Bereg, 1887. (14. évfolyam, 1-53. szám)
1887-10-09 / 42. szám
42. szám. XIII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1887. október 9. Szerkesztőség : hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal: hová az előfizetés, hirdetés és nyilttér dijai küldendők: Beregszász, Namény utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési dijak: Egész évre...........4 frt. Félévre...............2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyilttéri dijak előre fizetendők. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI, A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. V . A volt úrbéresek közvagyonának kezelése. Bizonynyal mondom, sok mindenféle furcsaság van még máig is nagy Magyarországon. Bár merre lépjen az ember, privilégiumok s autonomikus jogok tömkelege állja útját, alaposan elbarrikádirozván a haladás barátját, nehogy valamiképen kár essék a régi szokáson s szentségtelen nyitó kezek széttépjék a kutyabőr diplomát. Ilyen átkos csodabogarak egyike az az intézkedés, hogy a volt úrbéresek minden felsőbb hatósági ellenőrzés nélkül kezeljék vagyonukat; érthető lenne ezen intézkedés, ha emberek helyett csupa angyalok kezelnék azt a vagyont, kiknek lelkéhez bűn és hamis számadás nem fér s egyedül a meglevő vagyon gyarapodása volna főczéljuk. Ugye az a divat, hogy mennyei urak sétáljanak a földön, a régi görög és római birodalmak bukásával elmúlt, jelenleg mindnyájan földön élő lények, gyarlók vagyunk, még pedig nagy mértékben, nagyon rákapunk a tiltott almára, ha hátulütő pálczát nem érzünk mögöttünk, s e tekintetben, fájdalomra volt úrbéresek sem képeznek kivételt, daczára, hogy minősítéssel bírnak közös vagyonuk ellenőrzés nélküli kezelésére. Hogy minő szomorú következései voltak a közállományra az eféle ellenőrzés nélküli kezeléseknek — bátor leszek pár példával szolgálni illusztráczióul. hajdanó község részére kiadta gr. Schönborn a faizási jog fejében a megfelelő erdőilletőséget. A községnek legelőre volt szüksége s ilyen területért szándékozott elcserélni erdejét. Felhasználta ez alkalmat egy üzletember s az ilyenkor szokásos eszközökkel rábírta a közönséget, hogy erdőterületét, a rajta levő fákkal együtt, cserélje el egy 350 holdnyi, mintegy 20,000 frt értékű, mocsáros legelő területért; a csere megtörtént s azüzletember“ eladta a községtől kapott területen levő fák technikai czélra alkalmas részét 63,00 frtért; megmaradt még 20,000 frt értékű tűzifája s a talaj; tessék kiszámítani a község által vallott kárt, És most lássuk a másik példát. Midőn jelenlegi állomásomra megválasztattam, nem bírtam tudomásával annak, hogy Cserlenő község közvagyonnal bír. Hogy miért kerülte ki ezen tény figyelmemet, elmondom azt is. Gr. Schönborn uradalma, a községi törvény világos rendelete ellenére, némely hatóságok tudtával, azon jogot gyakorolja, hogy »vidékerdő* nevű birtokának összes közigazgatási és adóügyeit házilag kezeli. Cserlenő szintén a vidékerdőben bírja vagyonát s igy a gr. Schönborn által gyakorolt, az egész országban páratlanul álló jog miatt, minthogy a nevezett község adótelekkönyve valamelyik uradalmi inspektor által kezeltetik, a körömhöz tartozó község vagyonát nem tarthattam nyilván. Egy alkalommal egy végzés érkezik hivatalomhoz, mely szerint Cserlenő község ellen, adó- és illetéktartozások miatt, a reál-végrehajtás elrendeltetett. Puhatolásom után rájöttem, hogy van ugyan a községnek szép vagyona, de az egy néhány községi primipilus által bitoroltatik, s ezen vagyon mellett nemcsak hogy az adózók évenként 21 százalék közpótadóval fedezik kiadásaikat, de a közjövedelemből sem az adót,, sem a vételi illetéket ki nem fizették s elég lelkiismeretlenek voltak a község vezetői, hogy a közvagyont saját önző czéljaikra használják fel. így állott a községi úrbéres vagyon helyzete kerületemben s nem vélek csalódni, ha azt állítom, hogy sok helyütt áll még ma is úgy vármegyénkben. Ilyen ez a rengeteg autonómikus szabadság, ilyen az az ellenőrzés nélküli vagyonkezelés ? Ha a vármegye hivatva érezte magát szabályrendelettel korlátozni az úrbéres vagyon fa- és makktermésének eladásánál felmerülhető viszszaéléseket, mindenesetre jogában áll intézkedni, hogy a befolyó jövedelmek a czéltól eltérőleg ne kezeltessenek. Mert nem elegendő, hogy az értékesítés hatósági ellenőrzés mellett történjék, ha szabad tér engedtetik a befolyt jövedelem bűnös elhasználására. Minden úrbéres vagyon felveendő a község leltárába s annak évi jövedelme a költségvetésbe elveendő és az évi számadásokban elszámolandó; így, ha megszüntetni nem is, de korlátozni lehet az egyesek visszaéléseit. Jogot ad ezen intézkedésre a községi törvény amaz intézkedése, hogy minden, a község határában levő vagyon, személy és erkölcsi testület, a képviselőtestület hatósága alatt áll. Én részemről, kerületemben már ez idén foganatba veszem e törvényadta jogot, a vármegye jóindulatától függ, hogy másutt is így legyen. Oszkay Bálint: Megyei bizottsági rendes közgyűlés. Október 4—5. A folyó Ló 4—5. napjain tartott rendes megyei bizottsági őszi közgyűlésre tárgyalás alá oly sok és fontos szám volt kitűzve, hogy alig lehetett remélni is, miszerint az mind letárgyalható legyen s félni lehetett, hogy azok egy része rendkívüli bizottsági gyűlésre marad fenn, de a közgyűlés vezetése oly tapintatos és a tárgyalások menete oly higgadt volt, hogy a nagy munka teljesen befejeztetett. Mindjárt a gyűlés kezdetekor lehetett a figyelmes szemlélőnek észlelni, hogy a nem nagy számban megjelent bizottsági tagok nagy része munkácsiakból áll ; miből megint biztosra lehetett venni, hogy Munkácsnak ismét valami baja van, mert máskülönben megyei bizottsági gyűléseink a munkácsi bizottsági tagok részéről oly meleg látogatottságnak nem szoktak örvendeni a mi felett a közügyek érdekében csak sajnálkozásunkat lehet kifejezni. Hogy micsoda sérelmük lehetett, melynek orvoslását talán e gyűlésen várták, — nem tudjuk s nem is kutatjuk: elég az, hogy szép számmal megjelentek , vajha mindig ily szép számmal jelennének meg! Izraelita bizottsági tagjaink ünnepeltek s igy — kivált az első napon — egyáltalában nem voltak láthatók a gyűlésen. Ez volt a gyűlés külső képe. Főispán e méltósága pontban 10 órakor a gyűlésbe ősi szokás szerint meghivatván s székét elfoglalván, meleg hangon üdvözölte a közgyűlés tagjait s mielőtt a közgyűlésen tárgyalandó ügyek feletti tanácskozást megnyitná, jelenté, hogy a számonkérő szék a szokásos vizsgálatot az egyes megyei tisztviselői hivataloknál megejtvén, ez alkalommal az alispáni, megyei árvaszéki, tiszti főügyészi, megyei pénztári és számvevői hivatalok megvizsgálása után ezen hivataloknál mindenütt a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta s ez irányban teljes megelégedésének örömmel ad kifejezést, mely kijelentés örömmel vétetett tudomásul. Ezután olvastatott Juloszty Gyula alispán időszaki jelentése, mely beható részletességgel terjeszkedik ki a megyei közélet minden ágára s teljes képét nyújtja a közigazgatás minden mozzanatának. Ugyanazért elismerőleg vétetett tudomásul. (Az érdekes jelentést lapunkban egész terjedelmében közölni fogjuk, Szerkesztő.) Az igazoló választmány jelentése szerint a kálniki és szolyvai vár.kerületekben üresedésben levő bizottsági tagsági helyekre Schivulszky János és Abkarovics Károly választatott meg, miután a választás ellen semmi kifogás nem létetett, megválasztottaknak tekintetnek s már e bizottsági gyűlésre meghivattak. A drágabártfalvi választókerületben dr. Bányay Mihály elhunyta folytán új választás válván szükségessé, a * Aligha csalódunk, ha mi is azon véleményt kockáztatjuk, hogy az a sok -és magas fokú pótadó megyei községeink legtöbbjében, körülbelül ily körülmények folytán származhatik! Jó lenne azért, ha a községek vagyoni állapota behatóan és lelkiismeretesen megvizsgálva, számadásba vétetnék ! Szerk, választás határideje november 16-ikára tűzetett, választási elnökül Bersányi István küldetvén ki. Belügyminiszteri intézmény a megyei tiszti-, segéd- és kezelő személyzet, valamint ezek özvegyei és árvái ellátására vonatkozó megyei nyugdijszabályzat jóváhagyása tárgyában, tudomásul vétetett; a szabályzat utasításainak 1880. január 1 -től kezdődő foganatosításával az alispán megbizatott s egyszersmind az alapszabály értelmében a nyugdíjintézet kezelő választmányának tagjaiul Horváth István, Guthy Ferencz, Szallós Tivadar és Forgács János bizottsági tagok választottak. Szuszkó és Jobbovicza községek egyesülése egy községgé — az utóbbi község kérelme folytán — belügyminiszterileg jóváhagyatván, Buzáth Károly szolyvai járási főszolgabíró megbizatott, hogy az egyesítésre vonatkozólag javaslatot terjeszszen be. Ezzel egyetemben tárgyaltatott a munkácsi járás főszolgabírájának előterjesztése Hribócz és Vorobnicza községnek „Gombás“ név alatti egyesítése iránt. Miután az egyesítést az ötszörösen nagyobb Hribócz község kérelmezte s a községi törvény értelmében ily egyesülésnek semmi akadálya nem forog fenn, a terv helyeslő tudomásul vétetik, annak keresztül vitelére a főszolgabíró utasittatik s egyszersmind az összes megyei főszolgabirák felhivatnak, hogy ahol járásaikban vagy összeépült, vagy oly közel fekvő kis községek vannak, melyek önkormányzati tevékenységre ez által inkább képesítve lesznek, ezek lehető egyesítése iránt a megyei alispáni hivatalhoz mielőbb tervezetet nyújtsanak be. (Ez üdvös határozathoz csak gratulálni tudunk! Szerk.) A vármegye szervezési szabályrendelete belügyminiszterileg jóváhagyatván, megyei főjegyző megbizatik, hogy a megye fontosabb elvi jelentőségű határozatait összegyűjtvén, azokat a házi pénztár terhére egy gyűjteményben kinyomatván, a megyei tisztviselők és községek rendelkezésére bocsássa. Weisz Sámuel és Mendel Mór csarodai hidvámbérlők által bérleengedés iránt benyújtott kérvény indokolása folytán méltányossági szempontból részükre egyszer mindenkorra 200 frtnyi bérleengedés szavaztatott meg. A vármegyei székház kiépítésének engedélyezése, valamint az építkezési bizottság jelentése a törvényhatóság által az építkezésre már előzőleg megszavazott 54000 frt névértékű kölcsönnek felvétele tekintetében létesült kölcsönszerződés jóváhagyása tárgyában leküldött belügyminiszteri intézmény tudomásul vétetvén, az építkezési bizottság és az alispán ez irányban tett előleges intézkedései jóváhagyattak. A vásáros-naményi híd vámszedési kérdése ismét élénk vitát keltett.. Mint tudva van, a megye azt kérelmezte, hogy a közlekedési minisztérium engedné meg, miszerint az általa épített és vámmentesnek nyilvánított v.naményi vashídon a megyei közmunkadíjak pótlása és a megyei utak javítása czéljából a megye mérsékelt vámot szedhessen, azon ajánlatot téve egyúttal, hogy a vámjövedelméből 1000 frtot évenként félreteszen a híd esetleges javítására. A közlekedési miniszter e tárgyban úgy intézkedett, hogy megengedte a megyének a vámszedési jogot, de oly feltétel alatt, hogy annak jövedelme elsősorban a híd fentartására fordíttassék s az így maradó összeg lenne a megyei közutak javítására fordítható, kimondván egyszersmind, hogy ha a megye ezen feltételt el nem fogadja, ő fog a vámszedés ügyében intézkedni. E közlekedésügyi miniszteri intézvényre hosszas vita után — igen helyesen — azon határozat hozatott, hogy a megye előbbi, ez irányban tett kérelmétől teljesen eláll s a vámszedés iránti intézkedést a közlekedési minisztérium részére hagyja fenn. Olvastatott a Beregszász városában alkalmazott állami és törvényhatósági tisztviselőknek a m. kir. miniszterelnök ur ő excellentiájához s egyidejűleg a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterelnök úr ő nagyméltóságához a beregszászi állami polgári fiúiskola helyébe egy középtanoda felállítása, esetleg áthelyezése tárgyában intézett kérvénye. Tekintettel arra, hogy hazánk északkeleti részén a középtanodák egyenetlenül vannak elhelyezve, reáltanoda pedig e törvényhatóságokban egyáltalán hiányzik s ily utóbbi iskola felállítása az északkeleti törvényhatóságok ipari és kereskedelmi helyes közművelődési érdekeinek előmozdítása tekintetéből szükséges, annak elhelyezésére Beregszász város, mint a jelzett vidék földrajzi központja és a magyar elem erős helye legalkalmasabb, részint ily közérdekből, de az állami és törvényhatósági tisztviselők kérvényében