Bereg, 1882. (9. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-29 / 5. szám
Beregszász, 1882. január 29. Vikék évfolyam, 5. szám. ^›S,›S3,,SE‡›S3‡^$›S››SE)'›S3‹›S3‡›S1‡^ Előfizetési díjak: 1 Egész évre.......................4 frt. ] Félévre............................2 frt. | Negyed évre .... 1 frt. 'Bereg-és Ugocsamegyei néptanítóknak s községeknek egész 1 évre, előre beküldve 2 frt 50 kr. Szerkesztőség : Hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszász, Árok utcza 43. sz. Kiadóhivatal: Hová az előfizetési és hirdetési díjak s reclamátiók intézendők : Nagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdája.BEREG. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. - -...- •›—C›^››—Co^›C›—0^0---O —■ REGJELENIK INDEM VASÁRNAP REGGEL. BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. Hirdetési díjak: Minden 50 szénál kisebb hirdetésnél 50 kr., 100 szóig tart, stb. aránylag. BÉLYEGDIJ: ›£•›Minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. › ›_‡ ____ Hirdetések • a nyilttérbe szint közlemények készpénz fizetés mellett fogadtatnak el. Nyilttér sora 20 kr. Egyedszám 10 kr. Ezelőtt és most. Midőn az emberek az 1850-ik év előtti régibb időkről beszélnek, említésbe jön a „régi jó idők“ mondása, midőn pedig a mostani kort és időt emlegetik a régi idők viszonyaiból tréfát és gúnyt űzve, búsulva jönnek reá, hogy a múltban sok kívánni való van s csak is az jó, a mi abból fenn áll; aztán a mostani időt és korszakot rosszabbnak ítélik még azért, mert bizony a változások és a nagy átalakulások nem a terhek sokaságával küzdők javára történt. A régibb időkben vidékünkön, mint általában az országban két fő elem volt, mely munkás és uralkodó részre oszlott; az első helyzeténél és hivatásánál fogva dolgozott, politikával nem foglalatoskodott és arra nem is vágyakozott és ha azon időkbe visszatekintünk, határozottan állíthatjuk, hogy ezek munkájok utján nem csak becsületesebben megéltek, gyarapodtak és szaporodtak, mint most; de általában és igen kevés kivétellel jobb módban éltek. A második az uralkodó elem, hasonlóul kedvezőbb helyzetben volt mint mostan; az akkor hivatott volt, nemcsak magán dolgait, de a munkás nép ügyeit is intézni, a közigazgatás és igazságszolgáltatást ellátni és igy mi költségébe se került vagyonából élni, hivatásának ezen elem megfelelvén a közjóért síkra szállt, a munkás nép közt a rendet mondhatni költség nélkül, tekintélyénél fogva jobb állapotban tartotta fenn, annak ellenére, hogy a kormányzat akkor egyszerűbb és olcsóbb, az uralkodás pedig nem önérdekű, de tényre hivatott volt. Az újabb időkben változtak a viszonyok, a fentebbi két elem megszűntével több átalakuláson mentek keresztül az emberek s magukból ezen átalakulásokból többféle foglalatoskodás, uralkodási vágy és így többféle elem keletkezett, keletkezett különösen a két elem közzé, a munka nélküli elszámolatlan élősködők sokasága, kik életmódjukat kényelmű üzérkedésekkel, a terhet vivő osztály károsításával és nem a becsületes munkának teljesítésével, tartják hivatásszerűnek, ezért fogy szellemi és különösen anyagi téren a munkás nép, illetőleg a most már kis és nagyobb birtokosnak nevezhetők száma aránytalanul. Már előbb beismerték ezen kórbetegséget az intézők; kormány és rendszer változtatásával igyekeztek is a bajon segíteni, azonban a sok változtatás a hivatásszerű intézkedést tévesztette czélszerűen keresztül vezetni s az ebből folyó métely oly gyökeret vert, hogy azt most már könnyen javítani nehéz. Egyik fő oka régi jobb és a mostani rosszabb állapotoknak ebben leli magyarázatát, másoldalról pedig abban, hogy azok, kik magokat a két elem közzé befészkelték és kik a költségesebb és fáradságosabb életmódot minek sem tekintik, a birtokközléstől — tehát annak birhatásától — irtóznak, aránytalanul szaporodnak. Jövőnk további alakulása mit fog hozni, tudni nem lehet; de hogy a múltat az utódok is becsülve fogják emlegetni, az kétségtelen való ; adja az ég ura, hogy az utókor hazánkra jobb jövőt hozzon s Szécsényinek szava: „Magyar Ország nem volt, hanem lesz“ teljesüljön. , Egy gazda. Jelentés. Beregmegye népiskolai közoktatásának 1880/81. tanévi állapotáról. (Felvastatott a közigazgatási bizottság 1881. év deczember hó 8-án tartott ülésén.) (Vége.) 8. A tanítók száma a lefolyt tanévben 13-mal szaporodott ; a 297 tanitó közül még 64 nem bir tanképesitéssel, bár ezek a nagym. közoktatási minisztérium álal még 1878-ban elköteleztettek, hogy a tank.vizsgálatot egy év alatt letegyék, külömben állomásokról elfognak mozdittatni. A nem tan képesített tanítók legnagyobb része oly szerényül dijazott állomásokon van alkalmazva melyre szakképzett tanító nem vállalkozik, ez okból a rendelet foganatosítása máig is függőben van. Ami a tanítók anyagi ellátását illeti, e tekintetben még sok a kívánni való. A rendes tanítók átlagos fizetése megyénkben csupán a Softra rúg, pedig ezen arányt is csak a polg. iskolai, az állami és községi, továbbá a helv. hitv. felekezeti tanítók egy részének magasabb fizetése teszi kedvezőbbé; a valóságban van akárhány oly tanítói állomás a gör kath. hitfelekezetnél, melynek évi javadalmazása alig 150 frttra tehető. Ha tekintetbe vesszük, hogy megyénkben a közművelődési kiadás az állami egyenes adóknak máris 21-8°/„-át képezik, valóban aggódnunk kell, lehetséges-e tanítóink javadalmazását megfeszítet áldozattal is legalább a törvényben meghatározott minimumra felemelni. Az állami és községi tanítók egylete 58 taggal bír, fő czélja az Önművelődés, mely felé elismerésre méltó buzgalommal törekszik. Az egyletet a lefolyt évben azon kitüntetés érte, hogy az orsz. tanítói képviseleti közgyűlést előkészítő bizottságba az egylet képviselője a közokt. kormány által felhivatott. Ezen hivatalos tanítói testületten kívül az ev. ref. néptanitóknk is van egyletök. 9. Van a tankerületben 146 faiskolakerület, a legnagyobb rész azonban czéljától elvonatik. Megyénk úgy talaj, mint agalji viszonyait tekintve a gyümölcs tenyésztésére kitűnően alkalmas; a természet által nyújtott ezen előny azonban nincs kellőleg felhasználva. A gyümölcs tenyésztés megyénkben határozottan hanyatlott, ezen termelési ágat tehát mélhatlanul emelnünk kell. Előterjesztésem folytán a nagym. földipar és keresk. miniszter úr a megye területére vándortanítót nevezett ki, kinek feladata leend elsősorban néptanítókat a gyümölcsfa tenyésztéssel gyakorlatilag megismertetni, átalában a közs. faiskolák ügyét rendezni. 10. Iskolai takarékpénztár volt a beregszászi polg. fi és leányiskolában, a munkácsi közs. fi és leány, továbbá az oroszvégi és szolyvai állami népiskolákban, az összes betét tett 163 frt, 95 krt. 11. A népokt. törvény 39. §-a alapján 83 községben jött már létre községi iskolai alapvagyon, ezeknek összes álaga 370 hold, többnyire legelő, csekély részben erdő, és 2000 frt. tőkepénz. Ezen alapvagyonok legnagyobb része illetéktelenül használtatott, a lefolyt évben azonban szigorú intézkedés létetett arra nézve, hogy e vagyon mindenütta megjelölt czéljára fordittassák. Részint az illetéktelen használóktóli, részint f. évi bérletekből összesen 404 frt, 75 kr. lett közig, után behajtva. 12. Az iskolai jövedelmek főösszege tett az 1879/81-ik tanévben 94156 ftot, a 1880/81-ik tanévben 101.681 frtot, a jövedelmi szaporodás tehát 9880 frt. Ezen szaporodás az új állami és községi iskolák felállítása folytán nyert államsegély többlet (5183 frt) részint a felekezetek és községek fokozottabb áldozatkészsége folytán jött létre. Ugyanannyival emelkedett az iskolai kiadások főösszege is. Az iskolák fenntartására fordított költségek az iskolák és az iskolába járók számához arányítva, kitűnik hogy megyénkben egy iskola fentartására átlag 380 frt jut, egy tanköteles oktatása 58 frtba kerül. 13. Kisdedóvoda van Munkácson és Beregszászban, a munkácsi községi kisdedóvodát a lefolyt évben 86 gyermek látogatta, az intézet fentartására 841 frt. fordittatott, a beregszászi kisdedóvó egyesület által fentartatott intézetben 61 növendék volt, fentartási költség 970 frt, melyből 200 frt államsegély. A Tek közig. bizottság 1879-ben indokolt előterjesztést tett a nagym. közokt. kormányhoz az iránt, hogy megyénk népesebb orosz községeiben az állami elemi népiskolákkal kapcsolatban állami jellegű kisdedóvodák állíttassanak. A magas kormány a szervezetet helyeselte, de a megvalósítást pénzügyi okokból elhalasztatott. Czélszerűnek vélném, ha Tek.közig, bizottság nagy horderejű javaslatát megújítaná. 14. A házi ipar megyénkben évről évre fejlődik. Beregszászban nőipartanoda és kosárfonó tanműhely, Frigyesfalván alsófokú ipariskola áll fenn. Az áll. éa községi tanintézetekben a házi ipar egymás neme kielégítő sikkerrel taníttatik, a női házi munka, 8 leányiskolában van gondozva. A budapesti orsz. női ipar kiállításon a beregszászi polg leányiskola és nőipartanoda a munkácsi községi s a szolyvai állami leányiskola bronz éremmel, a Kárpát egylet Beszkihalji fiókja által szobránczon rendezett házi ipari kiállításon a bilkei állami főiskola és a beregszászi kosárfonó tanműhely díszoklevéllel lettek kitüntetve. 15. Megyénkben három közművelődési egyesület van, u. m. a beregszászi és vidéki nőegylet mely polg. leány iskolát és nőipartanodát tart fenn. a beregszászi kisdedóvó egyesület 1879-ben megnyitotta jól berendedezett kisdedóvodáját, végre a Felső tiszavidéki háziipart terjesztő egyesület megyénkben e fontos közgazdasági ágat gondozza. 16. A napok, ügyforgalom felől van szerencsém következő adatokat előterjeszteni: a közig bizottság által a lefolyt évben tárgyaltatott 122 iskolaügy, a közig. bizottság elnöke által elnökileg elintéztetett 161, a kir. tanfelügyelőséghez mai napig beérkezett 1381 ügy darab. A f. évben 175 iskola látogatást végeztem, mely 87 napot vett igénybe. Mindezeket egy magam látom el. Felemlítendőnek tartom, hogy öt évi tanf. működésem ideje alatt 24 híján 1000. iskola látogatást teljesítettem személyesen. Tisztelettel-^^ ““"n^v deczember hó 7-én. Fischer Ferenci, kir. tanfelügyelő. y^pwzőkönyv. a Felső tiszavidéki házi ipart terjesztő egyesület központi választmányának 1882. évi január hó 10-én tartott üléséről. Jelen voltak: Guthy Ferencz egyesületi alelnök, Jágócsy Péterffy József ministeri biztos, Fischer Ferenci kir. tanfelügyelő, Jandrasics Antal, Tájnel Ödön, Janiczky Gyula választmányi tagok, Bartkó Gusztáv egyes vezértitkárai és pénztárnok. Tárgy: 1. szám. Elnök a gyűlést megnyitottnak nyilvánítván, olvastatott a nagym. ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister urnak 1881. évi deczember hó 27-én 39959 sz. a kelt s a házi ipar egyesülethez intézett rendelete, melyben értesíti az egyletet, hogy az egyesület által 1881/82 tanévre kért államsegély iránt mielőtt érdemileg intézkedhetnék, az 1881. évi pénzügyi számadásainak felterjesztése mellett az egyesületnek 1880/81 évi működési eredményére nézve is felvilágositást kíván; e végből s az 1881/81 évi költség előirányzatának szerkesztésére az egyletet az évi jelentésben feltüntetendő pontokra, azoknak okadatolására a a feltett kérdések adandó feleletek teljesítésére, — könnyen áttekinhető statistikai táblázat alakjában, — felhívja. — Az évi jelentésnek fentebbi adatokkali felterjesztését 1882. évi január hó végéig haladéktalanul elrendeli. Ugyancsak értesíti az egyesületet, miszerint jágocsi Péterffy József miniszeri biztost egyidejűleg oda utasította, hogy az egyesületnek ezen munkálatai elkészítésénél segédkezet nyújtson. Minister úr a nagyméltósága rendelete tudomásul vétetik, a szükséges adatok összeállítása és felterjesztésével egyesületi felügyelő és titkár bízattak meg* 2. szám. E felolvasott miniszeri rendelet értelmében miniszeri biztos a nagysága értesíti az egyesületet, hogy miniszer úr a méltósága teljes elismeréssel van az egylet eddigi működése iránt, ahogy törekvéseit továbbra is kétséggel igyekszik támogatni. De minthogy a nagym. ipar és kereskedelemügyi ministerium bizonyos egyöntetűséget kíván a subvencionális államsegélyezésről, egyik ok mi miatt utasítva lett, hogy az ide tartozó munkálatok elkészítésénél az egyesületnek útbaigazítást nyújtson. — Ministeri biztos úr gyűlést megy.