Kárpáti Magyar Gazda, 1938 (14. évfolyam, 6-31. szám)
1938-02-06 / 6. szám
2. oldal. Hétről - hétre Hodza miniszterelnök 60 éves születése napját igen sok betűfelékkel tették nevezetessé a kormányszolgálatos újságok. Annyi sokat írtak róla mintha már ezután sohase lenne alkalmuk dicsőíteni a cseh agrárpárt vezérét. A községekben elrendelték, hogy válasszák egyre-másra díszpolgárrá és minden községi pénztárból kiszippantottak pár száz, vagy ezer koronát, melyből óriási ezüst-babérkoszorút csináltattak neki... És így tovább Pedig hát: csak egy politikusról van szó, aki ma a hatalom tetőpontján van. Történhet azonban valami, hiszen a politikai pálya igen síkos és tele van farkasvermekkel — Hodza is elbukhat (akár egy politikai narancshéjon is), és egyszer arra ébredhetünk, hogy éppen azok az újságok fogják szidni, amelyek most talpnyalóan csúsznak-másznak a lába előtt és nyálkás dicséretekkel illetik... Mert hát ezek az újságok azt tartják, hogy »szeretnének ők olyan kormányelnököt látni, akit ők az égig ne dicsérnének«... A kormánypártok között különben egyre súlyosabbak az ellentétek. Az egymás elleni bizalmatlanság egyre fokozódik. A Lidové Noviny azt írja, hogy a cseh agrárpárt az, amely új koalíciót akar, amely a mai kormánytöbbség egyik-másik pártját kizárná a kormányzásból... A nagy belső marakodás közepette a legügyesebben tette Hodza miniszterelnök, aki »betegség« címén visszavonult, szabadságra ment, ahol majd kivárja, amíg a viharok maguktól elmúlnak, hiszen a »politikai húsosfazekat« a marakodó pártok egyike se akarja otthagyni, inkább képesek egymással ismét megegyezni... A kormánypártok várható megegyezését azonban nagyban hátráltatja a szocialista sajtó. A Právo Lidu például rámutatott arra, hogy a csehagrár párt mennyire rontja Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatait és felhozza, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés felbontását kizárólag a csehagrár párt kezdeményezte és ez milliárdos kiviteli lehetőséget hiúsított meg s így lényegesen emelte a csehszlovákiai munkanélküliséget. A »Szlovák« című Hlinka-párti lap Dérer igazságügyi minisztert támadja és azt követeli, hogy Dérer távozzék a miniszteri székből. A zsolnai gyűlésen Hlinka nagy beszédet mondott és Dérer miniszterrel vitázott, aki az ő munkatársait »tetveseknek« nevezte. A »Národni Osvobozeni«jelentése szerint ezen a népgyűlésen Hlinka a következőket jelentette ki: »amennyiben Prága minket nem hallgat meg, nem kapjuk meg az önkormányzatot s nem valósítják meg a pittsburgi szerződést, akkor Prágának istenhozzádot mondunk«. A lap erre megjegyzi, hogy a fentiek szerint a Hlínka-párt kivonul a képviselőházból és a szenátusból. A január 27-re összehívott képviselőházi ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, de amikor egy kommunista képviselő támadni kezdte a csehagrár párt elnökét, Beránt, a csehagrár képviselők tüntetőleg kivonultak a teremből. A legközelebbi ülés február 15-én lesz. A szocialisták és a cseh néppárt állandóan támadják a csehagrár pártot, míg a koalíció cseh pártjai kölcsönösen vádolják egymást. A »Jeské Slovo« például a Hodza-féle miniszterelnökségi sajtóosztályról a következőket írja: (a miniszterelnökség sajtóosztálya) »szubvenciókkal korrumpálja a sajtót, hogy olyan nézeteket terjesszen, amelyek ellentmondásban vannak a kormány programmjával«. Ami a legérdekesebb, pár nappal előbb ugyanezt a vádat hangoztatta a csehagrárpárti sajtó a külügyminiszteri sajtóosztály ellen, mond a gazdák érdekében. És ebben a kormányban a leghangosabb párt, melynek legnagyobb szava van, az agrárpárt. Az „Uder“ című cseh lap a kisantant egységéről és a romániai zsidókról a következőket írja: »Ez a teljes egység többé már nem egység, így például nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia nem követi se Jugoszláviát, se Romániát a Róma—Berlin tengelyhez való közeledésük politikájában és az is kétségtelen, hogy Csehszlovákia a Varsó, Bukarest, Belgrád melléktengely alkotásában is szépen oldalt marad«.... »És a romániai zsidók semmi esetre sem érnek annyit, hogy kedvükért a nemzeti románsággal összekülönbözzünk, éppen úgy az ottani zsidókra való figyelem nem áll a lengyel-román barátság útjában. Különben megtörténhetnék, hogy Európában magunkra maradunk, annál is inkább, mert nincs kizárva, hogy a romániai zsidók után a zágrábi és szerajevói zsidók is sorra kerülnek.1 9) A „Lidové Noviny“ című cseh lap az állampolgárságot rendező törvényjavaslatrór, amelyet vissza kellett vonni (és amelyről mi is írtunk a K. M. Gazdában), mert olyan demokrácia-ellenes pontokat tartalmazott. A lap cikke a következőképpen fejeződik be: »Ezekben a napokban olvastuk a német ellenzéki sajtóban, hogy az állampolgársági javaslat is az ellenzék ellenállása miatt bukott meg, különösen az államnyelv ismeretére vonatkozó rendelkezés miatt. Az itteni német sajtót kiadásán támogatta a birodalmi német sajtó is. Egy okkal több, hogy a kormány már presztízsszempontból is az állampolgársági javaslathoz feltétlenül ragaszkodjék." Nem mi írjuk... A „Slovák“ című Hlinka-párti újság írja a következőket a csehagrárpártról: »A mezőgazdasági tanácsok állandó választmánya adóügyi tanácsának ülésén... tiltakozott az ellen, hogy az adóigazgatások az utóbbi időben a házi vágásoknál hasadót követelnek a gazdáktól az után a húsmennyiség után is, amit a gazda maga fogyasztja el a családjával, akkor is, ha csak egy kis hányadát adja el. Ez az eljárás ellenkezik a törvénnyel. Tárgyalták az illetékegyenértékről szóló kormányjavaslatot is, emellett tiltakozás hangzott el az ellen, hogy kormányjavaslatnak kell megállapítani, hogy miyen adósság és terhek s milyen mértékben ismerhetők el s miként kell azokat igazolni. Az ilyen eljárás ellenkezik a tartozás és a teher jogi fogalmával, de ellenkezik azzal a törvényes elvvel is, hogy az ingó vagyon kivetési alapján annak közönséges értékét kell venni éspedig a terhek levonása után és közvetve a javaslat ellenkezik magával az alkotmánytörvénnyel is, amennyiben a terhek ilyen el nem ismerése által adminisztratív uton növeli az adóterheket, ami kizárólag a törvényhozás joga. — Nos, íme, így dolgozik a kor- KÁRPÁTI MAGYAR GAZDA A ragályos nátha ismét dühöng ! Járványszerűen lép fel. Védekezzünk s akadályozzuk meg idejében a fertőzést. A ragályos nátha baktériumai a szájon és légzőutakon át jutnak testünkbe. Használjuk ezért szájöblítéshez és gargalizáláshoz A LP A sósborszeszt, melyből keveset egy pohár vízbe öntünk. Alpa fertőtlenít — a fertőzést megakadályozzuk. Kérdezzük meg az orvost! Kérjünk Alpát csakis plombával ellátott üvegekben. A „Slov. Hlas“ című szlovák lap Petőfi Sándort, a legnagyobb magyar lírai költőt »árulónak« nevezi abból az alkalomból, hogy a kormány vissza akarja állíttatni lerombolt szobrát Pozsonyban. A lap így ír: »Petőfi elpirult szégyenében, ha szlovák eredetét emlegették. S mi megengedjük, hogy Szlovenszkó fővárosában szobrot állítsanak az ilyen árulónak? Nem! A „Národ“ című cseh lap a romániai zsidók Kárpátaljára való bevándorlásáról így ír: »Az utóbbi időben Romániából igen sok zsidó érkezik hozzánk rendes útlevéllel; a határvidéki csendőrparancsnokságokon naponkint jelentkeznek, tömegesen. Utazásuk céljaként családi ügyeket hoznak fel s igy a mi állami sezrveink tehetetlenek a nemkívánatos vendégek beözönlésével szemben. Nem elég, hogy Kárpátalja el van árasztva zsidókkal a háború előtti s háborús évekből, amikor Lengyelországban zsidópogromok voltak. Most a romániai zsidók is úgy özönlenek be, mint az egyiptomi sáska, hogy a szegény ruszin vérét szívják. Hogyan fog viselkedni a kormányunk? Ugyan meghallgatja-e a kárpátaljai nép kiáltását: ne engedjétek hozzánk az idegen zsidókat, szabadítsatok meg minket tőlük.« A „Prítomnost“ című cseh lap az agrárpárt hatalmáról ír és arról elmélkedik, hogy miként lehetne a kisgazdanépet a cseh agrárpárt karmaiból megmenteni? A cikkíró a csehagrárpárttal szemben a leghatásosabbnak tratja a nyílt s az igazságosság vezette, őszinte kisgazdapolitikát. A földművelő nép 90 százaléka — a cikkíró szerint — szegény, nem gazdag, nehezen. becsületesen dolgozó, melynek léte ugyanoly bizonytalan, mint az alkalmazotté. A földművelő is ugyanoly nélkülözésben él s lemondani kénytelen sok mindenről, mint a városi intelligencia, a kispolgár. A földművelő nép lebecsülése a földművelőt elkeseríti. Valamikor talán a városi ember magasabban állott, mint a falusi, de ma már nincs meg ez a különbség. Négyéves mesterképző iskolát kap Nagyszőllős Hasonló jellegű iskola kettő van a köztársaságban. Néhány évvel ezelőtt a Nagyszőllősön levő hároméves fémiskolát át akarták helyezni Ungvárra, vagy Munkácsra, minthogy Nagyszőllős nem tudott megfelelő épületeket biztosítani az iskola céljaira. A város mindent megtett, hogy az iskola ittmaradását biztosítsa, s elérte azt is, hogy a meglévő háromévfolyamos ipariskolán kívül még négyévfolyamos mesteriskolának a létesítését helyezték kilátásba. A létesítendő iskolához helyezik át majd a kőrösmezői hároméves faipari szakiskolát is, amely eddigi helyén teljesen életképtelen egyrészt a megfelelő épületek, másrészt a jelentkező diákok hiánya miatt. Eme iskola létesítésének már éppen ideje, mert Kárpátalja mára már híressé vált arról, hogy nincsen egyetlen szakiskolája sem, mely legalább érettségi végzettséget nyújthatna az ittenieknek. Az új iskola harmadik hasonló szakiskola lesz a köztársaságban. Ilyen jellegű iskola Prágán kívül még Most-ban van. Az iskola szervezete röviden a következőkben foglalható össze: Hároméves ipariskolába azok vehetők fel, akik eredményesen elvégezték a négy közép- vagy polgári iskolát. A hároméves ipariskola absolvensei önálló ipar űzésére jogosító elbocsátó bizonyítványt kapnak, bizonyos gyakorlat után koncessziókra, az állami állásban pedig altiszti minősítésre jogosít. A létesítendő négyévfolyamos mesterképző-iskolába azok vehetők fel, akik a fentebb említettet eredményesen végezték el. Mikor a növendék elvégzi a mester iskola második osztályát akkor végbizonyítványt kaphat, melynek alapján jóval előnyösebb az elhelyezkedési lehetősége, mint az ipariskolát végzetteké. Azon hallgatók, akik jó előmenetelüknél fogva a harmadik, illetve negyedik osztályba is feljutnak, azok érettségi vizsgát tesznek, mely messzebbmenő jogokat és nagyobb szakképzettséget jelent. A teljes tanulmány tehát hét (7) évig tart. Ez az iskola tehát amerikai és német szakiskolák mintája szerint van szervezve. A mesterképző iskola együttvéve a kőrösmezői idetelepítendő faipari szakiskolával együtt kb. 50 szakképzett tanerőt (gépészmérnököket stb.) fog igényelni. Ily módon a Nagyszőllősön létesítendő iskola felülmúlja a szlovenszkóiakat s vetekedhet a csehországaikkal — ha az ígéretet tett is fogja követni... Komáromy László. Mi újság, világszerte ? A genfi népszövetségi tanács 100-ik ülésén napirendre került a népszövetség reformja, mert ahogy jelenleg van, idejét múlta a népszövetségi intézmény, úgyhogy a legnagyobb államok sorra kilépnek a népszövetségből. A spanyol nemzeti kormány megalakult, miután a Franco vezetése alatt álló nemzeti Spanyolországot az európai államok sorra elismerik. — Horthy magyar kormányzó február 5-én érkezik Lengyelországba, majd a lengyel fővárosba, Varsóba, ahol óriási fénnyel és pompával fogadja a testvér lengyel nemzet a magyar államfőt. — A román király egy újságírónak nyilatkozott a romániai zsidók helyzetéről és azt az óhaját fejezte ki, hogy jó lenne, ha a romániai zsidók önként elhagynák Romániát. — A genfi népszövetséghez a romániai zsidók sérelmeiről három panasz érkezett be, de mivel nem volt egy állam sem, amely a panasz tárgyalásának napirendre tűzését kérte volna, az nem került napirendre, hanem háromtagú bizottság elé utalták. Az erdélyi magyar párt elnöke azt követeli a román kormánytól, hogy azokat az erdélyi zsidókat, akik magukat magyaroknak vallják, a magyar kisebbséghez számítsák. Ha ezt Goga elfogadta volna, a magyar párt a kormánnyal választási egységet kötött volna, így azonban elmaradt. A Máramarosszigeten a zsidó kereskedők és iparosok ellen bojkottot vezettek be. Ezenkívül az új prefektus elrendelte az iparigazolványok felülvizsgálását s kiderült, hogy a kereskedők és iparosok kétharmadának nem volt szabályszerű igazolványa, vagy ahhoz törvénytelenül jutott. — Ausztriában ismét erős nemzeti szocialista mozgolódás észlelhető. A kormány a nemzeti szocialista vezéreket sorra letartóztatja. — A spanyol fronton, Barcelona ellen a nemzeti hadsereg légitámadást folytatott le, melynek 115 halálos áldozata volt a városban. — Mussolini egy újságíró előtt a következőket jelentette ki: »Magyarországnak mint