Ugocsa, 1898 (14. évfolyam, 1. szám)
1898-01-01 / 1. szám
1898. január 1. besitő kerületéhez tartozó községekbe szóló könyvelt küldeményekről (ajánlott levélcsomag, pénzes levél, posta-utalvány, postai megbízás) kiállított és az illető községbe kiküldött „Értesítő és nyugták“ kellőképen nyilvánlatban tartassanak, m. kir. belügyminiszer úrral egyetértőig a következőket rendelem. A kir. posta- és távirda hivatalok a külkézbesítő kerületükhöz tartozó községekben való könyvelt küldeményekről kiállított „Értesítő és nyugták“ nyilvántartása végett az e czélra kiadott „Nyilvántartás“ czímű (nyomtatványszám 446.) füzetet használják. Külkézbesítő kerületükhöz tartozó minden egyes község számára külön füzetet állítanak ki. A füzet a következő rovatokat tartalmazza: u. m. 1. folyó, szám, 2. „Értesítő és nyugta“ sorszáma s raktárkönyv a folyó száma, 3. a czímzett neve, 4. az „Értesítő és nyugta“ kézbesítésének napja, 5. az „Értesítő és nyugta“ kézbesíthetetlenségének oka, és végre 6. megjegyzés. A füzetben a bejegyzéseket megelőzőleg mindenkor a hely és kerti bélyegző lenyomatát kell alkalmazni. A bejegyzések akként történnek, hogy a kir. posta- és távirda hivatalok a posta részletes átvétele után, az általuk kézbesítendő könyvelt küldemények kézbesítő okmányainak kiállítása alkalmával kiállított „Értesítő és nyugtáikat az említett füzetbe egyenként vezetik be, annak első három rovatának kitöltése mellett. füzetbe beírt és abba el is helyezett „Értesítő és nyugtá“-kat a község zárótáskájában a községi küldönczczel juttatják az illető községhez. A községi elöljáróság küldöncz megérkezésekor meggyőződik arról, váljon a posta- és távirda hivatal által a füzetbe bejegyzett „Értesítő és nyugták“ beérkeztekor azután a szokott módon kézbesítteti azokat. A kézbesítés megtörténtével a községi elöljáróság a füzet 4. rovatában minden egyes tételt illetőleg bejegyzi a kézbesítés napját. Ha a czímzett „Értesítő és nyugta átvételét megtagadta vagy ha azt bármi okból nem lehetett kézbesíteni a községi elöljáróság a füzet 5 rovatában a kézbesithetetlenség okát röviden hja be p. o. nem fogadta, el ismeretlen. Az ily módon kitöltött füzetet a netán kézbesíthetetlen „Értesítő és nyugtákkal“ a községi elöljáróság ugyancsak záros táskában a községi küldönczczel mindenkor a legelső alkalommal visszaküldi a kir. posta- és távirda hivatalnak. Utóbbi, amint a község küldöncze legközelebb ismét jelentkezik, a füzetbe történt bejegyzéseket átvizsgálja a pótlandók pótolása iránt intézkedik és az újabban érkezett könyvelt küldeményekről kiállított „Értesítő és nyugtá“-kat miután a füzetet a hely és kerti bélyegző lenyomatával ellátta, a fentebb előírt módon bejegyzi. Az „Értesítő és nyugták“ közvetítése e szerint mindenkor az említett füzet használata mellett történik és a községi küldöncz azt minden alkalommal kell, hogy visszahozza a posta hivatalhoz, mert, a könyvecskébe való bejegyzés nélkül „Értesítő és nyugtáikat kiküldeni nem szabad. A kir. posta- és távirda hivatalok az előírt füzetek használatba vételéről értesítsék az érdekelt községi elöljáróságot és jelen rendeletem közlése mellett kérjék fel azok pontos és szabatos vezetésére. Az érdekelt kir. posta-és távirda hivatalok a „Nyilvántartás“ czimü (nyomtatványszám 446.) füzetekből a szükséges készletet (a kézbesítési kerületbe tartozó községek mindegyikére legfeljebb 2—2 darabot számítva) az előírt módon a nyomtatványraktárnál rendeljék meg. Kell stb. Ж tatlanul fizetik, a hátralékok nagyon felszaporodtak, minek következtében az egylet pénzügyi állapota olyan válságos helyzetbe jutott, hogy a lapokat az okt.—decz. évnegyedre megrendelni s az okt.—márcz. félévi házbérilletéket fizetni nem lehetett. Ennek folytán Egry Lajos kir. járásbiró. akkori elnök azon kérdést intézte a köz- gyűléshez, hogy az egyletet fenn akarja-e továbbra is tartani vagy nem ? A jelenlévők az egyesület feltétlen fennmaradása mellett nyilatkozván, a közgyűlés megválasztotta a tisztikart. Elnök Sereghy Sándor, jegyző-, könyv- és pénztárnok Nyegrus Ede. Ezen közgyűlés határozata folytán az új tisztikar egy évet bocsátott ki és hordoztatott szét, melyre a belépő tagok s neveiket sajátkezüleg jegyezték rá s egyszersmint kötelezték magukat a közgyűlés által megállapított tagsági díj pontos fizettésére. Ugyanekkor határoztatott el az eddigi 8 fitnyi tagsági díjnak 4 frtra leendő leszállítása, minek indokául az szolgált, hogy így az egyesületnek több tagot sikerül nyerni. Válságos volt még az egylet élete az 1884. évben, midőn az egyletből többen kiléptek, azonban ez 1887. évben már ismét magában egyesítette a Carnó-egylet Halmi majdnem összes intelligens elemeit s azóta Istennek hála az egyesület az előbbiekhez hasonló helyzetbe nem jutott. Az egyesület szervezete a belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokban volt letéve, melyek szerint az egyesületnek czélja volt a tagok hasznos időtöltésére alkalmat nyújtani, továbbá felolvasások, mulatságok és ünnepélyek rendezése által a társaséletre előremozdítólag, irányítólag hatni. Ezek szabták meg a tagok jogait és kötelességeit, irányították az egylet vezetését, ügyeinek kezelését. Az egyesület megalakulásakor készített s jóváhagyott alapszabályok módosítása az 1887. szept. 4-én tartott gyűlésben elhatároztatok s a régi alapszabályok átdolgozásával s a mi viszonyainkhoz való alkalmazásával Varga Gyula egyesületi tag bízatott meg. — Az egyesület vezetése ezen elfogadott s jóváhagyott alapszabályok szerint történt az utóbbi 9 évben, mig az 1897. január 10-én tartott közgyülés a Lederer Zsigmond és Zoltáni Károly által újra átdolgozott alapszabályokat elfogadta ч az engedélyezés iránti felterjesztés ügyében az intézkedést megtette. Bolyt. köv. U G . C S A A városházából.*) Városunk bel- és küldolgai iránt meleg érdeklődéssel lenni tudó — képviselőtestületünk nagyjai, nem teljes, de szavazásra jogosult számban jöttek össze a múlt hó 17-én megtartott gyűlésre. Nem annyira hivatás, mint inkább a kíváncsiság teszi feladatommá, hogy feltegyem magamnak e kérdést, — vajon lehetne-e a képviselőtestületi ülés meghívó tárgysorozatába oly ügyet venni fel, mely a 40 tagból álló képviselőtestületi tagokat hiánytalan megjelenésre tudná lelkesíteni? Kívánatossá teszi pedig az általános érdeklődést nemcsak az, hogy ezáltal a múltak határozatai ismétlés tárgyát nem képeznék, de és különösen az, hogy nemcsak kívülről szerzett — és mindenki igényeit ki nem elégíthető dolgokra alapított szó viszi nem ritkán hangoztatott kifogásait, de tudomást és tapasztalatot szerezve a belső dolgok meghallgatásával oly tényezőkről is , melyek nem ritkán akadályul szolgálnak még a kis, külső dolgok, bár kívánatos elintézésére is. Üdvözölte és megnyitotta elnök az ülést és egyidejűleg indítványozta, hogy 1898. évi márczius hó 15-én, az 1848. évi események 50-ik évfordulóját kegyeletes ünnepélylyel tegye a város emlékezetessé, melyet a képviselőtestület oly hozzáadással fogadott el, hogy lehetőleg a vármegye által is tervbe vett ily ünnepélyességgel egyesülni óhajt a város Magyarország czímerének leírása és ezzel egyidejűleg megküldött rajzai közzül 4 színezett példányt arany rámába tétetni és a városháza tanácstermében kifüggesztve tartani, szívezetlen példányait pedig irattárban kezelni határozatilag kimondotta. * A községi- és közjegyzők nyugdíjazása tárgyában alkotott szabályrendelet kihirdetve lett és a kihirdetést igazoló bizonylat beterjesztése elrendeltetett A helybeli állami iskolák tantestületének kétrendbeli kérvényei, mint csak részben teljesíthetők, végrehajtás végett főbírónak kiadattak s a bővebb indokolásról szóló határozatai pedig a megkereszést intéző testületnek kivonatban közöltetni határoztatott. Névszerinti szavazással döntött a képviselőtestület, a Zeisler Leopold tulajdonát képező országos vásár vámszedési jog és vásártérrészlet megvétele felett, a тіког is 22 szavazattal — ellenszavazat nélkül — azt, a kialkudott 1300 forintért a város részére megvenni Térhiány miatt késett, elhatározta. Nagyobb áldozat árán bár, de mindamellett az évi jövedelem által teljesen biztosított mennyiségekért az itteni országos vásár vámszedési jog bevont érdekeltsége — ezen és a már határozatilag kimondott hasonjövedelmet biztosító másik részlet megvételével — mozgalomba hozott városi képviselőtestületi tagjainkat most — hogy amit elmulasztottak a múltakban, kárpótolják a jövőnek — a jelenben. Míg a fenti pont alatt közölt határozat szerint városunk képviselőtestülete a város és népe jövőjének biztosabbá tételén odaadó tevékenységgel és minden magánérdek kizárásával fáradozik, addig egy sokkal messzebbmenő másik intézkedésének végrehajtása ismét meghiúsította — legalább bizonytalan időre — azon két fellebbezést, melyet a czélbavett 1000 magyar holdat meghaladó külsőség és egy nagy értéket képviselő belsőség megvételére vonatkozó határozat ellen beadtott ügy a fellebbezés egyikének megokolása, valamint a kifogásolt tételeknek számadatokkal való megdöntését feltüntető felterjesztés felett — a vármegye törvényhatósága fog — a vármegyei mezőgazdasági bizottság véleményezett meghallgatása után — határozni. A városi képviselőtestület összességét nem lankasztotta le ezen bár nem várt felebbezés benyújtása, sőt közvetlenül a tárgy után, a képviselőtestület kebeléből kiküldött bizottság javaslataihoz híven kimondotta határozatilag, hogy akár ad helyet akár nem e felebbezésnek, az erre jogosított hatóság ugyanezen czélból kikéri a vármegye törvényhatósági bizottság engedélyét arra, hogy 115 ezer forint kölcsönt felvehessen és azon szabadkézből vagy esetleg árverésen, de mindenesetre nagyobb kiterjedésű ingatlant vásároljon, nemcsak azért, mert a közlegelő szükségben majdnem koldzsbotra juttatta már földmivelő népünket s igy megélhetésük ezáltal is lehetőbbé tétessék, de különösen azért is, mert vagyonosodása községünknek a jövőre csakis így biztosítható. Nem annyira meglepetést, mint inkább alapos gondolkozásra szolgáltatott okot a városi elöljáróság részéről írásban is beadott, de szóval bővebben is megismertetett, azonkétségbe nem vonható tény, hogy a város adózó polgárai által fizetett és így czéljainak előmozdítására bizalmunk folytán megválasztott elöljáróság tagjai — mindennek másnak, csak községi elöljáróknak nem nevezhetők. Ezenkívül a forgalom az 1894. évi XII-ik mezőrendőri, XVI-ik örökösödési, az 1895. évi egyházpolitikai törvények életbeléptetésével oly nagy mérvben növekedett, hogy például az összes ügyforgalom a 10 ezeret megközelíti. Tényekkel ismerteti továbbá még az elöljáróság, hogy egy hó alatt majdnem minden felettes hatóság bizonyos határidőhöz kötött rendeletet küldött ki, melynek végrenem hajtása esetén fegyelmi vizsgálat és a nem felebbezhető rendbírság helyeztetett kilátásba. Hogy az mind végrehajtható nem volt, okadatolta az elöljáróság azzal, hogy a nappali órákban egy hét közege a 27 különböző végrehajtást igénylő tartozásokat a hátralékosoknál foglalások által biztosította, két sőt három közege a tartozások előírásával, benaplózásával egész napon át elfoglalva van, sőt tekintettel, hogy az itteni népesedési forgalom alapján, naponként születési, halálozási esetek fordulnak elő és ennek elintézése más napokra át nem vihető, nem ritkán megtörtént, hogy a jámbor adófizető polgár nem volt képes órákon át várakozva, panaszos ügyét előadni. Az sem palástoltatott el az alkalmazottak létszámának kevés voltán kívül, hogy egyes alkalmazottja a városnak, daczára,hogy minősítéshez kötött és így fogalmi szakhoz tartozónak vehető, a lelket és a testet egyaránt bénító munkálkodásáért évenként ugyanoly díjazásban részesíttetik a város részéről, mint a bíróságnál legcsekélyebb díjazásban részesített díjnok. A megismertettek alapján a képviselőtestület egy bizottságot küldött ki, mely a szervezési szabályrendelet újjá alakításával, e helzet tűrhetőbbé tétele iránt javaslatot lesz hivatva adni. Az iparos tanonctbizottság hármas ajánlata folytán a képviselőtestület utóbbi 3 évre megválasztotta az iparos tanoncziskolához Pilisy Sándort igazgatónak, Spolarich Jánost, Fábián István és Lang Viktort tanítóknak, egyúttal határozatában kimondta, hogy a megválasztottak mandátuma 1900. év június hóban ér véget. Ezen tényével beigazolta a képviselőtestület, hogy a megválaszottaknak működésével meg van elégedve, különben is — maga az első sorban bírálatot mondani hivatott felügyelőbizottság is — hármas ajánlatánál nemcsak a megválasztottakat első helyen ajánlotta, de bizton számított is arra, hogy ezeknek megválasztása kérdés tárgyát nem is képezendő. Több, egyesekre nézve érdekes, de általánosságban alig említésre méltó ügy letárgyalása után, kimondta még a városi képviselőtestület az elöljáróság előterjesztése nyomán, hogy az eddig „Nagy-Szőllős-Fakobák“ néven ismert városrészt „Perényi telep“ néven óhajtja szerepeltetni és e tekintetben a törvényhatóság útján erre a miniszteri engedélyt kikéri. V. HÍREK. Kérelem. Hátralékos előfizetőinket, a községekhez tiszteletteljesen azon méltányos kéréssel járulunk, hogy tekintettel a lap előállításával járó tetemes kiadásainkra : hátralékaikat beküldeni, illetőleg előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. A kiadóhivatal. Boldog újévet kívánunk lapunk olvasóinak és munkatársainak. Felség segély. Ő Felsége a Király Olá Péter t.-újlaki gör. kath. tanítónak magánpénztárából 15 frt. segélyt adományozott. Gyászhir. Özv. Mandics Endrénét és családját mély gyász érte édes atyja múlt hó 25-én, a szeretet ünnepel-ső napján elhunyt. A családi gyászjelentés igy szól: „Özvegy ibrányi és vajai Ibrányi Zsigmondné szül. Vezerle Mária, úgy saját mint gyermekei: Emma, férj: Kugler Lajosné , Mária, özv. Mandics Endréné és Sarolta; veje : Kugler Lajos; unokái: Mandics Endre, Margit és férje Veress László és Mandics Ilonka; dédunokái: ifj. Veress László és Mária ; öcscsei és húgai Ibrányi László és neje, szül. Vay Erzsébet báróné és ezeknek gyermekei; Ibrányi Éva; Ibrányi Piroska férj. Vay Jánosné; Ibrányi Mihály és neje szül. Brüll Olga; Ibrányi Miklós és neje szül. Petrovics Irma; Vay János és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalommal teli szívvel jelenti a forrón szeretett és felejthetetlen férjnek, a legjobb apának, apósnak, nagyapának, dédapának és rokonnak : ibrányi és vajai Ibrányi Zsigmondnak földbirtokos 1848/49-iki honv.huszár főhadnagy, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsági tag stb. stb. folyó hó 25 én, délután 3/4 6 órakor az utolsókenet szentségének fölvétele után 73 éves korában történt gyászos elhunytát. A" megboldogult drága hült tetemei folyó hó 27-én délutáni 2 órakor fognak a kótaji róm. kath. templom udvarán levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 28-án délelőtt 10 órakor fog a kótaji róm. kath. plébánia templomban bemutattatni. Kótaj, 1897. évi deczember hó 25-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki! És az örök világosság fényeskedjék neki!“ Eljegyzés: Csedrik Aladár egresi körjegyző múlt hó 25 én jegyezte el Nagy- Szőllősön Szabó Iduska kisasszonyt, néhai Szabó Márton itteni volt ref.tanító kedves leányát. Az eljegyzés a menyasszony testvére Szabó Sándor főszolgabíró házánál történt. István este Niczky István vármegyei állatorvos vendégszerető házánál névnapja alkalmából múlt hó 25-én fényesestély volt, melyen mintegy hatvanan voltak jelen, barátai és tisztelői, hogy jókivánataiknak kifejezést adjanak. A minden izében pompás estebed alatt sok felköszöntő hangzott el, a többek közt Koós Albert mondott tartalmas felköszöntőt, kifejezést adván azon óhajának mely különben a szép összejövetel minden tagját hevíti, — hogy a legjobb barátott az egek ura az emberi kor legvégső határáig éltesse. Vacsora után az ifjúság tánczra perdült. A jelenlevők nagy része pitymallatkor távozott, mi igazolja a derült hangulatot. Kinevezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter, Nagy-Tarnán az állami elemi iskolánál a 3-ik tanítónői állást 1. szám