Munkás Ujság, 1922 (4. évfolyam, 16. szám)

1922-06-25 / 16. szám

2 oldal. A kormányzóság iktató­­könyvében 755. sz. alatt, XI. jelzéssel a következő kérvényt iktatták: ‘Soc. dem. strana pravíce, Uz­­horod, pro subvence de 400.000. Mit jelent ez a kérvény? Sem többet, sem kevesebbet, mint hogy a „jobboldali" uzhorodi szoc. dem. párt 400.000­­ szubvenciót kért a kormányzóságtól. Tudjuk, hogy tagadni fognak. Kijelentjük, hogy a kérvény be­adatott, iktatva lett, tehát a pénz­­kunyerálás megtörtént. A kor­mányzóságtól kért segélyt egy úgynevezett munkáspárt. Csekély 400.000 hé­t kért. Hogy mire, miért, azt fölösleges firtatnunk. Jó ezt megtudni mindenkinek, aki munkásnak nevezi magát. Börtön - levegőben. Podkarpatska-Rus egy nagy börtön mindazoknak, kik a kapi­talizmustól jogot és kenyeret követelnek. A rohadt fogház leve­gője végigmételyezi Ruszinszkót, a rab mögött börtönőr, az úgy­nevezett ,,szabad" emberek mö­gött csendőr és rendőr őrködik. A börtönből nem fogy ki a kis tolvaj, alkalmi gonosztevő — és a kommunista."A nagy bűnösök a csendőrszuronyok oltal­na­laltt nyugodtan gazdagodnak. A beregszászi fogházban ezúttal nyolc elvtársunk nyaral. Nagy bűnösök, mert közreműködtek az egy napos általános sztrájk elő­készítésében és mert a csendőrök brutalitását nem fogadták szó nélkül. Tuserer elvtárs a bereg vidéki földművesek osztatlan szeretetét vívta ki, jó párttitkár, tehát veszedelmes ember, kinek börtönben a helye. Fratrik elvtárs Csehországból jött tanulmányozni az itteni de­mokráciát. A leckét megkapta. Esze elvtárs lábába beleszúrt egy csendőrszurony. Megsértette ezt a szuronyt, tehát megérdemli a börtönt. Sebét ott nem tudja kezelni, a fogház orvosa meg­tagadta a látlelet felvételét, kór­házba sem küldik. Vagy meggyó­gyul, vagy megüszkösödik sebe. Oleander elv­társ hasonlóan szuronysebbel kínlódik a fogház­ban, az ő lába is szuronyt sértett. Hosszú Demeterné, egy lelkes proletárasszony elkeseredett fe­­lajdulása miatt szenved prostituált s cigány proletárnők társaságában. Tar, Kelemen és Pávai elvtársak becsületes és egyszerű fizikai munkások egészítik ki a sorozatot. Csak reggel engedik őket kissé levegőre, a reggeli sétától kezdve a rohadt cella szívja ki életerejüket. A hivatalos igazságszolgáltatás útja lassú, de talán módunk lesz meggyorsítani, hogy elzárt elv­társaink szenvedését megrövidít­hessük. Bodnár elvtárs és társai Hru­­sováról ismét a huszti fogház vendégszerető falai közé jutottak. Bodnár elvtárs okos és komoly ruszin proletár, ki megtanulta, hogy a mai társadalmi rendben minden megmozdulás a börtönbe viszi őt. A nép ne merje erdejét követelni. A történet megtanít arra, hogy a tömegek szabadságának útja a börtönökön át vezet. A mi erőnk abban rejlik, hogy megtanítanak bennünket minden szenvedésre és áldozatra. HÍREK. — A Munkás Újság hetek óta nem kerülhetett elvtársaink kezébe, mert mi sehonnan nem kapunk szubvenció­kat, mi a munkásság filléreiből nyo­matjuk újságunkat és a 800,0-os munka­­nélküliség mellett a munkásságnak szá­raz kenyérre sincs pénze. Most, amikor megindult a földmunka és lassan meg­kezdődik a gyári munka is, a munkás­ság áldozatkészsége lehetővé­ teszi, hogy ezt a lapszámot kiadjuk és hihe­tőleg képesek leszünk rendesebben kiadni a ruszinszkói munkásság rég nélkülözött és óhajtott újságját. Ez a bejelentésünk egyszersmind válasz arra a sok sürgetésre, mely Ruszinszkó minden vidékéről érkezik. Büszkék vagyunk arra, hogy a proletariátus szereti újságunkat. — Kapálóznak a földesurak. A 68. sz. törvény nagyon kellemetlenül érintette a föld heréit. Különösképen ezúttal hiába küldöttségiztek Prágában és minden sóhivatalban, a törvény jogerőre emelkedett és a szervezett földmunkásság szabályszerűen bejelen­tette igényét az általa használt feles és harmados földekre. A földesurak nem hagyták azonban annyiban a dolgot, hanem kifogásokkal kísérleteztek a bíróságoknál és amikor ez a puska is csütörtököt mondott, mézes-mázos ígé­retekkel és szerződések aláírásával igyekeztek a földmunkás szegényeket kinullázni. Az öntudatra ébredt mezei proletariátus azonban már nem ugrik be a huncutságnak és azt sem tűri, hogy a dühös uraság marháit a ka­szálókra hajtsa. A birtokban levő igény­lőknek joguk van az ilyen jószágot lehajtani a földekről és birtokháborítás miatt a kártevőkön károkat követelni. Az első megmozdulás azonban csak kevés embert juttatott valamelyes jogok­hoz, a földmunkásság tartson össze és szervezkedjék továbbra is keményen, akkor képes lesz a városi proletariátus szolidaritása mellett kiharcolni azt a földet, melyet mindenkor a proletariá­tus verejtéke öntözött. — Nőmozgalom. Az uzhorodi női csoport minden csütörtökön este 8 órakor a Koriatovics-tér 39. sz.­ alatt értekezletet tart, egyben tudományos előadás-sorozat kezdődik és pedig Varga: Hogy lehet munka nélkül meg­élni című munkájáról. Minthogy minden proletárnőnek érdeke, hogy a munkás­mozgalomban részt vegyen és öntu­datossá váljék, a vezetőség szívesen lát ezen üléseken minden proletár leányt és asszonyt. A szervezett munkások kötelessége, hogy női­­családtagjaikat odaküldjék. — Antalócz. A háború alatt hatal­mas kincstári üzemet létesítettek Anta­­lóczon, melynek gépeit később tiltako­zásunk dacára elszállitgatták Csehor­szágba és csak a fakitermelés maradt meg katonai kezelésben. A gyárosok egységes szabotázsában a kincstár nem vehetett részt álszeméremből, Ehren­feld alkormányzó és a hivatalos urak erősen ütötték mellüket, hogy segíteni fognak a munkanélküliségen és még a magáncégeket is arra kényszerítik, hogy üzemeiket felvegyék. A nagy­hangú fogadkozások eredménye: az antalóczi üzem f. hó 10-én az összes 350 munkásnak felmondott. Ehrenfeld újra ígért, méltatlankodott, de termé­szetesen ismét nem történt semmi. íme, egy újabb példa Podkarpatska­rus szociálpolitikájából. Ismét egy lecke, hogy hiába minden, csak a munkásság szervezett ereje segíthet. — Szolyva. Itt még mindig feszítik a húrt és játszanak a tűzzel. Megle­hetős nagy bérredukció mellett foglal­koztatnak 140 munkást, de már előre újabb bérredukcióra készülnek. A gyári szervezeti munkásság kollektív szerző­dést követel, azért a gyár a 140 mun­kás közül 135 idegen illetőségű, munkást alkalmaz. Munkanélküli segélyt termé­szetesen továbbra sem fizetnek, holott a munkásságnak törvényes joga van erre. Szolyva és más közeli 8 község lakossága f. hó 20-án felkereste az al­kormányzót és panaszt tett e rendel­kezés ellen, mert a lakosság a szó szoros értelmében éhezik és mert a gyár felállításakor a kincstár az áten­gedett terület ellenében követelte szer­ződésileg, hogy a gyár köteles Szolyva vidéki munkásokat alkalmazni. Ezt a tényállást a köztársaság elnökének is tudomására hozta a vidék lakossága. Ehrenfeld úr ismét ígért. A főbíró pedig akkor, amikor már a végletekig feszült a helyzet, szorgalmasan párt­fogolja a gyári urakat és aláírásokat kér, hogy ő becsületes ember. — Nagybocskó. A munkásság ösz­­szetartása és törhetetlen kommunista szelleme arra kényszerítette a gyárat, hogy f. hó 17-én kollektív szerződést kössön. Az órabérek 3 K-ig változat­lanok, 3—4 K-ig tO°/0) 4 K-n felül 15%-kal mérséklődnek, de még a 3 K-s béreknél is 24 ‰ minimális keresetnek meg kell maradnia, tehát csak ezen felül történhetik a fenti redukció, azon­ban a 4 К-s béreknél is 28 Ą 80 f. a bérminimum. A nagy májlerek kiürí­tése 432 K, kismájlereké 360 K., faszén berakás 10,000 kg.-os vagyo­­nonként 125—170 K. Az adott viszonyok közt ez a megállapodás nag­­on meg­zavarja a gyáros szövetség érdemes titkárát és módot ad arra, hogy az összes vegyi üzemekben változzék a helyzet. — Dolhán a helyzet változatlan, a munkásság kitart és nem alázza meg magát a kínált alamizsnával. A faipar és vasgyár még mindig nincs üzemben, de már erős puhatolódzás észlelhető a munkaadók részéről és jogos a re­mény, hogy a munkásság összetartása eredményes lesz. — Zábrogy munkássága 15'/„-os bérredukcióval kollektív szerződést kö­tött. A munkásság ingyenes lakást és faellátást kötött ki magának, a régi 19-es bérredukció folytán megkároso­­dott munkásság végül visszamenőleg kap 20'*/,,-os megtérítést. — Perecseny. A gyárat az igazga­tóság formálisan leszerelte és átépíti. A munka csak az őszi hónapokban veheti kezdetét. — Aknaszlatinán élessé vált az ellentét a Prokopovszky-Hynek társa­ság és a törhetetlenül kommunista bányász elvtársak közt. A kollektív szerződés kötése folyamatban van. Erről, valamint a munkásság sérelmei­ről következő lapszámunkban részle­tesen írunk. — Vallásháború. A kapitalizmus lényege és életfeltétele, hogy a szegény népet egymásra uszítsa és így az ösz­­szetartó proletariátus végső csapását elháríthassa. Erre a célra jó a nemze­tiségi kérdés és a vallásháborút is szívesen felidézik, ha más szociális nyomorúságról el akarják vonni a figyel­met. Ruszinszkóban a ruszin nép közt egyre erősebben megveti lábát a kom­munizmus eszméje, ezért kísérleteznek magasabb helyeken a pravoszláv és g. hát. vallási ellentétek kiélezésével. Bedőházán odavezetett az az impro­duktív szenvedély, hogy 16 ruszint megsebesíthetett a csendőrség. A jó ruszin proletárok közt azonban vég­­eredményében a vallási villongás is utat csinál a szocializmusnak. — Mi van a Szernye-mocsárral ? Megírtuk annak idején, hogy Schön­­bornék ki akarták játszani a földhöz ragaszkodó és földhöz jogosult népet, de a földműves-szövetség titkársága erélyesen beleszólt a pakliba és a föld­hivatal meeretizált. Legutóbb egy bizott­ság jelent meg és pedig 2 főbíró, a grófi intéző és­­ Balogh Jurkó (Hát ez a megfizetett ember mit keresett ott?) Ez a bizottság kedélyesen megállapí­totta, hogy a 68-as számú törvény nem vonatkozik a Szernye mocsárra. Az intéző, Pál Győző úr szeretné kido­bálni a népet arról a földről, melyet becsületesen megdolgozott és bevetett, habár még ez az ellenséges bizottság is úgy döntött, hogy ez évben a fele­sek és harmadosok birtokban marad­nak. Szóval az urak a 68. sz. törvényt is, az agrárreformot is szabotálni akar­ják. Megtettük a lépéseket Prágában, hogy az urakat leintsék. Az érdekelt községek népe kész arra, hogy jogait minden eszközzel megvédje. — Vigyázat, építőm­u­nkások ! Az ujhorodi állami barak­ épitkezésnél ki akarják dobálni a hónapok óta munka­­nélküli idevaló szervezett munkás család­apákat és az ideszakadt ukrán ellen­forradalmár urfiakat akarják a munkába állítani. Nem ajánljuk, hogy megpró­bálják.­­ A tiszasalamoni szegények földhöz akarnak jutni, annál inkább, mert az Odeskalchy-birtok a földreform céljaira le van foglalva. Minthogy pedig a gazdagok pénze nagy hatalom és a pénz keze messzire elér, most a község leggazdagabb emberei tárgyalnak suty­­tyomban a földek vételéről és a föld­hivatal hozzájárulásában is reményked­nek. De nem oda Buda, a törvény, mely amúgy is keservesen hiányos, nem így értette a földreformot és a földhivatalt szép? szóval, vagy nagyon komoly intéssel elriasztjuk az ilyen machi­nációktól. — Gyermekmozgalom. Egy év óta kedves gyermekgárda keresi fel vasár­­naponkint az uzhorodi munkásotthont, hol mesélnek nekik, játszanak velük és uzsonnát is kapnak a kis prolik. Fáj ez nagyon a burzsoáziának és az isko­lákban valóságos ellenagitációt fejtenek ki a gyermekdélutánok ellen, ütik az odajövő kicsinyeket, rossz osztályzatot adnak nekik és a mi becsületes szóra­koztató munkánkat minden módon meg­rágalmazzák. Épen ezért az öntudatos proletárszülők kötelessége meggyőződni arról, hogy milyen szeretettel és hoz­záértő gyöngédséggel foglalkozunk gyer­mekeikkel, milyen gyalázatos a burzso­ázia aknamunkája és el kell hozniok csak azért is gyermekeiket a munkásság egyszerű, de szent otthonába, hogy már a gyermekekben is kifejlődjék a proletár­szolidaritás.­­ A poljanai körjegyző önké­nyeskedései túlszárnyalják az eddigi összes bürokrata bimbókat. A demo­krácia ez a szemfénye semmi néven nevezendő visszaélésektől sem riad vissza. 1920–21. évi átadó beszedésénél 60 kor. helyett 75—80 és 120 kor. helyett 146 — 159, 170, 180 koronákat szedett be. Hamis szerződést csinált és pedig Lizanec Jurka Mikulci dla­­nyovai lakosra átkebeleztette Lizanec Jurka Petru olanyovai lakos vagyonát anélkül, hogy az utóbbi tudna a dolog­ról, aláírva Lizanec János községi birót s mint tanút, erről azonban az illető sem tud. Az embereket a legpiszo­­kabb módon kezeli hiv. helyiségében. Bu­szkum János jak­ovai lakost aki esküvő ügyben jött hozzá 3 ízben visszautasított, egyszer a falu gaz­dag zsidóival sétált, másodszor nem volt hivatalos óra és igy tovább, ami­kor nevezett felszólalt ezek ellen, mond­ván, hogy tudomása szerint ma van abban a demokrata köztársaságban egy ruszinnak annyi joga, mint egy zsidó­nak, a jegyző úr megfogta a nyakát. Tacej János polenai lakostól a vagyon összeírásánál 400 koronát követelt, az illető nem volt hajlandó ezt lefizetni, hanem elment Dr. Havel Béla ügy­védhez, aki megcsinálta neki ICO­K-ért és abból 6 koronát juttatott a jegyző úrnak, annyi járt volna neki a köve­telt 406 korona helyett. Meddig illato­zik­­még ez a mákvirág Poljanán ? Ezen­ demokratikus kezelést jelentették már­­ félévvel ezelőtt Dr. Stebelski főszolgabíró úrnak, aki máig sem intézkedett. — Rokkantak! Egy bűnös világ­rend egész nevelési rendszere össze­esküdött arra, hogy szegény proletá­rok életét, testi épségét és egészségét a vágóhidra vigye és nemzeti dicsőség jelszava alatt szegényt szegény ellen uszítson. Amig hadakoztatok, otthon dőzsöltek a gazdagok és uj milliomo­sok kerültek a felszínre. Családotok eszülött, összekuporgatott filléreitek elolvadtak, lakástok szétomlott és többnyire családi boldogságtok is összeomlott. Az állam ígért mindent és ma már a koldusigéretet sem várja be. Tapasztaltátok, hogy a Nagyija, vagy más nevű rokkantegyesületek nem képviselik érdekeiteket és mig benne­teket a háború alatt soha nem kérde­zett meg senki, milyen nemzetiségűek vagytok, mert egyformán alkalmasok voltatok a vágóhídra, ma a ti sorso­tokból is nemzetiségi politikát csinál­nak Rokkantak ! Vigyétek koldusta­risznyátokat a többi koldustarisznyához és szakítsatok minden eddigi kísérlet­tel. Lássátok meg végre, hogy rajtatok a kapitalista világrend nem tud és nem akar segíteni, azért sorakozzatok a forradalmi kommunisták táborához egységesen és bizalommal. MUNKÁS UJSAG 16. szám­. A Munkások Általános Termelő és Fogyasztási Szövetkezete, Újkorod a prágai ustradni svaz tagja. Fogyasztási üzletek: Kishid-u. 3. Drugeth-tér Radvánczi-u. 10 Cipész üzlet: Rás­óczy-u. 4., hol I. rendű minőségű cipők igen olcsó árban rendelésre készülnek. Szabó üzem: Váralja-u. 12., dús választék szövetekben, ízléses ruhák. Építési üzem: Nagyhid-u. 12. Kőműves, ács és festő munkák szakszerűen készülnek. Felelős szerkesztő: Fejér H. a Kiadja : Cs. P. Ruszinszkói kerülete. Szerk- és kiadó-hiv. Korjatovics-tér 39. Nyomatott a Viktoria könyvnyomdában Uzhpro

Next