Kárpáti Hiradó, 1926. június (3. évfolyam, 63-74. szám)
1926-06-02 / 63. szám
HL évfolyam, 63 szám. Egy Un 10 Unu, negyzürte 30 ka- GAZDASÁGI, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •na, félévre 60 korona, egész évre Főszerkesztő: SIMON MENYHÉRT dr. Munkács, Biskupská (Püspök)-u. 420 korona. Egyes szám ára 1 korona. , Fiókja: Jasipová (Kőrösvég),u. 33 sz. Szerda 1926. junius 2. Mindenki a fedélzetre! Podk. Rus autonómiájának és gazdasági jövőjének száz léket kapott hajója, amely az Európa-krízis háborgó tengerén idegen vezénylet alatt hét esztendeje a legveszélyesebb Scyl fák és Charibdisek között hánykódik, közel van az elsüllyedéshez! Az utbbi időkben ismét néhány súlyos, hatalmas rés támadt a kevés államrezonnal, de annál több elfogultsággal, vaksággal kormányzott hajón s ha össze nem fogunk mindannyian őslakosok, ha kezünkbe nem vesszük a kormányzást, ha gátat nem vetünk a jogfosztó önkénynek, ha ki nem kényszerítjük akaratunk respektálását, ha gazdasági helyzetünkön nagyvonalú cselekvésekkel nem segítünk, nemsokára az őslakosság nagy része koldusbottal a kezében kivándorlásra kényszerül, vagy itt, az autonómiájától megfosztott területen is megkezdődik az öngyilkossági járvány ! Mindenki a fedélzetre! Nem őslakos, nem lelkiismeretes, tisztességes egyén az, ahol nem dolgozik teljes erővel az egység, a közös platform megteremtésén! Szabadságunk, emberségünk hajója veszedelmesen sülyed, hogy a gyarmati sors teljesen és érvényesen úrrá legyen területünkön! Akik ilyenkor sem tudnak összefogni, akik nem tudják felmérni felelősségüket, akik nem tudnak önfeláldozóii, minden törvényes védő és támadó eszközt megragadni, megérdemlik rettentő sorsukat, a pusztulást ! Aki pedig túlzásnak, hangulatkeltő írásnak tartja riadónkat, pár hónap múlva vissza fog gondolni igazságunkra. De akkor már minden késő lesz : a kárpátoroszok, magyarok, zsidók, svábok, románok örökös nehéz centralista bilincsekbe lesznek verve ! Mindenki a fedélzetre ! A mi bűnünkből nem vagyunk mi ma itten szabad emberek, a mi széthúzásunk, gerinctelenségünk, segítséget mástól várásunk okozta rettentő és vigasztalan helyzetünket; most végre meg kell alkotnunk a közös platformot , cselekednünk kell, hogy akinktől visszhangozzák a Világ! -V A munkácsi szoc. dem. szervezetben teljes a káosz A munkácsi cseh szoc. dem.-ek és Nedas egyéb csatlósai nincsenek megelégedve az elnökválasztással. • Eggeddlenségük abban kulminált, hogy Hunyai elnök és Picin pénztáros tisztségükről máris lemondtak . Catai titkár a vátet-zimányi ülést az elnök háta mögött hívta össze. A pártszervezet a jelek szerint tezaát a bomlás előtt áll. „Európa elpusztul vagy egyesül!“ Carlaux, a „Jövő embere“ elmondja, h hogyan képzeli el a nagy beteg Európa talpraállítását Párisból jelentik. A pénzügyminiszterségről vaó lemondása óta Cailieux csöndben és visszavonultan figyeli utódainak rettenetes erőfeszítéseit, ahogyan a franca valutát és Franciaország közgazdaságát megmenteni próbálják a pusztulástól. Ez a markáns francia politikus úy érzi, hogy ő a jövő embere és a nagy programot ő fogja végrehajtani. Hallatlan ambíciók lakoznak benne, vágyairól, reményeiről mégsem beszél, ha hatalmas terveiről most nyilatkozott egy újságírónak: — Ijedten figyetik — kezdi Chilaux — a trank kilengéseit, amelyek egyformán veszedelmesek, akár eső, akár emelkedő irányt mutatnak. Én azt hiszem, a tünetek gyógyításával nem lehet segíteni ezen a bajon, hanem csak nagyvonalú, merőben új gazdasági és pénzügyi politika segíthet, amez egész Európára kiterjedt. Kereskedelmi szerződések, vámtarifák, a ki- én bevitel szabályozása: mindez a XIX század elavult hagyatéka. A ma égető problémáit a nyersanyagok szétosztásában, a piacok megszervezésében és az árak szabályozásában látom. Példát is mondhatok erre. A francia gyáripar kokszszal való ellátását és a német gyáripar vasszükségletét kellene mindenekelőtt szabályozni. Ez a példa Franciaoszágra és Németországra vonatkozik, de mindenütt az egész világon a háborúban elvesztett tőkék új forrásait kellene megnyitni és a háborúban elpusztult piacokat kellene újból megszervezni. Ez a feladat nem olyan megoldhatatlan, mint amilyennek az első pillanatra látszik. Kadják el a dolgot a mezőgazdaság indusztrializálásával. Európa nemcsak saját tatületei, hanem Ázsia és Afrika nagyrésze fölött is rendelkezik. Minden gyarmat az új tőkeképás hatalmas forrása. De ennek a munkának megkezdését csak egységes és tervszerű kezdeményezéstől lehet várni. Hatalmas iparágaknak kellene egész Európában szervezkedniük más iparágakkal és ennek a szervezkedésnek élére a világ legkiválóbb ipari és pénzügyi szakembereit állítanám. Biztosra veszem, hogy kemény elhatározással és bátor kezdeményezéssel neki lehet vágni ennek a gigantikus feladatnak. Ebből a szempontból a német—■ orosz szerződést helyeslem, mert úgy látom, hogy általa Németország az elszigetelt orosz gazdasági erőket visszavezet Európába, Franciaországot és Németországot egész biztosan őszinte jóakarat vezeti a közös érdekű problémák megoldásában. A francia—német antant nem késhet sokáig és ezen az útán el kell jutnsunk az Európai Egyesült Államokhoz. Ha ez nem történik meg, Európa azelőtt a dilemma előtt áll, hogy gyarmattá válik, vagy anarchia emészti el. Meg vagyok győződve arról, hogy ha népszavazást tartanának Európában, a pusztulás helyett az egyesülést választaná minden ország népe. Eddig tart Caillaux nyilatkozata, amely érdekesen világít rá terveire. Az adóterhek alatt roskadozó munkácsi kereskedők feljajdulása Rssdhívüi közgyűlésen tárgyalta a Kereskedelmi Kör a kiáltó sérelmüket. 5 tagú permanens bizottságot választottak a túlterhelés elleni küzdelem irányítására. A munkácsi Kereskedelmi Kör vezetősége a pénzügyi fórumok puszta ígéreteivel betelt tömegek írásbeli kérelme folytán az elmúlt vasárnapra, május hó 36-ó ra readkivüli közgyűlést hívott össze, melynek egyedüli tárgya a létükért heroikus küzdelmet folytató kereskedők adósérelmeinek orvoslását célzó akció megbeszélése, illetve a vszkpénzügyigazgatóval legutóbb folytáig a tárgyalásokra vajlf titkosa titkári felsszámoló volt. Agyra lés lefolyásáról szóló tárgyilagos tudósításunk leközlése előtt általános impresszióként le kell szögeznünk, hgy a közgyűlés tónusából az eddigelé mindig jó tanul, szinte számszerű pontossággal gondolkozó, a jövőbeli eshetőségeket mérlegelő, szorgalmas, maga bízó, de az események hatása alatt most már csak a* nem reményvesztett kereskedő tömegek egyetemes feljajdulása tört elő. Az elhangzott szenvedelmes kifakadások, a javasatba hozott kivihetetlen, fantasztikus tervek, a kétségbeesésnek a tömegen végigmorajló hegja amellett bizonyítanak, hogy a máskor mindig nyugodt, körültekintő polgári osztályon, az állami élet legbiztosabb támaszán a nincstelen proletárok mentalitása lesz lassan úrrá, intő példát szolgáltatván ezzel annak a tűrhetetlen sovinizmusból fakadó gazdasági politikának kiirtására, mely a kisebbséghez tartozók tízezreinek pusztulása árán akarja a fajszeretet látszatába burkolt örzés mohó étvágyát kielégíteni. A Kör vezetőségének ezúttal még sikerült ugyan megfékezni a szenvedelmeket s józan okfejtéssel nyugalmat parancsolni a tömeg háborgó lelkületére, ennek a fékező műveletnek azonban csak akkor lesz maradandó írtása, ha a pénzügyi fontoságok maguk is a józan belátás útjára térnek. A közgyűlést Engel Lipót kereskedelmi tanácsos délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a megjelent érdekeltek és a sajtó képviseőinek üdvössé után. Dámai gyorsasággal lephetett beszédében kiejtette, miszerint teljes mértékben ismeri és átérzi azt a katasztrófáns helyzetet, meg a rendkívüli közgyűés összehívását proponáló kereskedőket erre a lépésre késztette. Kérte a megjelenteket, hogy reális javaslatokat tegyenek a sérelmek orvosolásának módjára nézve, „ egyben pedig kijelentené, hogy Englis pénzügyminiszternek egyik legutóbbi nyilatkozatából biztató hangok hallatszanak az adófrontról Hangsúlyozott felhívást intézett Engel elnök a kereskedőkhöz, hogy mindenki eszközöljön tehetségéhez mért törlesztéseket adótartozásaira, nehogy az a már gyakran elhangzott vád érje ezt az osztályt, hogy elszabotálja az adófizetést. Sternbach Máriusz utalt Kugler vezérpénzügyigazgató legutóbbi ígéreteire. Oda kell hatni, hogy ezek az ítérések be is váltassanak. Indítványozta, hogy egy bizottságot válaszszon a közgyűlés, amely bizottság az adóügyekben álandó permanenciában legyen. Dr. Mittelmanné a munkácsi pénzüegyigazgatóság egyes tisztviselőinek a pénteki küldöttségjárás alkalmával tanusított s lapunk más helyén sérelmezett felháborító viselkedését tárta fel a közgyűlésen jelenvoltak előtt, majd ezt fejtegette, hogy Huger veié rpénzügyig?2gste Ígéreteiben neín lehet hinni mind a síidig, míg fpgWeie recdrMfs* Üt nm ad li n gfájA jpc