Közélet, 1929 (1. évfolyam, 1-18. szám)

1929-09-01 / 1. szám

1929. szeptember 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mukacevo, Husova (Batthyány) ucca 47. Telefon 183. Felelős szerkesztő : CSISZ­ÁR PÁL Főszerkesztő: VARJÁN VILMOS Mukacevo-Munkács I. évf. 1. sz. Előfizetési árak : Egy évre 48.— // Fél évre 24.— // Egyesszám ára 1­86. Megjelenik minden szombaton. „Közélet“ indítjuk meg lakunkat, hogy › oSw dokumentáljuk programmunk lé­­politikától való mentességet. 11* ‘ , hát nem valamelyik politikai párt H 'iv ^Vallásfelekezet avagy esz­tély szempon­tja b­eál!!íás® a lénfek­­пек, hanem ép «kezoleg az о van irány megjelölés, , S'^nlezmenyek kez­­deményezése és támogatási?, a­m­elyek lehe­tőleg az összes adófizető­­ elő­nyére, hasznára válnak. Lapunk tehát nem az országos p­oli­­tika, de nem is a helyi pártpolitika szolgá­­­atában jogállam­, hanem elsősorban szűkei. M A hazánk városainak, községeinek és járá­saink, tehát a polgárság önkormányzati szerveinek ténykedéseivel kíván foglalkkozni. Élni fogunk a kritika jogával ott, ahol szükségesnek fogjuk találni. De nemcsak kriti­zálni fogunk, buzdítani, helyeselni pártszempontra váltó tekintet nélkül ott és azokat, akik a köz érdekében és helyesen cselekszenek. Harcolni fogunk a városok, járások és községek önkormányzati szerveinek túlság­­ba vitt bürokratizmusa ellen, éber szemmel ügyelni fogunk az adózó polgárok pénzére számító költségvetések összeállítására és az összeállított költségvetések tételeinek helyes felhasználására. Lapunkban harcolni fogunk úgy az egyesek, mint egyes csoportokkal szemben elkövetett igazságtalanságok ellen, de kü­lönösen kíméletlenül állást fogunk foglalni akkor, ha azt látjuk, hogy ezek az igazság­talanságok a rendszeresség jellegével bír­nak, illetve intézményessé akarják azt tenni. Személyeskedni nem célünk, és ezért igyekezni fogunk a tények tárgyilagos leszögezésével kritikánkat gyakorolni. El­várjuk azonban azt is, hogy az illetékes tényezők jóhiszemű és jóakaratú bírála­tunkat mindenkor megfontolás tárgyává tegyék. Sűrűn kívánunk foglalkozni olyan tör­vények és rendeletek közétételével, ame­lyek alkalmasak arra, hogy annak rendes idő szerinti betartása a polgárságnak elő­nyöket biztosít, illetve, hogy annak elnézése, vagy nem tudása által a polgárság kárt ne szenvedjen. Lapunkban helyt adunk minden polgár panaszának, vagy sérelmének, amennyiben az a közérdeket szolgálja és ha annak hangja megfelel a tiszteséges sajtó kívánal­mainak. Hisszük és reméljük, hogy ezzel a programmal lapunknak komoly súlyt fogunk szerezni, másrészről a polgárság általános jólétének ügyét sikerülni fog egy lépéssel előbbre vinni. Az adózás terén igazságos revízióra, méltányos elbírálásra és alapvető reformokra van szükség. A polgárság zöme a középosztályhoz tartozó kereskedők, iparosok, továbbá a kisexisztenciák a súlyos adók terheitől roskadoznak. Immár az a veszély fenyeget, hogy az adóalanyok egész se­rege elvész az állampénztár számára, ha sürgősen nem segítjük ki őket a kátyúból.. Horribilis adó­kat vetettek ki a kereskedőkre, iparosokra, amelye­ket ma képtelenek fizetni, anélkül hogy exiszten­­ciájukat veszély ne fenyegetné. Szerintünk a hiba ott keresendő, hogy az adókivető bizottságok is­meretlenek voltak a helyzettel és nem állott mód­jukban reális kivetéseket javasolni. Ezzel szemben , a­ túlbuzgó referensek véleménye győzött a bizott­ S­ágbal és sok esetben olyan horribilis volt a ki­­vetett adó, hogy a fizető alanynak nincs ma any­­agi részsleges vagyona, mint amennyit adóba kérnek tő!&-vCsak innen lehet megmagyarázni, hogy az adóeltéréseknek nálunk Munkácson se szeri se száma ha ez ilyen szomorú tempóban halad tovább, аШРГ egy szédületes gazdasági krízisnek nézhetünk­­elébe. Munkács városát tel­jesen leépítették a­­kereseti viszonyok és lehe­tőségek 100%-kal lerontottak az élelmiszerek főleg a kenyér és ruhaneműekNára még mindig olyan magas, hogy a legalacsonyabb­telstandart mellett sem állanak arányban a mindennapi keresettel és a kapott lefizetéssel. E­zt bizonyítja a legjobban az a tény, hogy a tisztviselők natív része teljesen el van adósodva, le van rongyolva és a polgárság békebeli szerzeménye a lakóházak, szöllők, földek stb. stb. túlontúl vannak megterhelve "olyannyira, hogy a magasbanki kamatot is csak igen nehéz körülmények között tudják megfizetni. A járás­bíróság telekönyvi hivatala 50 év alatt nem eszközölt annyi bekebelezést, mint az utolsó 5 esztendőben. Végeredményében ez igen szomorú képe az őslakososztály pauperizálódásának. Ennek pedig feltétlenül gátat kell vetni nemzetgazdasági szempontból is Erre a helyről is figyelmeztetjük az illetékes pénzügyi hatóságainkat arra, hogy a legsürgősebben vegye revízió alá a helytelen és igazságtalan kivetéseket, értve ezalatt azt, hogy a százával bejutott felebbezéseket soronkívül in­tézze el és ami a legfontosabb az adókivető bizottságokat olyan polgárokból állítsák össze, akik a lakosság minden rétegét képviselve, a jelenleg, tényleges vagyoni és kereseti viszonyoknak meg­felelően vessék ki az adókat. Adót fizetni mindenkinek kell, mert ez kö­telessége is minden állampolgárnak. De nem célja az államnak se, hogy a polgárok tönkremenjenek. Meg vagyunk róla győződve, hogy mindenki fizetni fogja adóját, ha annyit fognak tőle kérni, amennyi a valóságban tud és képes fizetni. Végül pedig fontos, hogy a referens urak se lépjenek fel drá­kói szigorral, különösen olyan esetekben ahol az nem indokolt, mert államérdek, hogy a lakosság békéje, nyugalma és megélhetése csorbát ne szenvedjen. Méltányos volna a nincstelenek számára az egyszer és mindenkori adóamnesztia, hogy ezáltal is megkíméljük amúgy is agyonsanyargatott kisem­bereket a folytonos és legtöbb esetben eredmény­telen foglalásoktól és árverésektől. Mozduljanak meg az összes illetékes faktorok abban az irányban, hogy a megkívánt és nélkülözhetetlen adómorál helyreállítassék, a polgárság pedig tehetségéhez mérten siessen eleget tenni adó­fizetési kötelezettségének. Hinni akarjuk, hogy Kugler vezérpénzügyigazgató úr rendeletileg fogja utasítani hivatalos közegeit, főleg a basáskodó és hatáskörüket gyakran túllépő végrehajtó köze­geket, hogy kíméletesen bánjanak a lakossággal. A Munkácson létesítendő ipariskoláról, Nedeczey János Munkács város alpolgár­mesterének nevéhez fűződik már egynéhány olyan intézménye a városnak amellyel csak büsz­kélkedhetünk. A közoktatásügyi miniszter ittléte alkalmával a közóhajnak és közérdeknek vélt eleget tenni, amikor felemlítette, hogy a kormány kötelessége volna elsősorban­­ezt a leépített várost legalább olyan iskoláiddal­ ellátni, amelyek lehetővé teszik a kis­embernek, is, hogy gyermekeit praktikus pályára készítse elő. Mivel a nehéz sorsban élő polgárságnak­ nincs meg a módja gyermekeit ide­genben taníttatni, erre a célra legjobban megfelelne egy ipari szakiskola. Nedeczey a miniszternek azt is kijelentette, hogy Munkács városa sohasem zár­kózott el attól, hogy ilyen célra áldozzon és most is felajánlja az épületekhez szükséges ingyen telket. Ebben az ügyben most újabb lépések tör­téntek Prágában, ahonnan arról értesítették a várost, hogy a minisztérium hajlandó tárgyalni a várossal az ipariskola létesítéséről azon az alapon, hogy a város nemcsak a szükséges telket, hanem a szükséges épületeket is feáilítja. Az állam ezzel szemben hajlandó az összes személyi (tanerők, üzemvezetők stb.) és tárgyi (gépekkel való felsze­relése és a tanításhoz szükséges eszközök beszer­zése) kiadásokat viselni. A minisztérium hajlandó ezt az iskolát gyártásra alkalmas műhelyekkel is kibővíteni, de ez esetben is a város viseli az épületek költségeit. Minde­z kétséget kizár, hogy egy ilyen intéz­mény létesítése nagy hiányt pótolna nemcsak a város polgársága szempontjából, hanem az egész környék lakosságának is nagy előnyére volna egy ilyen fajta iskola. Feltehető, hogy az iskolát a vidék polgárságának gyermekei legalább olyan mér­tékben fogják igénybe venni mint a városi lakosság és így méltányos lenne, ha a város által hozott ál­dozatokból a közeli járási testületek is kivennék aránylagos részüket. Szerény véleményünk tehát az, hogy a város vezetősége a minisztériummal való tárgyalások alatt lépjen érintkezésbe a számba jöhető járások képviselőivel, mert a velük való megegyezés után a minisztériumnak többet is nyújthatunk, de na­gyobb súllyal is tudunk fellépni követeléseink érdekében. — Új magyar napilap jelenik meg Kas­sán. Szept. 2-án jelenik meg (a kassai Graphia nyomdában állítják elő) „Friss Hírek“ címmel Spielberger Leó szerkesztésében egy új magyar­­nyelvű független napilap, amely politikamentes kí­ván lenni és és csupán mint kultur és riportlap kíván működni. Gratulálunk az új vállalkozáshoz ! ISJI »*юві8а®»*внав»вв»т«*я»яв«вв«вввав*ввввввв®(аваавшиавашиввввввиввв*в)ввввавввввввввавввввввввввввв ■вв вввваав épület Alapítva 1882. іваавввваававааі ZIM LAJOS műbutor asztalosgyára és temetés rendező intézete Kiikaie¥d-Munkács в 23 Körösvég u. 10. I вввввввввввваа»яав*вв*вав**авеввввввввввввввва*вваавввввввввввввввввввавввввввввввввв

Next