Munkás Ujság, 1925 (7. évfolyam, 31-39. szám)

1925-07-25 / 31. szám

2. oldal Angol támadás a Szovjetszövetség ellen Q. Csicserin, Moszkva­ ­. Ugyancsak a legdurvább ha­zugság az az állítás is, hogy kormányunk zavaros állapoto­kat akar teremteni vagy támo­gatni Kínában. Ellenkezőleg! Kormányunk és közvélemé­nyünk nagy szimpátiával tekint egy Kínában teremtendő de­mokratikus rend elé, amely a kínai népnek kívülről zavar­talan, békés fejlődést biztosítna. Éppen az imperialista hatalmak támogatják Kínában majd az egyik, majd a másik táborno­kot vagy kormányzót, ezáltal örökös polgárháborút idéznek elő Kínában és lehetetlenné teszik egy demokratikus rend­szer kifejlődését. Éppen a mi kormányunk az, amely ama kiutnak tekinti a kínai demok­rácia győzelmét, amely Kíná­nak a más államokkal való kapcsolatai szempontjából a leghasznosabb és legcélszerűbb. Ha kormányunk szimpatizál egy ilyen megoldással, úgy Kí­nával való viszonyának alap­elve mindig a kínai állam tel­jes és következetes független­ségének tisztelete. Teljes kizárt­nak tartom, hogy kormányunk olyan kísérletet tenne, hogy Kína fölött a protektor szere­pét játsza és egyik vagy másik erő érdekében beleavatkozzon a belső harcokba. A kínai nép ura saját sorsának és annak is kell lennie, az a mi elvi állás­foglalásunk Kínával szemben,­­ amint minden más néppel szem­ben is ezt az alapelvet követjjük. A kínai nép sohasem bízta meg Lord Birkenheadot, hogy helyette meghatároza, hogyan kívánja államát berendeznie. — Hát formailag gyarmat Kína vagy pedig önnálló állam ? Nincs meg Kínának a saját kormánya ? Az i atyai jog korszakában az apa rendelkezett gyermekével és határozatokat fogadott el részére. De milyen alapon jár el Lord Birkenhead hasonló értelemben Kínával szemben ? Mit szólna Lord Birkenhead, ha egy más állam kormányának tagja hasonlóképp akarna ren­delkezni Anglia sorsával ? Ha politikai és gazdasági kapcso­latait valamilyen módon ren­dezni akarja, úgy az ő dolga és saját akaratától függ. A kínai nép felett egyedül és ki­zárólag maga a kínai nép dönt­­het. Ama vád mellett, hogy Kíná­ban zavart akarunk előidézni, nem kevésbbé lehetetlen az a vád, hogy kormányunk vagy ügynökeink arra törekedtek, hogy Kínában minden idegen ellen szítsanak mozgalmat. Az országunkban uralmon lévő párt nemzetközi programmja elég biztosak arra, hogy kormányunk és ügynökeink sohasem fogják maguknak célul kitűzni azt, hogy egy nép között gyűlöltséget szítsanak egy másik nép ellen. Ellenkezőleg. A legnagyobb szimpátiául néztük ama fejlő­dési folyamatot, amely odairá­nyul, hogy a kínai nép kifejlessze termelő erőit és a legszorosabb kapcsolatba jusson minden más néppel. Lord Birkenhead tovább megy ,­ és azzal vádolja kormányunkat, hogy állítólag arra törekszik, hogy megsemmisítse a britt világ­­birodalmat és hogy mindenütt támogatja azt a mozgalmat, amely csak kínszenvedést jelent az egész emberiségre nézve.­­ Miért nem említi meg a minisz­ter úr, hogy éppen kormányunk indítványozta elsőnek, hogy álla­munk s Anglia között teremt­senek rendes kapcsolatokat, vizsgáljunk meg minden vitás kérdést ami elválaszt bennün­ket és dolgozzunk ki valamely egyezményt amely mindkét fél érdekeit előmozdítja ? A múlt év folyamán már mege­gyeztünk a legfontosabb vitás kérdésekben és Lord Birken­head, saját kormányán kívül senkit sem vádolhat azzal, hogy ez a kísérlet sikertelen maradt. Minthogy a mostani kormány megsemmisítette ezt a megálla­podást, Lord Birkenhead és mások megkísérlik, hogy kor­mányunkat a világpolitikában tanusított támadó fellépéssel vádolja meg. Kormányunk állí­tólag arra törekszik, hogy meg­semmisítse a britt világbirodal­mat. De gondoljon csak Lord Birkenhead arra,­­ hogy kor­mányunk n­emcsak kezdemé­nyezte mindig az Angliával való egyetértést, hanem mindig a nagyhatalmak voltak azok, ame­lyek állandóan megkísérelték államunk határainak veszélyez­tetését. A Szovjetszövetség és a keleti államok között kifejlődött és napról-napra erősödő barát­ságos viszony eredménye an пак,­­ hogy kormányunk vég­rehajtotta államunkban a népek önrendelkezésének jogát és hogy továbbra is, sőt mág nagyobb mértékben óhajtunk ennek ele­get tenni. Mindenesetre volt már bizonyos egyetértés közöt­tünk és Anglia között és nem mi semmisítettük ezt meg Már gyakrabban kijelentettem hogy kormányunk — a világbéke megerősítése és barátságos kap­csolatok teremtése érdekében — hajlandó minden állammal meg­egyezésre jutni. Ez a legjobb cáfolat ama, kormányunk ellen irányuló ha­zug és álnok támadásokra, ame­lyek a kínai eseményekkel van­­nak összefüggésében és amelyek most a külföldi sajtó jelenté­keny részében foglalnak helyet. (Vége) MUNKÁS ÚJSÁG Megőrült a „Svoboda“ szerkesztősége Vorosinék nem férnek a bőrükbe van itt Podk. Ruszban, egy szennylap, melyet Vorosin Ágost, képezdei igazgató, politikai orv­­vadász, nemzeti színjátszó és jól kifalt pap szerkeszt néhány csukással s Oroszországból ide­­szalajtott ellenforradalmár uk­ránokkal. Volosin atya, a minden­kori magyar kormányok talpnya­­lója, kinek a nyála csepegett a magyarosításért és aki magyar címeres tankönyvekben buta el­ragadtatással bókolt a magyar állameszmének, 1919 ben felfe­dezte a ruszin népet és azóta mindenféleképen fel akar mász­ni a politikai uborkafára, de a ruszin nép lerúgja magáról újra és újra és a választásokon is csúfosan megbukott. Volosin és szerkesztősége azonban nem okult és most Volosin a földnélküli ruszinok rovására úgy akar ezer holdas birtokhoz jutni, hogy tisztára nyalja a csehszlovák burzsoá­zia kormányát és dühös ostoba­ságokat irdogál lapjába a kom­munisták ellen. Legutóbb olyan cikket eresz­tett el a Svobodában, mely ér­demes arra, hogy a legnagyobb hülyeségre kiírható pályázatot megnyerje. Őrültek házában foggant kérdésekre agyalágyult válaszokat közöl a kommunista pártról, hajmeresztő hazugsá­gok levében. Választ természetesen ilyen marhaságokra nem kaphat, de a 22 kérdését mi foglalhatjuk komoly kérdésekkel és vála­szokkal. Íme 23 ik és folytató­lagos kérdés és feleletünk: 23. Ki Volosin? — Gyűlölködő, köpenyegfor­­gató, elveit áruba bocsátó fele­kezeti izgató pap, bukott kor­mányzó és képviselőjelölt, ezer holdas állami ajándékot leső papzsák, talpra magyar, talpra cseh, megtalpalt ukrán. 24. Miért gyűlöli a kommu­nistákat ? — Mert az igazságot hirde­tik a dolgozó proletárokat földhöz akarják juttatni és nem tűrik, hogy ő a nép rovására kormánykegyelemből ezerhol­das földbirtokhoz jusson. 25 Miért’gyűlöli a nép a Volo­­sinokat ? — Mert nem törődtek a nép­pel, mert csak a maguk hasá­val és zsebével törődtek, mert a magyar időkben is, ma is a mindenkori kormányt szolgál­ták, a népet a párbérért végre­hajtatták, mert a zsírban ful­dokoltak parókiájukon, amikor a nép éhezett. 26 Miért tart a nép a kom­munistákkal ? — Mert a nép szegény, el­hagyatott, kiuzsorázott és csak a kommunisták akarják, hogy a proletárok ledöntsék a papok, zsidó és keresztény tőkések uralmát, melynek egyik legna­gyobb támasza a papság. 27. Miért nem jut a nép itt földhöz ? — Mert a Volosinoknak kel­lene itt ezer hold. 28. Miért bukott meg Volosin a képviselőválasztásokon ? — Mert alig pár száz pap­család szavazott rá; a nép ki­nevette. 29. Meddig piszkolhatja még a Svoboda és a többi ellenfor­radalmi lap a kommunistákat? — Ameddig a nép dühe és a kommunista párt ereje a piszkos szájakat be nem tömi. 30. Mit tesz majd Volosin, ha a nép jogaiért harcolni kezd ? — Felfogja fekete reveren­dáját és még feketébb lelkével menekülni próbál innen, ukrán ellenforradalmi társaival egye­temben, amit már egyszer meg is tett. Az Új Közlöny az inquiziciós módszerekért. A gerinctelen polgári lapok egyik legtipikusabb csodabo­gara az Uzhorodon megjelenő Új Közlöny című polgári sajt­takaró, melyet komolyan venni nem lehet, a naponként való po­litikai pálfordulása és az émely­gésig menő talpnyalásai miatt. Ezúton csak azért foglalkozunk e lapocskával, mert e hó 23-iki számában olyan ^»tromba és megbotránkoztató cykket eresz­tett, amely nemcsak^orrfacsar­ó, hanem egyesen közundort keltő. Uj Közlönyök ugyanis hosszú cikkben feldicsérik a Hlasi komiszságát, amelyben Svojse volt csendőr azt fejtegeti hogy tekintélyt magának csak úgy szerez a csendőrség, ha a régi magyar csendőruralom receptje szerint ütni-verni fogja a népet, majd helyesnek találják közlönyök ama mód­szert is, hogy a csendőrség inkvizíciós recept szerint kény­szerítse a kezébe került áldo­zatokat arra hogy esetleg az általuk el nem követett cse­lekményeket is vállaljanak ma­gukra Közlönyök szabadságszerete­­tének eme megnyilvánulásához fölösleges kommentárt fűznünk. .................... 31. szám, Lépjetek be a Munkásdalárdába Munkászenekarba és ?жшшвжжиивваяшяшнивйші Megalakult a Munkás-Otthon építő szövetkezet Uzhorodon Uzhorod proletariátusa köré­ben mozgalom indult meg, egy a mai kor igényeinek és a mo­dern munkás mozgalom céljai­nak megfelelő Munkás-Otthon felépíthetése miatt, amelyben a szakszervezetek valamennyi kultúrintézményeikkel elhelye­zést nyernének. Az erre való gyűjtések és adományozások hosszú hónapok óta folynak, mit kiegészít a f. hó 1- én Uz­horodon a városháza nagyter­mében megtartott szövetkezeti alakuló közgyűlés, amikor is megalakult a Munkás-Othon építési, fogyasztási és takarék­szövetkezet, amely testület lesz hivatva intézni ama munkála­tokat, amelyek a Munkásott­hon mielőbbi megvalósulá­sához vezetnek. Uzhorod proletariátusának tehát anyagi és erkölcsi támo­gatásával segítségére kell sietni a Munkás-Otthon szövetkezet­nek, hogy a munkásság szociá­lis és gazdasági érdekeit szolgáló intézmény megteremthető le­gyen annál is inkább, mivel a jelenlegi, bérelt helyiség szűk és meg nem felelő. Uzhorod proletariátusának olyan otthont kell teremteni, ahol úgy a szak­­szervezetek, mint a Proletkult munkáskönyvtár, munkászene­kar és dalárda, federáció és egyéb kulturmissziót teljesítő proletár intézmények elhelyezést és kielégítő működési teret nyerjenek.

Next