Görög katholikus szemle, 1904. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
' Qj£ÍUngvár, 1904. január hó 3.1. szám. Ötödik évfolyam. X'a E1X E"1 ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Fél évre.................4 kor. Negyedévre .... 2 kor. Kántor-tanitóknak egész évre ... 4 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetmények s az előfizetési dijak a kiadóhivatal címére küldendők. is eÜ talp ----■■■ --------| i|b] SZERKESZTŐSÉGI IRODA: Ungvár, Káptalan utca 8. sz. KIADÓHIVATAL: Az „Unió Részvénytársaság" könyvnyomdája Ungvárt, (a várban.) it is Karácsonyi főpásztori körlevél. Krisztusban kedvelt Fiaim! Közeledik a keresztény világ, a keresztény családok legörvendetesebb napja, az isteni Megváltó születésének lélekemelő ünnepe. A világ évezredeken át epedve várta e napot, ezer és millió sóhaj szállt az ég felé az igazak ajkáról : »Egek harmatozzatok onnan fölülről, a fellegek csöpögjék az igazat, nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt.« Izaiás 45., 8. És midőn eljött az idők telje és megszületett a várva-várt Üdvözítő Juda Betlehemében, az ég a földdel, az angyalok az emberekkel együtt ünnepeltek. Hogy pedig ezen, az egész világot átölelő örömünnepnek megvolt a maga oka, ezt igazolja azon világra szóló esemény, hogy azon isteni kisded, kit ujjongó lélekkel, lángoló szívvel és porba hulló alázattal imádunk ott, a szegényekénél szegényebb bölcsőjében, — átalakította, Istenhez visszavezette, kereszténynyé tette a világot. Idestova kétezer éve már a megváltás nagy művének. — Az a lángbuzgalom, az a szeretet, a tökélyre való törekvés, a hitnek, ha kell, az élet feláldozásával való megvallása a keresztények között az idők menetében lanyhulni kezdett. A társadalmi, a családi, a földi élet és annak nehézségei az embert annyira lekötötték, annyira elvonták az égiektől, természetfölötti rendeltetésétől, hogy minden gondolkozó hivő belátja, mikép ezen állapoton múlhatatlanul segítni kell. Dicsőségesen uralkodó Pápánk, X. Pius . Szentsége e tekintetben erősen világító szövétneket gyújtott meg a keresztény katholikus világhoz intézett első apostoli encyclicájában, melyben rámutatva a lanyhaságra, a hithidegségre, az Istentől való elszakadásra, sőt Isten nevének megtagadására, mi több a gonosz szellemtől eredő önistenítésre és mindezek veszélyes következményeire, egyszersmind biztos gyógyszert ír elő számunkra, amely nem más, mint az, hogy az emberiség újuljon meg Krisztusban! De miben áll e megújulás? „Nem másban, mondja Szentséges Atyánk, mint abban, hogy az embereket az Isten iránt való engedelmességhez visszavezessük, hogy ismét elismerjék Krisztus uralmát. Az utat, melyen Krisztushoz visszatérhetünk, aranyszáju sz. János ezen szavakkal jelöli meg: »Reményed az Egyház, üdvösséged az Egyház, menedéked az Egyház.« Az Egyház az, mely bennünket Krisztussal egybekapcsol, Krisztus pedig Istennel. De hogy e szent kapocs Isten és az emberek között újból létesülhessen, szükséges, hogy az emberekből az önistenítés nagy és utálatos bűnét kiirtsuk; minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy az evangéliumi törvények és tanácsok visszanyerjék régi méltóságukat az emberek szivében; — hogy tiszteljék a házasság szentségét, szivükön viseljék a gyermekeknek keresztény szellemben való nevelését és oktatását; — hirdetnünk és hangoztatnunk kell az Egyháznak a földi javak birtoklására és használatára s a közhivatalt viselő egyének kötelességeire vonatkozó tanításait; — végül helyre kell állítanunk a keresztény erkölcstan alapelvei szerint a társadalom különböző rétegei között a békét és az egyetértést . . . A lelkek üdve és Isten dicsősége vezérelje a lelkipásztor működését! »Nagy az én szomorúságom és szivemben folytonos a fájdalom,« mivel látom, hogy korunkra is ráillik Jeremiásnak ezen siralma: «Kenyeret kérnek a kisdedek és nincs, ki szegne nekik.« Mert kevesen vannak, a kik Krisztus magasztos példája nyomán követnék a próféta utasítását: «Az Úr lelke fölként engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, meggyógyítsam a töredelmes szivüeket, szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak«. Luk. 4, 18. Pedig ki tagadhatja, hogy nagyon sokan vannak a világon, akik Krisztustól, az Ő egyházától és evangéliumától, nem annyira lelkek romlottsága, mint inkább tudatlanságuk miatt fordultak el. »Elmenvén, tehát, tanítsatok minden nemzeteket«. Tanítástokat a szeretet vezérelje. Krisztus Urunk magasztos példája lebegjen előttetek, a ki igy szólt: »Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztak és terhelve vagytok, és én megnyugtatlak titeket:« Máté 11, 28. és a ki az elfáradtak és megterheltek alatt azokat értette, kiket a bűn, vagy a tévely fogva tart. Szeretetünk legyen tűrő és kegyes, — ölelje át még azokat is, a kik ellenséges indulattal viseltetnek irántunk, vagy üldöznek bennünket. Nem oly rossz minden ember, mint aminőnek látszik, vagy magát tenni véli; sokat a szokás, az előítélet, a rossz tanácsok, rossz példák, vagy az álszemérem vitt át a gonoszok táborába. De a keresztény szeretet lángja áttör lelkek sötétségén és Isten világosságát és békéjét deríti föl szívükben ! Nagyban előmozdítja a hit világosságának terjesztését és a tévelygők megtérítését a jó példaadás is. Azért úgy katholikus körökbe, mint egyéb vallásos egyesületekbe csoportosulva, valamint egyenként is az életben, jó cselekedetek által gyümölcsöztetve a hitet, minden keresztény katholikus embernek közre kell működnie a hit világosságának terjesztésén. Ha a városokban és a falvakban az emberek Isten parancsait híven fogják teljesíteni, ha mindent, amit előtte szent, tiszteletben fognak tartani, ha a szentségekkel gyakorta fognak élni, mós akkor könnyen fog teljesülni he vagyunk, hogy Krisztusban minden megújuljon. És ezzel nemcsak örök üdvösségünket, de a társadalom, a haza javát is elő fogjuk mozdítani. Mert ekkor a társadalom vezetői és mindazok, akik a földi javakban bővelkednek, szeretettől vezéreltetve, segítségökre lesznek a szegényeknek, — ezek pedig nyugodtabban és nagyobb türelemmel fogják viselni nehéz helyzetüket; — a haza polgárait nem a szenvedélyek, hanem a törvények fogják irányítani; — a királyokat és az államfőket, kiknek hatalma Istentől vagyon, tisztelet és szeretet fogja környezni.“ * * * Szentséges Atyánknak mély bölcseségtől és nagy szivjóságtól áthatott tanításait főkép nekünk a magyar állam polgárainak van okunk a legkomolyabban megfontolni és követni. Krisztus vallása vezette be ugyanis a magyar nemzetet a kulturális államok sorába. Az Árpádháznak egyik kimagasló alakja, szent István mintegy isteni sugallat által vezéreltetve, a magyar nemzetet a keresztény hitre térítette, a magyar állam szervezetét keresztény alapokra helyezte, — és egy szent pápa, aki éles látásával a messze jövőbe betekintve, világosan látta, hogy egy hatalmas magyar állam fennállása egész Európára nézve mily nagy fontosságú, — a fejedelemnek királyi koronát küld és őt vallásos buzgósága és áldásos tevékenysége elismeréséül apostoli czímmel ruházza fel. Itt kezdődik a magyar nemzetnek tulajdonképeni európai szereplése, amidőn apostoli királya egész odaadással oda törekszik, hogy e hazában megerősítse a keresztény kath. hitet és ezzel a jó erkölcsöket, hogy ezek talaján fejlődjék és felvirágozzék a tudomány, a nemzet anyagi jóléte, az ipar és művészet. Ezen üdvös eszmék behatása alatt a nemzet közérzületébe átment azon meggyőződés, hogy a magyar apostoli király személye szent és sérthetetlen — és hogy annak minden igaz magyar törhetetlen hűséggel és alattvalói hódolattal tartozik. Az apostoli király személye iránt köteles hűséggel és hódolattal együtt kitörölhetetlenül be lett oltva a magyar nemzet szívébe a haza szeretete is. Ennek épségben való fentartásáért és javáért a nemzet vért és életet áldozott minden időben, amikor azok veszélyben forogtak. Íme, a magyar állam megalakulásának első napjaitól kezdve egész korunkig folytonosan kidomborodni látjuk az Isten, a király és a haza iránt való hűséget és szeretetek Ezek az eredeti ősmagyar erények Isten kegyelme és ezen erények gyakorlása mentette meg és tartotta fenn a hazát ezer éven át annyi veszély, annyi vihar között, amelyek nálunk sokkal hatalmasabb nemzeteket is képesek lettek volna megsemmisíteni. * Merítsünk azért tanulságot a múlt történetéből és kövessük azt! Használjátok föl Krisztusban kedvelt Fiaim! a Megváltó születésének örvendetes ünnepét, hogy híveiteket egyházunk látható fejének, a pápa Ő Szentsége szándékának teljesítésére a leglelkesebben felhívjátok. Újuljon meg hivő népünk, újuljon meg nemzetünk Krisztusban az Ő születésének ünnepén ! Valamint egyeseknek, úgy a nemzeteknek üdve, vagy romlása azon fordul meg: várjon Isten czélját szolgálják-e, avagy Tőle elfordulnak. És azért rendesen, midőn hűséges buzgalommal ragaszkodnak Istenhez, ttjuk természetszerűleg boldogságra vezet; midőn ellenben Tőle elpártolnak, közönségesen aláhanyatlanak. Az idők jele óva inti nemzetünket, hogy térjen vissza ősei vallásosságához, ősei erényeinek gyakorlásához. A kereszt jelében lettek lerakva államunk alapkövei, a kereszt legyen vezérlő csillaga az új ezredévben is nemzetünknek , mert ezer év tanulsága hirdeti, hogy a nemzet fennállásának, egészséges fejlődésének és országunk erősségének leghathatósabb biztosítékát a vallás erkölcsi alap képezi. ~ ^*\v*,>*