Kárpáti Lapok, 1900 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

csosainak közreműködése mellett, ezelőtt 700 évvel híres végzeményét a boszor­kányperek eltörlésével, kimondván: „de strygis quae non sant nulla fiat mentio“; a hol a nemzet egy másik bölcs királyát a jog érzetéből ösztönszerűen fakadó „igazságos“ melléknévvel tette halhatat­lanná; a­hol a nemzetnek ma dicsősége­sen uralkodó királya, népét megértve, világszerte mint az alkotmányosan ural­kodók példányképe emlegettetik. Nagyon természetes tisztelt esküdt urak, ha e felemelő pillanatbani emléke­zetünk visszatekint a múltba. Ott látja az inquisitio sötét képét, a­midőn a min­den résztől rettegő hatalom azt a sze­rencsétlent, akit bűnösnek tart, avagy bűnösnek akar feltüntetni, a legfurfan­­gosabb ésszel kitanult kínzásnak veti alá, abban a téves hitben lévén, hogy az ké­pezi az igazságot, amit a testével elgyö­tört, lelkével eltiport vádlott vérének csorgása közben jajgató szóval jegyző­könyvbe mond, a midőn az inquisitor a vádlottat tűzbe vetteti, vízbe dobatja s eljárását — minő blasphemia ! — isten­ítéletnek nevezvén, csak akkor mondja ki ártatlannak a gyanúsítottat, ha az a a tűzben el nem égett, a vízben el nem pusztult. Mennyivel derültebb az a kép, a mely itt előttem elterül, a midőn az a nép lesz hivatva lelkiismerete szerint ítélni elevenek felett, a mely a sötét múltban ezeket a kínzásokat átszenvedte. Ámde két­élű a fegyver, a­melyet az állam az ő népének kezelésére bízott, egyik éle a bűnös felé néz, a másik az igazság felé, ha a fegyvert nem a kellő mérséklettel kezeljük, nagyon könynyen megtörténhetik, hogy vele magát az igaz­ságot sértjük meg, és az állam amikor e hatalom kezelését a népre bízta, abban a tudatban cselekedett, hogy a magyar tár­sadalom fel­emelkedett már a lelkiismere­tes kötelesség tudásnak ama magaslatára, a­melyen e hatalom kezelése megnyug­vással bízható reánk. A nép szava Isten szava, de csak akkor, ha a népbíró véleményének megalkotá­sánál félre tesz minden boszút, kedvezést, félelmet, és ítéletét élő lelkiismeretéből meríti. Én magam is, abban az erős meggyőződésben élek, hogy Magyarország népe magáévá tette immár a kötelesség­tudásnak azt a mértékét, amely az esküdt­­bírói intézmény sikerses funkcionálásához megkívántatik, ebben a meggyőződésben engedjék meg esküdt uraim, hogy önöket az os­­talnak hajnalán mély tisztelettel üdvözöljem és kifejezést adjak annak a reménynek, hogy a kezelésükre bizott hatalommal mérséklettel fognak élni, hogy ítéletüket tisztán lelkiismeretek sugalla­tából merítik, s hogy meg fognak fe­lelni annak a várakozásnak, a­melylyel az ország és közelebbről három vármegye jogoirl­ető közönsége néz az önök műkö­­se elé. Ebben a megnyugtató meggyőző­désben kijelenthetem, hogy a közvád ré­széről magam is valónak fogom elfogadni azt, am­it önök verdiktjükben igaznak mond­anak. Hírek: Felség segély, ő Felsége kabinet­­irodája utján az uj­sztuzsiczai gk. ének­­lésztanítónak magánpénztárából 30 korona segélyt adományozott. Stefánia özvegy trónörökösné házas-­­­ságára vonatkozólag a legutóbbi napok nem várt fordulatot hoztak, amenynyiben f. hó 22 én már az esküvő is megtörtént Miramareban, melyet Mayer püspök, a burg plébánosa végzett, Fischer Ágoston, Czikovitz Lajos és Stemenan József se­gédlete mellett. Tanukul Choloniewsky gróf és a vőlegény öcscse szerepeltek. A hivatalos közlönyben legutóbbi időre jel­zett, jegyváltás hir. szerint már január 18-án megtörtént, Őfelsége pompás ajándékkal lepte meg a menyasszonyt, kit minden­felől elárasztottak üdvözlésekkel és aján­dékokkal. Azuj pár esküvő után tengeri utazásra indult. Személyi hir. Firczák Gyula püs­pök úr őméltósága római zarándokútából f. hó 19-én székhelyére érkezett. Fogad­tatása a római zarándoklat ezen szeren­csés befejezése alkalmából szeretetteljes és ünnepélyes volt Harangok zúgása köz­ben vonult be a városba. A pályaháznál Fejér Emmánuel kanonok c. nagyprépost vezetése alatt többen várták és fogadták a fárasztó út dacára, jó egészségben haza érkezett főpásztort. A székesegyház előtt a káptalan tagjai Jakovics János nagy­prépost élén fogadták a méltóságát, kinek üdvözlésére, az intézetek növendékei és nagy számú közönség is jelent meg a székesegyház előtt. Felolvasó est. A kath. kör huszonhe­­tedik, a téli időszakban utolsó felolvasó estéjét márczius 25-én, vasárnap délután 5 órakor tartja a tanítóképző intézet föld­szinti nagy termében a következő tárgy­­sorozattal: 1. Istenélet. Szavalja 11 . Ivay Mariska k. a. 2. A hallás szervéről. Po­gány Gyula főgimnáziumi tanár. 3. Az Istenanya képe. Szavalja Juhász Anna k. a. 4. A drótnéküli táviratozásról kí­sérletekkel előadást tart M­edveczky István főgimnáziumi tanár. Katolikus írók és hírlapírók orszá­gos értekezlete. Az Országos Pázmány­ Egyesület e hó 28-án Vas­zár­y Kolos bíboros hercegprímás védelme alatt a budapesti központi papnevelőintézetben értekezletet tart. Délelőtt 10 órakor mise lesz, melyet Császka György kalocsai érsek mond, utána fél 11 órakor az egye­sület rendkívüli közgyűlése következik. Délután 3 órakor : 1. Az értekezlet meg­nyitása, a résztvevők üdvözlése az elnök részéről. 2. Az értekezlet megválasztja saját kebeléből elnökét és jegyzőit. 3. A Szentatya, a védnök s a püspöki kar üdvözlése, Előadások. 4. A kát. írók és hírlapírók egyesüléséről. 5. A kát. sajtó jelentőségéről és fölkarolásáról. 6. A kát. sajtó és a papság. 7. A kát. szépiroda­lomról. 8. A kát. sajtó terjesztéséről. 9. Vidéki lapmunkatársak és tudósítók al­kalmazásáról. 10. A hirdetési ügyről. Közgyűlési határozatok. Ungvárme­­gye törvényhatósága e hónap 23-án, gróf Török József főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén, a várme­gyei tisztviselő,­ segéd,- kezelő- és szol­gaszemélyzet törzsfizetésének javítására a belügyminiszter által kiutalt 13.536 korona pótjavadalom felosztása tárgyában tett javaslat elfogadásánál, a főispán in­dítványára Széll Kálmán miniszterel­nöknek köszönetet szavazott. Fejér Emmánuel kanonok indítványára pedig a kormánynál ez ügyben tanúsított köz­benjárásáért gróf Török József főispánnak szavazott köszönetet a közgyűlés, úgy­szintén a vármegye, e. gy. képviselői köz­­zül Komjáthy Bélának, tanit a­ki egye­dül fejtett ki nagy tevékenységet a siker érdekében, Kende Péter alispánnak pe­dig azért, hogy a részére megállapított pótjavadalmazásról a segédszemélyzet ja­vára lemondott . Ugyancsak hozzájá­rult, hogy a nagybereznai járás két szol­­gabirói járásra átalakittassék, és ezzel a múltban megszüntetett perecsenyi szolga­­birói járás nyer visszaállítást, hogy a felvidéki nép segítésén­ irányuló akció annál hathatósabb megoldást nyerhessen. Közgyűlés. Az ungvári kath. legény­­egyesület f. hó 18-án, vasárnap délután 6 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Jóna József dr. elnöklete alatt. Elnök előterjesztést tett az egyesület 1899. évi működéséről. Miután az elnök, az elmúlt évben választott pénz­tárnok hijján maga kezelte az egyesület pénztárát is, elnöki előterjesztésében nemcsak az egyesület fenállásának tizedik évi eseményekben gazdag és kedvező körülményeket ismer­­tette, hanem vagyoni állapotát is, mely szerint az elmúlt év folyamán néhány száz korona megtakarított összeget helyezett­­ el gyümölcsözőleg az egyesület. A tiszti­kar új választása megejtetvén, egyházi alelnökké Melles Gyula képző­ intézeti tanár, világi alelnökké Jäger Bertalan választattak meg. Titkárrá Barna József, jegyzővé Komka Vilmos, pénztárnokká Pel­­csárszky Béla, tanítóvá Göndy Ede, könyv­­tárnokká Flach Jakab lett mit választva. Dékánokul: Berenczy József és Bobulszky Antal Választmányi tagokut a pártoló ta­gok közül: Gulácsy Ignácz, Juhász­­Ti­nos, Tomajkó István, Tapisztó Pál, Mil­­csik Mihály választattak meg köztér­ki ir­tással. Ugyanez alkalommal az egyesület tevékeny elnökét névestéje alkalmából ovációban részeltette a közgyűlés, mely alkalommal az egyesület tagjai meleg sze­­retetének és tiszteletének kifejezését­­ Jäger Bertalan világi alelnök fejezte ki az ünnepek­ előtt. Elhatároztatott, hogy Sz. József napján mint az egyesület vé­dőszentjének ünnepén az egyesület tagjai a reggeli sz. misén testületileg vesznek részt, valamint a világi alelnök indítvá­nyára kölesei Kende Péter cs. és kir. kamarás vármegyei alispánt, tekintettel ama áldozatkészségéért, me­lylyel úgy ő méltósága, mint szeretett neje Sztáray Sarolta grófnő az egyesület iránt visel­tetnek, egyhangúlag tiszteletbeli tagjául választotta. Nemzeti ünnep, mint törvényke­zési szünnap. Szabó Miklós elnöklésével a kúria polgári és büntető szakosztályai f. hó 23-án tartott teljes ülésén hitelesítet­ték a március 16-án tartott ülésben meg­állapított következő döntvényszöveget, mely április 11-ikét mint törvényesített nemzeti ünnepet törvénykezési szünnappá emeli. Oly esetben, midőn valamely jog­­cselekvény­­perbeli, perön kívüli vagy az anyagi jog körébe tartozó teljesítésére megszabott határnap vagy határidő végső napja az 1898. V. t.-c. által nemzeti ünnepé nyilvánított ápilás havának 11-ik napjára esik, a jogcselek­ményeknek erre a napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fönnálló jog- і szabályok alkalmazandók. Tisztelgés. Máramaros vármegye tiszt­viselői azon alkalomból, hogy 19.494 ko­rona fizetésjavításban részesültek, testü­letileg tisztelegtek Roszner Ervin báró főispánnál, megköszönni neki a fizetés­­emelés kieszközlése körül való sikeres fáradozását. A tisztelgőket, kiknek érzel­meit Szabó Sándor főjegyző, h. alispán tolmácsolta, a főispán a vármegyeház dísztermében fogadta s a kifejezett kö­szönő szavak vonatkozásait elhárította azon kijelentésével, hogy ő csak köte­lességét teljesítette s hatásos szavaiban a vármegyei tisztviselők iránti jóindula­tának adott kifejezést. Máramaros megye közgyűlése. Má­­­­ramaros vármegye törvényhatósági bizott­sága i. é. március 19-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését Roszner Ervin báró főispán elnöklésével. A közgyűlés­­ első tárgya a belügyminiszter leirata volt a vármegyei tisztviselők, a segéd és ke­zelő személyzet­i szolgák törzsfizetésé­nek emelésére 19.494 koronát tevő java­dalmazás engedélyezéséről. Balogh Mi­hály püspöki külhelynök indítványára a közgyűlés egyhangúlag köszönetet szava­zott a miniszternek az engedélyezésért s a főispánnak a közbenjárásért, mellyel e segélyt kieszközölte. Egyszersmind fölol­vasták a belügyminiszter leiratát, mely a vármegyei közkórház építésének és be­rendezésének fedezésére fölvett kölcsön törlesztésére 13­ 4 százalékos pótadó enge­délyezéséről ; a kereskedelmi miniszter leiratát, mely az Ínséggel sújtott rutén vidék fölsegítésére ínséges munka enge­délyezéséről és a földművelésügyi mi­niszter leiratát, mely a községi munkás­­segítő alapok támogatása s a gazdasági munkásközvetítés szervezéséről szól. A közgyűlés után egy értekezlet volt az áprilisban betöltendő alispáni, árvaszéki elnöki, főjegyzői stbb. állásokra való ki­jelölések ügyében, melyen a főispán el­nöklése mellett Ny­eg­re László, Lator Sándor és Rétyi Mihály ország­ képvise­lők is részt vettek. Nyegre László a csaknem 3 évtized óta működő Szabó Sándor főjegyzőt ajánlotta alispánnak, kit egyhangú lelkesedéssel kiáltottak ki alis­pánjelöltté. Árvaszéki elnökül Lator Sándor ország­ képviselő Pogány Ödön técsői főszolgabírót, volt országgyűlési képviselőt ajánlotta, mit az értekezlet szintén egyhangú lelkesedéssel határozott el; míg főjegyzővé Bálya János árvaszéki elnök­helyettest, árvaszéki elnök-helyet­tessé Szaplonczay Zoltán árvaszéki ülnö­köt, técsői főszolgabíróvá Pogány Zsig­­mond tiszavölgyi főszolgabírót, tiszavölgyi főszolgabíróvá Szabó József ökörmezői főszolgabírót, ökörmezői főszolgabíróvá Tegze Miklós dr. ügyvédet, hitsorsosunkat, árvaszéki ülnökké pedig Szabó Elemér ár­vaszéki jegyzőt, jelölte az értekezlet A részl­eges tisztújító választás ápril hónapi 2- án lesz. A polgármester lemondása. L­e­­­e­r Sándor de., Ungvár város polgármestere a folyó її map 21-én tartott képviselő testületi közgyűlésen, a képviselő testület előtt, váratlanul arról nyilatkozott meg, hogy állását elhagyja. Hogy azonban a képviselő testületnek alkalma és ideje­­ legyen megfelelő utód jelölésére, állását f. év szeptember haváig megtartja azon túl s azonban semmi körülmény között sem fog állásában megmaradni. Az ungvári közművelődési egye­sület estéje. Az ungvári Társaskör ter­mében f. hó 17-én este, kis számú, distin­­gvált közönség előtt folyt le az egyesület által rendezett felolvasó estély. Kende Péterné szül. Sztáray Sarolta grófnő és Tüchler Sándor dr. duetje vezette be az est programját, Berhelyi Ödönné zon­gora kísérete mellett. Az előadott ének­részek nagy tetszést nyertek, mert ki­váló alkalma volt úgy a kegyes grófnőnek gyönyörű szoprán, mint Tüchler Sándor dr.-nak szép bariton hangját teljesen érvé­nyesíteni. Margittay Tihamér „Hogy lettem művésssé“ d­ran felolvasása, melyben saját énjének nyilvánulását festette, jól bele­illett a programm keretébe. Berhelyi Ödönné elragadó művészi játékával tel­jesen felvillanyozta a közönséget. Tom­bolva, falrengető tapssal adott kifejezést rendkívüli tetszésének a közönség. Ber­­helyiné az ovációt azzal méltányolta, hogy ismét zongorához ült, és néhány fris csárdást játszott még el. Lévay István, a kassai kereskedelmi iskola igazgatója nem kímélve anyagi áldozatot és fáradságot, ismételve megjelent közöttünk és Marconi világhírű találmányát, a drótnéküli távi­ratozást ismertette és mutatta be nagy­­ tetszés mellett vonzó előadásban, miért zajosan megéljenezték. A máramarosi rutén akció, Egán Ede kormánybiztos, dr. Sélley Sándor min. tanácsos kíséretében ezidőszerint Máramaros vármegyében tesz tanulmány­utat s ott a vármegye, székhelyén, vala­mint a megye több községében gyűjt tapasztalatokat megindítandó akciójában. Közelebb Rahón Pogány Zsigmond fő­szolgabírónál tettek látogatást, ki a ma­gas vendégeket minden irányban részle­tesen informálta a rutén nép szükségletei és a foganatba veendő intézkedések felől. Szőlészeti és borászati tanfolyam Beregben. A földmivelésügyi minister Beregszászban f. évi ápril hó 23-tól május hó 6-áig és f. évi okt. hó 17-től okt. hó 30-ig terjedő négy heti időtar­tammal a beregi és ungi néptanítók ré­szére szól, és borászati tanfolyamot tart. Ezen tanfolyamra való felvételét minden oly tanító kérelmezheti, ki oly köz­ségben működik, hol a philoxera a sző­lőket már megtámadta vagy elpusztította. Államsegély a két-két heti időközökre 60—60 korona. A felvétel iránti kérvényt a beregszászi szol. és bor. felügyelőhöz kell beküldeni és pedig legkésőbb f. évi márcz. hó 28-áig az illetékes kir. tanfe­lügyelőség útján. Az 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényben megemlítendő az élet­kor, nyelvismeret, tényleges alkalmazás, valamint a szőlő- és borgazdaság terén eddigi működés is. Ezen körülmények a közvetlen iskolai hatóságok által igazo­­landók. Okmányhamisítók a felvidéken. Be­regmegye Hátmeg község csendőrőrsvezető­je e napokban egy okmányhamisító­ bandát fogott el, a­kik több jómódú gazda bir­tokára hamis váltók alapján több bereg­­megyei hitelintézetnél a gazdák akarata és beleegyezése nélkül pénzt vettek fel és azt saját czéljaikra fordították. A ha­mis váltók nagyrészét az illető pénzin­tézeteknél már meg is találták. Halálozás. J­a­n . V і c­s János csircsi (eperjesi em.) lelkész f. hó 19-én hirte­len meghalt. Ideiglenes imaház. A Debreczeni gar. kath. hitközség f. hó 18-án tartott rend­kívüli közgyűlésén elhatározták, hogy ideiglenes imaház, iskola és lelkészi lak gyanánt Újhelyi Tamás balkányi lakos debreczeni háztulajdonos pinczutczai la­kását veszik bérbe. E bérlet iránt a tu­lajdonossal egy szűkebb körű bizottság már értekezett, s a szükséges átalakítá­sokat — dr. Kálmánczhelyi József hit­községi ügyész ur által szerkesztendő Egyházmegyei ügyek. Lelkesül kinevezések. Jaczkovics Pál petriki h.-lelkész Kis-Almásra lel­­készszé; Legeza Ágoston vécsei h. lel­kész Jeszenőre h.-lelkészszé neveztetett ki. É.-tanitói kinevezések. Kodály Ba­­zil medencei é.­t. állomásán véglegesit­­tetett; Iváncsó Bazil nyug. k.-tanitó Tő­késre éneklészszé ideigl. minőségben; Jaczina György tőkési okt. k.-tanitó Hát­­megye éneklészszé neveztetett ki. Az eperjesi egyházmegyéből. A nagy méltóságú vall. és közok­tatásügyi m­. kir minisztérium a krasznibrodi zárda költségeinek fede­zésére 400 korona segélyt engedélyezett. Nyugdijazás: Liszonyák Mihály c. kanonok zavadkai lelkész nyugdijaztatott s az igy megüresedett lelkészeire f. évi május hó 1-ig pályázat van hirdetve. Úgyszintén Minovics György vapeniki k.-tanító is nyugdijaztatott, s az igy üre­sedésbe jött k.-tanítói állomásra f. évi április hó 15-ig pályázat hirdettetett.

Next