Keleti Ujság, 1933. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1933-07-02 / 27. szám

­.2. oldal Keleti Újság: ■21 szám: A kis és nagy Galagó az új Ungvár kiépítésének az alapja A nagy galagói lakók feneketlen sártengerben élnek, járhatatlanok az utak és nincs meg a csatlakozás a kis Galagóhoz Az Ung jobb partján immár kilomét­­erekre nyúló sétány húzódik el s iga­­zán öröm nézni azt a hullámzó töm­e­­get, mely a késő délutáni órákban ide­ menekül a város poros uccáiról. A Ros­­kovics part nagy általánosságban, de különösen a Kis«Galagó remek, nagy« városi keretet ad ennek a sétánynak s elmondhatjuk mi, régi ungváriak, hogy álmodni se mertük soha, hogy ez a te­­rület a maga veteményes, kukoricás földjeivel emeletes paloták városne­­gyedévé lesz. A Kis-Galagó nyugati része ugyan még beépítetlen és 2—3 évbe fog telni, amíg az országos hivatal épülete elké­­szül, mindazonáltal a most folyó útépí­­tési munkákkal teljessé válik az a szer­­ves összeköttetés, mely eggyé olvasztja a régi belvárost az új városrésszel. Annál szomorúbban állunk a Nagy- Galagóval. A partfal itt is kiépült, csak az utolsó simitások vannak hátra. De hiába keressük a part mentén az oda­ kívánkozó épületeket. A horizont sza­­bad és csupán a Szobránci utca és a Morvai út szabnak határt a szemnek. Igen, a Nagy-Galagóhoz fűzött remé­­nyek nem váltak valóra. A Podkarpat­­szkij Bank parcellázási akciója annak idején lázba hozta a város lakosságát s boldog volt, aki parcellához juthatott. Az építkezéssel azonban a nagy tömeg várt, amíg elkészülnek az utak és a partfal. Nos, a partfal készen van. De az utak? Ami elkészült, az is szánalmas állapotban van, úgyhogy a város kép­­viselőtestülete vonakodik azt saját kezelésébe átvenni. Ennek az útépítő mulasztásnak ma már szinte helyrehoz­­hatatlan következményei vannak: a parcella-tulajdonosok közben elszegé­­nyedtek és a mai hitelviszonyok között kilátástalan a Nagy«Galagó beépítésé« nek a lehetősége. De mi történjék azokkal a jóhiszemű emberekkel, akik mégis megépítették házaikat a Nagy«Galagóban? Lehetet­­len dolog, hogy ezek az immár szerve­­sen a belvároshoz kapcsolódó Kis«Ga­­lagó tőszomszédságában, mégis úgy él­­jenek, mintha a vadonban építették vol­­na házaikat. Ha a mai viszonyok mel­­lett nem lehet szó arról, hogy az egész Nagy«Galagó útjai kiépüljenek, ám hosszabbítsák meg a Népegészségügyi Ház mellett most készülő utat a morval uccai köröndig. Ha csak ez az egy elkészül, akkor a galagói lakosság bekapcsolódott a ter­­mészetes forgalom vonalába és mon­­danunk sem kell, hogy egy ilyen fontos forgalmi irány létesítése nyomán fel­­lendül majd az építkezési kedv is. A Podkarpatszkij Banknak kötelessége az összes utakat kiépíteni a Nagy«Galagó« ban s ezért a legkevesebb, amit elvár­­hatunk tőle, hogy legalább ezt a leg­­fontosabb útvonalat még ez évben el­­készítse. A bank ezzel nemcsak eleget tesz vállalt kötelezettségének, de egy­­ben előbbre viszi a Nagy«Garage el«­akadt parcellázási ügyét is. ♦ Vérköpésben, szívbajban és aszhmában i­s szenvedő embereknek, az újabb kisérle­­t­e­tekből kiderült,hogy ilyeneknek egyedül a 1­­ MARGIT­­I gyógyforrás­­ Margit-telep 4 ♦ vize ajánlatos fogyasztásra, amely ezek i­s mellett nemcsak a húgyszervek beteg­­i a­ségeiben legjobb víz, hanem a legkitű­­z­­őbb borvíz és enyhe sós ize miatt i­s mindenki, még a legkisebb gyermek 1 ♦ is szívesen issza a gyomor és légcső- f 4 hurutos megbetegedésénél 4 4 Megrendelhető­­ ▼ MARGIT GYÓGYFORRÁS KEZELŐSÉGE,­­ SVALJAVA (Podk. Russ) Még mindig az elavult szellem irányítja középiskolai oktatásunkat Az ungvári reálgimnázium évi eredménye a statisz­tika tükrében - Gyökeres reformokat követel az élet Az utóbbi években a nagyközönség sokkal nagyobb érdeklődéssel fordul a középiskolák munkája felé, mint régeb­­ben. Ez a demokrácia szellemének kö­­vetkezménye, de azért az érdeklődés főképen az olyan helyeken érthető, ahol — mint Uzhorodon is — a tanulók je­­lentékeny hányadának más az anya­­nyelve, mint a tanítási nyelv. Ha elsősorban magyar kisebbségi szempontból vizsgáljuk az uzhorodi reálgimnázium 1932—33. évi munkáját, akkor voltaképen csak a cseh tagozattal kell foglalkoznunk, mert a magyar közép­iskolás gyermekek nagy többsége oda iratkozott be. Az orosz tagozattal kap­­csolatban csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy a tanulók száma az előző évekhez képest alig változott, míg tavaly 487, az idén 483 növendéke volt akik közül 61, vagyis 12.420/a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. S amilyen kiegyensúlyozottság mu­­tatkozik az iskola tanulóinak létszá­­mában, és oly kiegyensúlyozottság jellemzi a tanulási eredményt is. A bukott tanulók száma évek óta 15— 20°/o között mozog, ami nem emelkedik a normális határ fölé. Részletezve a dol­­got: 63 tanuló (13.09%) kénytelen az osztályt ismételni, 20 (4.16°/o) az ősszel javító vizsgát tehet; 327 tanuló (67.98°/o) elégséges, 69 (14.35°/o) pedig jeles ered­­ménnyel végezte be az évet. Fokozottabb mértékben fordul a ma­­gyar szülők érdeklődése a cseh tagozat felé, ahol a növendékeknek közel fele magyar anyanyelvű s ahol az előző iskol­kólái évben a diákok olyan arányban buktak meg, mint talán sehol másutt. Az eset akkor általános megütközést keltett s a sajtóban országos visszhan­­got támasztott. Nos, ezúttal már öröm­­mel állapíthatjuk meg, hogy a tanulási eredmény az uzhorodi reálgimnázium cseh tagozatában is kielégítő eredményt mutat, mert a vizsgát tett 362 közül csak 37 (10.23°,16) bukott osztályismétlésre, ja­­vító vizsgát 30 diák (8.3%) kénytelen tenni, míg 237 (65.53%) elégséges, 57 (15.76%) jeles eredménnyel végezte be az évet. Feltűnő, hogy a két első osztály 81 növendéke kö­­zül mindössze 2 vagyis 2.5% bukott meg, ami ideálisan szép eredmény. Ez egyrészt bizonyára azzal magyaráz­­ható, hogy a tavalyi felvételi vizsgákon a tanári kar meglehetős szigorúsággal járt el; másrészt azzal is, hogy az első osztályos diákok többsége (53 a 81 kö­­zül) nem 10, hanem 11 éves korában iratkozott be az első gimnáziumba. Gondolkodásra indít a cseh tagozat növendékeinek anyanyelvi statisztikája: magyar 153 (42.26), cseh 135 (37.29), szlovák 30 (8.29), ruszin 23 (6.35%), zsidó 15 (4.14%) egyéb 6 (1.66%). Esze­­rint a növendékek relatív többsége ma­­gyar anyanyelvű, ami magában véve is indokolja azt a mozgalmat, amely ma­­gyar tanításnyelvű középiskola felállítá­­sára irányul. A podkarpatszka«ruszi ma«­gyar kisebbségnek ezt a kívánságát fel­­tétlenül alátámasztja az egyenlő elbánás elve is. Mert Az ungvári városi hangos mozgó heti műsora Francia pikantéria, német beszéd, amerikai humor, magyar temperamen­­tum a legújabb bécsi nagysláger: Nászút hármasban Diszkréten elrendezte: Joe May. In­ diszkréten játsszák: Brigitte Helm, Oskar Karlweiss és Susi Laner, egy új filmcsillag. Színhely Bécs és a csodás Capri szigete. Mindenki felvidítására, pénteken, szombaton és vasárnap, fo­­lyó hó 30-án és július 1—2-án vetíti a mozgó. Jegyekről előre gondoskod­­junk. Hétfőn, kedden, július 3—4-én: Az éjféli szerenád A múlt szezon egyik legnagyobb attrakciójának, Jan Kiepura és Schnei­­ der Magda világfilmjének másod­­bemutatója. Színhely: az égbenyúló svájci hegyes vidék és az isteni Rivié­­ra napsütötte országútjai. Kiepura a világhírű lengyel énekes ebben a film­­ben elénekli a Rigoletto keztyű áriá­­ját, továbbá a Traviata és a Bohémek nagy tenoráriáját. A másodbemutató iránt az érdeklődés óriási. Szerdán,csütörtökön, július 5—6. A csókon szerzett vőlegény A világhírű színpadi műnek szenzá­­ciós filmváltozata. Főszereplői: Hugo Haas, Antonin Nedosinka és Lidia Baratov. Péntektől, július 7-től ismét magyar filmet hoz a mozgó, a Repülő arany címen. Izgalmas és vidám kalandor a történet, amelynek scenáriumát a sok sikert látott Mirályi István írta. Sze­­replői: Kabos Gyula, Góth Sándor, Gellért Lajos, Gyergyai István és két új magyar tehetség Vass Éva és Val­léry Blanka. Szombaton,vasárnap, július 1—2-án délután fél 3 órai kezdettel Anny Ondra nagysikerű hangos vígjáték« slágere: Anny rendet csinál kerül vetítésre olcsó helyárak mellett népelőadás keretében.

Next