Munkás Ujság, 1932 (14. évfolyam, 3-53. szám)

1932-01-17 / 3. szám

4. 01 - e­1 • MUNKÁS ÚJSÁG A német Imperialismus meatsgaesia ш jóvá vételi fizetést Németország az imperialsta ellentétek csatatere A nagy imperialista államok — Ang­lia, Amerika, Franciaország — mara-­ kodnak, hogy melyikük préseli ki Né-­­­metországból a legnagyobb zsákmányt és egyúttal mindegyikük saját oldalára і akarja vonni Németországot, hogy ez­zel saját hatalmi súlyát erősítse a Szov­jetunió elleni frontban. Recsegnek a német imperializmus gerendái, a dolgozók a forradalmi zászló alá gyűlnek és a nagy imperia­lista hatalmaknak vigyázniuk kell arra, hogy míg ők veszekednek, ne pusztul­jon el az, ami marakodásuk egyik tár­gya. A Hoover-moratórium meg akarta menteni a német imperializmus gazdál­kodását az összeomlástól. Mert Német­ország nemcsak a forradalom tűzfész­ke lehet, de 600 millió dollár rövidlejá­ratú kölcsön és a dollárimperializmus más tőkéi veszhetnek kárba ottan. A moratórium folytán évi 250 millió dol­lárral csökkent az Egyesült Államok államkasszájának évi bevétele, de a ma­gánbankok 600 milliós kölcsöne bizto­sabb lett. Az évi 250 milliót pótolni le­het a lakosság megadóztatása által, szóval a dolgozók vállára rakott teher megnagyyobbításával, míg a magán­bankok urai nyugodtan alhatnak. Ilyen­képen a Hoover-moratórium is azon in­tézkedések egyike, mellyel a válság ter­heit a dolgozókra hárítják át. És a ha­talomért marakodók egyik része ki­használja ezt Hoover ellen és az Egye­sült Államok kongresszusán óriási el­lenzék fogadja Hoovert. Mindez nem közömbös az angol és francia imperializmus számára. A mo­ratórium rájuk is vonatkozik. A Német­ország által fizetett jóvátételi összegek 2 részből állanak. Az egyik részt Ame­rikába továbbítja rögtön az angol és francia imperializmus, mely tartozik az északamerikai Egyesült Államoknak, a másik részt megtartja magának a fran­cia imperializmus. Németországtól ilyen utakon 250 millió dollár vándorolt évenként az Egyesült Államokba. Ezért kellett moratóriumot adni Angliának, Franciaországnak is, hogy ők se köve­teljék a német imperializmustól ezt a részt. De ha az amerikai ellenzék meg­szünteti a moratóriumot, akkor Ang­lia, Franciaország is — fizessenek to­vább az Egyesült Államoknak. Hogy miképen fogják kipréselni Németor­szágból az összeget — legyen az ő dol­guk. Ilyenképen alakul a front e kérdés alapján, de az­mperialista ellentétek bo­nyolultak és a különféle frontok keresz­tezik egymást. A moratórium megszü­n­­tetése ellen egy frontban tartoznának: *2*­Anglia, Franciaország, Németország.­ De itt van a jóvátételi fizetések másik­­ része, az évi 600 millió aranymárka. Ez, a német-francia ellentétek alapja, Ang­­­­lia és Franciaország vámháborút vív­­ egymással. A kínai fronton összeü­tköz-­­­nek az imperialista ellentétek. Óriási el­­­lentétek dúlnak az amerikai burzsoázia­­ egyes csoportjai között a moratórium ..w- —^ .. - „a. .-a. .. .a. -a.. —- —.*. kérdésében. Angliában szintén a m­a-­­gánbankok követelései múlják felül az­­ állam követeléseit Németországgal szemben. És az imperialista ellentétek e zűrzavarában kiveti hálóját a német imperializmus és azt mondja: semmi­féle jóvátételt nem fizetek, hanem csak­is a magánbankok követeléseit elégítem ki. Ilyen értelemben nyilatkozott hivata­losan Brüning. — Et az idő — gondolja Brüning —­ szükségesek leszünk az imperialista marakodók egyikének és szükségesek­­ leszünk a Szovjetunió ellenes frontban. Ki az agrárpártból Népgyű­lés Alsó Vereckén Január 9-én a Dolgozó Parasztság Szövetsége nagyszámú dolgozó jelen­létében nyilvános népgyűlést tartott Alsó-Kerepecen, melyen előadó Farkas elvtárs volt. A lelkes hangulatban le­folyt gyűlés végén sokan beiratkoztak a DPSz-be és előfizettek a Munkás Új­ságra. Az ottani helyzetre jellemző, hogy az agrár párt listáján megválasztott 3 képviselőtestületi tag is csatlakozott a dolgozók harcához és kiléptek az ag­rár pártól. Ez ügyben a következő nyi­latkozatot küldték be: »Alulírottak kilépünk az agrár párt­ból és kijelentjük, hogy nem hiszünk többé ígéreteiknek. Ezen párt uralma alatt lőttek az éhező és sztrájkoló mun­kásokba Duxon, Kosuton, Huszton és Freiwaldauban. Kérjük felvételünket a DPSz-be, mert harcolni akarunk a vá­ros és falu dolgozóival egy sorban a mai kapitalista rendszer ellen, a termé­nyek vámmentes behozataláért, a mun­kanélküliek állami segélyezéssért, a vég­rehajtások beszüntetéséért, kenyérért, munkáért, földért és szabadságért! Alsó-Kerepec, 1932. január 9. Laura Mihály s. k. Bilyák György s. k. Viktor György s. k. községi képviselőtestületi tagok. Hiteles­­t­ék­ség «­ kenyérért, їй Miijéért, főld­é rt és Harcunk további vezetésének megbeszélésére a következő ragon paraszt­konferenciákat tartjuk. január 17-én: Beregszászon, Huszton és Szlyván. Január 19-én: Orsaván és Vorovojén. Január 20-án: Neresnicén és Túrja-Remetén. Január 24-én: Munkácson, Bátyun, Ungváron és Szőllősön. Január 31-én: Nagybereznán, Nagybocskón és Volócon. Minden község akció-bizottságára­­ kötelessége, hogy ezen konferenciá­kon minél több delegátust küldjön. Go­ndoskodjatok, hogy e konferenciák tö­­megjelegűek legyenek. Siívjátok a konfe­renciákra a szervezetlen parasztságot is! A Ф » -«»•■<No•<»•■> ♦ Ф-Л&-Ф--Ф* -Ф--ЧЇ- «Є Dr. Brascsajkó rendőrrel dobatja ki a munkást, ki táppénzt követel 1931. december 24-én jellemző eset t­örtént dr. Brascsajkó betegsegélyzői orvos rendelőjében. Sokan vártak a­­­árószobában, ahova egyszercsak belé­pett egy rendőr és az úgynevezett ke­­zelőszobába nyitott be. Két percre rá egy munkást dobatott ki rendőrrel dr. Brascsajkó. A szóbanforgó munkás a következőket mondotta tanuk előtt: „A Rozhon-cégnél dolgoztam a Ga­­ngóban, napszámosi munkát végez­em. Ezelőtt két héttel munkában meg­sérültem és képtelen voltam arra, hogy tovább dolgozzam. Elmentem a beteg­­segélyzőbe, ahol rögtön be is kötöz­­tek. Két hétig jártam kötésre dr. Feld­man orvoshoz. Ezalatt az idő alatt лет dolgoztam és a két hét letelte után — — — -*»■- —- - ~ ~ — — — kértem a nékem járó segélyt. Dr. Feld­man a főorvoshoz küldött, elmentem itt hozzá és kértem a nékem járó táp­pénzt. Erre dr. Brascsajkó kereken ki­jelentette, hogy nekem nem jár segély is kidobott. Én nem hagytam annyiba­n dolgot és visszamenve csak azt kér­tem, ami jogosan jár nékem. Erre dr. Brascsajkó rendőrt hivatott és kidoba­tott. Most itt vagyok minden fillér nél­kül, adóssággal és még csak egy darab­ka kenyérre sincsen. Pont.« A betegsegélyzőben dúló szociálfas­­siszta bitangságok ellen tömegharcot kell szerveznünk, ki kell kényszeríte­­nünk annak a rendszernek megváltoz­atását, melyet most még meg akarnak rosszabbítani. A szoedemek mentési akciója a mun­kás­pénzeket sikkasztó szoedem boncs érdekében Scurek Rudolfot, a szoedemek egyik oszlopos tagját, a szoedem boncok 8 évvel ezelőtt Csehországból Uzhorodra exportálták és heti 480 korona fizetés­sel elhelyezték betűszedőnek az uzho­­rodi államnyomdában. S mivel őkelme hangadó szerepet játszott a szocdem pártban, nyomdász szkszervezeti pénz­­tárnok is lett. Ilyen minőségben aztán nem feledkezett meg magáról sem, mert a kezelésére bízott munkáspénzekkel úgy gazdálkodott, ahogy az egy jól sveifolt szociálfasisztához illik, vagyis a munkáspénzeket egyéni céljaira for­dította. Éveken keresztül zavartalanul és kellő ellenőrzés nélkül folytatta őkel­me e piszkos manipulációját és csak a véletlen pattantotta ki, hogy ez a szoc­dem bonc néhány évi bokros pénztár­noki működése alatt közel 40.000 ko­rona munkáspénzt sikkasztott. A dolog kipattanása után néhány nyomdászmunkás feljelentést tett Scu­­rek, akit annak rendje és módja szerint .A. .. A. A . le is tartóztattak, azonban csak néhány­ órát ült ők elme a hűvösön, mert szoc­­­dem társai akcióba léptek és keresztül-­­ vitték, hogy a feljelentést visszavon- і ják s így ismét szabadlábra került az f enyveskezű szarka. A mentési akciót a szocdem boncok folytatják és az a tö­rekvésük, hogy Scurek még az állam-i nyomdába s visszakerüljön és machi- і nációjukat a felháborodott nyomdai munkások előtt azzal indokolják, hogy ilyen módon megtérül az elsikkasztott, 40.000 korona. Sajnos vannak még könnyen hívő­ nyomdai munkások, akik bedülnek a zsiványt mentő szoedem boncok eme maszlagolásának, hogy ilyen módon a munkáspénzeket sikkasztó szoedem­­ bonc a börtön helyett visszakerüljön az­ állanyomdába. A mentő akciót a nyom­­­­dász egyesület főbonca, a szocdem Schultz irányítja, aki a sikkasztó Scu­rek érdekében még prágai elvbarátait is mozgósította. Is dolgosok helyiei. A romániai burzsoázia és a nagy­­birtokosok erőszakszervezete lázasan működik, hogy biztosítsa azon intéz­kedések sikerét, mellyel a gazdasági válság okozta veszteségeket a dolgo­zók állandóan fokozott kizsákmányolá­sán akarják behozni. Temesváron a szigurenca (a román politikai rendőrség) elrendelte, hogy a munkaadók kimutatást készítsenek a szigurenca számára a náluk foglalkoz­tatott munkásokról. A munkanélküliség gyors iramban növekszik. Az aradi »Astra« vagongyár f3e­mániában 2300 munkásnak mondott fel január el­sejére. A munkanélküliek semmiféle tá­mogatást nem kapnak Romániában. A Zsil völgyében újabban 450 bányász­nak mondtak fel. A munkabéreket állandóan redukál­ják. Novemberben 5—10 százalékkal szállították le a vasúti műhelyek mun­kássága bérét. Egyes vasúti műhelyek­ben 1500—2000 lejt keresnek havon­ként a munkások. Ez 300—400 hc-nak felel meg, de most még újabb 15—20­­ százalékos redukcióra készülnek. A parlament most fogadott el egy javaslatot, mely a magánhivatalnokok fizetése megadóztatását határozza meg. Az adómentes fizetés 1200 lejnél kezdő­dik. A 12.000—15.000 leit kitevő fize­tésekben 5 százalékot, 20.000 léig 6 százalékot vonnak le adóul. A magán­hivatalnokok fizetéséből összesen 20— 25 százalékot vonnak le különböző cé­lokra. A dolgozó parasztság helyzete állan­dóan rosszabbodik. Erdélyben 500 lei­ért is kínálnak tehenet, de megtörténik, hogy a megszorult parasztok még en­nél is potomabb áron adják el jószágu­kat. Egy paraszt két nagy borjút 250 leiért adott el. A disznót úgyszólván le­jtetlen eladni. Az adókat a legbrutálisabb módon lo­ták be. Egy vendéglő egész beren­dezését, mely 200.000 lejbe került, 16 ezer lejért árverezték el. Állandóan összeütközésekre kerül a sor a végrehajtók és a parasztság kö­zött. Muraseni faluban 40 falusi dolgo­zó elkergetett egy végrehajtót, akik a 29 lejnyi (2 korona 32 fillér) adótarto­zás behajtása révén potom áron akar­tak különféle dolgokat összevásárolni. О «ф-- /tfl» ¦ £Λ HÍREK — A kommunista parlamenti klub delegációja Kárpátalján. Január 12-én délután Munkácsra érkezett Stétka kép­viselő elvtárs vezetésével a kommunista párt parlamenti klubjának delegációja, hogy beutazzák Kárpátalja éhség­terü­leteit és útjuk­ról beszámoljanak első­sorban a csehországi nyilvánosságnak. A delegációval van a Nemzetközi Mun­kás Segély kiküldöttje dr. Hauer orvos és a Rudi Pravo egyik szerkesztője. — Rugdalóznak az urak Koncházán, ahol a nincstelenek, kis- és középgaz­dák tömörülnek a harcra az éhség, nyo­mor ellen. Egypár birtokos és egy Rei­­chard Náci nevű úr összeálltak és fe­nyegetnek a harmados megvonásával, a kiküldöttek kiverésével és az aggkori segély megvonásával. Mi tudjuk, hogy miért idegeskednek, hiszen ők az éh­ség, nyomor rendszerének támaszai. Esztelen fenyegetéseiktől nem ijedünk meg és kiverekedjük, hogy legyen mun­kánk, kenyerünk, folytatjuk a harcot földért, szabadságért! (Falusi levelező.) — A forradalmi versenyről szóló híradásaink anyagtorlódás miatt kima­radtak. Jövő számunkban részletesen hozzuk a beérkezett híreket. — Nyilatkozat. 1931. július­­5-én a felvonuláson nem jelentem meg, beis­­merem hibámat, a jövőben a zenekar alapszabályainak alávetem magamat. Haszics János. -soV-ISF- vfb. ›;*!*-‚•**-*%. szám. SZERVEZETI HÍREK. 1. január 1-től új pártbélyegek van­nak forgalomban. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a pártszervezetek figyelmét, hogy az 1931. évi bélyegeket legkésőbb január 25-ig cseréli be a kerületi titkár­ság új bélyegekre. 2. A Központi Bizottság határozata értelmében a falusi szegénység heti párt járuléka január 1-től az eddigi 50 fillér helyett 25 fillér lesz. Továbbá is fize­tendő azonban négyén­­évenként 1 ko­ronás delegációs és 20 fillér nemzetkö­zi bélyeg, melyekből a helyi szerveze­teknek semmilyen százalék nem jár. 3. Felhívjuk a pártszervezetek pénz­tárosainak figyelmét, hogy pártbélyeg rendelésnél kizárólag a Lipovszky-Fejér névre szóló 38.371 számú csekket hasz­nálják és a csekk köz­épső részének felső fehér részére írják meg, hogy mi­lyen bélyeget óhajtanak a beküldött ösz­­szegért. Pl. ha 70 darab 25 filléres 40 drb. 50 filléres, 5 darab delegációs és 5 drb. nemzetközi bélyeget akarnak, úgy beküldenek 39 korona 75 fillért és a csekklap középső részének felső fehér részére ráírják: 70 25, 40/50, 5/0, 5/n. MOZI Várost Hankos Mozgó 15., 16. és 17én: »Egy kis ballépés«. Zenés vígjáték, Renate Müllerrel a fő- s szerepben.­­ 18-tól 21-ig: Exotikus nagy­­film —­­ »A borneói maharadzsa«. A filmvilág­­ szenzációja. T sem ad viartmajdonos: A­­^KP. kárpátaljai kerületének vezetősége — Felelős szerkesztő és kiadó: Török Pál. Beküldött kéziratokat a sz^^J^dátában­­ A ^volttero rovatért es a hirdetésekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. _ Nyomatott a »Skolnaja Pomoscs« konyvnyomoai.

Next