Bereg, 1889. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

2. szám. XV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1889. január 13. Szerkesztőség : rrpoat a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal: hová az előfizetés, hirdetés és nyilttér dijai küldendők: Beregszász, Namény utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. Előfizetési dijak: Egész évre.............4 frt. Félévre..................2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ERDEKŰ HETILAP. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI, A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG. A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megyei hivatalos közlemény. 12606/1888. k. i. sz. Beregvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabírónak, Beregszász és Munkács városok remi. tanácsainak. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisztériumnak f. évi deczember 11-ről 5831 evi. szám a. kelt magas leirata folytán értesítem a tek. czimet, miszerint az „Utasítás a m. kir. népfelkelő tisztképző tanfolyam számára és a népfelkelő tisztjelöltek gyakorlati oktatására nézve“ cz. hivatalos könyvnek, a honvédelmi minisztérium ellenőrzése mellett czélszerű rövidséggel és áttekintéssel összeállított kivonata „Útmutatás a m. kir. tiszti kijelölésre pályázó egyének számára“ czím alatt Budapesten, a „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál megjelent és 40 krért ugyanott beszerezhető. Minthogy az érintett füzet a népfölkelő tiszti állást elnyerni törekvőknek igen hasznos kézikönyvet nyújt, felhívom a tek. czimet, miszerint e füzetnek megjelenését a legszélesebb körben közhírré tegye. Beregszász, 1888. évi decz. hó 18. Joloszty Gyula, alispán A czukorgyár. »Nulla dies sine linea,* — nem vagyunk érdekes dolgok hiányában sohasem. Az elmúlt év végén hegyvidékünknek a filloxéra ellen lehető megvédelmezése s szőlőink restituálásának kérdése foglalkoztatta a lakosság és általában a gazdaközönség nagy részét; most pedig egy, a megyei közgazdaság átalakítására s megjavítására nem kevésbé fontos ügy: egy czukorrépa gyár felállításának ügye lépett előtérbe. Mind a két kérdés teljesen megérdemli a figyelmet, a közönség általános érdeklődését, amennyiben úgy egyik, mint a másik hivatva van és a jövőben is hivatva lesz arra, hogy nemcsak a birtokos osztálynak jövedelmet adjon, sőt azt hovatovább emelje, hanem a munkásosztálynak is mindkettő egyaránt legbiztosabb keresetforrását képezze. Nem szabad tehát egyiket sem elhanyagolnunk a másik kedvéért, azonban mivel most a téli fagyok idején a szőlőkultúra teljesen pihen s mivel a legközelebbi napok érdekes újdonság gyanánt a czukorrépa gyár felállításának eszméjét vetették felszínre: most a leghelyesebb idő és alkalom van e fontos ügy megvitatására, anynyival inkább, mivel a dolog már oly stádiumba jutott, hogy a megszülemlett eszme többé már nem csupán ,pium desiderium-nak tekinthető, hanem oly kérdésnek, melynek megvalósulása legnagyobb részben csakis saját magunktól függ. A czukorgyár ügyének genesisét s eddigi fejlődését lapunk legközelebbi számaiban már igyekeztünk feltüntetni; nincs tehát szükség arra, hogy azzal most ismét bővebben foglalkozzunk, csak röviden konstatálnunk kell, hogy a rövid idő alatt mind a gazdaközönség érdeklődése a czukorrépa termesztésére felajánlott területek mennyiségét illetőleg a legvérmesebb reményeket is kielégítő eredményűnek s a terv keresztül vitelét kellőleg biztosítónak mutatkozott, mind a vállalkozó Bachler tőkepénzes ajánlkozása biztosítottnak vehető, amennyiben levelében határozottan kijelentette, hogy a szükséges tőkepénz készletben van s ha a 3000 hold czukorrépa termelésre biztosítva leend, a gyárat azonnal felépítteti. A kiváló érdekeltség, melyet gazdaközönségünk az e czélból összehívott két értekezleten való tömeges megjelenése által az ügy iránt mutatott, semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy a kívánt terület biztosítva lesz, azon körülmény pedig, hogy Zemplén megyében szintén egy czukorgyár fog építtetni, a dolgot egyáltalában nem alterálhatja, mivel a Beregszászban építendő czukorgyár érdekében szintén egy nagy és termékeny vidék érdekeltsége fog csoportosulni s a kettő egymásnak egy kárára sem lehet. Azonban elismeréssel kell adóznunk az értekezlet azon előrelátó, bölcs határozata iránt, hogy répatermelő szövetkezetté alakulva — miután a gyár felépítése úgyis csak 1890. évre van kilátásba helyezve — az egy évet a legszélesebb kiterjedésű próbatermelésre szánni határozta el. Ez mindenesetre szükséges, amennyiben a czukorrépa termeléshez a földet is előre elkészíteni, a termelvénynyel való bánásmódot, annak czélszerű kihasználását a gazdák legnagyobb részének meg előbb tanulni kell s épen ezért nagyon czélhozvezetőnek tartanók azon, szintén az értekezleten felvetett eszme megvalósítását is, hogy e részben a megyei gazdasági egyesület gondoskodnék arról, hogy vagy a gyümölcsészeti vándortanítók egyes községekben tartanának e czélból gyakorlati előadásokat az év folyamán, vagy pedig egy pár központi helyen szakértő gazdászok magyaráznák meg az e végre meghívandó s a répatermeléssel foglalkozni szándékozó gazdaközönségnek mindazt, amit ezen gazdasági ág czélszerű kezeléséhez tudni kell.* * Szakszerű, idevágó czikk közléséről mi is gondoskodni fogunk. Szerk. Hogy mily mértékben folyhatna be gazdasági viszonyaink javítására a gyár felállítása után a czukorrépatermelés s mennyire megváltoztathatná gazdáink anyagi helyzetét, azt pontosan csak gyakorlott gazdák tudnák megállapítani. De hogy jótékony hatása egész vidékünkre csakhamar szemmel látható lenne, az kétségtelen. Ha nem tekintjük is azon körülményt, hogy a gyár maga a vidéken évenként majdnem félmillió forint pénzforgalmat eszközölne, csak arra kell tekintenünk, hogy a czukorrépa termelés után minden holdon évenként átlag 30—40 frt tiszta jövedelmet lehet számítanunk a gyakorlott gazdák egyhangú nézete szerint s azonnal tisztában lehetünk azon kérdés felől, hogy e terv létesítése gazdáink helyzetét a legrövidebb idő alatt a legelőnyösebben változtatná meg s a gazdálkodásra nyomakodó számtalan terhet a birtokosoknak nagy mértékben hivatva volna elviselhetőbbé tenni. Előmozdítaná ezenkívül a gazdálkodásnál oly fontos talajjavítási viszonyokat s a répaszerek forgalombahozatala által a marhatakarmányozás könnyebbülését s ez által a marhatenyésztés felvirágzását s számtalan munkás kéznek adna foglalkozást, tisztességes keresetet. Egész vidékünk felvirulhatna gazdasági tekintetben a czukorgyár felállítása által s kibontakozhatnánk azon nyomorult gazdasági viszonyokból, melyeknek nyomását annyi idő óta kénytelen már szenvedni gazdaközönségünk. Miután a vállalkozó részéről a vállalat létesítésére szükséges tőkepénz immár biztos kilátásba van helyezve, csupán gazdaközönségünk érdeklődésétől függ tehát, hogy a vállalat létrejöjjön-e vagy nem. Mi hiszszük s reméljük, hogy gazdaközönségünk saját jól felfogott érdekében mindent el fog követni arra nézve, hogy a jövőnk megváltoztatására oly előnyös terv létesülhessen, s teljes buzgalommal igyekezni fog, hogy mind a gyár biztosításához szükséges termelési földmennyiség biztosítva legyen, mind a folyó évben a próbatermelést a legszélesebb körben megkísérlendi, hogy biztos kilátással indulhasson a jövőnek. __________________(J. S.) CLEOPATRA. (Sorok a történelemből.) — BESZÉLY. — Irta: 1KATAP. Egyptom királya Auletes vége felé közeledni érezvén istenek által már meghosszabbittatni nem ígért földi pályáját, biztosítani akarta családja részére a 10,000 talentumért nyert királyságot. Ptolemaeus Dionysius és Cleopatra nevű gyermekeit egymással eljegyezte, s őket a római nép gyámsága alá helyezte. Ptolemaeus akkor volt 13 éves, Cleopatra 12; ez különben Egyptomban elég nagy kor. Ott jókor kezdenek élni, s későn halnak meg. Cleopatra a szépség mintaképe volt. Boldogult édesatyja gondolkozott arról, hogy fővárosa Alexandriába az általa nagyon kedvelt római szokásokat hozza be. Ezt pedig nagyon könnyű volt eltanulni, s Cleopatra 11 éves korában máris oly élénk szellemet árult el, hogy egészen feleslegesnek tartotta volna bármely római lovag és Aspasiához küldeni ildom tanulására. Már ekkor megkívánta azt, hogy lakosztályai mindazon rejtekekkel bírjanak, melyek az előkelő római körök fogadó termét képezték; megkívánta azt is, hogy körülte Egyptom s a Kelet ragyogó pompája legyen. De ő volt legragyogóbb alakja Egyptomnak; üde szépség, a kellem oly gazdag áldásaival, melyek a legridegebb keblet is lázba hozták. S Cleopatra értett ahoz, hogy miként kell felhasználni a természet tékozlott áldásait. — — Épen öltözködött Cleopatra; félig meddig talán be is végezte már, mert rabszolgáeit kiküldve, a legcsinosabb apród, a samosi Apollodorus által adatja magára a fehér gyapjú szövetből készült matróna-öltönyt, arany szegélylyel és rojtokkal megrakva. Mosolyogva vet egy pillantást a fényesre csiszolt ezüst tükörbe, s aztán az őt bámuló szép ifjú felé fordulva, szólt. — No’s, Apoll, szép vagyok-e? — Oh! ha Venus látna, visszatérne verseny nélkül, sohajtá az ifjú. — Hát bátyám, Dyonisius, haragszik még? — Nem is akar engesztelődni. Azt álllítja, hogy a tegnapi tarka tunikás hölgy te voltál. — Ah, bah. De te jól tudod — szólt megsimogatva az ifjú arczát — hogy nem én voltam? . — Oh! én tudom. — Nos tehát, add kézmosómat. Az ifjú előhozta ezüst edényben a már elkészített tejet. Cleopatra fürösztgeti benne pici kezeit, miközben mosolyogva mutató fehér fogait, aztán előrehajolva az ifjú felé, kissé kidudorítá ajkait; az ifijú is használta a szabadalmat, lángba borult arczczal előrehajolt ő is és a két ajk összeért. E pillanatban felnyílt az ajtó és Dyonisius lépett be. Apollodorius ijedten ette le az ezüst edényt s a lángpiros arcz holt sápadttá vált. Dyonisius, a leendő király, Róma gyámfia, villogó szemekkel nézett a két bűnösre. A férfi sápadt volt, de Cleopatra zavar nélkül nézett rá. Nos, bátyám, egy jó reggelt sem kívánsz ? Dyonisius elsápadt. — Nem köszönnéd meg, Cleopatra — szólt fojtott hangon — azt a jó reggelt. — Mi akar ez lenni? rabszolganők nincsenek az ajtóm előtt, hogy bárki be ne léphessen lakomba, úgy hiszem még nem vagy férjem? — De urad vagyok. — Majd megválik. — Jó. Majd megmutatom. Ezzel dühösen távozott el a király. Midőn kiment, Cleopatra a még mindig sápadt Apollodorusra nézett. —Úgy nézel ki, jámbor Apoll, mint egy megkorbácsolt rabszolga. Ej, ej. Hát megijedsz azon, ha szeretsz engem? — Nem magamért — hebegő az — de miattad, Dyonisius bosszúálló, és úgy szeret téged . . . — S én pedig öt nem — vágott közbe Cleopatra — de kezem még meg sem töröltem. Ekkor két kezével az ifjú dús, göndör fürteibe markolt és élvezettel kezdett babrálni a selyem hajak között, s végül amint fogta a hajzatot kezével, magához húzta a fejet és csókolva azt, suttogá: — Én csak téged szeretlek, téged foglak a sírig, jól szökjünk bátyám elöl. Váljon meddig lesz az a sírig? Másnap már Syriában volt Cleopatra és Apollodorus. (Folyt. köv.) A sülyedő társadalom. Ezzel a czimmel érdekes röpirat jelent meg Budapesten.* Csupa olyan kérdésekkel foglalkozik, ame* A sülyedő társadalom. Parlament, klérus, sajtó. Irta Brennus. Ára 30 kr. Singer és Wolfner bizománya.