Uj Közlöny, 1923 (45. évfolyam, 12-63. szám)
1923-01-17 / 12. szám
2. oldal. ___ A J KO ZLON V Szerda, január 17. Országos szőlészeti kongresszus Beregszászon Nem irigylendő a szőlősgazdák helyzete sem. — Kirohanás a korcsmárosok ellen. — Követelik a teljes pimkatilalmat. — Kamatmentes kölcsönöket adjon az állam a szőlősgazdáknak. — Nagy lesz ez idén a munkanélküliség. — Deputáció megy Prágába. Beregszász, jan. 15. Az Orsz. Szömlészeti Egyesület f. hó 14 éve vasárnap délelőtt 10 órára országos kongresszusra hívta össze tagjait. A kongresszuson elhangzott felszólalásokból megállapíthatjuk, hogy az irigyelt szőlőtulajdonosok helyzete korántsem oly rózsás, mint ahogyan azt az emberiségnek szellőtlen része képzeli. Megvan a szegény szőlőbirtokosoknak is a maguk baja és ezeket a bajokat nagyon plasztikusan domborították ki a kongresszus szónokai. A hosszú, panaszos beszédek elhangzása után végül is elhatározták, hogy a prágai kormányhoz fognak fordulni a sérelmek és panaszok orvoslása végett. A kongresszus lefolyásáról a következő tudósításunk számol be : Állásfoglalás a borimport ellen. Dr. Poley elnök 200 szőllőtulajdonos jelenlétében nyitja meg a kongresszust Elsőnek Lestyisin szerednyei szőllőbirtokos szólal fel. Kifejti, hogy majdnem lehetetlen a ruszinszkói bor értékesítése, mert a kormány a borbehozatal engedélyezésével leküzdhetetlen akadályokat gördít az értékesítés elé. A szőllészet sok ezer embernek nyújt existenciát Ruszinszkóban és a kormánynak úgy látszik nincs érzéke saját állampolgárainak (tehát közvetve magának az államnak) érdekei iránt. A külföldről beözönlő bormennyiség teljesen tönkreteszi a ruszinszkói szőlősgazdák minden megélhetési reményét és a szőlészettel kapcsolatos szakmák működését végleg megszünteti. Erélyesen követeli a külföldi borok behozatalának eltiltását. Követeli továbbá a vasúti tarifa redukálását, valamint a boradó leszállítását. Tiltakozik a korcsmárosok machinációi ellen, amikkel azok a bortermelők rovására a borárakat mesterségesen leszorítják. Dr. Meisels László (Munkács) szólalt fel azután. A szőlősgazdákra követett adó nagyságát panaszolja és a kivetésnél előfordult igaztalanságokat sorolja fel. Prága süket és érzéketlen. Dr. Reismann Arnold (Ungvár) rámutat arra, hogy a szőlőtulajdonosok nagyrésze még nem is látja tisztán saját sötét helyzetüket sem, mert nem vezetnek mindenről pontos feljegyzéseket. Ha ismernék a maga teljes nagyságában azt a veszélyt, amely nemcsak a szőllősgazdák, existenciáját, hanem az egész ruszinszkói szőlészeted végromlással fenyegeti, akkor rémülnének csak el a helyzet rettenetes voltából. Megállapítja, hogy Prága teljesen érzéketlen a ruszinszkói szőllészet bajai iránt és nem vesz tudomást a nyomasztóan súlyos helyzetről. Követeli, hogy az 153 - ban megállapított fogyasztási adót 40 fillérre szállítsák le, hozza be a kormány a teljes pálinkatilalmat. A bornak kicsinyben való 10—12 ‰-ás eladási árát igazságosnak és méltányosnak találja, de viszont sokalja azt literenként 3—4 ‰-os hasznot, amelyet a korcsmárosak vágnak zsebre indokolatlanul. Javasolja, hogy az árak megállapításánál minden korcsmáros igazolja a beszerzési árakat. Adjon a kormány a hegyközségek jótállása mellett kamatmentes kölcsönöket a szőlősgazdáknak, akik nem képesek gazdaságukat fejleszteni, mert minden forgó tőkéjük az eladatlanul heverő borba van fektetve. Ne favorizálja a kormány mindenáron a milliomos sörgyárosok érdekeit, hanem fordítson több gondot a veszendőben levő ruszinszkói szőllészet megmentésére. Spolarits (Nagyszőlős) rámutat azokra a szociális következményekre, amelyekkel a kormányunk a szőlészettel szemben tanúsított indolenciája járhat. Az 1922. évi kétségbeejtő termés eredménye kétségtelenné teszi, hogy ez idén nagy mértékben fog szaporodni a ruszinszkói munkanélküliek tömege, mert előrelátható, hogy minden szőllőtulajdonos a minimumra fogja redukálni a munkálatokat. Több felszólalás után a kongresszus egyhangúlag elhatározza, hogy f. hó 21-én deputációt küld Prágába a földmivelési, kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterekhez és ott egy ankét keretében tárja eléjök a ruszinszkói szőllősgazdák és a szőllészet kétségbeejtő helyzetét. A magyar miniszterelnök a korona romlására spekulálók ellen Magyarországnak nincsenek háborús törekvései. — Mi van a jóvátétellel ? Az Új Közlöny magyarországi tudósítója jelenti: Bethlen István magyar miniszterelnök az egységes pártnak azon a nevezetes vacsoráján, amelyen a külpolitikai kérdésekben az összes pártok együttműködésének szükségességét hangoztatta s amely beszéde az ellenzékiek között is jó hatást keltett, a magyar pénz és jóvátétel kérdését is említette. A magyar miniszterelnöknek igen határozott s éles hangú beszédének idevonatkozó része, mely a következő: Ez a nemzet egy világháborút küzdött végig anélkül, hogy a hite egy pillanatig is megingott volna a jövőben. És marrit látunk? Sajnos, azt, hogy ez a bátor, férfias nemzet a női hisztérikának jeleit mutatja, hogy egy és más híresztelés a nemzet nyugalmát és hitelét megbontani alkalmas. Hogy olyan híresztelések, amelyeket tudatosan találnak ki, hogy a közvélemény egységét megbontsák és hogy közöttünk intrikák magvait hintsék el, hitelre találnak. Elég, ha rámutatok arra a perfid munkára, amelyet egyes körök pénzügyi frontunkkal szemben kifejtenek. Pedig ma, amikor külpolitikai bonyodalmak lehetőségei is mutatkoznak, legalább pénzügyi téren egységeseknek kell maradnunk, hogy valutánk értékét fentarthassuk. Sajnálom, de nem segíthetek azoknak az uraknak, akik talán a nyaralási költségeket akarják a maguk számára összegyűjteni. Nem segíthetek azoknak, akik talán egy rossz mérleget akarnak szebbé tenni. Azoknak sem, akik árut gyorsan és olcsón akarnak összehalmozni, csak azért, hogy azt később drágán adhassák el. Mindenki ellen, aki ilyen érdekekből kiindulva hamis híreket terjeszt az országban és a korona romlására spekulál, a kormány kötelessége a legnagyobb szigorral eljárni. Szervezett maffiával állunk szemben. Eőször a jóvátétel ügye volt az ürügy, amelylyel a korona rontásán dolgoztak. Tizenhat milliárd, tizenkét milliárd, később két milliárd, huszonöt millió font, öt millió mázsa búza és nem tudom, milyen hamis híreknek a terjesztésével igyekeztek a magyar közönséget félrevezetni. Ezekkel szemben, akik semmit sem tudnak, mert egy betű sem igaz ezekből a hírekből, teljes szigorral kell eljárni. Jöttek a kormányválság hírével. Egy kormány akkor bukhat meg, ha a parlamentben elveszti a többségét, ha az államfő bizalmát veszti el, vagy ha a kormány kebelében súlyos ellentétek merülnek fel. Egyik eset sem forgott fenn soha egy pillanatig sem. Tehát ezt is vissza kell utasítanom, mint tudatos eszközt abban az irányban, hogy a koronát rontsák. Különböző demarche-okat emlegettek a kis és nagy ántant részéről: a mai napig semmit sem kaptunk. Mikor látták, hogy a közönséget így félrevezetni nem lehet, akkor nekifogtak és háborús törekvéseket imputáltak nekünk. Nagy fegyverkezésekről beszéltek, amelyek csakis háborús célokkal tehetők. Mindebből egy szó sem igaz. Most más eszközökhöz nyúltak. Azt mondták: nincs az államnak gabonája és vissza kell tartania a gazdának a gabonát, így majd minden cikknek drágább lesz az ára. És így tovább. Egyik hírt gyártották a másik után és gyártják ma is, mert vannak ebben az országban emberek, akik a magyar valutának leromlására mernek még spekulálni. Igenis, ezekkel szemben kötelességei vannak a kormánynak, de a társadalomnak is Azt a felhívást intézem a magyar társadalomhoz, hogy az ilyen hamis hírek terjesztőit azonnal jelentse fel, mert vele szemben a törvény szigorával kell eljárni. " Új ruszin napilap Amerikában. Az amerikai ruszinok Den (Nap) címen napilapot szerveztek, amelynek első száma megjelent. A lap főszerkesztője Maltesin Mihály, felelős szerkesztője Czmor Béla volt városi tanácsos és kiadója Viszloczky. A lap Zsatkovics politikáját támogatja, bár pártonkivülinek vallja magát. Ungvár és vidéke méhészköre f. hó 21 én délelőtt 9 órakor Ungváron a Masaryk-téri áll. elemi népiskola II. oszt. tantermében tartja rendes évi közgyűlését.