Munkás Ujság, 1928 (10. évfolyam, 7-53. szám)

1928-02-12 / 7. szám

7. szám. MUNKÁS ÚJSÁG Levelek a falvakból és üzemekből. HOGY KÉSZÍTIK ELŐ A KISKO­­PÁNYI VÁLASZTÁST A CSEND­ŐRÖK ÉS JEGYZŐK? Kedves elvtársak! F. hó 26-án Kiskopányban kidobol­ták, hogy II. hó 26-án községi bíróvá­­lasztás lesz, de egyszersmind hozzá­fűzték azt is, hogy csak az lehet a köz­ség elöljáróságának tagja, aki minden adóját rendezte. A kiskopányi bíró, Borsos Mihály, nagyon féltheti a bírói meg a többi elöljárósági tagságot, ha ily eszközökkel szeretné a bírói tisztet ismét megszerezni. Ez a szegény bíró oly tudatlan, hogy nem tudja azt, hogy nemcsak a falusi bírók, de még a végrehajtók és a köz­jegyzők sem tudják, ki van hátralék­ban, mert hisz annyiféle adók vannak, hogy ezekkel senki sem lehet tisztában és ezek után nincs ember ebben a re­­publikában, aki adóját teljesen rendez­ni tudja. De a kiskoppányi bírónak ez subiksz. Ő talál módot, hogy kell to­vábbra is a népeknek ellenére Dávid úrral kormányozni. Ez a biró annyira jó fiú akar lenni a burzsoáziának, illet-t ve pártjának, az agrároknak, hogy ké­pes vasárnaponkint mindazokhoz el­menni, ahol tudja 5—6 elvtárs összejön beszélgetni, mint ez a falun szokás. Szokása ezek házához elmenni, ezeket a csendőrségnek feljelenteni s őket a szolgabirói hivatal útján molesztálni. Ez a biró most is, amikor mi I. hó 30-án reggel 8 órakor tanukkal be-­­ nyújtottuk lisztünkat, először kritizálta­­ és végül hivatkozott arra, hogy II. hó­­ 12-ig reá ér ő azt átvenni. Amire mi­­ kijelentettük neki, hogy először neki­k semmi joga lisztünkat megkritizálni,­­ mert ezt majd a bizottság köteles elvé­­t­e­­­gezni, másodszor mi nem tanulni jöt­­v­­ünk hozzá, hanem tanítani. És pedig і , most itt tanuk előtt vegye tudomásul, і , hogy a választási törvények 68. § l.1j) pontja értelmében mindazon bírák, ő­k akik a liszták elfogadását megtagadják 1 hónaptól 6 hónapig terjedő elzárás­sal büntetendők. Amire ez a nagy és okos legény úgy begyulladt, hogy át­vette és kénytelen kelletlen az 1-fő szá­mot kellett adni. Elvtársak! Ti azt hiszitek, hogy ez­­­­zel már vége mindennek és kezdődhe­tik a választás? Fenét, most kezdődik csak az igazi terror. Éjjel jönnek a csendőrök és minden­féle indok nélkül molesztálják jelölt­jeinket, összes írásaikat elszedik. Aki begyül, mint a csepelek, azok a kész lisztát is kiadják kezükből, de ha nem, akkor lesz albírójuk vagy főbírójuk. Továbbá jön a csendőrökkel a jegy­ző is, aki egyszerre beáll agitátornak­­ és mindenféle párttitkárnak. Neki az fok. Lehet kommunista, szocialista, ag­­­­rár, csak írják alá a jelölt­ lisztáját.­­ Mert ha ezt nem teszik a falusi elvtár-­­sak, akkor ők rossz fiuk, sem a pap, s sem a főszolgabíró őket nem szereti. Ї Tudjuk, hogy ezek a jegyzők függő­­ állapotban vannak, de azt is tudjuk, і hogy mégsem muszáj azt tenni, amit tesz pld. a feketeardói jegyző és ennek і honmentő helyettese, aki Farkas­ György elvtársunkat, mert a csepei ha- і sár mellett lakik, de máskülönben He- t­tényén adófizető, ezidén a helyettes egyszerűen az adóbevalláskor Csepé­­re küldte, dacára, hogy hetenyei lakos s adófizető. Teszi ezt egy olyan jegyző, aki már­­ egy forradalmat is átélt. Mit lehet tehát­­ várni efifv honnaonfAlól . A jegyző urak sehogysem szeretik, ha valaki kommunista s uton-útfélen molesztálják elvtársainkat, amiért is ki kell őket itt oktatnom, hogy a Cseh­szlovák alkotmánytörvények l. 117 § és 12 § nekik is respektálni kell, mert­­•erre máskülönben kényszeríteni fog­juk, ha mindjárt a pap, kántor, szolga­­biró stb.-nek nem is fog tetszeni. . Végre azzal érveltek a jegyzők, hog a választások sok pénzbe kerülnek , szegény a falu. і Hát jegyző urak, mióta olyan szívü­kön viselik a falu sorsát? És ha igen miért nem adják az ilyen szegény falu­nak egyszer oda a jó fizetésüket? Amíg azonban csak ezért sajnálják hogy ne legyen több párt, mint az ag­rár, ebből a jó szívességből már ele­get zabáltunk, most már csak azér sem kérünk, mert már jóllaktunk az önök örökös ígéreteiktől és megcsö­­mörödtünk tőle. És azért is csak a kommunista párt­ra,amely egyedül védi a szegénység ér­dekeit, erre szavazunk. Kiskoppányi parasztlevelező. A HALÁBORI AGRÁROK IS KISEM­­MIZIK A NÉPET. Elvtársak! Nekünk is az a bajunk, hogy nincs földünk és legelőnk. A falu szegény és ígérnek már tíz év óta legelőt, igényel­tünk törvényesen, de semmiből semmi. Most egy gyalázatos társaság, szö­vetkezve Kuglerrel, a maradékbirtokos­sal, ki régibb őslakó, mint mi, az egész község és gyönyörű birtokhoz jutha­tott a badallói, csornai és halábori föld­­művesek rovására és a földhivatal, m mely szolgálatába szegődött az agrár­­­vesztegetésnek és Visnyovszkyval vásá­­r­­oltat a törvényes jogok kijátszásával­­ agrár pártot, — ez a társaság a község r óvására magát agrárnak nevezi és ez­zel szédeleg, hogy megszerezze a föld­hivataltól a 25 hold legelőt, de ar n n­em enged marhát hajtani, csak annak ki belép az agrár pártba. Mondd, szerkesztő elvtárs, párt egy ország-e Kárpátlaja? Ha párt, ak­or fizessen adót és katonáskodjék rák az agrár és aki nem jut törvényes igáihoz, ne is adózzék és katonás­­odjék? Azután Kuglertől, vagy a föld­hivataltól kaptak földet a bitorlók?­­ Halábor, 1928. február 4. földműveslevelező. 10 '•­ír . .. ! (Válasz: megkérdeztük a földhivatalt І Ungvárott, hol azt a választ kaptuk, hogy volt a Kugler maradékbirtokon egy bérbeadó rész, senki nem igényel­te, így Kugler privátim bérbeadta azok­­­nak, kik bérbevették, de nem a földhi­vatal adta oda. A válasz nem kielégítő és Prágában folytatjuk az eljárást.) NEM TŰRIK A DOLGOZÓKAT MAGUK KÖZT AZ ARANY­PARASZTOK! Kedves elvtársak! Községünkben Kisgejőcön templo­mi émnekkar alakulóra hívták az embe­reket, melynek Kiss Lajos is tagja akadt lenni, miért is elment a református is­kola nagytermében­ alakuló ülésre, hol megválasztották előénekesnek. Benkő Istvánnak, Kisgejőc jelenlegi bírója fiának, nem tetszett Kissnek a keze­­­ munkájából élő dolgozónak megvá­lasztása és mikor a pap és több egyhá­zi intézmény vezetőinek felszólítására áldomást tértek be inni a korcsmába.­­ Benkő, kit az énekkar elnökének vá­lasztottak meg, okot keveset Kissbe be­lekötni. Talált is elég furcsa alapot ter­véhez. Ugyanis a mindenki által ked­velt Kisst felelősségre vonta, miért tár­salognak ő vele a jelenlevők és nem ve­le, Benkő Istvánnal, a földbirtokos gaz­dával. Kiss csak azt jegyezte meg, hogy foglalkozhat, beszélhet Benkő, akivel csak akár ő nincs útjában. Erre Benkő Kisst lekoldusozta és megütötte. Te­kintve, hogy a templomi társaság ala­posan felöntött a garatra, Kiss távo­zott, mire a többiek is indultak, de Ben­kő és fivére, ki hazafelé indult már, egy­szere csak visszafordult és a más irány­ban haza felé igyekvő Kisst, szidalmai közt megtámadta és újból megverte Kiss, dr. Maros Márk uzhorodi ügy­védet akarta megbízni a Benkő ellen följelentés megtételére, de az nem vál­lalta, mert Benkő jó ügyfele. A burzsoá ügyvéd urak az aranypa­rasztok érdekeit védik, ha azok tör­vényellenes dolgot csinálnak. Az arany­parasztok nem akarnak megtűrni ben­nünket szegény dolgozókat semmilyen intézményben, kisajátítják azt maguk­nak. Tartsák is meg, nincs szükségünk butításukra, de igenis szükséges min­den dolgozónak ezt megjegyezni és a kommunista párt veztésével összefogni, hogy a mai rohadt társadalmi tákol­mányt, melyben a pap is butít, korcs­­mázásra biztat, elsöpörjük és a dolgo­zók társadalmát megalkossuk a Szov­jetunió mintájára, melyben a föld, a gyár, a dolgozóké, minden hatalom, minden intézmény a dolgozók érdeké­­ben van megalkotva és azok vezetői a dolgozók. Sejtlevelező. AGRÁR SZÉDELGÉS. і A képviselőtestületi választás Kisge­­jőcön február 26-ára tűzték ki, mivel a múlt évi októberi választást a zsupá­­nárus megsemmisítette. Még ki nem hirdették a választás idejét, amikor az agrárpárti korifeusok a kisgejőci aranyparasztokkal egyetemben hozzá fogtak a falusi szegénység puhitásához­­ és maszlagolásához és nem voltak vá­­­­logatósak az eszközökben, hogy a még і könnyen hívőket becsapják, ígértek az і agrárok földet, legelőt és minden jót, s csak az agrár lisztát támogassák s mi-­­ vel az ígéreteknek nem igen dőltek be­­ az emberek, utóbbi cselhez folyamod- t tak olyképpen, hogy­ az agrárpárti je­­j­lölő­listát házról-házra vitték és aláirá­­j _________. -wvw* m 45 ИИШЯИИЯП» » ОВНГ'^Л «ÜTItW. •* «vlUOOWiaacatt « Mit énekelnek a kínai munkások? (Az alábbi dalt kínai ere­deti szövegében egy német elvtárs jegyezte fel Shanghai­­ban, ahol a kikötő marton dolgozó kulik énekelték): Lennin a mi vezérünk. Pártjával nagy harcot vitt­­ a gazdag kizsákmányolok ellen és elindította a munkásság világforradalmát. Az ő pártja volt az, mely Oroszországban megteremtette a munkástanácsok hatalmát. Az ő pártja volt az, mely a munkásokat és parasztokat megtanította az uralko­­dásra. Lenin és pártja megdöntötte a kizsákmányolok gonosz hatalmát. És most minden dolgozó boldogan és elégülten éli a maga életét. Lenin pártja volt az, mely a kommunisták világpártját megteremtette. És a Kommunista Internacionále a világ minden részében harcol a­­razdagok, a nagybirtokosok és a királyok ellen. Az ororszországi munkások mindnyájan egyenlők. Csak hét órát dolgoznak naponta és emberséges fizetést kapnak munkájukért. Gondoljuk csak el, hogy élnek ők és milyen a mi sorsunk! Mert mi még mindig nyomorban, gyászban és megalázottságban élünk. És ha valaha boldogok akarunk lenni, úgy Lenin pártját kell követnünk! І Твг.\ ^/_______. sokat gyűjtöttek arra, mint a földigény- l lésre való bejelentést. Egyik még ön­tudatlan elvtársunk is bedűlt az agrár­trükknek, mert az ívet aláírta, abban a tudatban, hogy ezen iv a legelő igény­lésre való bejelentést tartalmazza. Agrárok tehát vígan szédelegnek to­vább és sajnos akad még sok öntudat­lan földműves szegény, aki hisz még az agrárok hazug ígéreteiben főként azért, mert nincs kellően felvilágosítva a mai egész helyzetről és rendszerről, holott ha az ilyen öntudatlan szegények kom­munista lapot olvasnának, akkor tudo­másuk volna azokról a szédelgésekről és kijátszásokról, amit agrárok évek óta a földkérdéssel űznek. Bennünket kisgejőci kommunistákat nem lehet földigéretekkel maszlagolni, mert tuda­tában vagyunk az egész mai kapitalista társadalmi rendszer fondorlatainak és igazságtalanságainak és tudjuk, hogy az urak minden választás előtt földet és legelőt ígérnek, de ígéreteiket soha be nem tartják. Mi haladunk tehát a Lenin elvtárs által kijelölt uton, szer­vezkedünk, tanulunk, hogy mint öntu­datos proletárok megszerezzük ma­gunknak azt, amit az urak ígérete út­ján el nem tudunk érni s hogy az ag­rárok és egyébb aranyparasztok párt­jai ne bolondíthassák az öntudatlan és könnyen hivő falusi szegényeket, ar­ra kell törekednünk, hogy azokat ta­nítsuk és felvilágosítsuk, mit igen hasz­nos módon elősegítünk azzal is, ha a Munkás Újságot olvassuk és azt min­den földműves proletár között terjeszt­jük. Kisgejőci sejtlevelező. HALJON MEG GYERMEKEM, MERT NINCS PÉNZEM KOCSIRA. 1928. I. 30-án reggel 9 órakor el­mentem a betegsegélyzei orvoshoz, ahol dr. Fuchs orvos urat találtam , és közöltem vele, hogy a gyerekem nagylázban fekvő beteg, jöjjön el és­­ vizsgálja meg. Dr. Fuchs azt felelte, hogy csak úgy jön el, ha kocsit rende­­­­lek , mire én felvilágosítottam at,­­ hogy én 4 hónapja munkanélkül va­­j gyök és kocsit fizetni nem tudok, a rendelőbe elhozni szintén nem lehet a­­ gyereket, mert nagyon lázas, mire ő ; azt a kijelentést tette, hogy ő nem te­het róla. Kocsi érdekében voltam a kormány­­biztosnál, ott is elutasítottak— s vé­gül a rendőrségre mentem, ahol hosz­­szu várakozás után telefonáltak a be­­­­tegpénztári irodába. Csak ilyen körül- l mények után d. u. 2 órakor jött el і Fuchs úr — a tüdőgyuladásban fekvő­­ beteg gyerekemhez. Lássátok elvtársak, ha a mi gyerme­künk megbetegszik, hiába fizettünk éveken át, a betegsegélyző orvos ra­gaszkodik a kocsihoz és csak a beteg­segélyző kormánybiztos részére van, a mi gyermekünk meghalhat, a kényel­mes orvos fütyül ránk. Beregszász, 1928. I. 30. Esze Tamás. harisnya csipke és női különlegességek legolcsóbb bevásárlási forrása. UJHOROD, Dayka Quborucca. „ (A régi kormányzóság mellett.) I igék !

Next