Kárpáti Hiradó, 1926. december (3. évfolyam, 137-146. szám)

1926-12-01 / 137. szám

i oldal. kat, amelyeket Svájcban a „jövő vo­­natjá“-nak neveznek, sokkal könnyeb­ben lehet elektromos üzemmel kezelni, mint gőzhajtással, úgy hogy a jövőben gyors villamosok fogják felvá­gani a mostani hosszan kígyózó vo­natoláso­kat. A svájci vasutak remélik, hogy ezzel az ujjítással eredményesen fel fogják vehetni a harcot az automobil­lal. Az elektrizált vautakon tízperces idő­közben fognak indulni a kétvagyonos villamosvonatok, amelyek a lehető leg­nagyobb sebességgel rohannak város­tól városig. Ezzel a szervezettel a leg­jobban megalapozott autóközlekedés sem veheti majd fel a versenyt, való publikálását határozta el. A szociális biztosítási törvény kiáltó sérelmeit Katrics titkár ismertette, aki utalt arra az érthetetlen közönyre, nem­­törődömségre, mellyel iparosaink és ke­reskedőink e részben is viseltettek a múltban és viseltetnek a jelenben is. A borbél­yiparosok szövetsége által nem­rég elfogadott határozati javaslatot a szociális biztosításra vonatkozóan, mely­nek lényege a­z, hogy a szociális bizto­sítás elviselhetetlen s ha a törvényt rövid időn belül revízió­b­á nem veszik, az iparosok és kereskedők kénytelenek lesznek a segéd és tanulótartást be­szüntetni, a közgyűlés magáévá tette s külön rezoluciót fogadott el arra nézve, hogy a már megindult országos ateót a munkácsi vegyes­ipartér fuin teljes erejével támogatni fogja. A december 8 án Zsolnán tartandó országos kong­­­resszusra, mely a szociális biztosítás­­ ügyével fog foglalkozni, Novotnyi és Katrics titkárt küldte ki a közgyűlés.­­ A tanoncvizsgák bevezetéséről, a „remek“-be készült munkad­arabokból, rendezendő kiállításokról, tanoncjutal­­mazásokról stb. tett még ezután a tit-, kár jelentés, melynek megtörténtével a közgyűlés véget ért. Nem fogadták el, mire a jegyző, aki egy ál­­tólagos zsupáni rendeletre való hivatkozással akarta az új megterhelte­­tést a községre rákényszeríteni, kije­lentette, hogy majd a főszolg­abiró fog­ja ez ügyben az utolsó szót kimondani. A jegyzőnek Weisz Menyhért ellen tett mélyen sértő kifakadása méltó fel­háborodással töltötte el a község min­den rétegét s mindenki joggal elvárja a sért­őttől, hogy feljelentést te­gyen a rágalmasd és basáskodó jegy­ző ellen. Ipartársulati közgyűlés Munkácson m­egalakítják a döntőbizottságot. Tiltakozás a szociális biztosí­tási törvény ellen. Aránylag kis érdeklődés mellett nyi­totta meg Klein István társulati főnök a munkácsi vegyesipartársulat novem­ber 28-ikai rendkívüli közgyűlését, mely­nek legfőbb pontja a szociális bizto­sítási törvény elleni tiltakozás volt. Tüstént a közgyűlés megnyitása után az elégedetlenek kis csoportja renitens­­kedni kezdett, ennek azonban az elnök erélyessége, aki a többször is rendre­­utasított Heizler Izidort két ízben is 20—20 kő pénzbírsággal sújtotta, véget vetett.­­ Katrics titkár felolvasta a Klein István főnök alaptalan megrágalmazása ügyében hozott bírói határozatot, amit a közgyűlés megnyugvással tudomásul­ vett. Az alapszabályok egynéhány pontjá- á nak módosítása után titkár a munka­adók és alkalmazottaik közti vitás ügyek elintézése végett alakítandó döntő­bizottság jogkörét szabályozó alap­szabálytervezetet olvasta fel. A közgyű­lés a tervezetet elfogadta s az alapsza­bályok teljes szövegének sajtó útján I TÁRX­A A részvét írta: Hamvas József. — Szegény Mari néni, hogy igy egyedül maradt — sóhajtott Irén és a gyászkeretes levelet letette a reggelizd asitalra. Csodálkozó nagy, kék szemé­ből könnycsepp gördült ki, az ura ma­gához vonta, csillapította, mint a gye­reket. — Ki tehet róla, édes fiam? Bődi bácsi sokkal öregebb volt, mint Mari néni. Aztán régóta betegeskedett, ősz óta várják a végét. Mari néninek meg­könnyebbülés ez, hogy a betegápolás alól felszabaduljon. — Ugyan, eredj! Hogy mondhatsz ilyet? Nem hallod a leveléből, milyen szomorú, hogy így egyedül maradt? — Persze, persze. Gyereke nincs. — Más rokona sincs, aki magához vehetné. — Csak nem gondolod, hogy mi ve­gyük magunkhoz? — Látod, nálunk elférne szegény. Te olyan jó vagy, tudom, hogy beleegyes­­ zel. 1j — Én a magam részéről aligha bá­: nom meg. Hanem neked, édes fiam, ne­­ked lesz bajod ezzel a kényes öreg­­asszonnyal. — Oh nem! Majd meglátod, hogy még segítségemre lesz. És Mari néni megérkezett. Beköltö­zött a kék szobába. Irén körsilete for­­­gott egész nap. Este leroskadt az ágya szélére. Az ura figyelte de nem szólt, Irén meg se nézte, hogy rendbe van-e minden a hálószobában, csak le­feküdt és egy-kettőre elaludt. Pedig a szobaleány elfelejtett vizet tenni az ura éjjéli szekrényére. De hát a szoba­leányt is agyonfárasztotta Mari néni? A férj csak várta, mi lesz, de nem nagyon örült a fejleménynek. Másnap a reggelinél Mari nénire vár­ni kellett. Fél órát késett miatta a reg­geli. Irén restelte, mert tudta, hogy ez a félóra urának egész napra szóló ve­szteség. De Mari néni sopánkodott: — A világért te engedhettem, hogy a szobámba küldd a reggelit. Nem aka­rom megzavarni a házatok rendjét. Veletek akarok reggelizni. A reggelinél boldogult jó uráról beszélt, aki a tenyerén hordozta, úgy kényeztette. Most hát elment szegény és ő ennyire egyedül maradt Ki visel rá gondolt? Irén szemébe megint odaszökött a könny, de az ura haragudott érte Ma­j­ri nénire és igen jó tanul mondotta oda neki:­­ — De néni, a birtok béréből gon­­tolanul, urilag megélhet. Aztán kész­pénzük is van annyi, hogy nem kell számolnia a garast. — Mi ez, édes fiam, nincs már, aki az embert szereti? — Mi szeretjük, Mari néni, — for­dult hozzá meghatva Irén és kezet csókolt neki. — Tudom én azt, hogy teher vagyok nektek, — mond­ta Mari néni érzelmes duzzogással. — Dehogy, dehogy! — tiltakozott a fiatal asszony. A férfi felállt az asztaltól. Már régen mennie kellett volna. Mari néni ránézett és meggyőződéssel mondta: — Nem jó az, ha a férfi egész nap­ját a házon kívü­l tölti. — De kérem! — nézett rá csodál­kozva. — Miklós ezzel keresi a kenye­rét. — Teljes egy órát késtem! — vá­gott közbe idegesen a férfi, röviden köszönt és elrohant. A felesége szomo­rúan nézett utána. Az ura nem csókol­ta meg búcsúzóra. Először, másféléves házaság után. Egész délelőtt ott zsongott a fiatal­asszony körül az öreg. Nem tetszett neki az éléskamra berendezése. A ke­nyeret ő nem így dagasztatja, így nem jó, savanyú lesz és nehéz. Már tegnap este érezte, hogy a kenyér nem olyan, amilyennek egy rendes háztartásban lennie kell. Aztán a szakácsnénak nem adná oda az éléskamra kulcsát. Az sem számít, hogy majdnem harminc éve szolgál a családnál, és hogy még az an­y­áról maradt rá, mint megbízható cseléd. Akinek alkalma van rá, az lop Virágot tart az ebédlőben? Ő az hal­lotta, hogy ez nem egészséges. A vi­­rág a kertbe való. Irén a fürdőszobába menekült előle. De oda is utánament- Minek annyit fürdeni? Egész elbágyaszt­­ja az embert. Mire az ura hazajött­­Irénen meglátszott, hogy nagyon el van, fáradva. Ebéd alatt Mari néni tele volt szomorú visszaemlékezéssel. Aztán Irén édes­anyjának fiatal koráról beszélt. Nem volt vele megelégedve. Előre meg­mondta akkor, hogy amilyen nyakas, önfejű teremtés, sok baja lesz az élet­ben. Szerencséje, hogy olyan szelíd mindenba beleegyező ember lett az ura, különben ki se bírták volna egymás mellett. Most már haragudott a férj Mari nénire: — Hagyj­am békét ennek a dolognak, kérem ! — mordult rá. — Leány előtt anyjáról gy beszélni, legalább is ízlés­telenség. Irén megijedt. Mi lesz ebből? De Mari néni csak szippantott egyet, az­tán nem felelt semmit. Hallgatott egész ebéd alatt, azután is szótlanul hajolt meg és távozott a szobájába. — Nagyon megbántottad! — csepe­­gett a fiatal­asszony. — Vigya el az ördögi — fakadt ki a férfi. — Nincs itt még huszonnégy­­ órája és már agyonkinozott téged, föl­­kavarta az epémet. Izgulok, ha láltam. — De hát mit csináljunk? — kér­dezte csüggedten Irén. — Idehivtak, ki ,nem tehetjük. Hátha elmegy a saját jószántából? — Te, én azt nem hiszem. Az ilyen hisztérikus asszonyok élvezik, ha kí­nozhatnak valakit. — Nagyon megsértetted. — Ezt is élvezi. Igen szánalomra méltónak érzi most magát és ez érz és felemeli, boldog benne. — Kegyetlen vagy. — Egy szó, mint sírt, nem tűröm, hogy téged halálra kínozzon passzióból. — Mi lesz? — Most még nagyon el vagyok ke­seredve, hát nem tudom. Majd lecsillap­­szom, aztán talán eszembe jut valami. Mari néni ridegen és zordonan hall­gatott. Ahogy a megkövül fájdalom szo­ MEGNYILTI Mindennemű villanyfelszerelési és szakcikkek kaphatók! ELEKTRO a RADIO Világmárka rádiók! Rádió alkatrészek! | Felíveléseket legkitűnőbben végez! KliftfliPUV, ErUlD-U. 1- TRIBIBB 164. Amatő­rknek ingyen felvilágosítás ! Terrorizálja a képviselőtestületet az őrhegyaljai jegyző­­ JucosuftA jelenti: Karos­i Jezsef ő­hegyaljai körjegyző már szinte a köz­­ség kormánybiztosának érzi magát, sőt ö­nkényeskedésével, erőszakoskodásáva még a kormánybiztosi jogokat is rá akarná licitálni. Erről tett tanúbizonysá­got a november hó 25-én megtartot községi képviselőtestületi gyűlésen is ahol olyan é tekezésbe ak­arta belekény­szíríteni a szegény ruszin­kát, amely a község eddigi átlagot évi kiadásait megháromszorozta volna. Szerencsére akadnak a képviselőtestületben e­rre­­látó, józan gondolkodású emberek , akiknek — jegyző diktatórikus fellépé­se dacára is — sikerült a pótadók beláthatatlanul magasra emelését ered­ményezendő tervet meg­akadályozni. A gyűlésen maga jegyző elnökölt, ami már magában véve is oly szabály­talanság, ami még Ruszinszkóban is példátlanul áll. Sepa Illés községi bíró hűségese statisztáit neki, ahelyett, hog a tisztségéből fakadó jogok érvényess­­ésével az elnöki széket elfoglalta volna. A vihar az 1927. évi költségvetési elő­irányzat szőnyegre hozatalánál tört ki, amikor is a jegyző 2 bika beszerzésé­­e 8000 Kő t, a bikák számára egy is álló felépítésére 20,000 Kő-t s egy bikafelügyelő lakásául szolgáló épület­re szni,ti zuuuu i­c c * v­al meg­­­a­­­­vaztatni. Weisz Menyhért józan é­p­í­­téssel mutatott rá, hogy az úrbéres kö­zönség tulajdonát képező bika tartásra évenként csak 4000 hő­ba kerül, a­m­­i egy-egy tehén után (kb. 159 tehé­n van­­a faluban) évi 25 kő megterhe­lt­­ést jelent. A jegyző javaslatának elfogad­á­­­sa esetén azonban olyan teher­­ akad a község nyakára, aminek a kamatait sem lehet a tehenek után fizetendő di­­jikból behozni.­A TdM­z Vilmosnak szin­tén megfontolt ellenvetései voltak a jegyző javaslatával szemben s egy kő­­­bevető indítványt tett, amit azonban nem szavaztattak le. Sipa biró minden eszközzel rá akarta kényszeríteni a képviselőtestületre a súlyos költségve­tési tételt, mire Weisz Menyhért egy sérelmes esetre való hivatkozással­­rom­bolta le őt. A jegyző ezek után önm­a­­gából kikelve ugrott fel s a tisztesség-­ tudásáért, gerincességéért és magfon­­­­toltságáért közbecsülésben álló Weisz Menyhértnek, aki az úrbéres közönség elnöke, odakiá­tatta: „Kijelentem az egész kép­iselőtestület előtt, hogy ezért az úrbéri disznó gazdálkodásért feljele­n­­téssel fogok élni.­­ A javaslatot a jegyző terrorisztikus­ fellépése s a bíró rábeszélése dacára ! KÁRPÁTI HÍRADÓ Egy bécsi szerelő nyílt utcán mészárolt le egy leányt, mert nem akar a felesége lenni Bécsből jelentik. Borzalmas gyilkos­ság történt legmp­ente a bécsi Favo­­riten-kesület egyik utcájában. Bachba­­um János huszonhárom éves szere­­l­­munsás egy hosszúpengéjű vadászkés­­sel mély szúrást ejtett Schwinger Hen­rietta tizenhétéves leányon s majd ami­kor ez megtántorodott, többször a mellébe és gyomrába mártotta a kést végül letérdelt a véres tetem mellé s fel­metszette a leány hasát. A leány be­lei kifordultak. Hivták a mentőket, akik azonban már nem segíthettek. A rendőrség is azonnal a gyilkos­ság helyszínére sietett, megindította a vizsgálatot. A kést, amellyel Buchbaum a gyilkosságot elkövette, nem találták meg mast a gyilkos elmenekült vele. De megállapították azt, hogy Such­baum minden napos vendég volt Schwingeréknél, örökké feltékenykedett megkérte a leány kezét is, de kosarat kapott. A gyilkost még az éjszaka folyamán elfogták, s ma délelőtt kh­allgatták. Azt­­állotta, hogy hirtelen felindulásiban, mintha Isten elvette volna az eszét, s követte el a gyilkoságot.­­Az első szúrás után semmire sem emlékszik. A gyilkoság egyen­e­i szemtanúja ír. Adozat ikertestvére, aki azt vallja, hogy Buchbaum egyetlen hang kiejtő­ M­­EG NYÍLT A Férfi és női fehérnemüek, kadamaszt vásznak, babakelengyék Fischer Sándor-féle szaküzlet fiókja és szőnyegek nagy szaküzlete. Mihőbi­li a színházzal szemben. Óriási választást !_____________legszolidabb Kiszolgálási­­

Next