily késpengék is, leginkább azonban iramszarvas agancsaiból készített fegyverek, miért is ez időt kovakés- és iramszarvas korszak­nak is szokták mondani, a háziállatok közül még csak a kutya jelentkezik és durva, kézzel készített fekete cserép is fordul elő már. Az akkor élt álla­tok nagyobb részben azóta kivesztek, mások mint az iram, pedig éjszaki tájakra húzódtak. E körben­ ember feje a homlokán lapos, hátul szokatlanul ki­fejlett s csúcs alakú, ferde fogú, rövid fejű és gyenge testalkatú volt. Ez emberek azonban a csontfaragásban nagy ügyességet tanúsítottak s nyilván, vadászat és halászatból éltek. Végre a l­e­g­i­f­j­a­b­b k­ő­k­o­r­s­z­a­k­b­ó­l igeit sok finom csiszolt, művészi alakú kőszerszám s különféle fegyver találtatik, melyek metszésekkel bevésésekkel diszitvék, fényesitvék és nyéllyukkal ellátták; az úgynevezett vésők is ide tartoznak. A cserépkészítés már mindinkább kifejlett de még mindig szabad kézzel történt. Ily lakhelyeken elő­fordulnak már házi állatok csontjai s marhatenyész­tés és földművelés nyomai is. E leshelyek a rakod­­mányi talajban előjönnek, ilyenek a tőzegtalajok, csigahalmok, konyhahulladékok, czelöptelepek, sir­­halmok, valamint állítólag a celta-kor legrégibb nyomai, melyek már a történelmi korba beimdlnak­?) Lubbok é­­s más régészek az első­ kő,korsza­kot p­a­l­a­e­o­f­i­t­h, a másodikat pedig n­e­o- 1­i­t­h korszaknak nevezi. Megyénk területén csupán a neolith korszak­hoz tartozó kőeszközök, nagyobbára pedig oly ifjabb­­kori kőszerek találtatnak, melyek csiszolás által finomíttattak. Igaz, hogy az e vidéken nagy számmal elő­forduló obsidian és helyenként kovakések is több­nyire, sőt kizárólag lepattogtatás által készültek, azonban mind e mellett sem lehet azokat a pala­­eolit korszakba sorozni, mert ezek anyaguk kemény­sége miatt alakíttattak ily módosi műszerekké; üvegsz­erű keménységük és kagylós hasadásuk a csi­szolást feleslegessé tevén; míg ellenben a lágyabb homok-, kigyfa- vagy trachotkő-eszközök már csi­szolás által finomíttattak. Méltán lehet azonban csodálkozni azon, hogy jóllehet megyénk területén az obsidián és kovák­ból készült műszerek és fegyverek, mint késpengék Véd­ők, nyilak s egyébb metsző szerek, melyek né­melyike a legnagyobb gonddal és szorgalommal igen csinosan készíttetett, de kivált az obsidiánkő hul­ladéka, a szilánkok és kőmagvak roppant, mennyi­ségben találtattak, ezek közt agancs vagy más csontból készült eszközök, tudtommal még soha sem fordultak elő, mi annál feltűnőbb, mert kép­zelni sem lehet, hogy megyénk hajdani ős rengete­geiben, melyekben obsidian és k­ovakő tárgyak ta­láltatnak s melyekben kétségtelenül már hajdan is, úgy mint most, a szarvas, medve s más vadak, sőt hajdan böhm is tenyésztek, a vadakat az akkori emberek nem vadászták, bőreiket és húsukat, nem élvezték volna. Vagy tán obsidian, kovakő és ké­sőbb a bronz a kevéssé szilárd csont eszközöket feleslegesekké tevén, azokat, itt könnyen nélkü­lözhették? Az e tájon, különösen a hátvidéken előforduló k­ő­s­z­e­r­­­z­á­m­­o­k, teljesen hasonlók azokhoz, melyek bodenbachi és más Schoveic­i tavakbal, a czölöpépitményeket használt ismeretlen emberek maradványai közt, val­amint a skandinai. f. i. dán-. norvég OV8VA­ 2,­ s más konyhahasladikokban, ts az wj,a(,ukv olv­asík­ben­t«­emeli magas halmokban, melyeknek alján hamvved­tek s a halmokban kiszórt különféle durva cserép­töredékek fordulnak elő; azonfelül találtatnak ob­sidian- és bronztárgyak a halmok körüli tereken, lejtőségeken, hegygerinczeken, melyeken hajdani, régi lakhelyek nyomai észlelhetők; továbbá erdők­ben, szántóföldeken, sőt lent, a majd két mértföld­­nyi terjedelmű Szárnyét­ó partján is akadtam ily obsidian szerekre, hol fekete, kemény trachyt és jaspis szilánkokat és nyílhegyeket is találtam. A Mezőkaszony és nyugat felől Dobróka határában szintén előfordult szép obsidian eszközök hasonlóul gyűjteményemben őriztetnek. L­e­h­oc­z­k­y Tivadar vs!­\ \\emn\. Meghívás. A beregmiegyei ifjúsági kör t. tagjait felhí­vom, — legyenek szívesek, 1876-ik év Január h.. s­e,\r 9-éti Vasárnap d u. 3 órakor az egylet helyiségé­­^\.\ben — az évi alakuló-rendes közgyűlésre m­egye-Even közgyűlés tárgyai lesznek. l. Elnöki jelentés. — a kör egyévi összes X V • *2. \ tw.Viselői kar lektezmiese, s az újnak — i . . .1 v \ IA' adm&dand­ átvizsgálására — az - *»g megválasztása. -^AATXu' UW. Vadrózsák. „Nincsen rózsa tövis nélkül“ úgy tartja a népdal. Vájjon a vadrózsa lehetne-e hát a nélkül ? Kedves megyei magyarom! a körülményből kifolyólag tehát, midőn­­ fenti czim­ alatt irt soro­kat olvasod, vagyis „vadrózsákéhoz avulsz, egy kissé megszurdalhatnálak, mert var, elég okom reá s meg is érdemelnk!; de oly oly jó szándékkal va­gyok irántad, hogy mielőtt kezeidbe adnám a „vad­rózsáikat és te érinthetnéd, letördelem szúró tö­viseit s úgy nyújtom át neked azokat, hogy — ha kedved van hozzá — csak illatát élvezd, nemesebb, érzékenyebb részeid — legalább a r megsebzéstől — biztosítva legyenek s csak azt kiváltom, hogy az élvezet váljék hasznodra! Pusztában, tövisek közt nő a vadrózsa. Kez­detben nem valami kitűnő virág a többiek között. De a művelés és nemesítés különféle eszközei által a legkiválóbb virággá, a kertek díszévé lehet átvál­toztatni. Kedves megyei magyarom! te is egy ily bozó­tok közt nőtt vadrózsa vagy. Jó, őseredeti táplálóé talajod van, melyből dúsan élhetnél. A művelés,­­a nemesítés eszközei mintegy szájadba repülnek sült galambként, de bizony te még arra is rest vagy, hogy a kész sültnek befogadására szájadat feltársad. Ne haragudjál, ha az igazat „szép hegedű szó­ban“ szemedre vetem. Azért hogy állításom igaz, kitűnik a következőkből: Szellemi művelődésed eszközei az iskolák, ne­velőintézetek, társadalmi egyesületek. S várjon van-e — igen kevés kivétellel — tagjaid közt igen sok olyan, a­ki ez intézetek fentartására, előhaladására a lealázó m megszokottságon kívül csak valamivel is nagyobb gondot fordítana. Sitte, lásd, a telkesültsé­­gedre, a pártfogásodra bízott intézetek legnagyobb része más gazda után óhajtó vált, mert bizony a te érdeklődésed igen ingatag fundamentum valamely intézvény’ felépítésére s életben maradására . . . Anyagi jóléted, gazdaságod, kereskedelmed, iparod előmozdítására itt volnának a különféle hasz­nos és czélszerű egyesületek, melyek mind földhöz ragadt szegénységedben hivatvák segélyedre lenni, és te mindezeket vagy ’figyelembe sem veszed, vagy épen ellensége vagy minden korszerű újításnak, kez­deményezésnek, vagy ha talán nagy rábeszélés foly­tán némi érdeklődés támad benned iránta, az is csak szalmaláng, mely hamar kialszik, lelkesülésed elol­vad, mint a májusi hó, halott tétlenségedbe, közö­nyösségedbe sü­lyedsz, mely csakhamar halálát okozza a leghasznosabb egyesületek s intézményeknek! szükságes-e, hogy példákat hozzak fel?!.. És végül, lásd! itt volt egyetlen megyei kis hírlapod, a „Bereg.“ Ez a fentebb előszámlált ér­dekek megóvása tekintetéből a megyei köztársadal­mi szellem ébrentartására, lelkesítésére és — a­hol szükséges volt a hibás rend.akarat megrovására két éven át elég híven szolgált; a jéczék­i közvé­lemény teremtésére befolyással bírt s még jobban — mint tehette bírhatott volna. A megye jobb­jai áldozatokat voltak készek hozni, hogy számodra fentarthassák. De te kedves megyei magyarom! még azt sem láttad jónak méltányolni s közönyösséged gázszirtjén — a mint értesültem — hajótörést szen­vedett ez egyet­len megyei irodalmi közeg ügye is. Gyönyörködjél müvedben, ha megölted gyermeke­det !............ De elég! M­g szúrni találnak a tövisek! Más­szor majd többet! (Köszönjük de folytatását majd csak akkor kérjük, ha lapunkra a feltámadás nagy napja ismét elérkezik. Addig aludjunk. Jó éjszakát! Szerk.) V­a­d r­ó­z­s­a t­e. Megyei hírek. (Olvasóinkhoz.) Miután lapunk je­len számmal megszűnik, gondoskodunk, hogy a jelen évre beküldött előfizetési pén­zek mihamarabb a beküldők kezébe vissza­jussanak. — Fogadják részvétükért a szives köszönetünket! (Kinevezés.) Oroszi Géza beregszászi törvényszéki jegyző az ungvári kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. Kisérje szerencse pályáján! (Megyénk bizottság­a)­a múlt hó 28-án és következő napokon tartott gyűlésén az önálló vámterület s magyar nemzeti bank mellett nyilatkozott. (Sorsjátékkal egybe­kötött ál­­a­r­c­z­o­s c­a­r­k­­­o­t t­á­n­c­z v­i­g­a­l­m­­a­t) rendezend a „munkácsi segélyző nőegylet“ 1876. évi jan. 22-én saját pénztára javára a „Csillag“ vendéglő nagy termében. Belépti dij személyenként. 1 ft. Egy sorsjegy ára 10 kr. Kezdete 8. órakor. A calicot szövet 12 nappal a bál előtt az egylet elnökénél (Buzáth Károlynénál) főfönként 31 krval az álezák ugyanott 40 krval átvehetők. Minden ál­arcokban megjelenő 12 krért egy jelvényt kap, mely szintén az elnökségnél szerezhető meg. Belépti je­gyek előre csak a meghívó előmutatása mellett (az el­nökségnél) válthatók. A szünóra 11 órakor veszi kezdetét, melyen túl az álcrát fentartani senki sem köteles. A­z első négyesre a férfiak a nők által ké­retnek fel. A jegyek másra át nem ruházhatók. Nyereménytárgyak és felül fizetések köszönettel fo­gadtatnak. Búzát Károlyné elnök, Oláh Béla titkár. (V e r b i á s o n) a múlt napokban a ruthén templom földig leégett. A tüzet az oltáron hagyott égő gyertya okozta. (A karácson ünnep alatt tar­to­tt István­ és János est vek) most is sok kedves emléket hagytak hátra. Többek közt megyénk főispánja is vendég szerető házánál szép vendég koszomnak örvendhetett. Ugyanez alkalom­mal nyújtotta át­­ méltóságának a beregszászi ön­kéntes tűzoltó egylet részéről kiküldött 6 tagú bi­zottság a tiszteletbeli elnöki oklevelet, midőn is Ekkel György elnök kézbesítő szavaira egyszerű, de lelkes szavakban ígérte : méltósága az egyletnek úgy erkölcsi, mint anyagi támogatását. Tűzoltóink aztán a számos vendégek közt világos kiviradtig jó kedv­vel vigadtak. Tiszta szivünkből kívánunk mi is szá­mos tisztelőivel ő méltóságának még számos boldog éveket! (A bereg m­e­g­y­e­i borászati t­á­r­­s­u­l­a­t részére) gr. Schönborn ur által át­engedett csigaszugi nagy pincze már oly állapotba hozatott, hogy a társulat alap­ján­­ felajánlott bor­­mennyiségeket befogadhatja. Egy felhívás küldetett szét ennélfogva az alapítókhoz, hogy boraikat a ki­tűzött napra a kezelési hely­színére szállíttassák. (Nagy csoport vaddisznó ta­nyázik) -- mint mondják — a Tiszapart men­tén Namény, Ugornya s T.­Szalka tájékán, s a ve­tésekben nagy pusztítást tesz. Az azon vidékbeli iskosok már több ízben tartottak hajtóvadászatot ellenök, de nem tudjuk, mily eredménynyel ? . . . (Értesítés.) Intézetünk választmánya ál­tal f. hó 8-án 40. sz. a. hozott határozatnak eleget teendő, az intézet helyiségében megtartatni rendelt 1876. évi rendes közgyűlést — jan. hó 30-ik nap­jának d. e. 9 órájára— hirnapilag a következő napi­rend keretében hirdettük ki: a.) Évi jelentés az üzlet eredményéről, b.) Zár­számadás mérleg és osztalék megállapítása, c.) A számvizsgálók és ki­lépő kormányzati tagok újból választása, d.) Az alapszabályok átdolgozása érdemébeni jelentés, e.) Tett indítványok feletti határozás. Midőn ezen kö­rülményről a t. ez.­­érdekeltséget közvetlenül is ér­tesíteni sietünk, becses megjelenésüket kérve ma­radtunk, Beregszász 1875. évi decz. hó 12 én, ki­váló tisztelettel az igazgatóság. (A m u n k­á c s­i „S­z i n i szem"! c. írójának) a Krecsányi társulatának utolsó előadása­ira vonatkozó bírálatát eddigi számainkban sorszake miatt nem közölhetvén, most pedig már az idő ál­tal túlhaladottnak találván azt, annyival inkább, mivel az addig közlön szemléből is­­kellő tájéko­zottságot szerezhetett magának a közönség a társu­lat életképességéről s kiválóbb tagjainak képessé­géről , jelenleg, — mint egy pótlólag csak annyit látunk szükségesnek megjegyezni a beküldött szem­léből, hogy a nevezett társulat decz 9-én felerész­ben a munkácsi segélyzö­­rőegylet javára is rende­zett egy előadást zsúfolt iraz előtt, midőn is „A házi kérész !“ (viel ' fei .) és „A s­z e­­r e ’ rc ' ' s t­e­tte 1 feiv.) ada- 1­ 4. Vegyes tárgyak, s netán teendő indítvá­nyok. Ha a közgyűlés a megjelenendő tagok csekély száma m­int m­egtarthatlan lesz, úgy az 1876. január 16-án d. u. 3 órakor mulhatlanul megfog tartatni, s akkor a gyűlés tekintet nélkül a megjelenendő ta­gok számára­­ határozat képes lesz. Kelt Beregszász 1875 decz. 31-én. Szalay Tamás egyleti elnök.

Next