Bereg, 1883. (10. évfolyam, 1-54. szám)

1883-01-14 / 2. szám

1 frt, Szeles Elek 1 frt, Gönczy Sándor 2 frt 50 kr., Jako­­bovits Imre 1 frt 50 kr., Vass Antal 70 kr., Sniczer Ká­roly urak 1 frttal. Fogadják a nemes keblű adakozók, mint szintén azok, kik sorsjegyek vétele, elárusítása s nyeremény tár­gyak adományozása által az egyházat kitűzött czéljában elősegítették, a rendezőség hálás köszönetét. A sorsjáték alkalmával kihúzott számok a követke­zők: 73. 87. 97. 107. 142. 148. 153. 157. 167. 184. 185. 208. 231. 236. 240. 251. 281. 295. 297. 310. 322. 327. 343. 349. 362. 370. 399. 416. 428. 431. 444.470. 500. 506. 554. 581. 588. 621. 631. 646. 648. 664. 668. 689. 713. 758. 801. 855. 869. 916. 930. 936. 957. 969. 972. 982. 1018. 1049. 1059. 1065. 1075. 1093. 1104. 1106. 1120. 1130. 1136. 1800. 1805. 1814. 1891. 1909. 1916. 1921. 1975. 1996. Az itt megnevezett számú sorsjegyek tulajdonosai akként értesittetnek, miszerint nyereménytárgyaikat ez év február 14-ig a ref. lelkészi hivatalnál átvenni szives­­kedjenek, mennyiben az ez ideig el nem vitt nyeremény­tárgyak az egyház javára ajánlottaknak tekintetnek. Beregszász, 1883. január 12. a rendező bizottság nevében közli: ALMÁSY SÁNDOR, rend. bizottsági jegyző. 1141. 1142. 1144. 1155. 1196. 1203. 1216. 1218. 1233. 1259. 1279. 1292. 1323. 1347. 1354. 1356. 1372. 1373. 1376. 1392. 1408. 1430. 1439. 1447. 1451. 1472. 1476. 1499. 1508. 1511. 1526. 1541. 1563. 1572. 1578. 1635. 1647. 1683. 1696. 1708. 1715. 1717. 1741. 1745. 1796. VEGYES HÍREK. * A beregszászi iparos iskola megnyitásá­nak határideje, ma lett volna; azonban a folyó hó 9-én tartott városi képviseleti közgyűlés határozatiig kimondá, hogy mindaddig a tanfolyam megnyitásába nem fog, m­ig a költségvetés hiányzó fedezeti részének pótlása tárgyá­ban a kormánytól határozott biztosítást nem nyer, így ez idő szerint az iskola megnyitása alig fog megtör­ténni. Mi a magunk részéről nem tartjuk helyesnek, hogy a képviselőtestület a kormány és a város iparos közönsége érdekeivel és irányzatával szemben ily merev álláspontra helyezkedett. Ily ügyben szerintünk — kivált ha egy jóakaratú kormányról van szó, sokkal helyesebb egy kis optimismus, mint a sötét szemüvegű pessimisus. Kívánatos volna, hogy az ügy kárt ne szenvedjen e me­rev eljárás miatt. — Egyébiránt az e czélra kineve­zett bizottság tegnap délutánra ismét össze volt híva, de határozatairól lapunk bezártáig nem értesülhettünk. * A „vörös­ kereszt egylet“ beregmegyei vá­lasztmánya köztudomásra hozza, hogy az egylet által 5 írt névértékben 6 frt 50 kr árfolyam mellett kibocsá­tott sorsjegyek aláírása, illetőleg az aláírások bejelen­tése, Szalay Tamás megyei és választmányi pénztár­nok urnái folyó hó 21-éig bezárólag eszközölhető, mi­vel e határnap elmúlta után a választmány az aláírások eredményéről az egyleti központi igazgatóságnak távi­rati útán köteles jelentést tenni. Az első húzás márcz. hó elsején leend 120000 frt fő­­s 140 kisebb nyereménynyel, azután 50 évig évenkint háromszor lesz húzás, míg min­degyik sorsjegy ki nem sorsoltatik. A sorsolási terv szerkesztőségünknél is megtekinthető. * Felhívás. A beiratkozott t. korcsolya egy­leti tagok felhivatnak, miszerint a f. évi 1 írtban (ta­nulók részére 50 krbani) megállapított tagsági dijaikat mielőbb lefizetni szíveskedjenek. Beregszász, 1883. Osiga Tivadar, egyleti pénztárnok. * A megyei alispáni hivatal által a me­gyei közigazgatási hatóságok felhivattak, hogy a moz­gósított tartalékosok s állandóan szabadságoltak se­gélyre szorult családtagjai felőli kimutatásokat, akár történt változás állapotukban az elmúlt év folyamán, akár nem, az 1882. évi XL. t. sz. értelmében hozzá még e hét folyamán terjeszszék be, mivel az alispáni hivatal e részben minden hónap 5-től 20-áig szokta je­lentését megtenni. * Kövezett megyei út lesz Beregszásztól­ Ba­­dalóig. E tervbe vett út építésére vonatkozólag megke­­restetett Beregszász városa is a hozzá­járulásra. A f. hó 9-én tartott képviseleti közgyűlésben a város közön­sége szí­vós készséggel ajánlkozott a tervbe vett útvo­nal kiépítéséhez hozzájárulni oly módon, hogy a Ma­­csola község első házáig szükségelt kőanyagot ingyen kiszolgáltatandja. Az útvonal a Félszer-utczán és Újvá­roson át Búcsú felé fog városunkból kivezetni s igy városunknak ismét egy tekintélyes része nyer kövezett utat! — Mint halljuk a Jánosi-Gut-Barkaszó-Csomo­­nyai útvonal kiépitése is legközelebb foganatba vétetik s igy e vidék elől sem lesz elzárva esős és sáros idők­ben Érem ezután a megyei székhelylyel való közlekedés!­V * A helybeli korcsolyázó egylet múlt vasár­nap, f. hó 7-ikén délután, nyitotta meg a jégpályát Azóta folyvást a legkedvezőbb időjárás mellett műveltetik e szép sport városunk mindkét nembeli fiatalsága által. Nincs a napnak oly órája — talán az éjjelieket kivéve — melyen sportkedvelő ne lenne a sikamlós jégen lát­ható. S mi több, az egyletnek még költségébe sem kerül a jégpálya tisztántartása! Ha nincs egy szemernyi sem! Pedig a gazdákra nézve óhajtandó volna, ha a most hét alatt folyvást tartó derekas fagyra egy kis hóáldás is hullana! Erre is csakúgy van szükség, mint a csöndes májusi esőre annak idején!.. . Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a hí­rek közt „Jótékonyság“ czimén közölve volt, hogy a munkácsi nőegylet felhívására annyi ruha gyűlt össze hogy 5—6­ gyermek részesült stb. Az 5—6 helyett 56 értendő, melyet ezennel helyreigazítunk. * Sljegyzés: Varga Lőrincz m.­kaszonyi fiatal ügyvéd a napokban jegyet váltott a szép és kedves Özv. Beszterczey Kovács Bella úrnővel Áldás legyen a szép frigyen! “ Fegyelmi bírák a helybeli törvényszéknél ez évre sorshúzás útján következők lettek: Gönczy Sán­dor és Lám Vilmos rendes — Dercsényi László és Ko­zák Zsigmond póttagok. * A Vérke megnyitásához elvégre valahára ta­lán mégis köthetünk egy kis reményt. Az erre vonta­­kozó s a vásáros-naményi kir. folyammérnöki hivatal által készített tervezet — mint lapunkban már régebben jeleztük — készen van, s a végrehajtási előmunkálatok is megkezdődtek. Ugyanis a múlt héten a megyei ármen­­tesítő társulat mérnöke a folyó mentén helyszíni felvéte­leket eszközölt a társulat megbízásából, mi a folyó befagyása miatt jelenleg minden akadály nélkül tehető. — A társulat hozzá legméltóbb emléket emel magának e kötelesség teljesítése által . Gyászhir. Hunyady Béla, volt megyei főjegyző és orsz.­gyűlési képviselőt, jelenleg a beregmegyei ár­­mentesítő társulat igazgatóját, súlyos családi veszteség érte. Egyetlen, kedves 5 éves fia, Zoltán, f. hó 6-án hosszas szenvedés után elhunyt. A kedves gyermek te­metése f. hó 8-án általános részvét mellett történt vá­rosunkban. A megszomorodott szülők által kibocsátott gyászjelentés következő: „Hunyady Béla, úgy maga, mint neje Hunyady Béláné — Buzáth Eugénia, vala­mint kis leányuk Hunyady Róza nevében fájdalommal tudatja egyetlen szeretett fiuknak, illetve testvérének Hunyady Zoltánnak hosszas szenvedésből eredő kime­rültség folytán ez év január 6-án est­e 10 és */* óra­kor életének ötödik évében beállott gyászos kimultát. A megboldogultnak hilt tetemei ez évi január 8-án d. u 21­. órakor fognak az evang. református egyház vallása szerint a beregszászi sirkertben az örök nyugalomnak átadatni. Béke poraira, — áldás emlékére! — Bereg­szász, 1883. évi január 7-én.“ * Farsangi vigalmaink. A beregszászi fiatal­ság által f. hó január 20-án Ós a beregszászi kisde­­dóvó-egyesület által f. évi február 6-án tartandó zárt­körű táncrestélyekre a meghívók már szétküldettek. Akik netalán meghívót nem kaptak volna, de arra igényt tartanak, forduljanak e részben az ilető vigalmak ren­dezőihez. * Az árvíznek ismét áldozata lett a múlt héten hazánk egyik szép városa, Győr. A lapok sze­rint 2000 ház került viz alá s körülbelül 20000 ember maradt hajléktalanul. Ember áldozat — szerencsére — e sorok írásáig csupán 5 állapíttatott meg. — A sze­rencsétlen károsultak részére hazaszerte gyűjtések esz­közöltetnek. A segélynyújtásra mi is — kötelességünk szerint — felhívjuk a közönség figyelmét. * Meghívás. A nagy­szőlősi állami polgá­ri- és leányiskola szegény és árva növendékek segélyezése czéljából f. hó 20-án N.-Szőlősön a megyeház nagyter­mében dalestélyt rendez. Tárgysorozat: 1) „Viharban.“ Dürnertől. 2) „Szomorúan szól“. Sz. J.-től. 3) „Piczi szellő“. 4) „Beszegődtem Tarnóczára“. 5) „Babot vittem a malomba“. 6) „Erdő, erdő...“ 7) „A csónakos“. Pa­­lotásitól. 8) „Levegőben vígan szól“. 9) „Isten! ki Len­­gyelhont“ 10) „Szittya vitézek“. A dalestély kezdődik 1/2 8 órakor. Belépti­ jegyek: személyjegy 80 kr.; csa­ládjegy 2 frt. Dalestély után táncz. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. * Nyilvános köszönet. A munkácsi segélyző nőegylet hálás köszönetet mond Melczer Aurélné ur­­hölgynek azon nemes tettéért, hogy a felállítandó ár­vaház javára egy 30 frt értékű népbanki betét könyvet ajándékozni kegyeskedett. Munkács, 1883. jan. 10. A nőegylet nevében: Nuszer Jánosné, elnök. * M.-Váriból írják lapunknak: „Az új zsinati, szentesített törvények értelmében városunkban múlt év utolsó Vasárnapján a ref. egyháztanács II. Nagy János gondnokkal élén következőleg alakult: Kiss Mózes, Mol­nár Ferencz, Tariska Gábor, Halász Áron, Pap Lajos, Hézser István, Szilágyi Zsigmond, Miski Ferencz, File János, Berki Pál, Beregszászi József, Torzsás Gábor, Tariska Boldizsár, Varga Antal, Marton Lajos. — Az újonnan alakított egyháztanácshoz szép remények fűződ­nek; az egyház és iskolaügy jobbra fordulását tőle várja. — Az ur segedelme legyen velők s minden munkájok­­ban“. H. M. * Éppen most jelent meg Budapesten Frommer A. Hermann 1883- évre szóló főárjegyzéke, mely mindennemű gazdasági-, főzelék- és virágmagvakat, gyümölcsfákat, rózsákat, cser­jéket stb. oly gazdag választékban tartalmaz, mint igen kevés külföldi árjegyzék, belföldön pedig tökéletességre nézve ehez ha­sonló nem jelenik meg; ezen rendkívüli előnyénél fogva gazdáknak és kertkedvelőknek melegen ajánlhatjuk. Az árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve a nevezett czég által mindenkinek megküldetik. * „The Gresham“ életbiztosító-társaság Londonban. Ennek az Ausztria-Magyarországban is gyökeret vert életbiztosítási társaságnak 1882. évi junius 30-án lefolyt 34-ik üzleti évéről szóló és az 1882. deczember 14-én megtartott rendes közgyűlésen felolvasott jelentése magyar fordításban is előttünk fekszik. Kivesszük belőle a következő főadatokat: A lefolyt év eredménye rendkívül kedvező volt. Ez évben 8095 biztosítási aján­lat érkezett a társasághoz 67,135,575 frt értékben. Ebből elfogad­tatott 6584 ajánlat 56,032,250 frt összegben, melyért a megfelelő számú tárczák kiállíttattak. A díjbevétel a viszontbiztosításokért kiadott összegek levonása után 12.364,574-25 frt volt, a­miben 1.870,877 frt első biztosítási év díjai foglaltatnak. A kamatszámla egyenlege 3.048,247 50 frt volt és a díjbevételekkel a társaság évi jövedelmét 15,412,821,75 frtra emelte. Az év folyamában a társu­lathoz intézett és általa kifizetésre elfogadott életbiztosítási tár­­cákból eredő követelések 5,941,429,15 frtot tettek ki. A kiházasí­­tási és vegyes biztosítási szerződésekből származó követelések, melyek lejártak, 2­ 699.440,20 frankra rúgtak. Bárcák visszavásár­lására 865.229,60 frt adatott ki. A biztosítási alap, mely a szerző­dés kivitelét biztosítja 4,922,457-30 frankra emelkedett. A realizált aktívák teljes összege az üzleti év végén 79.368,882-80 frt volt. E számításnál nem vétetvén tekintetbe a tárcza vételáron felvett értékeinek értéktöbblete, minthogy ezek az értékek nem realizál­­tattak és így nem is tekinthetők azonnali nyereség forrásául. Ez értéktöbbletnek azonban nagy jelentősége van, szilárdítja a biz­tosítékokat, melyeket a társaság nyújt. Tőkésítések : 2.332,218,05 frt a britt kormány értékeiben, 420,129-30 frt, az indiai és gyar­mati kormány értékeiben, 15,002,737-90 frt, idegen állami értékek­ben, 981,488-05 forint vasúti részvényekben és elsőbbségekben, 23.554,968-85 frt, vasúti és egyéb kötvényekben, 12.309-746 35 há­zakban, köztük a társaság házai, Bécsben és Bpesten, 11.727,267-40 frank jelzálogokban és 13.040,326-90 frt egyéb értékekben. A közönség­ rovata.*) Válasz Frieder Mór járásorvos urnak. Azt az élénk szinekkel ecsetelt 14 éves működésre vonatkozó bizonyítványt, melyet a f. orvos úr a „Beteg“ múlt számában magamagának kiállított, elolvasván, mo­solyogtam, ment czikkemre válaszul mindent vártam, csak azt nem, hogy valaki azzal álljon elő, hogy ő mi­lyen derék ember, milyen derék orvos. De hogy enunti­­ationak ne vegye az orvos az állításaimat s e ponttal mielőbb tisztában legyünk, én is elismerem, hogy ő derék orvos, s arról aztán nem tehetek, ha ő el nem fogadja az én elismerésemet, vagy ha a közönség korteskedést lát abban. Én 3 éven át kísértem figyelemmel működé­sét s erre állapítom ítéletemet. De hát mi Frieder úrral egy gyékényen árulunk, mert hát ő is elismeri, hogy sok a javitni való, sőt to­vább megy s azt mondja és mintegy vád gyanánt dobja a megyei bizottmány szemébe, hogy az ő közegészség­­ügyre vonatkozó szónoklatára „a t. bizottmány csak mo­solygott“, s felemlíti, hogy a bába-ügyet is rendezni indítványozta, talán a t. bizottmány erre is mosolygott; pedig ennek az ügynek rendezése a nép szaporodási vi­szonyaira igen nagy befolyású; elismeri, hogy még Be­regszászban is, hol pedig tisztességes számú orvosok vannak, még az írni és olvasni tudó polgár is Nagy Zsigmondné asszonyom tudományához folyamodik. Nevetséges dolog volna, ha én a Frieder úr vála­szát részletezvén, egyes szavakba kapaszkodnám s olyan szőrszál hasogató választ adnék, mely ivekre terjedne; mert elmondhatnám, hogy ha valaki évenként minden héten N.-Beregre, Váriba kimegy, nem egészen érdem, hanem legalább fele részben kötelesség s nem menne oda Frieder úr sem annyiszor, ha hasznát nem látná; emlékébe hozhatnám, hogy hajdan is tette ő ezt; kijárt egy nagyobb tiszaháti faluba s olyan orvosi praxisa volt kirándulásakor, hogy jobbat ma se kívánhat magának. Derék orvos érte, hogy igy teszi, hanem ki is te­lik ilyenkor a kirándulás költsége lótartással együtt; s igy lehet az orvos a nép gyógyítója, mert a városba már csak akkor szoktak orvosért küldeni, mikor a sze­gény ember a testamentumot megtévén, utolsó óráiban „orvost is kíván.“ A közegészségügyi törvények erélyesebb végrehaj­tására felhívni az arra hivatott orvosi kart — nem ké­pezhet olyan kérdést, melyet nyíltan tárgyalni ne le­hetne,­­ nem képezhet ez olyan nagy sértést, hogy arra oly élénken kelljen feljajdulni, mint Frieder úr teszi. Hogy az én felszólalásom helyén volt, osztja Frie­der úr is, mert hát kérem „a megyei bizottság csak nevetett.“ — Bizony ilyen körülmények közt jó e dol­got szellőztetni. A ruganyos szekér s­p­ort kérdése olyan dolog, hogy „a­kinek nem inge, ne vegye magára.“ A lakházak építésére befolyást ad az orvosnak a közegészségügyi törvény. Vádaskodásnak ezikkem nem nevezhető, mert ne­vetséges érzékenykedés az, ha valaki vádnak nevez olyan felszólalást, melynek alapja a legnemesebb embersze­retet. Nézeteimet Frieder úr válasza meg nem gyengí­tette, sőt erősíté; különben ő czikkem legnagyobb részét érintetlenül hagyván, hinnem kell, hogy nézetemet osztja. Ismételve kérem önt, miután jól tudom, hogy hatá­sos szónoklatokat szokott összejövetelek alkalmával mon­dani, hogy szónokoljon tovább is a megye gyűlésén s min­­den alkalommal emlegesse szónoklataiban közegészség­ügyünk mizériáit — majd meglássa kérem, nem fognak mosolyogni, sőt a megtagadott előfogati dij­javítás is bekövetkezik. Engedjen meg, ha továbbra is megtartom felvett nevemet s maradok önnek tisztelője Veritas.*) Szerkesztői üzenetek. Pengő. Munkács. A közlemény vége annyira magán, jellegű és egyebütt is oly beburkolt, hogy csak az író értheti meg minden részét. Czélozgatások, név nélkül, nem arathatnak sikert és a közönséget sem érdekelhetik. Sz. J­á­n­o­s. R­á­k­o­s. A szerkesztőség valamely közleményt csak a czikkiró nevének ismerése után fogadhat el s igy vállalhat érte felelősséget. Sz. János urat pedig mi nem ismerjük. B. I. urnák. Bátyú. Nem szeretnék az ügyet még egy­szer feleleveníteni. Ha nincs ellenére, a levelet elküldjük az ille­tőnek. E tekintetben válaszát kérjük. Megyei, vidéki értesítést kérünk inkább. Rege Asverus királyról- Nagyon a „Csobáncz-Tá­­tika — Somló“-regyecyklus modorában van írva, tehát kissé — nem modern. A megjelölt helyre juttatjuk. *) Alak s tatalomért a beküldő felelős. Szerk. *) Félreértések kikerülése czéljából a a felmerült gyanúsí­tásokkal szemben kijelentjük, hogy a „Közegészségügyünk“ czimű czikket nem orvos, hanem egészen laikus egyén írta. Szerk. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Janka Sándor, Főmunkatárs: Kóródy Sándor.

Next