Kárpáti Hiradó, 1926. december (3. évfolyam, 137-146. szám)

1926-12-01 / 137. szám

i oldal. kat, amelyeket Svájcban a „jövő vonatjá“-nak neveznek, sokkal könnyebben lehet elektromos üzemmel kezelni, mint gőzhajtással, úgy hogy a jövőben gyors villamosok fogják felvágani a mostani hosszan kígyózó vonatolásokat. A svájci vasutak remélik, hogy ezzel az ujjítással eredményesen fel fogják vehetni a harcot az automobillal. Az elektrizált vautakon tízperces időközben fognak indulni a kétvagyonos villamosvonatok, amelyek a lehető legnagyobb sebességgel rohannak várostól városig. Ezzel a szervezettel a legjobban megalapozott autóközlekedés sem veheti majd fel a versenyt, való publikálását határozta el. A szociális biztosítási törvény kiáltó sérelmeit Katrics titkár ismertette, aki utalt arra az érthetetlen közönyre, nemtörődömségre, mellyel iparosaink és kereskedőink e részben is viseltettek a múltban és viseltetnek a jelenben is. A borbélyiparosok szövetsége által nemrég elfogadott határozati javaslatot a szociális biztosításra vonatkozóan, melynek lényege az, hogy a szociális biztosítás elviselhetetlen s ha a törvényt rövid időn belül revízióbá nem veszik, az iparosok és kereskedők kénytelenek lesznek a segéd és tanulótartást beszüntetni, a közgyűlés magáévá tette s külön rezoluciót fogadott el arra nézve, hogy a már megindult országos ateót a munkácsi vegyesipartér fuin teljes erejével támogatni fogja. A december 8 án Zsolnán tartandó országos kongresszusra, mely a szociális biztosítás ügyével fog foglalkozni, Novotnyi és Katrics titkárt küldte ki a közgyűlés. A tanoncvizsgák bevezetéséről, a „remek“-be készült munkadarabokból, rendezendő kiállításokról, tanoncjutalmazásokról stb. tett még ezután a tit-, kár jelentés, melynek megtörténtével a közgyűlés véget ért. Nem fogadták el, mire a jegyző, aki egy áltólagos zsupáni rendeletre való hivatkozással akarta az új megterheltetést a községre rákényszeríteni, kijelentette, hogy majd a főszolgabiró fogja ez ügyben az utolsó szót kimondani. A jegyzőnek Weisz Menyhért ellen tett mélyen sértő kifakadása méltó felháborodással töltötte el a község minden rétegét s mindenki joggal elvárja a sértőttől, hogy feljelentést tegyen a rágalmasd és basáskodó jegyző ellen. Ipartársulati közgyűlés Munkácson megalakítják a döntőbizottságot. Tiltakozás a szociális biztosítási törvény ellen. Aránylag kis érdeklődés mellett nyitotta meg Klein István társulati főnök a munkácsi vegyesipartársulat november 28-ikai rendkívüli közgyűlését, melynek legfőbb pontja a szociális biztosítási törvény elleni tiltakozás volt. Tüstént a közgyűlés megnyitása után az elégedetlenek kis csoportja renitenskedni kezdett, ennek azonban az elnök erélyessége, aki a többször is rendreutasított Heizler Izidort két ízben is 20—20 kő pénzbírsággal sújtotta, véget vetett. Katrics titkár felolvasta a Klein István főnök alaptalan megrágalmazása ügyében hozott bírói határozatot, amit a közgyűlés megnyugvással tudomásul vett. Az alapszabályok egynéhány pontjá- á nak módosítása után titkár a munkaadók és alkalmazottaik közti vitás ügyek elintézése végett alakítandó döntőbizottság jogkörét szabályozó alapszabálytervezetet olvasta fel. A közgyűlés a tervezetet elfogadta s az alapszabályok teljes szövegének sajtó útján I TÁRXA A részvét írta: Hamvas József. — Szegény Mari néni, hogy igy egyedül maradt — sóhajtott Irén és a gyászkeretes levelet letette a reggelizd asitalra. Csodálkozó nagy, kék szeméből könnycsepp gördült ki, az ura magához vonta, csillapította, mint a gyereket. — Ki tehet róla, édes fiam? Bődi bácsi sokkal öregebb volt, mint Mari néni. Aztán régóta betegeskedett, ősz óta várják a végét. Mari néninek megkönnyebbülés ez, hogy a betegápolás alól felszabaduljon. — Ugyan, eredj! Hogy mondhatsz ilyet? Nem hallod a leveléből, milyen szomorú, hogy így egyedül maradt? — Persze, persze. Gyereke nincs. — Más rokona sincs, aki magához vehetné. — Csak nem gondolod, hogy mi vegyük magunkhoz? — Látod, nálunk elférne szegény. Te olyan jó vagy, tudom, hogy beleegyes zel. 1j — Én a magam részéről aligha bá: nom meg. Hanem neked, édes fiam, neked lesz bajod ezzel a kényes öregasszonnyal. — Oh nem! Majd meglátod, hogy még segítségemre lesz. És Mari néni megérkezett. Beköltözött a kék szobába. Irén körsilete forgott egész nap. Este leroskadt az ágya szélére. Az ura figyelte de nem szólt, Irén meg se nézte, hogy rendbe van-e minden a hálószobában, csak lefeküdt és egy-kettőre elaludt. Pedig a szobaleány elfelejtett vizet tenni az ura éjjéli szekrényére. De hát a szobaleányt is agyonfárasztotta Mari néni? A férj csak várta, mi lesz, de nem nagyon örült a fejleménynek. Másnap a reggelinél Mari nénire várni kellett. Fél órát késett miatta a reggeli. Irén restelte, mert tudta, hogy ez a félóra urának egész napra szóló veszteség. De Mari néni sopánkodott: — A világért te engedhettem, hogy a szobámba küldd a reggelit. Nem akarom megzavarni a házatok rendjét. Veletek akarok reggelizni. A reggelinél boldogult jó uráról beszélt, aki a tenyerén hordozta, úgy kényeztette. Most hát elment szegény és ő ennyire egyedül maradt Ki visel rá gondolt? Irén szemébe megint odaszökött a könny, de az ura haragudott érte Majri nénire és igen jó tanul mondotta oda neki: — De néni, a birtok béréből gontolanul, urilag megélhet. Aztán készpénzük is van annyi, hogy nem kell számolnia a garast. — Mi ez, édes fiam, nincs már, aki az embert szereti? — Mi szeretjük, Mari néni, — fordult hozzá meghatva Irén és kezet csókolt neki. — Tudom én azt, hogy teher vagyok nektek, — mondta Mari néni érzelmes duzzogással. — Dehogy, dehogy! — tiltakozott a fiatal asszony. A férfi felállt az asztaltól. Már régen mennie kellett volna. Mari néni ránézett és meggyőződéssel mondta: — Nem jó az, ha a férfi egész napját a házon kívül tölti. — De kérem! — nézett rá csodálkozva. — Miklós ezzel keresi a kenyerét. — Teljes egy órát késtem! — vágott közbe idegesen a férfi, röviden köszönt és elrohant. A felesége szomorúan nézett utána. Az ura nem csókolta meg búcsúzóra. Először, másféléves házaság után. Egész délelőtt ott zsongott a fiatalasszony körül az öreg. Nem tetszett neki az éléskamra berendezése. A kenyeret ő nem így dagasztatja, így nem jó, savanyú lesz és nehéz. Már tegnap este érezte, hogy a kenyér nem olyan, amilyennek egy rendes háztartásban lennie kell. Aztán a szakácsnénak nem adná oda az éléskamra kulcsát. Az sem számít, hogy majdnem harminc éve szolgál a családnál, és hogy még az anyáról maradt rá, mint megbízható cseléd. Akinek alkalma van rá, az lop Virágot tart az ebédlőben? Ő az hallotta, hogy ez nem egészséges. A virág a kertbe való. Irén a fürdőszobába menekült előle. De oda is utánament- Minek annyit fürdeni? Egész elbágyasztja az embert. Mire az ura hazajöttIrénen meglátszott, hogy nagyon el van, fáradva. Ebéd alatt Mari néni tele volt szomorú visszaemlékezéssel. Aztán Irén édesanyjának fiatal koráról beszélt. Nem volt vele megelégedve. Előre megmondta akkor, hogy amilyen nyakas, önfejű teremtés, sok baja lesz az életben. Szerencséje, hogy olyan szelíd mindenba beleegyező ember lett az ura, különben ki se bírták volna egymás mellett. Most már haragudott a férj Mari nénire: — Hagyjam békét ennek a dolognak, kérem ! — mordult rá. — Leány előtt anyjáról gy beszélni, legalább is ízléstelenség. Irén megijedt. Mi lesz ebből? De Mari néni csak szippantott egyet, aztán nem felelt semmit. Hallgatott egész ebéd alatt, azután is szótlanul hajolt meg és távozott a szobájába. — Nagyon megbántottad! — csepegett a fiatalasszony. — Vigya el az ördögi — fakadt ki a férfi. — Nincs itt még huszonnégy órája és már agyonkinozott téged, fölkavarta az epémet. Izgulok, ha láltam. — De hát mit csináljunk? — kérdezte csüggedten Irén. — Idehivtak, ki ,nem tehetjük. Hátha elmegy a saját jószántából? — Te, én azt nem hiszem. Az ilyen hisztérikus asszonyok élvezik, ha kínozhatnak valakit. — Nagyon megsértetted. — Ezt is élvezi. Igen szánalomra méltónak érzi most magát és ez érz és felemeli, boldog benne. — Kegyetlen vagy. — Egy szó, mint sírt, nem tűröm, hogy téged halálra kínozzon passzióból. — Mi lesz? — Most még nagyon el vagyok keseredve, hát nem tudom. Majd lecsillapszom, aztán talán eszembe jut valami. Mari néni ridegen és zordonan hallgatott. Ahogy a megkövül fájdalom szo MEGNYILTI Mindennemű villanyfelszerelési és szakcikkek kaphatók! ELEKTRO a RADIO Világmárka rádiók! Rádió alkatrészek! | Felíveléseket legkitűnőbben végez! KliftfliPUV, ErUlD-U. 1- TRIBIBB 164. Amatőrknek ingyen felvilágosítás ! Terrorizálja a képviselőtestületet az őrhegyaljai jegyző JucosuftA jelenti: Karosi Jezsef őhegyaljai körjegyző már szinte a község kormánybiztosának érzi magát, sőt önkényeskedésével, erőszakoskodásáva még a kormánybiztosi jogokat is rá akarná licitálni. Erről tett tanúbizonyságot a november hó 25-én megtartot községi képviselőtestületi gyűlésen is ahol olyan é tekezésbe akarta belekényszíríteni a szegény ruszinkát, amely a község eddigi átlagot évi kiadásait megháromszorozta volna. Szerencsére akadnak a képviselőtestületben errelátó, józan gondolkodású emberek , akiknek — jegyző diktatórikus fellépése dacára is — sikerült a pótadók beláthatatlanul magasra emelését eredményezendő tervet megakadályozni. A gyűlésen maga jegyző elnökölt, ami már magában véve is oly szabálytalanság, ami még Ruszinszkóban is példátlanul áll. Sepa Illés községi bíró hűségese statisztáit neki, ahelyett, hog a tisztségéből fakadó jogok érvényessésével az elnöki széket elfoglalta volna. A vihar az 1927. évi költségvetési előirányzat szőnyegre hozatalánál tört ki, amikor is a jegyző 2 bika beszerzésée 8000 Kő t, a bikák számára egy is álló felépítésére 20,000 Kő-t s egy bikafelügyelő lakásául szolgáló épületre szni,ti zuuuu ic c * val megavaztatni. Weisz Menyhért józan építéssel mutatott rá, hogy az úrbéres közönség tulajdonát képező bika tartásra évenként csak 4000 hőba kerül, ami egy-egy tehén után (kb. 159 tehén vana faluban) évi 25 kő megterheltést jelent. A jegyző javaslatának elfogadása esetén azonban olyan teher akad a község nyakára, aminek a kamatait sem lehet a tehenek után fizetendő dijikból behozni.A TdMz Vilmosnak szintén megfontolt ellenvetései voltak a jegyző javaslatával szemben s egy kőbevető indítványt tett, amit azonban nem szavaztattak le. Sipa biró minden eszközzel rá akarta kényszeríteni a képviselőtestületre a súlyos költségvetési tételt, mire Weisz Menyhért egy sérelmes esetre való hivatkozássalrombolta le őt. A jegyző ezek után önmagából kikelve ugrott fel s a tisztesség- tudásáért, gerincességéért és magfontoltságáért közbecsülésben álló Weisz Menyhértnek, aki az úrbéres közönség elnöke, odakiátatta: „Kijelentem az egész képiselőtestület előtt, hogy ezért az úrbéri disznó gazdálkodásért feljelentéssel fogok élni. A javaslatot a jegyző terrorisztikus fellépése s a bíró rábeszélése dacára ! KÁRPÁTI HÍRADÓ Egy bécsi szerelő nyílt utcán mészárolt le egy leányt, mert nem akar a felesége lenni Bécsből jelentik. Borzalmas gyilkosság történt legmpente a bécsi Favoriten-kesület egyik utcájában. Bachbaum János huszonhárom éves szerelmunsás egy hosszúpengéjű vadászkéssel mély szúrást ejtett Schwinger Henrietta tizenhétéves leányon s majd amikor ez megtántorodott, többször a mellébe és gyomrába mártotta a kést végül letérdelt a véres tetem mellé s felmetszette a leány hasát. A leány belei kifordultak. Hivták a mentőket, akik azonban már nem segíthettek. A rendőrség is azonnal a gyilkosság helyszínére sietett, megindította a vizsgálatot. A kést, amellyel Buchbaum a gyilkosságot elkövette, nem találták meg mast a gyilkos elmenekült vele. De megállapították azt, hogy Suchbaum minden napos vendég volt Schwingeréknél, örökké feltékenykedett megkérte a leány kezét is, de kosarat kapott. A gyilkost még az éjszaka folyamán elfogták, s ma délelőtt khallgatták. Aztállotta, hogy hirtelen felindulásiban, mintha Isten elvette volna az eszét, s követte el a gyilkoságot.Az első szúrás után semmire sem emlékszik. A gyilkoság egyenei szemtanúja ír. Adozat ikertestvére, aki azt vallja, hogy Buchbaum egyetlen hang kiejtő MEG NYÍLT A Férfi és női fehérnemüek, kadamaszt vásznak, babakelengyék Fischer Sándor-féle szaküzlet fiókja és szőnyegek nagy szaküzlete. Mihőbili a színházzal szemben. Óriási választást !_____________legszolidabb Kiszolgálási