Görög katholikus szemle, 1916. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1916-07-02 / 27. szám
1916. július hó 2. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 3 oldal, vér mellett 25-én d. e. ment végbe. Halálát kiterjedt rokonsáig gyászolja. Homicskó Elek papnövendék, Homicskó Jenő perecsenyi lelkész fia, június hó 26-án, a szentségek többszöri buzgó felvétele után életének 23-ik évében Perecsenyben meghalt. A megh.szelíd lelkületű ifjú az önfegyelmezés mintaképéül szolgált. Gerinczoszlop tuberkulózisban szenvedett másfél éven keresztül; a kínos fájdalmakat minden zúgolódás nélkül a legnagyobb lelkierőt feltételező türelemmel viselte. Teljes megnyugvással várta a megváltás óráját s istenbe vetett bizalommal a Gondviselés intézkedésében megnyugodva, adta vissza lelkét Teremtőjének. Temetése junius 27-én volt. Szülein s hat testvérén kívül széleskörű rokonság gyászolja. Az ö. v. f. n. * Tanitógyülés. A husz.tg. kath. egyházkerület lelkészei és kántor-tanitói Dudinszky Iván esperes lelkész és tanfelügyelő elnöklete alatt tavaszi gyűlésüket i. é. junius hó 13-án Husztontartották meg. A tanítói gyűlés egyetlenegy tanügyi tárgya : Mihalovich Sándor gernyesi el. isk. k.-tanitó „Kulturélet Gernyésen és vidékén“ című munkájának Vll. cikke a „Községi faskolaügyünk és az elöljáróságok közönye“ című tanügypolitikai értekezése volt. Konkrét eseteket sorolt fel értekezésében az egyes elöljáróságok kerékkötő „közönyéről, vétkes mulasztásairól és a nép közhasznú művelődésék vagyonosodására, jólétére károsan ható nemtörődö ítségéről és ez állapotok megszüntetése szempontjából azon meggyőződésének adott spontán kifejezést, hogy : „Gyors és kellő jogorvoslatot, elintézést csak úgy és akkor nyerhetnek majd minden a népoktatásal kapcsolatos ügyek) ha a kir. tanfelügyelő a törvényt végrehajtó közigazgatási hatóságokkal szemben a vármegyéjében önálló, autonomikus, közvetlenül rendelkező hatáskörrel ruháztatik fel, mint ahogy ez pld. az igazságügy-, hadügy-, pénzügynél van . . . És, mert értekezését már eleve is hirlapi közleménynek szánta, egyben felhívja a kultuszminiszter úr figyelmét arra, hogy : „Boldog emlékű Kármánn Mór egyetemi tanügyi publicistánk látnokilag ihletett szavainak: „A tanügy a közigazgatással és igazságszolgáltatással egyenlőjogú közügy“ végre szerezzen érvényt ; és pedig legeslegelsősorban a kir. tanfelügyelők hatáskörének a fentebb említett kiterjesztésével, vagyis önállósításával ; annál is inkább, mert ezzel a népoktatás ujj is.filié-Gt, gyorfi lendülését és megizmosodásét másrészt a tanügy vezéreinek, intézőinek, sőt mindent egyes köztisztviselőjének — a többi országos, illetve nemzeti ügyek tisztviselőével egyenrangú, kellő és méltó nívóju presztizsét fogja elősegíteni. Végre is, — úgymond — a tanügy nem vármegyei specialitás, hanem — Kármán Mór szavai szerinti értelmében is, — külön egészet képező, különálló országos, azaz az egész nagy nemzet legszentebb közügye. Miért fullasztják hát bele — kérdi, a vármegyei közigazgatás útvesztőjébe, mostoha gyámkodásával; miért rendelik alá annak , miért, miért ? ? Ezen változtatni kell !“ . . . A tanítói közgyűlés megjelent tagjai érthető tetszéssel fogadták az értekezést; értekező eszméjét — az egyes elöljáróságok letargikus pegyhüdségéről szerzett saját tapasztalataikat is számában egy gör. kath. magyar püspökség szüksége címmel követelt Dorognak püspökséget. A személyében is megtámadott papság tehát formálisan bojkottálta a Hírnököt, amely emiatt Mészáros szavai szerint 1862 ik évben már nem jelent meg. A megye lakossága magyarok, rutének egyaránt, különben is erős 48-as érzésű volt, amit a 67-es események után tettek is megbizonyítottak. Már pedig az országgyűlésnek 1861. nyarán történt szétkergetése után nem volt alkalmas az idő ilyen politikának laokban való propagálására. Ez volt a Hírnök megszűnésének harmadik oka. Ami a nyomdanyomoruságot illeti, abban bizony igaza volt a nyakas hajdúnak. Meg volt ugyan Ungváron az a rozoga Eilinger-féle nyomda 61-ben is, mégis Sárospatakon nyomtatták a Hírnök első négy számát! Az 5-ik számtól kezdve, julius 14 iki dátummal, már Ungváron nyomtatták. Innen kell számítanunk tehát az ungvári modern nyomdászat történetét. Mészáros ugyanis, bizonnyal szép pénzen, reábízta a sárospataki Forster-nyomda művezetőjét, Jäger Károlyt arra, hogy Ungvárra költözzék. Kettőjük költségén az Ellinger-romokat Tarnócy Ferenc házában úgy ahogy rendbehozták,s az 5 ik szám ilyen egybe vetve, — teljesen osztják, s ennek tanitógyülésr\''n, tanügyi lapokban menni! 'szélesebb mederben valn propagálását,, —„mind a megvalósulásig !*• — kívánatosnak tartják és mondják ki. Gyűlés után a helybeliek barátságos ebéddel látták el vidéki kollégáikat, őszinte, magyar vendégszeretettel. * Hadiárvákért. Kivonat a bodzásujlaki esperesi kerület 1916. év junius 13-án Rudabányácskán megtartott papi gyülésének jegyzőkönyvéből. 4. Kiss Pál rudabányácskai lelkész örömmel üdvözli a gör. kath. had árvaalap eszméjét és indítványozza, hogy kerületileg járuljanak hozzá az alap növeléséhez. Határozat. Megjelentek őszinte lelkesedéssel ragadják meg az alkalmat, hogy ezen az Egyház és szeretett hazánk javát egyaránt szolgáló nemes szándékú mozgalom iránt érzett lelkesedésüknek külsőleg is kifejezést adhatnak, a gyűjtést elhatározták. Kér. esperes Kiss Pál lelkésznek nemes szívre valló indítványáért elismerését fejezi ki s a gyűjtést 30 koronával megnyitja. Hozzájárulnak még a gyűjtéshez Kiss Pál rudabányácskai lelkész 20 kor.-val, Simsa Tivadar kolbásai lelkész 20 kor.-val, Újhelyi Mihály nagytoronyai lelkész 20 kor.-val, Zseltvay Aladár lasztóci lelkész 10 kor.-val és Szabó Jenő velejtei lelkész 5 kor.-val. Határozatilag kimondatik, hogy a begyűlt 105 kor. küldessék meg a Gör. Kath Szemle szerkesztőségének jegyzőkönyvi kivonat csatolása mellett azon kérelemmel, hogy a pénzt illetékes helyére juttatva jegyzőkönyvi kivonatnak becses lapjában helyet szorítani szíveskedjék azon reményben, hogy a kerület szerény kezdeményezése a többi esperesi kerületnek buzdításul és követendő például fog szolgálni. Itt az ideje, hogy az ősi gör. kath. egyházmegye papsága a tettek mezejére lépjen s ezzel is igazolja az ellenünk elhangzott aljas vádak és gyanusitgatások alaptalanságát. K. m. f. Jelen kivonat hiteléül: Nagytoronya, 1916. junius 28-án. Újhelyi Mihály ker. jegyző. * Harmadik hadikölcsönre Hidegpatakon 19.000 k.-t jegyeztek ; ebből az egyház jegyzése 8.000 k, a többi a gkath. híveké. — A negyedik hadikölcsönre már 22.500 k-t jegyeztek, ebből az egyházra jut 11 ezer k. az izraelita vallásuakra 2.700 k, a többi pedig a gör. kath. hívekre esik. * Fertőtlenítő szer. A mostani járványos időben szolgálatot vélünk tenni paptársainknak, ha egy jó fertőtlenítő szert írunk le, ha őket ragályos betegekhez hívják. A kezet, mielőtt elmenne, meleg vízzel és szappannal, amelybe 80 fokos százalékos töménységű alkoholt önt, megmossa (spiritus). Czélszerű azonkívül szánkat és orlyukainkat is kimosni oly vízzel, amelybe előbb néhány csep spiritust öntöttünk. * Méhcsípés ellen. Méhszúrás fájdalmát enyhíti az ammóniákkal (szalmiáklével) való mosás ; még jobb, ha kalodiummal ecseteljük a szúrástól dagadó helyet. A kalodium védőréteggel takarja a gyuladásba jutó bőrt s megszáradó rétegével nyomja, oszlatja duzzadását. * Értesítés. Alulírott tisztelettel értesítem az érdekelt köröket, hogy a középiskolai egyháztörénelmi tankönyvemet az Uniokönyvnyomda Részvénytársaság raegtypographiai jelzéssel jelent meg. ,,Nyomatott Ungváron“ — minden nyomdai név nélkül, szerényen. Rögtön meg is látszik a változás : éktelen, elmázolódott betűk váltják föl a pataki szép metszésű tiszta betűket. Első lapunkról igen sok érdekest lehetne elmondanunk, ha ezt arányba tudnák állítani a többi lapokról mondandókkal. Minthogy azonban a többieknek történetét — éppen hiányos lappéldányaik miatt — még nem ismerjük olyan jól, mint a Hírnökét, a részleteket együttes tárgyalás kedvéért máskorra kell halasztanunk. Most csak annyit, hogy Mészáros Hírnöke szokatlanul finom papiroson jelent meg és igen tartalmas lap volt. Ezt az utóbbit a szerkesztő élénk tollán kívül különösen egyik munkatársának dr. Turner Ferenc orvosnak (Tiszay Dezső színigazgató apósának) lehet köszönni, akiből szellemes cikkek egész sorában csak úgy ömlött a mélységekben járó philosophicus humor. Rovatai egészen más beosztásúak voltak, mint a mai lapoknak. Itt jelent meg a szerkesztő tollából Ungvár története is tárcafolytatásokban, ezenkívül pedig igen sok politikatörténeti és kulturhistóriai tanulmány. Nagyon érdekes a ,,magyarországi oroszok kivánalmaknak ismertetése és bírálata; helyiérdekű dolgok pedig százával is kerülnek éleshangú megbeszélés alá, vette s igy idevonatkozó mindennemű rendelést odairányitani szíveskedjenek. Ungvár, 1916 junius 30. Dr Vargha, Gáza főgimn. histanár. * Ingyen könyv a szegény elemi iskolásoknak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet bocsátott ki valamennyi állami, községi és felekezeti elemi népiskolához a népiskolák szegény tanulóinak ingyenes tankönyvekkel való ellátása tárgyában. Rendeletében a miniszter arra kéri a tanítókat, hogy a tanítás utolsó napjain hívják föl az ifjúságot, hogy szüleik engedelmével az évvégi vizsgálatok után jó karban lévő régi tankönyveiket adják át, hogy azok jövő tanév elején az arra rászoruló szegény tanulók között kiosztásra kerüljenek. Megtiltja a miniszter a könyvek elfogadását olyan tanulóktól, akiknek családjában az elmúlt tanév folyamán fertőző betegség volt. Elrendeli az ajándékba kapott könyveknek a nyár folyamán való alapos kiszellőzttetését és dezinficiálását. A jövő tanév elején az ingyenes tankönyvek kiosztásánál elsősorban olyan gyermekek jöhetnek figyelembe, akiknek családjában a háború bármely oknál fogva olyan szűkös helyzetet teremtett, hogy még a tankönyvek megszerzése is nehézségbe ütközik. Az egyházi főhatóságok e rendelet közlésével hasonló eljárásra szólítják föl a feledkezeti iskolák tanítóit is. * Aki egyedül állta az orosz rohamot, Molnár Péter balmazújvárosi legény a debreceni 16. huszárezrednél teljesített szolgálatot. Az ezred az oroszokkal vivott nehéz harcokban vett részt. A fronton, amikor az ellenség rettenetes ágyutüze a homokba épített állásokat elpusztította, az a parancs érkezett, hogy vissza kell vonulni. Az állásban lévő legénység Molnár Péter kivételével eleget tett a parancsnak. Molnár ott maradt, egyedül védte az állásokat. Mikor a rohamozó oroszok a drótakadályokhoz értek, Molnár kézigránátokat dobott oly gyorsan és ügyesen, hogy az ellenség sorában felbomlott a rend. Számos orosz katona maradt halva az akadályok előtt. Az oroszok a nagy kézigránáttűztől megijedve, hanyatt-homlok rohantak vissza. Az állást Molnár Péter mentette meg. Az ezred a derék katonát elkesen ünnepelte. Most kapta meg az arany vitézségi érmet és soronkivül léptették elő őrmesterré. * Hősi halál. Kürthy Jenő minaji földbirtokos a következő értesítést kapta a harctérről: Mélyen tisztel Uram ! Fájdalommal eltelt szívvel tudatom, hogy mn, Kürthy István hadnagy, a 7. század parancsnoka Volhyniában Gorocov községtől éjszakraaz oroszok elleni támadás alkalmával hősi halált halt. Kihűlt tetemét ott temettük el a harctéren egy erdő szélén. Emléke mint bajtársé és mint hősé örökké élni fog közöttünk. Kívánom, hogy az Úr fájdalmára vigaszt nyújtson. Gergely Miklós zászlós.« A család a következő gyászjelentést adta ki: »Kürthy Jenő és neje szül. Boross Ilonka úgy a maguk, mint Bertalan és Szilárd gyermekeik, a nagyanyja, nagybátyja, nagynénje s az egész rokonság nevében mélységes fájdalomtól összetörve, szomorú szívvel jelentik, hogy feledhetetlen, kedves, drága (sák reménységük, büszkeségük Kürthy István tényleges hadnagy a 29. népf. gy. e. II. zljnál, s a 7. század parancsnoka f. évi junius hó második felében Volhyniában (ahová Csak 1. évi június hó 15-én ment föl az olasz harctérről, ahol 7 hónapig hősiesen küzdött) Gorochov községtől éjszakra az oroszok elleni támadás alkalmával 20 éves korában hősi halált halt. Hős halottunkat bajtársai ott a harctéren temették el. Édes hazánkért, mindnyájunkért estél el, de az egész világ sem pótol ki nekünk Tégedet! Nyugodjál csendesen!« * Katonai diáktanfolyam volt az ungvári kir. kath. főgimmasiumban, azon növendékek számára, a kik a hetedik osztályból soroztattak be. A tanfolyam négy hetes volt, melynek végeztével a növendékek VIII. oszályú vizsgát tettek s utána pedig junius 25-én írásbeli nélküli érettségit. A tanfolyamon 15-en vettek részt. A növendékek soha komolyabban nem fogták fel kötelességüket mint e hetekben, bár soha inkább nem számolhattak kegyelemre mint most. A mi görög katholikus fiaink szerepeltek itt számban és eredményben is a legszebben. Az összes jeles érettek görög katholikusok, névszerint: Brascsajkó Antal (7 hónapja a harctéren), Fedinecz Sándor (13 hónapja a harctéren), Legeza István, Szabados Mihály. Jó érettek voltak: Csurgovich Ernő (3 jeles 2 jó), Hrabár Emil és Suba Géza. Egyszerűen érettek: Kanyuk János, Mikita Sándor. Az érettségi végén az igazgató szép beszédet intézett az ifjakhoz, kik nemes büszkeséggel, Istenbe vetett bizalommal és reménnyel indultak nagy hivatásuk teljesítésére. * Háborús segítség nyugdíjas tanítóknak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter mindazokat a tanítókat és tanítóözvegyeket, akiknek nyugdíja 2000 koronánál nem nagyobb, egyszers mindenkorra 100—150 koron segítségben részesíti. A segítségért nem kell külön folyamodni. Az a tanító, vagy özvegy, aki ez évi április 1-je óta lakást változtatott nemkülönben az is, aki nyugdíját most első ízben vette fel, lakását az Országos tanítói nyugdíj és gyám alap számvevőszékével (Budapest Hold utca 19) tudassa.) Dr. Demkó Kálmán szóbeli közlése szerint 1867-ben a Jiger-nyomda a vármegyeház utcában volt. Nem tudom, azonos hely-e ez a Tarnócy házzal. Később a Gyapjú (ma Teleky) utca aljára költözött, ahol a nyomda aztán uj tulajdonosának, id. Fésűs Józsefnek kezén tovább is fennállott (Folyt. köv.)