Bereg, 1885. (12. évfolyam, 2-52. szám)
1885-01-11 / 2. szám
1) A népiskola és a közegészségügy. Előadója vala Tatár Gábor, dubolczi ref. tanító. A közgyűlés ezen tárgyat levette a napirendről, mert az előadó közbejött akadályok miatt a közgyűlésen nem jelenhetett meg. 2) Az olvasókönyv. Előadója vala Geeser Béla, nagyszőllősi polgári iskolai tanár. Határozati javaslata egy igen érdekes és tanulságos vitának volt tárgya. Ugyanis arról volt szó, hogy a reáliák határozottan az olvasókönyv alapján taníttassanak-e, vagy pedig csak amennyiben a kedélyképzésre befolyással vannak. A közgyűlés ezen kérdés eldöntésénél két nagy táborra oszlott. Az egyik részről az mondatott, miszerint az olvasókönyv úgy szerkesztessék, hogy annak alapján a tanulók a reáliákból adandó ismereteket elsajátíthassák; a másik csoportnak az volt a nézete, hogy az olvasókönyv főczélja a kedélyképzés, az egyes tudományokból csak olyan olvasmányok veendők fel, melyek a kedélyképzés eszközeiül is szolgálnak. A kérdés eldöntése céljából az elnök felhívta a közgyűlés tagjait a szavazásra. A többség az utóbbi nézetet fogadta el. Nagyon sajnálom, hogy közgyűlésünket egészen részletesen le nem írhatom; e becses lap nem lévén tanügyi szaklap, nem engedhet át kizárólag tanügyi dolgok közlésére nagy helyet. Elmondom tehát röviden a gyűlés lefolyását és az abból merített tapasztalataimat. Gecser Béla értekezését az egész közgyűlés osztatlan figyelemmel hallgatta végig, határozati jaslatának minden pontját elfogadta. 3) „A természetrajz tanításának módszere és tananyaga“ czimű tételt Néder P .ulakiasszony adta elő. Értekezésében főtekintettel volt az osztatlan IV. évfolyamú népiskolára, kimutatta, hogy a számtalan nehézség mellett mit dolgozhat fel e tárgyból a tanító, kijelölte évfolyamról-évfolyamára a tananyagot és a feldolgozásnál követendő módszert. Eladó kimondotta, hogy a természetrajz az olvasókönyv alapján taníttassék. A közgyűlés előadó javaslatát elfogadta. Mindenesetre sajátságosnak tűnik fel az, hogy a közgyűlés a délutáni gyűlésben a délelőtti határozattal egészen ellentétes határozatot hozott. Gecser Béla, az olvasókönyv czímű tétel előadója és társai azt javasolták, miszerint a természetrajzból olyan olvasmányok vételeinek fel az olvasókönyvbe, amelyek a kedélyképzésre is alkalmasak; Néder Paula előadó pedig határozottan kívánja, hogy a természetrajz az olvasókönyv alapján taníttassék. Délelőtt az előbbi, délután az utóbbi indítvány fogadtatott el, mert délelőtt a gyűlés tagjai teljes számban voltak jlen, délután pedig a gyűlés kezdetén a Gecser Béla elvrokonaiból szántaan hiányoztak és így a megejtett szavazásnál a délelőtti kisebbség jutott többségre. Néder Paula kisasszony értekezésének fénypontját a tervszerű kirándulások rendezésének a kifejtése képezte. A közgyűlés előadónak elismerést szavazott szép, és tanulságos értekezéséért. 4) „A törtek tanítása a népiskolában“ czímű tétel előadója Szabó Istvánbokányi tanító volt. Határozati javaslatának tárgyalásánál különösen azon kérdések, hogy: előbb a közönséges vagy tizedes törtek taníttassanak-e? hogy a tört tanítása mely évfolyamban vegye kezdetét? — idézett elő nagy vitát. 5) „A felnőttek oktatása, a magyar beszéd elsajátítása érdekében“ czimű tételről, Láng Mihály, polg. iskolai igazgató értekezett. A közgyűlés elé két határozati javaslatot terjesztett, az egyik a felnőttek tanfolyamának felállítási módozataira, a másik állandó fentartására vonatkozik. A közgyűlés a tapasztalaton alapuló értekezést figyelemmel hallgatta végig, tagjai érdeklődéssel szólottak hozzá, a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadták. 6) A központi elnök az Eötvös alapról és az országos tanítói árvaházról tartott egy lelkesítő és ismertető beszédet. A közgyűlés elhatározta, hogy az egyesületből kilépett tagoktól a hátralékok bírói után hajtassanak be, az egyesület tagjai pedig kötelezettségeik tejesítésére felhivassanak. 7) A központi elnök a tengerészeti hajóssuhanczok iskoláját ismertette. A körülményekből azt következten maguk zsidóját költöztették bele, kit megint a kisrégiek láttak jónak kihordani a határra. És ez a különös jóindulat a korcsmáros személye iránt igy ment folyvást mind a két községben, úgy annyira, hogy már zsidó sem akadt, (ez pedig nagy dologi) ki árendiba vegye a korcsmát. Volt még egy ok, mely miatt a két község lakói irigy szemmel pillantottak egymásra s épen ezen ok volt legnagyobb szttója a gyűlölségnek. A kisvégiek ugyanis mindannyian jó magabíró, tehetős polgárok voltak, ahogy úgy mondjam: úsztak a jólét zsírjában , míg a nagyvégiekről csakúgy fénylett a szegénység. Sokszor is eltűnődtek a nagyvégi atyafiak, hogy hát elvégre is, mi lehet oka a kisrégiek szörnyüképeni gyarapodásának ?! Vasárnap délutánokon a templom alatt sorba ülve, e tárgy felett bölcselkedének s erről folyt közöttük a discursus. Végre is addig-addig, hogy kisütötték a dolog mibenlétét. Ez a nagymérvű fölfedezés pedig egyedül a Harcsa János uram érdeke, ki emberemlékezet óta viseli Nagyrégen a harangozóság „magas“ hivatalát. — Tudom én az ő „gyaporodásuk“ okát! — mondá bizonyos büszkeségtől sugárzó arczczal Harcsa. — Hogyne is boldogulhatnának ott, hol van nekik egy jó pátrónusok: eszem fel a nepomuki Szent János!tem, hogy Ugocsa megyéből a jövő tanévre többen fognak felvétel végett a pólai hadtengerészeti parancsnokságnál jelentkezni. 8) A közgyűlés a pénztár megvizsgálására egy két tagból álló bizottságot küldött ki. A pénztár rendben találtatott, a közgyűlés a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Valahányszor a megyei tanítók nálunk gyűlésre gyűlnek össze, az a nap a tanítókra nézve ünnepet, képez. Lelkesedéssel jönnek a Vancshoz.Hiányokban, a vitákban teljes higgadtsággal és odaadással vesznek részt. Az egyesület két és fél évi működésével kimutatta, hogy életképes, hogy a tanítók önképzésére hathatós befolyással van. Küzdelmeink gyümölcsét népünk sz.edendi r. I. A megyei gazdasági egyesület megalakulása. Jegyzőkönyv. Fölvétetett Beregszászban, a „beregmegyei gazdasági egyesületnek” 1884-ik évi december hó 23-án a megyeház nagytermében tartott alakuló közgyűlésében. Jelen voltak: Joloszty Gyula alispán, Tániel Ödön főjegyző, Horváth István, Gilgóczy Pál, Horthy Ogán, Horthy László, Hunyady Béla, Gecsey Ferencz, Kóródy Sándor, Kovács István, Merényi János, Péchy Endre, Simon Andor, Ehrenreich Izidor, Jászty Jenő és Szalay Tamás egyesületi tagok. A megyei alispán az elnöki széket elfoglalván, előterjeszti, hogy — mint a megye közönségének 1883. évi május hó 12 én tartott gyűléséből a megyei gazdasági egyesület szervezésére kiküldött bizottság elnöke, — a gazdasági egyesület létrehozása ezértból több egyletgú barátja segítségével a szükséges intézkedéseket eszközölte s az aláírási iveket megyeszerte szétküldte. — Az aláírási ivek hozzá visszaérkezvén, örömmel jelentheti, hogy az egyesület részére alapuló tagul aláiratkoztak 22 en, rendes tagul 45-en, évdíjjas tagul pedig 53-an, s ezek szerint aláiratkozott összesen 120 egyén, akik már egy oly tekintélyes számt képeznek, hogy velük a gazdasági egyesület sikerrel megalakítható. Ez okból elérkezettnek látta az időt, hogy mint a szervezőbizottság elnöke az alakuló közgyűlést a mai napon összehívja.— Ennek folytán fölhívja a megjelent tagokat az egyesület megalakításának keresztü vitelére. — 8 nézete szerint elsősorban a szervezőbizottság által készített alapszabálytervezet lenne letárgyalai,dó, s ezután a tisztikar választása megejtendő. Az elnöki előterjesztés után az, alakuló gyűlés tartamára Szalay Tamás megyei aljegyző jegyzőül megválasztatván — mielőtt az alapszabálytervezet tárgyalása megkezdetett volna, Galgóczy Pál egyesületi tag indítványozza, hogy tekintettel arra, miszerint az egyesületi tevékenység sokkal sikeresebb, ha az egyesület működési köre mentői szélesebb térre terjed ki, s az egyesület ezén könnyebben és sikeresebben megvalósíthatók, ha a gazdi közönség mentői számosabb tagjai lépnek az egyesületi kötelékbe, — és a mennyiben a szomszéd Ugocsamegye gazdasági viszonyai ez itteni viszonyokkal teljesen ugyanazonosak, — Ugocsamegye közönsége hivassák föl a csatlakozásra, s Ugocsamegye gazdaközönsége vonassék be az egyleti kötelékbe, ebből fulyólag indítványozza, hogy az, alispán bízassák meg, miszerint Ugocsa megye közönségét a csatlakozásra hívja föl, s egyszersmind ezen kérdés eldőltéig, illetve Ugocsamegye közönségének nyilatkozatáig,— minden további teendő nap hussék el. Az, alakuló gyűlés az indítvány első részét élénk eszmecsere után elfogadván — megbüntik az, alispán, hogy jUgocsk megye gazdaközönségéhez, az, alakulóban lévő „beregmegyei gazdasági egyesület“-hez leendő csatlakozás czéljából fölhívást intézzen; az indítvány másik része azonban elvehetett, s az, alakuló gyűlés tovább folytatása elhatároztatott. Ezek Után az alapszabálytervezet tárgyalás alá vétetvén a 2 ik §. helyett következő újonnan szövegezett §. fogadtatott el. 2 ik §. „Az egyesület egy pecsétet használ, és az következő felirattal bir: „A beregmegyei gazdasági egyesület trecsetje.“ — A bizony igaz! — dörgi rá a hallgatók serege. — Ejnye, milyen fején találta kend a szeget!... Persze, hogy azért boldogulnak!.. No lám!.. Aztán hát mi ezt ki nem tudtuk idáig sülni!... Bizony, hogy az teszi az egészet, a köszönt!... Nekik jó pátrányok van, nekünk meg csak egy fia-szentünk sincs!.. Harcsa Jánosra csakúgy áradt a dicsérő szó s a jeles felfedezésért a nap hőse leve. E naptól fogva aztán még inkább irigykedének a nagyvégiek a kisvégiekre. Irigyelhették is azt a szép kőszentet, mely már évek óta áll a hidvégen, áldólag terjesztve kezeit a kisvégiek felé. Hanem hogy meg is becsülték ám a kisvégiek az ő szentjüket. Télen át még ruhával is megboldogították, nehog’ valamikép rhenmát kapjon. Lelkem üdvösségére mondhatom, hogy oda nem adták volna a kerek világ összes kincséért. Úgy el tudtak évődni miatta a nagyvégiekkel: — „Látjátok! Mi vagyunk ám az istennek kedves népei! A mi szentünk sohasem hagy el minket az esedékessé vált bajok között!.. — Megálljatok! — gondold egyszer magában a nagyvégi biró — Megmutatom én nektek, hogy el lesztek a szent nélküli... Hiszen, ha csak egy kevés esze van annak a szentnek, jobban vágyhatik hozzánk!.. Nekünk szép bádogos tornyunk, két szép harangunk van, a kisrégieké meg holmi rész, faalkotmány s marha nyakába ülő kongóféle szerkezetű még a harangjuk is. A 3-ik §. helyett ezen újonnan szövegezett szakasz teendő: 3-ik §. A pecsét a titkárnál tartandó. A 21 ik §. első bekezdéséből a következő pont : „Az alapítványi tőkék uovafordítása iránt hozott határozat csak azon esetben hajtható végre, de ehez az alapítók többsége hozzájárul“ kihagyandó. A 6 ik és 27-ik §. utolsó bekezdéseiben a faültetésekre kitűzött dijakra vonatkozólag a „dijak“ szó elé, ezen szó „jutalom“ beigtatandó. A 29-ik §, következőleg újonnan szövegezendő: 29. §. A szakosztályok elnökeiket, alelnökeiket saját kebelükből maguk választják. A jegyzői teendőket pedig az egyesületi titkár teljesíti. Ennek folytán a 30-ik §. második bekezdésének következő pontja:— A szakosztályi ülések jövei részletes jelentés uiesett az egyesületi titkárhoz az ülés után legfeljebb 8 nap alatt beterjesztendők” — kihagyandó. A 32 ik §. I - só pontjába, ezen szók után: „takarékpénztárba helyezendők“ — a következő pótlás „s esetleg állampapírokba is befektethetők“ — beszarandó S ezzel az alapszabály tervezet letárgyaltatván, az alispán, mint a szervezőbizottság elnöke megbizatott, hogy azt 3 példányban letisztáztatván, a nm. m kir. belügyminisztériumhoz megerősítés végett terjessze fel, s a megerősített alapszabályok leérkezte Után az alakuló közgyűlést ölivi össze, mi októl az alapszabályok leérkeztéig az egyesületi tisztikar megválasztása is elnapoltatik. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekesztette. Kelt mint fenn, jegyzte: Szalay Tamás, vn. aljegyző. Értekezés szempontjából meg is invitálta Harcsát, ki — mert „falamitabeli“ betegsége volt a virtuskodás, — menten vállalkozott a jeles cselekmény illőképeni véghezvitelére. Szombat etrére tűzték ki a végrehajtását nagyszerű tervüknek. Akkor a kisrégiek korán szoktak lefeküdni s nyugodtan véghezvihetik az egész teketóriát! Elérkezett a kitűzött estre. Felette rész idő volt, zuhogó zápor omlott alá az egérszürkeségű fellegből s a vakító villámlások egymást követték. — Annál jobb! — gondolá Harcsa — Legalább zavartalanul végezhetjük a funkcziót! Tizennyolcz nagyrégi legény — botokkal kellőleg felfegyverkezve — indult a szent ellopására. Szegény nepomoki Jánosi Ő bizony meg sem gondolá, hogy mily szörnyű merényletet tervezének becses személye ellen. Nyugodt phlegmával állt ott a hidvégen, amint az méltán megvárható egy oly szenttől, melynek állománya kőből készült; egyszer azonban csak szón vette észre, hogy elveszett talpa alól a föld. A nagyvégiek felemelték a hídról s négy ember vinni kezdé. Eddig jól sikerült a lopás. Nepomuki János nem tiltakozott az erőszakoskodás ellen. — Hanem Kisvégen keresztülvinni! Az lesz ám a legnagyobb feladat! Nem is engedte nepomuki szent János, hogy őt oly könnyű szerrel elczipeljék ősi curiájáról. Az utczán hajbókoló Likter egyszeriben észrevette a csínyt s gondolván: hányadán áll a dolog: torkaszakadtából kiáltani kezdett. VEGYES HÍREK. — Lapunk jelen száma egy napot késett, miért is tisztelt olvasójuk szives elnézését kérjük. Ajkiadóhivatal. — A beregszászi korcsolyaegylet jégpályájának ünnepélyes megnyitása folyó év január hó 11-én d. u. 2 órakor tartatott meg. Felhivatnak egyidejűleg a korcsolyaegyleti tagok, miszerint tagsági dijjaikat alólirottnál haladéktalanul befizetni szíveskedjenek. Beregszász, 1885. évi január hó 11-én. Griga Tivadar egyleti pénztárnok. A városi árvaszék pénz- és ügykezelési állapotának megvizsgálására deczember hóban az alispán küldöttséget nevezett ki, Füzesséry Péter m. árvaszéki elnök, Kóródy Sándor m. árvaszéki ülnök, Janiczky Gyula m. számvevő és Bakó Béla m. aljegyző személyében, mely küldöttség jelentéséből az tűnt ki, hogy a városi árvaszéknél úgy a pénz- mint az ügykezelés a legnagyobb rendetlenségben van, minek folytán a múlt csütörtökön megtartott közigazgatási bizottsági gyűlés 3 hónapot adott a városi árvaszéknek, hogy a mutatkozó zavaros állapotot tisztára hozza, mely rendezés ellenőrzésére, a megyei árvaszéki elnököt és főszámvevőt küldötte ki. Örülünk rajta, hogy a városi árvaszéknél hosszú évek során fenálló rendszertelenség valahára véget ér, mi hogy meg fog történni, arra nézve biztosítékot látunk az ifjú szakképzett új polgármester személyében, s alispánunk erélyes fellépésében.— Reméljük, hogy a munkácsi árvaszék megvizsgálására is nemsokára rákerül a sor. — A városi képviselőtestület első rendes közgyűlése Buzáth Kamill elnöklete alatt — ki az elnöki széket zajos éljenzések közt foglalta el — e hó 8-án tartotta meg. Az uj polgármester a gyűlést egy igen szép székfoglalóval nyitotta meg, melyben a munka-programmot is, mely az uj tanácsra vár, részletesen elősorolta. A több ízben felhangzó s különösen befejezése után, hosszantartó zajos éljenzéssel fogadott beszéd után megkezdődött a gyűlés, melynek pár érdekesebb részletét a következőkben közöljük. A kölcsön-törlesztési ügyben örvendetes tudomásul vétetett azon elnöki előterjesztés, hogy a januári törlesztési részlet (12 ezer forint) pár nap alatt bizton ki lesz egészítve. (A tisztújításkor még 3 ezer forint sem volt együtt). A sör, hús, czukor stb. fogyasztási adó kezelését a kincstár a városra akarja ruházni. Elnök jelentette, hogy a hi-