Kárpáti Hiradó, 1932. május (9. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-03 / 98. szám

Soldat MA M —_____T a Minden nőnek kell, hogy mWt S& m&k; 1 m ® tökéletes formája legyen ! Ne kísérletezzen, hanem forduljon azonnal bizalommal Sámuelné Rosenbaum Szerén fűzőterméhez, Munkács, Rákóczi­ út 20. Ott megkapja azt a fűzőt, amelyikre szüksége van. Könnyű, kényelmes szabású .Princes­s"-kombinéfűzők, haskötők orvosi rendelsé szerint— Melltartók, gummiharisnyák méret után készülnek. Nagy raktár kész fűzőkben. — Mélyen leszállított árak 1 Pontos kiszolgálás A május elseje Munkácson A munka ünnepe Munkácson is, mi­ként Csehszlovákia többi helységeiben, zavaró incidens nélkül folyt le. A kommunista­ párt zenekarral és vörös zászlók alatt d. e. 11 órakor fel­vonulást rendezett a város főbb útvo­nalain keresztül. A menetben, amelyet két részre osztottak, főleg vidékiek vettek részt, a tömeg általában fegyel­mezett magatartást tanúsított és rend­ben vonult az urjflrdőbe, ahol a déli órákban népgyűlés volt. Rendőri beavatkozásra sehol sem került sor. Halálban omladozó fal alatt N­yír e­g­y b­á se, máj. 2. Nyíregy­házán egy ház omladozó falai alatt gyermekek játszadoztak. Szilágyi Sán­dor és Petrovay Béla 12 éves fiukra ráomlott a fal és a Szilágyi-gyerme­ket holtan húzták ki a romok alól. Magyar Sándor kikilrepüili a Földet Szekszárd. Magyar Sándor, a világhírű óceánrepü­lő Báttaszéken lakó édesanyjának megírta, hogy egy ameri­kai repülőgépgyár 16 utas befogadásá­ra alkalmas óceánrepülőgépet bocsát rendelkezésére földkörüli repülés cél­jából. Magyar elfogadta a gyár feltéte­leit és máris többen jelentkeztek utas­ként. A gép útba ejtené az Öt világrész metropólisait, természetesen Budapestet is. Magyar Sándor mint navigátor ve­zetné a repülőgépet és az utasokon kívül két pilótát és két mechanikust vinne magával. Füst a földön írta: Büky György. A lombos erdők végnélküli birodal­ma felett a sasok magasságában úszott a repülőgép. Motorjának bugása apró bogár zümmögéseként hatolt bele a sötétzöld labirintusba s a tiszta nyári nap, reggeli köszöntésként, dobálta szene mosolygó sugarait a földre. A gépen, az első helyen a férfi ült. Magatartása csupa erő és figyelem. Izmai, mozdulatai beleolvadtak az egyen­­súlykormányok kezelésébe. Ő és a mo­tor tartották magasban az óriási ma­darat, amely folytonosan remegett, dü­börgött az acélszív lüktetésétől. Mögötte ült az asszony. Szeme elé messzelátót tartott és figyelmesen nézte a gyönyörű tájat. Olykor-olykor oda­hajolt a szócsőhöz, mely összekötötte társával és boldog elragadtatással di­csérte az erdők ezerféle színét s a he-yek szeszélyes formáit. A férfi ritkán ért. Minden figyelmét lekötötte a gép. A hegyek között szörnyű erővel rohanta meg a szárnyakat egy-egy váratlanul jött légörvény. Ezeket kellett minduntalan ártalmatlanná tennie. A táj szemlélése közben az asszony tekintete megakadt egy ponton, a messzelátót szorosabbra fogta s még a lélekzete is elállt a nagy figyelem­től. Balra tőlük a mélyben egy széles begynyergen hatalmas tisztás terült el és ennek a tisztásnak egyik sarkából sűrü, haragos füst gomolygott az ég­nek. Olyan tömören, olyan nagy tö­megben szökött a magasba ez a füst, hogy nem lehetett ártatlan pásztortáz. Komoly tűznek kellett lennie. Az asz­­szony gondolatai villámgyorsan követ­ték egymást... Bizonyosan lakóház... Laknak is benne... A vidék elhagya­tott, segítség nincs... Borzasztó lehet azoknak, akik ott laknak... A szócsőhöz hajolt és bele kiáltott: — Bálinti Balra, az erdei tisztáson tűz van. Nézzük meg! A férfi arra fordult. — Nem pásztortűz? — Nem. Háznak kell lennie. Tisz­tán kiveszem a lángokat is. A gép kanyarodott és kört irt le a magasban, az asszony még mindig nem látott jól. — Hallói Ereszkedjünk lejjebb. — Hol vagyunk ? — kérdezte a férfi. — A nagy lengyel erdőség felett, a gép pedig beletúrta orrát a mély­ségbe és riasztó eséssel közeledett a földhöz, majd 2—300 méter magasban hirtelen simán olvadt bele újra a kö­rözésbe, az asszony szeme előtt idegesen táncolt a messzelátó. — Nagy épületi Lángok­ban áll! — Embert nem lát? — Nem! De valami mintha lefelé hívna! — Képzelődés! Vigyázzon. Még lejjebb szádunk! S a gép villámgyors esés után alig száz méter magasban keringett a tisz­tás felett. Most már szabad szemmel látható volt minden, az égő épület úgy látszik teljesen a tűz hatalmába került. Óriási lángoszlopok, vörös tűz­­jegenyék lobbantak a magasba és mo­hón kapkodtak a vakmerő repülők után valahányszor azok elcikáztak fölöttük. De ember, élőlény nem volt sehol, az asszony rémülten kiáltott a szócsőbe. — Hátha a házban maradtak az em­berek? A férfi vállat vont és megnyomta a magassági pedált, a gép felszökkent. — Nem Bálint! Ne menjünk el! Száll­junk lel Érzem, hogy feladat vár ránk! — Terka! őrültség! Megint csak kép­zelődik. Ma már nincsenek csodák, a technika csodái! A hely sem alkalmas a leszállásra. De különben sem tudnánk m­ár segíteni. Az asszony arcát az idegesség láza öntötte el. — Csodák még mindig valljak. Amíg lélek van, addig csoda is van, a tisztás közepe sima. Szálljunk le. — Kicsi a hely. — Maga le tud szállai. Kérem, na­gyon kérem, tegye meg az én kedvem­ért. Meg fogja látni, hogy nem szálltunk le ok nélkül. — Jó, megteszem. Lássuk hát, mi az, amit érez! A gép hirtelen esett a mélybe, egyet kanyarodott, vakmerő lendülettel simu­lt a földhöz s a tisztás közepén remegve megállt.» Az asszony hangja­ diadalma­san csendült fel: — Brávó, ez volt a kikötés! Azután villámgyorsan kapcsolta ki rögzítő szíjait és idegesen, de rendkí­vüli ügyességgel mászott ki a gépből, a férfi egy-kettő ott állott mellette és átölelte a derekát. A szép emberpár tekintete boldogan villant össze, su­gárzott róluk az egészség és az erő. Pillanatokig így álltak, azután össze­rezzent az asszony. — Bálinti a tűz! (Folyt, köv.) Bosszúból meggyilkolta gazdáját és elbarrikál­dozta magát BERLIN, máj. 2. Hassenbrüttelben vasárnap d. e. egy szolgalegény Kruse földbirtokosnőt agyonütötte. Tettét va­lószínűleg bosszúból követte el, mert elbocsátották a majorból. A gyilkost még nem sikerült elfogni, mivel egy erődszerű gazdasági épületben eltor­laszolta magát és több fegyver van nála, amelyekből időnként lövéseket ad le. Előreláthatólag kiéheztetéssel fogják megadásra bírni. Sikerült az atom szétbontása Megváltozott az egész természettudomány LONDON. A természettudomány ha­ladására nézve beláthatatlanul fontos atomszétbontás a cambridgei egyetem laboratóriumában végre sikerült. 120.000 voltos feszültségű villany­árammal bombázták a leplombázott hyd­­rogén-atomot 1000 km. sebességű pro­tonokkal. A bombázás hatása alatt az atom felbomlott, ami abban nyilvánult, hogy a 120.000 voltos energia 150— 160.000 voltosra emelkedett. Az angol tudományos világ szerint ezáltal az atombontás problémája meg­oldottnak tekinthető. A természettudo­mány megváltozott s gyakorlatilag — az energiák megnövelése s anyagok át­alakítása terén — a lehetőségek óriá­siak. Öngyilkos banktisztviselő Husztról jelentik: Eisenreich Miklós, a­­ Szlovenszka banka 27 éves tisztviselő­je szombaton hajnalban szülei házának udvarában levő fészerben egy láncra kötött nadrágtartóra felakasztotta ma­gát. Az öngyilkosságot szombaton reggel egy Grünberg nevű lakójuk vette észre, amikor már néhány órája halott volt. Öngyilkosságának oka állítólag az volt, hogy a bankban jelentőséggel nem­­bíró szabálytalanságot követett el s az elbocsátástól való félelmében követte el végzetes tettét. A szerencsétlen sorsú fiatalember már az érettségi letétele óta állott a bank szolgálatában, kellemes modoráért köz­szeretetnek örvendett. Szülei, akik ezelőtt jómódú kereske­dők voltak, az elhunytban családfenn­tartójukat vesztették el. Temetésén sokszáz ember vett részt. MWMMMMWMMMMMMMMM — Modernformájú síremlékeket, sírszegélyeket utikereszteket, lépcsőket, stb műkőből szakszerű kidolgozással jutányos árban készít Kondracsin J., Munkács-Váralja. kárpáti­­MIM Hetven oroszlán viszontagsága! Annak idején megírtuk a csődbement német állatsereglet kalandját, amikor a direktor megszökött és a szegény fe­nevadakat Nápolyban felejtette anélkül, hogy gondoskodott volna róluk. A ná­polyi városi tanács eleinte adott emit némi ló- és szamárhúst, de a vadálla­ton sokan voltak: hetven oroszlán, né­­hány tucat tigris, az elefántokról és ja­guárokról nem is beszélve. A sivatag királyainak már zörögtek a csontjaik, a nápolyiak ,fünek-fának kínálták őket, de a mai viszonyok között kevesen en­gedhetik meg maguknak, hogy Öleb helyett oroszlánokat tartsanak. Nápoly városa végül már arra gondolt, hogy hajóra rakja a vadállatokat és az afri­kai partokon szabadon bocsátja őket, ott aztán boldoguljanak, ahogy tudnak. Er­re azonban nem került sor. Hónapok után végre sikerült elsütni a oroszláno­kat. A hetven oroszlánt egy Dickson nevű párisi cirkuszigazgató megvette, darabját­­ alig 300 koronáért. A kié­hezett fenevadak, akik most, remélhető­leg jól fognak latrai, útban vannak Pá­­ris felé.­­ Társzeker­el*­futott • motorbicikli... Székesfehérvár, máj. 8. Szom­baton este súlyos motorkerékpár-sze­­rencsétlenség történt a Székesfehérvár­ra vezető országúton. Visnyovsky Sán­dor motorkerékpárral meg akart élők­­ni egy társzekeret és aláfutott, ő maga a helyszínen kiszenved­ett, egy társa súlyosan, egy könnyebben megsebe­sült.

Next