Határszéli Ujság, 1925. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1925-07-05 / 27. szám
2. oldal. sünk a végletekig fokozódik majd és kérlelhetetlen ellenfeleivé leszünk azoknak a szuronyokra támaszkodó hatalmasoknak, akik minket Körmendy-Ékes Lajostól megfosztottak! Ám jöjjenek a választások! Ott leszünk mindenütt, ahol elnyomottat látunk és feltárjuk mindenkinek sebeinket, hogy lássák: így bánik velünk a prágai kormány!... és jelszavunk lesz: buktassátok meg szavazataitokkal ! Körmendy-Ékes Lajos szelleme a miénk, s ha őt elvették tőlünk, ezt el nem veheti semmiféle hatalom! HATÁRSZÉLI ÚJSÁG Hogyan gondolkodik az erdélyi zsidóság a magyarsággal való együttműködésről? „Nem akartunk tolakodó módon részt venni a magyarság szervezkedésében...“ Elsősorban is azt állapítjuk meg, hogy a ruszinszkói zsidóság Mózes nélkül bolyong a politikai élet pusztájában. Oka ennek az, hogy a ruszinszkói zsidóság hamarabb indult el politikai vándorútjára, mint ahogy Mózese megszületett volna. Azzal a ténnyel, hogy a ruszinszkói zsidóság egy része nemzeti alapra helyezkedett, más része pedig a nemzetközi „polgár“ elnevezés alatt tömörült, megszakította azt az ezeréves kapcsolatot, amely a magyarsághoz kötötte Azon — egy cseppet sem liberális gondolkodásra valló — jelszóval, hogy „miként szavazhatna zsidó olyan listával, amelyen két szoc. párti jelölt neve is szerepel“, a zsidóság egy része a magyar pártok szövetségétől elvált és külön, — kormányhű — utakra tért. A kormánytámogatás azonban nem hozta meg azokat a reális eredményeket, amiket a zsidóság várt. A kiábrándulás még nem következett be, de a szerelmi álom hajnala rohamosan közeleg. A teljes kiábrándulást elősegítendő, szükségesnek tartjuk az erdélyi zsidóság egyetemének politikai felfogására és elveire rámutatni, valamint azon indokokat ismertetni, amik az erdélyi zsidóságot is a magyarságtól eltérő utakra terelték. A Zsidó Nemzeti Szövetség vezetője egy nagyfontosságú nyilatkozatában őszintén vallotta be, hogy: „A kisebbségek együtttműködése a legtermészetesebb folyamat volna mindazon kérdésekben, amelyek a kisebbségeket ebben a minőségükben egyformán érdeklik“. De aztán bevallotta, hogy mivel: „az eddig uralkodó magyar nemzetből nemzeti kisebbség lett, azt a történelmi sorsfordulatot a magyar nemzetnek könyedén elviselnie és abba márólholnapra belehelyezkednie nem lehetett. A többi nemzeti kisebbség ezt a sorsfordulatot természetszerűleg könyebben viselhette el és előbb alkalmazkodhatott az események által előhívott realitásokhoz, így hát a zsidóság is...“ Mi sohasem kárhoztattuk azt, hogy a ruszinszkói zsidóság nemzeti alapra helyezkedett, mert kezdettől fogva teljesen osztottuk a zsidóságnak azon elvét, hogy joga van nemzeti alapon önálló kisebbségi politikát űzni. Éppen ez okból elfogadjuk az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség azon mentegetőzését, hogy: „Ezért lettünk mi nemzeti kisebbség és nem azért, hogy a hallatlan történelmi tragédiát végigszenvedő, mélységesen sújtott magyar nemzetet nehéz óráiban elhagyjuk, hisz a magyarsággal szemben a zsidóság örökké csak hálát érezhet, az 1918 előtti lelki készségért, midőn a magyar nemzet a zsidóságot az állampolgársági jogok egyenlőségében és szabadságában részesítette“. Ilyen szívből jövő, hálatelt nyilatkozatot a ruszinszkói zsidóság sohasem hagyott búcsúzóul a ruszinszkói magyarságnak, hanem ahelyett annak úgynevezett „liberális“ és „polgári“ része odaállt a kisebbségi jogokat lábbal taposó kormány mellé és a magyar egység megbontására törekedett és törekszik ma is. Még az a szeméremérzet sem volt meg ezekben a kormánytámogató urakban, mint amit az erdélyieknél tapasztalunk, akik egyenes őszinteséggel jelentették ki, hogy: „nem akartunk tolakodó módon résztvenni a magyar nemzetnek, mint kisebbségnek romániai szervezkedésében, mert a magyarság sorsát maga a magyarság kell, hogy intézze...“ Hát ez az! Nálunk —amellett, hogy „polgári“ politikát űznek ezek a kormánytámogatók, „liberális“ és „Keleti“ sajtóorgánumukban „tolakodó módon“ vesznek részt a magyarság politikai szervezkedésében, arcátlanul diktálnak és követelnek. Ők akarják meghatározni, hogy kiket válasszunk vezéreinkül és képviselőinkül. Ők állapítják meg milyen formában és mikor követeljük autonómiánkat; ők csinálnak népszámlálást párttagjaink között; ők adnak tanácsokat, mely szétzeillesztésünkhöz vezet; ők mutatnak új utakat, amelyek nemzeti megsemmisülésünk mélységéig visznek ... És mindezt csak azért, hogy azokat a sovány ígéreteket, amiket ezért a kormánytól kapnak, egyszer már megvalósulni lássák! Mit mond ezekkel szemben a becsületes kisebbségi küzdelmet folytató erdélyi zsidóság? Azt mondja, hogy: „ha a Magyar Párt revízió alá veszi a maga politikai állásfoglalását, a szászokhoz és zsidókhoz való viszonyát illetően,... úgy rájön arra, hogy célkitűzéseket csak együttes és közös világváros forgalmát. — Ma azonban ez megháromszorozódott. Auto auto hátán, még az itt divatból kiment landsverek is előkerültek a kocsiszínekből s jönnek rendesen 20-an, 30-an egymásután. — Tele a várost megtekintő zarándokokkal. Auto, kocsi számozva s mindegyiken a zarándok csoport felírása: „Essener Pilegrfahrt“, Reserved for Cleveland and Cinncinnati Roman Pilgrimage, „Peregrinaggi Milanesi“, „Peregrinación de Barcelona* stb. stb. S mehetsz utánuk a katakombákba, a Kolosszeumba, Szent Pál templomába, a S. Maria-Maggioreba, a Vaticani Múzeumba, a Missiós kiállításba: mindenütt ugyanez a tömeg, ugyanez a tarkaság, ugyanez a hit és lelkesedés. — A tömegkvártélyokban és a legelőkelőbb szállodákban, ahol 200 líra egy szoba egy napra... a katholicizmus hihetetlen nagysága, egyetemessége s életereje, dobban itt ma lépten-nyomon az ember szeme elé. Aki pedig egyenesen a szentté avatások egyikén is jelen lehetett, az olyan látvány emlékét viszi magával a szívében, melyet elfelejteni nem fog soha, aminél már nagyobat, magasabbat, lélekbemarkolóbbat ezen a földön az ember nem láthat. Már a tér látványa megdöbbentő. A Szent Pétertér szinte feketéllik a tömegtől. Autók, kocsik ezrei. Szigorú igazoltatás: A Szent Péter templomba ilyen alkalommal csak jeggyel lehet bemenni, mert „csak“ vagy 60.000 embernek van hely benn. A templom hajómezői óriási keretekbe osztva, mindenüvé más-más szinti jegy szól. A szertartás 8-kor kezdődik és 2 órakor végződik, de már reggel 6-kor ott van majdnem mindenki, hogy lehető jó helyet kapjon a maga csoportjában. Egyesek kis vadászszékeket hoznak, a többi többnyire áll ellen szomjan 6-tól délután 2-ig! S oly nagy mégis az érdeklődés a jegyekért, hogy bár tilos az árusítás, kéz alatt bizony 1000 lírát is adnak egy-egy jó jegyért. (Szóval „Zugliget“ itt is van, akárhogy tiltják.) Nyolc óra elmúlt: bezárják a kapukat. Míg a felvonulás tart, lélek az ajtón se be, se ki! Ez a felvonulás eltart vagy másfél óra hosszáig: a legimpozánsabb crescendo, amit képzelni lehet. Elől a pápai szemináriusok, az alsó papság véget nem érő, lassú menetben. Egy óra is eltelik, míg felfejlődtek és elhelyezkedtek. Aztán a szentté avatandó óriási képe, melyet zászlón hoznak. Taps fogadja és kíséri végig a roppant területű templomon; a messzeállók csak a taps közeledtétől sejthetik merre haladnak, mennyire közelednek a zászlóvivők. Jön a Ritus kongregáció, tagjai égő gyertyát hordanak. Gyertyával, miseruhában, vonulnak fel a Szent Péter penitenciárusai, köztük a magyar is. Utánuk a főpapság, püspökök, érsekek szinte vég nélkül, a fehér mitrák ekkora tömegét csak régi zsinati képek metszetein látjuk. Bevonulnak a szentélybe, mert ilyenkor a Confessio-oltártól az abszisig, a Szent Péter kadettájáig terjed: ott van a pápai trón felállítva; két oldalt hatalmas tribünök, a Postularok, énekesek, majd a római főnemesség, a Máltai lovagrend s a Szent Sír lovagok, a diplomácia és a pápai udvartartás tribünjei. (Folytatjuk.) 1925 július 5. akarati és érzületi összefogással, előretörtető fronttal lehet sikeresen megvalósítani“. Ezt valljuk mi is és ezért nem voltunk és vagyunk ellene a zsidó nemzeti alapon szervezkedőknek, mert mi is elismerjük, hogy a zsidóság e területen is önálló népi kisebbséget alkot, amely — hogy ismét az erdélyi zsidó Nemzeti Szövetség politikai osztálya vezetőjének szavait idézzük —„mindig kész a Magyar Párttal való testvéri együttműködésre azokkal a sérelmekkel szemben, amelyek pusztulást jelentenek mindkettőnkre nézve!“ Kérdés! Várjon mikor fog a nemzeti alapon szervezkedő ruszinszkói zsidóság erre a — kényszerű helyzet követelte — álláspontra helyezkedni és mikor fogja — az első választási kudarcon okulva — az ilyen közös kisebbségi ügyekben a magyarsággal való közös működés lehetőségét keresni ? Ez a kérdésünk egy pillanatra sem szól a „liberális“ és „polgári“ konjunktúra-zsidósághoz! Ez a kisded tábor már régen eladta minden jogát ahhoz, hogy — akár zsidónak is neveztessék! I SZOCIÁLIS HÍREK Szakszervezeteink erősbödnek (Saját tudósítónktól.) Hírt adtunk arról, hogy a munkácsi keresztény szocialista szakszervezet megalakult. Azóta mindig többen és többen jelentkeznek felvételre, mert belátták azt, hogy a kommunista párt csak hitegeti őket de elhelyezve még mindig nincsenek. A keresztény szocialista szakszervezet titkársága már eddig is több munkást helyezet el. Az inteligens munkásság szép számmal gyűl össze s egymással mindent megbeszélve együtt egyöntetűen járnak el az őket érdeklő dolgokban. Állandó összeköttetést fognak fönntartani a zwittaui szakszervezeti központtal is. A szakszervezet fiatal gárdája kulturális téren is működni fog, máris a Cserszky parkban szép és sikerült kabarét rendezett. Különben is állandó tervük ez, mert 5.-én a Peruzzi étteremben fognak egy kabaré estét tartani. Reméljük, hogy mindig többen fogják belátni azt, hogy a két. szoc. szakszervezet rövid időn belül erős és megdönthetetlen alapokon fog állam s tagjai szép számmal növekedni. Adja Isten, hogy úgy legyen. Működésben a „Dunabizottság“ Mint hitelt érdemlő forrásból értesülünk, a prágai minisztériumhoz intézett beadványában a „Dunabizottság“ aziránt kereste meg az illetékes tényezőket, hogy a tőlünk délre fekvő államok gazdasági és termőviszonyainak okából a Ruszinszkóban hatalmas lendületet vett erdő kitermelést mérsékelje. Valószínűnek tartjuk, hogy ezen intervenció az amerikai társaság hatalmas kitermelési akciójával szemben született meg s annak akarja útját szegni. Kétségtelen, hogy a nagyarányú és gyors kitermelés még egyrészről enyhítené a nap-nap mellett mind jobban mutatkozó nyomort, addig rövid pár év alatt egyik legjövedelmezőbb gazdasági erőforrásunktól fosztatnánk meg s évtizedekre kihatóan éreznék meg a pillanatnyi előny káros hatásait. A figyelmeztetés mint halljuk, a kellő pillanatban érkezett, mert az amerikai fakitermelő társaság vállalt tervének megvalósításra a legmesszebbmenő lépéseket már megtette. Hírek pártunk országos központjából Az országos pártvezetőség f. évi július hó 7-én d. e. 10 órai kezdettel Iglón (Spiska Nova Ves) a Városi Vigadóban ülést tart. Tekintettel a tárgysorozat egyes pontjaira hozandó határozatok rendkívüli fontosságára, megkérjük kerületünk pártvezetőségi tagjait, hogy az említett gyűlésen okvetlenül megjelenni, avagy magukat meghatalmazás alapján képviseltetni szíveskedjenek. * A szeptember hó - ra összehívni rendelt országos kongresszusig terjedő időtartamra megválasztott országos elnökség Schuszter János és Böhm Rudolf Kassa kerületi főtitkárokat szolgálattételre az országos központba rendelte. Nevezettek állásukat máris elfoglalták. Mindkét főtitkárnak kiváló arravalósága és legfőképen kipróbált két szoc. lelkülete reményt kelt bennünk, hogy az elnökváltság által megzavart általános pártbékét a kongresszus elkövetkező idejéig nagy mértékben segítik helyreállítani. Úgy legyen.