Munkácsi Közlöny, 1936. január-június (3. évfolyam, 1-147. szám)
1936-01-01 / 1. szám
4 oldal Gazdasági helyzet és gazdasági javulás írta: Gottesman Artur Ha az elmúlt évekgazdasági, politikai és társadalmi fejlődését figyelemmel kísérjük, a felszínre vetett eszmeáramlatok, események, jelenségek, mozgalmak hatását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy úgy életmódunkban, mint gondolkodásunkban, társadalmi és gazdasági berendezkedésünk egész struktúrájában mélyreható változások és átformálódások mentek végbe. і Az elmúlt évek a problémák egész káoszát szülték, azokat eddig megoldani nem sikerült, sőt sorozatos kísérletekkel, hibákkal, tévedések-kel a dolgokat a normális fejlődés ellenkező irányába terelték s ezzel súlyos helyzetbe sodorták és alapjaiban megingatták a gazdasági és társadalmi élet mai rendjét. A vezezető államférfiak, kik régi eszközökkel és módszerekké akarták irányítani a világot, nem számoltak a körülményekkel, elveik és teóriáik revideálásra szorultak. Sok eddig hitt érték és alapelv vitássá vált, újakkal kellett azokat pótolni, a meglévőket átdolgozni, átszervezni modernebb, racionálisabb alapon az idők szellemének, körülményeinek és követelményeinek megfelelően. A technika hatalmas és csodá і latos fejlődése a gazdasági téren і beállt racionalizmus, a bel- és kül- і politikai, főleg a gazdasági téren • lejátszódott események a gazdasá- gi és társadalmi erők átorientálásához, átcsoportosításához, a terme- lés átszervezéséhez, a tervgazdálkodás és gazdasági tervek eszméjé- i hez végül pedig a mai zűrzavaros gazdasági hadiállapotokihoz veze-tett. A vezető politikusok emésztő aggodalommal nézik az események nemkivánt fordulatát s hatalmas erőfeszítésekkel igyekeznek a megbillent egyensúlyt fenntartani, ráeszméltek arra, hogy a kibontakozást más irányban kell keresni,mert az út, amelyen eddig haladtak, az eszközök és módszerek nem tudták meghozni az emberiség békéjét és anyagi jobblétét, sőt az évek folyamán visszavezettünk a szegénységbe s a mindennapi kenyérért folytatott küzdelem kezdetleges і állapotába. Közel két évtizedes munka után megalapítható, hogy Európa politikai és gazdasági rendszere labilis alapon áll s a konszolidációt, і az állaim életbiztonságát a minduntalan fellépő válságok és nemzetközi komplikációk zavarják. Legnagyobb bizonytalanságok közepette élünk, senki sem tudja, meddig tarthat ez az állapot és végeredményben mi fog következni. De nem csak a politikai és gazdasági viszonyok, hanem az öszszes alapproblémák, melyek úgy az állam, mint a lakosság részéről a legnagyobb jelentőséggel bírnak kritikus helyzetben vannak. A nemzetek egymás közti kapcsolatai, valutaügy, kereskedelem, pénzügy, állami budget tele van komplikációkkal, nehézségekkel s állandóan újabb és újabb problémák merülnekfel, amelyekkel meg kell küzdeni. Pedig az emberiség fáradt, kimerült s nyugalomra vágyik. Az évekig tartó gazdasági háborúkban elszegényedett. Megélhetést, munkaalkalmat keres, ehhez a feltétel azonban nincsen megadva. Mindenütt ugyanazok a bajok: tőke és munka parlagon hever, a hite,élet zavarai, bizonytalan árfolyamok, árutorlódások, üzemkorlátozások és a munkanélküliség. A válság gyógyítására mindennelmegpróbálkoznak, ami csak a gazdasági történe- lemben megtalálható, de sajnos, semmiféle beavatkozás nem képes a gazdasági élet normális rendjét helyreállítani s kétséges,hogy belátható időn belül sikerül kiutat találni a mai kritikus helyzetből. A termelés minden ágára kiterjedt válság az álamot nehéz feladatok elé állította s a magángazdaságba való beavatkozást és annak irányítását tette szükségessé. A válság leküzdésére számtalan intézményt és nagyjelentőségű intézkedést létesítettek, bevezették az autarkiás gazdálkodást, melynek lényege: a nemzeti munka védelme, célja az önellátás elvén felépülő gazdasági politika megteremtése, tendenciája, a behozatal korlátozása és az export fokozása. E törek- і vés azonban nem felel meg a csii állam természetes folyamatának. A gazdasági javulás felé vezető út első lépése a normális kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása, külföld nek jelentékeny elhelyezési lehetőségek nyújtása, mert egyoldalú kivitel a bevitel emelkedése nélkül elképzelhetetlen. A legutóbbi esztendők megmutatták, hogy a válságot az egyre jobbankimélyülő autarkiás törekvések okozzák és a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok megteremtését hátráltatják. Fel kell tehát hagyni kifelé a gazdálkodás mas eszméjével és visszatérni a javak szabad kicseréléséhez, mert az autarkiás gazdálkodás nem egyéb, mint a háborús gazdálkodás folytatása. Befelé meg kell szüntetni a termelési ágak és árak közötti aránytalanságot, de nem oly intézkedésekkel, amivel egyes csoportokat privilegizálnak, hanem azzal, hogy szem előtt tartják, ami a termelést, a fogyasztást szolgálja, ami munkaalkalmat keremetet s jólétet teremt. A gazdasági helyzet kulcsa kétségtelenül a politikában rejlik és minden a politikai dolgok fejlődésével magyarázható. Amíg a politikai helyzetnem tisztázódik, amíg a politikai légkör nem enyhül, addig gazdasági téren nem várható javulás. Ma ugyan már mindenütt látható a jóakarat s ha az akaratot tettek is követik, akor biztosan el fog jönni az az idő, amikor nem lesz túlprodukció és írnunk anélküliség. Bricaelni szeretnék... Ha meg is van az elhatározás, nem bizonyos, hogy sikerül. Még három partnernek az elhatározása is szükséges hozzá. No, de ma nagyszerű kilátás van erre, lesz két férfi vendégem, az uram és én. Minden előkészületet megtettem, hogy nyugodtan játszhassam. Csak a Manci meg ne sejtse, mertférfi parti, még pedig erős játékosok... ez az ő esete. No, de ma be vagyok ez ellen biztosítva, az ura nincsen idehaza és akkor nem szeret elmenni otthonról. Kis asztala gyümölcsöt, süteményt készítek, a szobalány se zavarjon, majd én elintézem a kínálást, miközben „asztal“ vagyok. És már folyik is a játék. Nagyszerű lapjárásom van... két kör... mondom be, mikor kopognak... „Gnadigeffrau, Jancsika felébredt és egy puszit kér. Pardon, egy pillanatra, azonnal... Tehát két kör, pass, két pikk, vágja rá partnerem sokatmondóan. Csengetnek. Sürgöny... pár perc feszült várakozásban... Irodai ügy, nyugtat meg az uram. Tehát két pikk, — pass, három káró, válaszolok, — pass, — három pikket mond partnerem,erre diadalmasan bemondom a négyet, mire éles csengetés... Áh... jó estét... libben be Manci barátnőm. — Az uram nincsen itthon, olyan egyedül éreztem magam, a szobalány átkísért, de talán zavarok... Nagyszerű, három férfivel játszott. Hol tarttok? Négy pikk. — Ülj be, Mancikám negyediknek. De szó sincs róla, csak zavarlak, — és máris kezében a kártya і és bemond öt kárót. Biztatom, háziasszonyi udvariassággal, csak játszón, én majd kibicelek, nekem az is élvezet, (de azért pukkadok kissé, mikor a bemondott hat pikkétmeg is csinálja.) Manci nem szereti, ha neki kibicelnek, egy férjnek nem kedvező, ha feleség áll a háta mögött, így a két udvarias férfi vendégnél próbálom a kibicelés élvezetét. De már ismét csengetnek... Vendég... Te jó Isten... éppen ma... hiszen ők, egy évben,ha egyszer tesznek, kötelező látogatást és akik az urammal egyetemben alig tudjuk a társalgást döcögtetni. A bridge tovább folyik, nekem kell szórakoztatni, unalmas vendégeimet. Nehezen megy, a kártyára gondolok, a szobalánynak megengedtem, hogy korán lefeküdhet, mindenpohár vizet nekem kell behozni, kínálni, egy kis gyümölcsöt, egy kis tésztát... tányért hozni, ismét kínálni... talán feketét is parancsolnak? — Hát hogyne, nálad mindég kitűnő a fekete, így ezt is nyájas mosollyal elvégzem. De azért igazán nagyon kellemes volt, nagyon örültem a szerencsének, mondom én, mint figyelmes háziasszony, mikor vendégeim menni készülnek. Azt a hat pikket remekül csináltam, szól Manci pukkasztásul. Azután segítek a hölgyeknek, itt a bunda, kalap, hócipő, stb. Végre egykor ágyban állapítom meg, nem elég az én elhatározás som, hogy bridgelni szeretnék, de még három partnernek az elhatározása sem, szerencse kell mindenhez, főleg a kártyához. Dr Fried Sándorné. — Orvosi hír. Dr Havas orvosi rendelőjét Uzshorodon a Fenczik tér 5 szám alá, a Batya melletti Központi Hitelintézet házába helyezte át. — Elszámolás, köszönetnyilvánítás. Az ungvári ref. iskola nevében hálásan köszönöm mindazoknak, akik gyűjtésükkel, pénz- és természetbeni adományaikkal lehetővé tették azt, hogy 33 szegény tanulónak és 16 szegény családnak nyújthattunk segítséget és szerezhettünk karácsonyi örömet a Krisztus nevében. Külön-külön is köszönöm a fővárosnak, a Vöröskeresztnek az adományozott télikabátokat, cipőket és ruhákat, a Légió Druzstvának a küldött 10 drb. szvettert. Bevételeink voltak: a Ref. Kör egy esti bevétele: 226 Ke 50 f. Ungvári kőműves páholytól 150 Ke, gyűjtésből 1291 Ke, összesen 1667 Ke 50 f. Kiosztottunk 12 fiú-, 10 leányruhát, 10 szvettert, 14 pár cipőt, 13 télikabátot, 14 pár harisnyát 15 pár kesztyűt, 3 alsó ruhát. Isten áldása szálljon a jószívű gyűjtőkre és adakozókra! Kormos Gerő ref. ig. tanító. Kozmetikai értesítés. Az Uzihorod és vidéke n. é. hölgyközönségének szives tudomására hozom, hogy a ,,Béla“ kozmetikából kiléptem és működésemet önállóan a Fenczik tér 5 szám alatt a Batta passage melletti Központi Hitelintézet épületében levő földszinti udvari lakásomban folytatom. A legmodernebbül felszerelve és mérsékelt áraim mellett továbbra is igyekezni fogok pácienseimet teljes megelégedésükre kiszolgálni. Bevált készítményeimkizárólag csak nálam szerezhetők be. A közönség további szíves pártfogását kéri Köstenbaum Olga orvosilag vizsgázott kozmetikus. A gyomor és a vese kiabálja: Polenai vizet kérek, mert az вій-û ködésemet rendben tartja.