Uj Közlöny, 1923 (45. évfolyam, 12-63. szám)

1923-01-17 / 12. szám

2. oldal. ___ A J KO ZLON V Szerda, január 17. Országos szőlészeti kongresszus Beregszászon Nem irigylendő a szőlősgazdák helyzete sem. — Kirohanás a korcsmárosok ellen. — Követelik a teljes pi­m­katilalmat. — Kamat­mentes kölcsönöket adjon az állam a sző­lősgazdáknak. — Nagy lesz ez idén a munkanélküliség. — Deputáció megy Prágába. Beregszász, jan. 15. Az­ Orsz. Szömlészeti Egyesület f. hó 14 éve vasárnap délelőtt 10 órára országos kongresszusra hívta össze tagjait. A kon­gresszuson elhangzott felszólalásokból meg­állapíthatjuk, hogy az irigyelt szőlőtulajdo­­n­osok helyzete korántsem oly rózsás, mint ahogyan azt az emberiségnek szellőtlen része képzeli. Megvan a szegény szőlő­­­birtokosoknak is a maguk baja és ezeket a bajokat nagyon plasztikusan domborítot­­ták ki a kongresszus szónokai. A hosszú, panaszos beszédek elhangzása után végül is elhatározták, hogy a prágai kormányhoz fognak fordulni a sérelmek és panaszok orvoslása végett. A kongresszus lefolyásá­ról a következő tudósításunk számol be : Állásfoglalás a bor­import ellen. Dr. Poley elnök 200 szőllőtulajdonos jelenlétében nyitja meg a kongresszust Elsőnek Lestyisin szerednyei szőllőbirtokos szólal fel. Kifejti, hogy majdnem lehetetlen a ruszinszkói bor értékesítése, mert a kor­mány a borbehozatal engedélyezésével le­küzdhetetlen akadályokat gördít az értéke­sítés elé. A szőllészet sok ezer embernek nyújt existenciát Ruszinszkóban és a kor­mánynak úgy látszik nincs érzéke saját állampolgárainak (tehát közvetve magának az államnak) érdekei iránt. A külföldről be­özönlő bormennyiség teljesen tönkreteszi a ruszinszkói szőlősgazdák minden meg­élhetési reményét és a szőlészettel kapcso­latos szakmák működését végleg megszün­teti. Erélyesen követeli a külföldi borok be­hozatalának eltiltását. Követeli továbbá a vasúti tarifa redu­kálását, valamint a boradó leszállítását. Til­­takozik a korcsmárosok machinációi ellen, amikkel azok a bortermelők rovására a bor­árakat mesterségesen leszorítják. Dr. Meisels László (Munkács) szólalt fel azután. A szőlősgazdákra követett adó nagyságát panaszolja és a kivetésnél elő­fordult igaztalanságokat sorolja fel. Prága süket és érzéketlen. Dr. Reismann Arnold (Ungvár) rámu­tat arra, hogy a szőlőtulajdonosok nagy­része még nem is látja tisztán saját sötét helyzetüket sem, mert nem vezetnek min­denről pontos feljegyzéseket. Ha ismernék a maga teljes nagyságában azt a veszélyt, amely nemcsak a szőllősgazdák, existenciá­­ját, hanem az egész ruszinszkói szőlésze­ted végromlással fenyegeti, akkor rémülné­nek csak el a helyzet rettenetes voltából. Megállapítja, hogy Prága teljesen érzéketlen a ruszinszkói szőllészet bajai iránt és nem vesz tudomást a nyomasztóan súlyos hely­zetről. Követeli, hogy az 153 - ban meg­állapított fogyasztási adót 40 fillérre szállít­sák le, hozza be a kormány a teljes pálinka­tilalmat. A bornak kicsinyben való 10—12 ‰-ás eladási árát igazságosnak és méltá­nyosnak találja, de viszont sokalja azt lite­renként 3—4 ‰-os hasznot, amelyet a korcs­márosak vágnak zsebre indokolatlanul. Ja­vasolja, hogy az árak megállapításánál min­den korcsmáros igazolja a beszerzési árakat. Adjon a kormány a hegyközségek jót­állása mellett kamatmentes kölcsönöket a szőlősgazdáknak, akik nem képesek gazda­ságukat fejleszteni, mert minden forgó tő­kéjük az eladatlanul heverő borba van fek­tetve. Ne favorizálja a kormány mindenáron a milliomos sörgyárosok érdekeit, hanem fordítson több gondot a veszendőben levő ruszinszkói szőllészet megmentésére. Spolarits (Nagyszőlős) rámutat azokra a szociális következményekre, amelyekkel a kormányunk a szőlészettel szemben tanú­sított indolenciája járhat. Az 1922. évi két­ségbeejtő termés eredménye kétségtelenné teszi, hogy ez idén nagy mértékben fog szaporodni a ruszinszkói munkanélküliek tömege, mert előrelátható, hogy minden szőllőtulajdonos a minimumra fogja redu­kálni a munkálatokat. Több felszólalás után a kongresszus egyhangúlag elhatározza, hogy f. hó 21-én deputációt küld Prágába a földmivelési, kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek­hez és ott egy ankét keretében tárja eléjök a ruszinszkói szőllősgazdák és a szőllészet kétségbeejtő helyzetét. A magyar miniszterelnök a korona romlására spekulálók ellen Magyarországnak nincsenek háborús törekvései. — Mi van a jóvátétellel ? Az Új Közlöny magyarországi tudó­sítója jelenti: Bethlen István magyar miniszterelnök az egységes pártnak azon a nevezetes va­csoráján, amelyen a külpolitikai kérdések­ben az összes pártok együttműködésének szükségességét hangoztatta s amely be­­széde az ellenzékiek között is jó hatást keltett, a magyar pénz és jóvátétel kérdé­sét is említette. A magyar miniszterelnök­nek igen határozott s éles hangú beszédé­nek idevonatkozó része, mely a következő: Ez a nemzet egy világháborút küz­dött végig anélkül, hogy a hite egy pilla­natig is megingott volna a jövőben. És ma­rr­it látunk? Sajnos, azt, hogy ez a bátor, férfias nemzet a női hisztérikának jeleit mu­tatja, hogy egy és más híresztelés a nemzet nyugalmát és hitelét megbontani alkalmas. Hogy olyan híresztelések, amelyeket tuda­tosan találnak ki, hogy a közvélemény egy­ségét megbontsák és hogy közöttünk intri­kák magvait hintsék el, hitelre találnak. Elég, ha rámutatok arra a perfid munkára, amelyet egyes körök pénzügyi frontunkkal szemben kifejtenek. Pedig ma, amikor kül­­politikai bonyodalmak lehetőségei is mutat­koznak, legalább pénzügyi téren egysége­seknek kell maradnunk, hogy valutánk ér­tékét fentarthassuk. Sajnálom, de nem se­gíthetek azoknak az uraknak, akik talán a nyaralási költségeket akarják a maguk szá­mára összegyűjteni. Nem segíthetek azok­nak, akik talán egy rossz mérleget akarnak szebbé tenni. Azoknak sem, akik árut gyor­san és olcsón akarnak összehalmozni, csak azért, hogy azt később drágán adhassák el. Mindenki ellen, aki ilyen érdekekből kiin­dulva hamis híreket terjeszt az országban és a korona romlására spekulál, a kormány kötelessége a legnagyobb szigorral eljárni. Szervezett maffiával állunk szemben. Eő­­ször a jóvátétel ügye volt az ürügy, amely­­lyel a korona rontásán dolgoztak. Tizenhat milliárd, tizenkét milliárd, később két mil­liárd, huszonöt millió font, öt millió mázsa búza és nem tudom, milyen hamis hírek­nek a terjesztésével igyekeztek a magyar közönséget félrevezetni. Ezekkel szemben, akik semmit sem tudnak, mert egy betű sem igaz ezekből a hírekből, telje­s szigor­ral kell eljárni. Jöttek a kormányválság hí­rével. Egy kormány akkor bukhat meg, ha a parlamentben elveszti a többségét, ha az államfő bizalmát veszti el, vagy ha a kor­mány kebelében súlyos ellentétek merülnek fel. Egyik eset sem forgott fenn soha egy pillanatig sem. Tehát ezt is vissza kell uta­sítanom, mint tudatos eszközt abban az irányban, hogy a koronát rontsák. Külön­böző demarche-okat emlegettek a kis és nagy ántant részéről: a mai napig semmit sem kaptunk. Mikor látták, hogy a közön­séget így félrevezetni nem lehet, akkor nekifogtak és háborús törekvéseket imputál­­tak nekünk. Nagy fegyverkezésekről beszél­tek, amelyek csakis háborús célokkal tehe­tők. Mindebből egy szó sem igaz. Most más eszközökhöz nyúltak. Azt mondták: nincs az államnak gabonája és vissza kell tartania a gazdának a gabonát, így majd minden cikknek drágább lesz az ára. És így tovább. Egyik hírt gyártották a másik után és gyártják ma is, mert vannak ebben az országban emberek, akik a magyar valutá­nak leromlására mernek még spekulálni. Igenis, ezekkel szemben kötelességei van­nak a kormánynak, de a társadalomnak is Azt a felhívást intézem a magyar társada­lomhoz, hogy az ilyen hamis hírek terjesz­tőit azonnal jelentse fel, mert vele szemben a törvény szigorával kell eljárni. " Új ruszin napilap Amerikában. Az amerikai ruszinok Den (Nap) cí­men napilapot szerveztek, amelynek első száma megjelent. A lap főszerkesztője Malt­esin Mihály, felelős szerkesztője Czmor Béla volt városi tanácsos és kiadója Viszloczky. A lap Zsatkovics politikáját támogatja, bár pártonkivülinek vallja magát.­­ Ungvár és vidéke méhész­köre f. hó 21 én délelőtt 9 órakor Ung­­váron a Masaryk-téri áll. elemi népiskola II. oszt. tantermében tartja rendes évi köz­gyűlését.

Next