Bereg, 1882. (9. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-29 / 5. szám

Beregszász, 1882. január 29. Vik­­ék évfolyam, 5. szám. ^›S,›S3,,SE‡›S3‡^$›S››SE)'›S3‹›S3‡›S1‡^ Előfizetési díjak: 1 Egész évre.......................4 frt. ] Félévre............................2 frt. | Negyed évre .... 1 frt. 'Bereg-­­és Ugocsamegyei nép­­­­tanítóknak s községeknek egész 1 évre, előre bekü­ldve 2 frt 50 kr. Szerkesztőség : Hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszász, Árok­ utcza 43. sz. Kiadóhivatal: Hová az előfizetési és hirdetési díjak s reclamátiók intézendők : Nagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdája.BEREG. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. - -...- •›—C›^››—Co^›C›—0^0---O —■ REGJELENIK I­NDEM VASÁRNAP REGGEL. BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. Hirdetési díjak: Minden 50 szénál kisebb hirdetésnél 50 kr., 100 szóig t­art, stb. aránylag. BÉLYEGDIJ: ›£•›Minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. › ›_‡ ____ Hirdetések • a nyilttérbe szint közlemények készpénz fizetés mellett fogadtatnak el. Nyilttér sora 20 kr. Egyed­szám 10 kr. Ezelőtt és most. Midőn az emberek az 1850-ik év előtti ré­gibb időkről beszélnek, említésbe jön a „régi jó idők“ mondása, midőn pedig a mostani kort és időt emlegetik a régi idők viszonyaiból tré­fát és gúnyt űzve, búsulva jönnek reá, hogy a múltban sok kívánni való van s csak is az jó, a mi abból fenn áll; aztán a mostani időt és korszakot rosszabbnak ítélik még azért, mert bizony a változások és a nagy átalakulások nem a terhek sokaságával küzdők javára történt. A régibb időkben vidékünkön, mint általá­ban az országban két fő elem volt, mely mun­kás és uralkodó részre oszlott; az első helyze­ténél és hivatásánál fogva dolgozott, politikával nem foglalatoskodott és arra nem is vágyako­zott és ha azon időkbe vissza­tekintünk, hatá­rozottan állíthatjuk, hogy ezek munkájok utján nem csak becsületesebben megéltek, gyarapod­tak és szaporodtak, mint most; de általában és igen kevés kivétellel jobb módban éltek.­­ A má­sodik az uralkodó elem, hasonlóul kedvezőbb helyzetben volt mint mostan; az akkor hivatott volt, nemcsak magán dolgait, de a munkás nép ügyeit is intézni, a közigazgatás és igazságszol­gáltatást ellátni és igy mi költségébe se került vagyonából élni, hivatásának ezen elem megfelel­vén a közjóért síkra szállt, a munkás nép közt a rendet mondhatni költség nélkül, tekintélyénél fogva jobb állapotban tartotta fenn, annak ellenére, hogy a kormányzat akkor egyszerűbb és olcsóbb, az uralkodás pedig nem önérdekű, de tényre hivatott volt. Az újabb időkben változtak a viszonyok, a fentebbi két elem megszűntével több átalaku­láson mentek keresztül az emberek s magukból ezen átalakulásokból többféle foglalatoskodás, uralkodási vágy és így többféle elem keletke­zett, keletkezett különösen a két elem közzé, a munka nélküli elszámol­atlan élősködők soka­sága, kik életmódjukat kényelmű üzérkedések­kel, a terhet vivő osztály károsításával és nem a becsületes munkának teljesítésével, tartják hivatásszerűnek, ezért fogy szellemi és külö­nösen anyagi téren a munkás nép, illetőleg a most már kis és nagyobb birtokosnak nevezhe­tők száma aránytalanul. Már előbb beismerték ezen­­ kórbetegséget az intézők; kormány és rendszer változtatásával igyekeztek is a bajon segíteni, azonban a sok változtatás a hivatásszerű intézkedést tévesztette czélszerűen keresztül vezetni s az ebből folyó métely oly gyökeret vert, hogy azt most már könnyen javítani nehéz. Egyik fő oka régi jobb és a mostani rosszabb állapotoknak ebben leli magyarázatát, másoldalról pedig abban, hogy azok, kik magokat a két elem közzé befészkel­­ték és kik a költségesebb és fáradságosabb élet­módot minek sem tekintik, a birtok­közléstől — tehát annak birhatásától — irtóznak, aránytala­nul szaporodnak. Jövőnk további alakulása mit fog hozni, tudni nem lehet; de hogy a múltat az utódok is becsülve fogják emlegetni, az kétségtelen való ; adja az ég ura, hogy az utókor hazánkra jobb jövőt hozzon s Szécsényinek szava: „Magyar­ Ország nem volt, hanem lesz“ teljesüljön. , Egy gazda. Jelentés. Beregmegye népiskolai közoktatásának 1880/81. tanévi állapotáról. (Fe­lvastatott a közigazgatási bizottság 1881. év deczember hó 8-án tartott ülésén.) (Vége.) 8. A tanítók száma a lefolyt tanévben 13-mal sza­porodott ; a 297 tanitó közül még 64 nem bir tanké­­pesitéssel, bár ezek a nagym. közoktatási minisztérium álal még 1878-ban elköteleztettek, hogy a tank.­vizsgá­latot egy év alatt letegyék, külömben állomásokról el­fognak mozdittatni. A nem tan képesített tanítók legna­gyobb része oly szerényül dijazott állomásokon van al­kalmazva melyre szakképzett tanító nem vállalkozik, ez okból a rendelet foganatosítása máig is függőben van. A­mi a tanítók anyagi ellátását illeti, e tekintetben még sok a kívánni való. A rendes tanítók átlagos fize­tése megyénkben csupán a So­ftra rúg, pedig ezen arányt is csak a polg. iskolai, az állami és községi, továbbá a helv. hitv. felekezeti tanítók egy részének magasabb fize­tése teszi kedvezőbbé; a valóságban van akárhány oly tanítói állomás a gör kath. hitfelekezetnél, melynek évi javadalmazása alig 150 frttra tehető. Ha tekintetbe ves­szük, hogy megyénkben a közművelődési kiadás az ál­lami egyenes adóknak máris 21-8°/„-át képezik, való­ban aggódnunk kell, lehetséges-e tanítóink javadalmazá­sát megfeszítet áldozattal­ is legalább a törvényben meg­határozott minimumra felemelni. Az állami és községi tanítók egylete 58 taggal bír, fő czélja az Önművelődés, mely felé elismerésre méltó buzgalommal törekszik. Az egyletet a lefolyt évben azon kitüntetés érte, hogy az orsz. tanítói képviseleti közgyűlést előkészítő bizottságba az egylet képviselője a közokt. kormány által felhiva­tott. Ezen hivatalos tanítói testületten kívül az ev. ref. néptanitóknk is van egyletök. 9. Van a tankerületben 146 faiskolakerület, a leg­nagyobb rész azonban czéljától elvonatik. Megyénk úgy talaj, mint agalji viszonyait tekintve a gyümölcs tenyész­tésére kitűnően alkalmas; a természet által nyújtott ezen előny azonban nincs kellőleg felhasználva. A gyümölcs tenyésztés megyénkben határozottan hanyatlott, ezen ter­melési ágat tehát mélhatlanul emelnünk kell. Elő­ter­jesztésem folytán a nagym. föld­­ipar és keresk. minisz­ter úr a megye területére vándortanítót nevezett ki, ki­nek feladata leend elsősorban néptanítókat a gyümölcsfa tenyésztéssel gyakorlatilag megismertetni, átalában a közs. faiskolák ügyét rendezni. 10. Iskolai takarékpénztár volt a beregszászi polg. fi és leányiskolában, a munkácsi közs. fi és leány, továbbá az oroszvégi és szolyvai áll­ami népiskolákban, az összes betét tett 163 frt, 95 krt. 11. A népokt. törvény 39. §-a alapján 83­ község­ben jött már létre községi iskolai alapvagyon, ezeknek összes álaga 370 hold, többnyire legelő, csekély részben erdő, és 2000 frt. tőkepénz. Ezen alap­vagyonok legna­gyobb része illetéktelenül használtatott, a lefolyt évben azonban szigorú intézkedés létetett arra nézve, hogy e vagyon mindenütt­­a megjelölt czéljára fordittassák. Ré­szint az illetéktelen használóktóli, részint f. évi bérle­tekből összesen 404 frt, 75 kr. lett közig, után behajtva. 12. Az iskolai jövedelmek főösszege tett az 1879/81-ik tanévben 94156 ftot, a 1880/81-ik tanévben 101.681 frtot, a jövedelmi szaporodás tehát 9880 frt. Ezen sza­porodás az új állami és községi iskolák felállítása foly­tán nyert államsegély többlet (5183 frt) részint a fele­kezetek és községek fokozottabb áldozatkészsége folytán jött létre. Ugyan­annyival emelkedett az iskolai kiadá­sok főösszege is. Az iskolák fenntartására fordított költ­ségek az iskolák és az iskolába járók számához arányítva, kitűnik hogy megyénkben egy iskola fentartására átlag 380 frt jut, egy tanköteles oktatása 5­8 frtba kerül. 13. Kisdedóvoda van Munkácson és Beregszászban, a munkácsi községi kisdedóvodát a lefolyt évben 86 gyermek látogatta, az intézet fentartására 841 frt. for­­dittatott, a beregszászi kisdedóvó egyesület által fentar­­tatott intézetben 61 növendék volt, fentartási költség 970 frt, melyből 200 frt államsegély. A Tek közig. bi­zottság 1879-ben indokolt előterjesztést tett a nagym. közokt. kormányhoz az iránt, hogy megyénk népesebb orosz községeiben az állami elemi népiskolákkal kapcso­latban állami jellegű kisdedóvodák állíttassanak. A ma­gas kormány a szervezetet helyeselte, de a meg­valósí­tást pénzügyi okokból elhalasztatott. Czélszerűnek vél­ném, ha Tek.­közig, bizottság nagy horderejű javaslatát megújítaná. 14. A házi ipar megyénkben évről évre fejlődik. Beregszászban nőipartanoda és kosárfonó tanműhely, Frigyesfalván alsófokú ipariskola áll fenn. Az áll. éa községi tanintézetekben a házi ipar egymás neme kielé­gítő sikkerrel taníttatik, a női házi munka, 8 leány­is­kolában van gondozva. A budapesti orsz. női ipar kiál­lításon a beregszászi polg leányiskola és nőipartanoda a munkácsi községi s a szolyvai állami leányiskola bronz éremmel, a Kárpát egylet Beszkihalji fiókja által szob­­ránczon rendezett házi ipari kiállításon a bilkei állami főiskola és a beregszászi kosárfonó tanműhely díszokle­véllel lettek kitüntetve. 15. Megyénkben három közművelődési egyesület van, u. m. a beregszászi és vidéki nőegylet mely polg. leány iskolát és nőipartanodát tart fenn. a beregszászi kisdedóvó egyesület 1879-ben megnyitotta jól berende­­dezett kisdedóvodáját, végre a Felső tiszavidéki háziipart terjesztő egyesület megyénkben e fontos közgazdasági ágat gondozza. 16. A napok, ügyforgalom felől van szerencsém következő adatokat előterjeszteni: a közig bizottság által a lefolyt évben tárgyaltatott 122 iskolaügy, a közig. bi­zottság elnöke által elnökileg elintéztetett 161, a kir. tan­­felügyelőséghez mai napig beérkezett 1381 ügy darab. A f. évben 175 iskola látogatást végeztem, mely 87 napot vett igénybe. Mindezeket egy magam látom el. Felemlí­­tendőnek tartom, hogy öt évi tanf. működésem ideje alatt 24 híján 1000. iskola látogatást teljesítettem személyesen. Tisztelettel-^^ ““"n^v deczember hó 7-én. Fischer Ferenci, kir. tanfelügyelő. y^pwzőkönyv. a Felső tiszavidéki házi ipart terjesztő egyesület központi választmányának 1882. évi január hó 10-én tartott üléséről. Jelen voltak: Guthy Ferencz egyesületi alel­nök, Jágócsy Péterffy József ministeri biztos, Fischer Ferenci kir. tanfelügyelő, Jandrasics Antal, Tájnel Ödön, Ja­­niczky Gyula választmányi tagok, Bartkó Gusztáv egyes vezértitkárai és pénztárnok. Tárgy: 1. szám. Elnök a gyűlést megnyitottnak nyil­vánítván, olvastatott a nagym. ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister urnak 1881. évi deczember hó 27-én 39959 sz. a kelt s a házi ipar egyesülethez intézett ren­delete, melyben értesíti az egyletet, hogy az egyesület által 1881/82 tanévre kért államsegély iránt mielőtt ér­demileg intézkedhetnék, az 1881. évi pénzügyi száma­dásainak felterjesztése mellett az egyesületnek 1880/81 évi működési eredményére nézve is felvilágositást kí­ván; e végből s az 1881/81 évi költség előirányzatának szerkesztésére az egyletet az évi jelentésben feltüntetendő pontokra, azoknak okadatolására a a feltett kérdések adandó feleletek teljesítésére, — könnyen áttekinhető statistikai táblázat alakjában, — felhívja. — Az évi je­lentésnek fentebbi adatokkali felterjesztését 1882. évi január hó végéig haladéktalanul elrendeli. Ugyancsak értesíti az egyesületet, miszerint jágocsi Péterffy József miniszeri biztost egyidejűleg oda utasí­totta, hogy az egyesületnek ezen munkálatai elkészíté­sénél segédkezet nyújtson. Minister úr a nagyméltósága rendelete tudomá­sul vétetik, a szükséges adatok összeállítása és felter­jesztésével egyesületi felügyelő és titkár bízattak meg* 2. szám. E felolvasott miniszeri rendelet értel­mében miniszeri biztos a nagysága értesíti az egyesü­letet, hogy miniszer úr a méltósága teljes elismeréssel van az egylet eddigi működése iránt, a­hogy törekvé­seit továbbra is kétséggel igyekszik támogatni. De mint­hogy a nagym. ipar és kereskedelemügyi ministerium bizonyos egyöntetűséget kíván a subvencionális államse­­gélyezésről, egyik ok mi miatt utasítva lett, hogy az ide tartozó munkálatok elkészítésénél az egyesületnek útba­igazítást nyújtson. — Ministeri biztos úr gyűlést megy.

Next