Uj Közlöny, 1927 (49. évfolyam, 1-298. szám)
1927-01-01 / 1. szám
ІЛ KÖZLÖNY BLJEUm D.G.ICAKOR.SZERKESZTÖSÉG РАЙТПШШШ І POi ГТЖАІ NaPilap ELŐFIZETÉSI ÁR: EGÉSZ ÉVRE 24« KOROMA StO*yATOVICS-TÉR ». KIADÓHIVATAL. KOR- ГЛЛ 1 VHAIWUbl ГиЬ1 1 ,ЛЛІ ГЕЛГІІ-АГ FÉLÉTRE Ш KORONA, NEGYEDÉTRE «• К jatotics-tés ж - telefonszám : ss. Főszerkentő: HAVAS EMIL EGY HÓNAPRA 30 K. EGYES SZÁM ÁRA 1 - XLIX. ÉVFOLYAM U^HORODSZ UNGVÁR, 1927. JANUÁR 1. SZOMBAT 1. SZÁM •**M Számvetés Az uj esztendő teljesismeretlenségével a mai napon ránk köszöntött. Ilyenkor az ember számot szokott, vetni az elmúlt esztendőről, a kereskedő leltárt csinál, a gyáros üzemét vizsgálja felül, uj termelési lehetőségeket eszel ki s meghányja-veti várjon mennyivel szaporodott vagy fogyott termelőtőkéje. A jövő gazdasági élet kialakulása függ attól, hogy az év végével mindenki tisztában legyen az elmúlt esztendő hibáival s esetleg azokkal a jó tapasztalatokkal, melyeket a jövő évre át kell menteni ,hogy újult erővel, tiszta fővel, megfontolt célkitűzésekkel indulhassunk neki annak az új esztendőnek, melynek hibáit majd csak akkor fogjuk meglátni, mikor az is elmaradozik tőlünk a Tér és Idő végtelenségében, mint az elmúlt esztendő. De nemcsak gazdasági számvetésre van szükségünk, hanem áttekintést kell szereznünk ilyenkor a társadalmi élet minden egyéb megnyilvánulásáról is. Vannak társadalmi, de főleg politikai életünknek olyan ballasztjai, melyektől épp az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján illene megszabadulni, hogy végre megkönnyebbülve vágtasson politikai és «ArsV-^Hmr életunt? székére, a ' mugyte göröngyös élet utjain. Az elmúlt esztendő jó tapasztalatait, melyek beváltak s egész bizonyosan továbbra is megfogják állni helyüket, át kell menteni az uj esztendő részére. A németek és magyarok politikájában az elmúlt félesztendőben beállott változás egészen, uj utak perspektiváját nyitja meg előttünk, melyeknek hátteréből a kölcsönös megértés napja szórja felénk éltető melegét. Itt állunk az uj esztendő küszöbén és bizalommal lépünk azon keresztül, azzal az optimizmussal, melyre minden munkához, melytől eredményt várunk, okvetlenül szükségünk van. Optimizmussal fogunk hozzá az új esztendőben a munkához, ugyanazzal, mint amellyel az elmúlt esztendőt is megkezdtük, azt az évet, mely talán nem mindenben érdemelte meg a neki előlegzett bizalmat, mindazonáltal mégis csak beváltotta az ígéreteinek nagy részét, melyeknek gyümölcsét talán már az uj esztendőben élvezhetjük is. Az esztendők, az idő végtelenség csupán, egy-egy ezredmásodpercé képezik s azért nem kell csodálkoznunk, ha ilyen rövid idő alatt nem érkezik meg mindaz a jó, melyre az emberiség áhítozik. Az emberiség által esztendőnek elnevezett időmérték, Kronos végtelen óráján csupán az emberi haladás egyes fázisainak megmérésére szolgál s ha az egyik esztendő-másodperc nem hozza meg mindazt, amit óhajtunk, nem kell elcsüggedni, mert meghozhatja azt a másik. Ne szidjuk az elmúlt esztendőt, ne kenjünk minden rosszat rá most, amikor az új, még ismeretlen esztendő mosolyog ránk. Gondoljuk meg, hogy az idő folytonossága szempontjából is szükségünk volt rá s az egyik perc halála ad életet a következő percnek. Az elmúlt esztendő politikai sikerei, melyek a magyarságra nézve egy új éra kezdetét jelentették, egymaguk is azt bizonyítják, hogy igazságtalanul bántanék az ó-esztendőt, ha azt teljesen meddőnek nyilvánítjuk csupán azért, mert gazdasági téren semmi enyhülést шяійкшвніна nem hozott. Elfelejtjük, hogy a gazdasági helyzet kialakulása szoros összefüggésben áll a mindenkori politikai helyzettel is , ezért reméljük, hogy a politikai életünkben beállott kedvező változás az új esztendőben maga után fogja vonni gazdasági életünk megújhodását is. Nézzünk tehát felemelt fővel, telve reményekkel az uj esztendő elé, mert nem tudhatjuk, vájjon nem hordja-e megváltásunkat a méhében. »Ember küzdj és bízva bízzál.« Franciaország leszállítja a katonai szolgálati időt PÁRIS, dec. 31. Painlevé hadügyminiszter rendelettervezetet mutatott be, amely szerint 1927 május 1-én csak az 1906-os korosztályt hívják be katonai szolgálatra. Ezzel a rendelettel a francia kormány gyakorlatilag is megkezdi a katonai idő leszállítását és a jövő évben már a katonakötelezettség csak a huszonegyedik életévvel kezdődik. A Rajna-vidék kiürítése január 31-én fejeződik be Németország a kiürítés fejében biztonsági kompenzációkat nyújt BBCS, dec. 31. A Neue Freie Presse berlini jelentése szerint a német, francia és angol külügyminiszterek legutóbbi megbeszélése azzal a szenzációs megállapodással végződött, hogy 1927 január 31-ikén a rajnai tartományt a megszállás alól teljesen mentesítik. Ez a megállapodás nemcsak Németország, hanem az egész világ számára a legnagyobb esemény és a Neue Freie Presse szerint Stresemann külügyminiszter óriási sikere. Az ellentétek ■ lap szerint, a netek és franciák között nem annyira anyagi tervezetűek voltak. ■ frí - rflfdSelf кегйсзепЯ folyt hosszú vita és Németország a kiürítés fejée bizonyos biztonsági kompenzációkat fog nyújtani. A megszállt német terület 32.000 négyzetkilométernyi nagyságú és hat és félmillió lakosa van. Ebbe a területbe esnek Köln, Aachen és Mainz. A megszálló francia csapatok létszáma ma is több mint nyolcvanezer ember és a megszállás fentartása eg egyed milliárd ala.,, márkába kerül, ami nagyrészt Németországot terheli. A nagyhatalmak tárgyalnak a kantoni kormánnyal Csang-Cso-Lint Pekingben mint uralkodó fejedelmet fogadtak London, dec. 31. Szikratávirat jelenti Pekingből, hogy Csang - Cso-Lin tábornagy odaérkezett. Kíséretében volt Chili tartomány, kormányzója is aki hosszabb ideig tartózkodott Tiencsinben, ahol Sampson angol követtel tárgyalt. Pekingben úgy fogadták Csang- Cso-Lint, mint uralkodó fejedelmet. Az egész város a pályaudvartól a kormányzó palotáig zászlókkal volt feldíszítve. Hir szerint Csang- Cso-Lin újjászervezi a kormányt, hogy így kifelé állandóságot mutasson, mert így reméli a nagyhatalmak támogatását. Anglia példáját egyébként követték az Egyesült Államok és Japán, majd a pekingi belga követ is, aki Hankauba utazott, hogy a kantoni kormány külügyminiszterével tanácskozzék. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményéről még nincs hír, de valószínű, hogy elismerik a kantoni kormányt. Letartóztatták a belziek munkácsi templomának betörőit Dr. Jecfi Leo munkácsi nagyzsupán nyilatkozata A szenzációs béremhirdetéssel kapcsolatban, amely az egész csehszlovák sajtót élénken foglalkoztatja — megírtuk legelsőnek azt is, hogy ismeretlen tettesek éjnek idején behatoltak Munkieson a belziek templomába, ahol irtózatos rombolást vittek véghez. Vtost arról adhattunk számot, hogy a közvetlen tetteseket sikerült a munkácsi éber rendőrségnek νi e c h a fikomisszárius vezetése alatt elfogni, авť töredelmes vallomást is tettek. Mindhárman, név szerint Bleier Salamon, Herz Naftali és Markovics Mendel kiskorú bócerek, akik csak a felbujtók áldozatai. Eddig még nem sikerült kinyomozni a felbujtókat, mert a tetteseket megeskették, hogy el nem árulják ezt a szörnyű nagy titkot, amelynek tulajdonképeni összefüggését a rendőrség is a hérem hirdetőkkel kapcsolatban véli feltalálni. Evégből becitálták a rabbitanács tagjait és a nevesebb Spira-párti vezéreket, de mindezideig — in concreto — semmi; olyat nem sikerült megtudni, ami közvetlenül terhelő lenne a Spirapártiakra. A templomrombolás és vallásgyalázás azonban olyan hullámokat vert fel, hogy a felsőbb hatóságok egyenes utasítására a zsupáni hivatal is elrendelte a vizsgálatot. Felkerestük dr. Jech Leó nagyzsupánt, akinek nyilatkozatát alábbiakban közöljük:• »Megdöbbenve értesültem a Munkácson dúló zsidó vallásháborúról, amely szokatlan formában nyilvánult meg. Eddigelé mindig abban a hitben voltam, hogy a zsidóság, különösen az orthodoxia, vallásos meggyőződése révén egységes és összetartó. A Spira-beli ellentéteket sohasem vettem olyan komolyan, hogy ilyen előre nem látható skandalmakkal is kelljen számolnunk. Az egész zsidóság szégyene ez a kölcsönös bérem, amely azonban etnikailag azt hiszem egyik részről sem vehető komolyan. Hisz a zsidóság olyan felvilágosodott, hogy az egyházi átokkal való sújtást nem veszi komolyan. Tragikomikum az, ha egy város zsidósága, amely lényegében egyaránt hittru, akár Spir,a főrabbik avagy a belzi nagy csodarabbit fanatizálja, bérem alatt legyen. Nekünk semmi jogunk beleavatkozni a zsidóság belső dolgaiba mindaddig, amíg a különböző pártárnyalatok harci eszközei nem ütköznek a törvénybe. Viszont, ha ilyen döbbenetes és szégyenteljes dolgok történtek meg,mint aminekről hallottunk, hogy feltörtek egy imaházat (belzi) és ott kegyeletsértő vallásgyalázást követtek el, akkor a törvény teljes szigorával nekünk »ipso facto« kötelességünk közbelépni. Ez az eset adódott most is és máris a legszigorúbb utasítást adtunk a tettesek kiderítésére. Megvagyok azonban arról győződve, hogy a további nyomozás során az igazi tettesek, a nagykorú felbujtók is kézre fognak kerülni. Sajnálatos események ezek, amelyek felett nem lehet egykönnyen napirendre térni. A forrongó hangulatot és a túlfűtött fanatizmusból eredő, törvénybe és valláserkölcsbe ütköző excessusoknakvéget kell vetni. Munkácson mindig baj volt a hitközségi belviszályokkal. Ideig-óráig sikerült is azokat liquidálni, de úgy látom itt roppant mélyreható dolgok játszanak közre. Vajha sikerülne már egyszer Munkácson a zsidók differenciáit eltüntetni. A népnek vallásfelekezetre való tekintet nélkül egyedül a békés munka és az államhoz köteles lojalitás adhatja meg a mindennapi kenyerét. Dr. Jeci nagyzsupán nyilatkozatából is látható, hogy a hatóságokat egészen meglepte a munkácsi zsidóság élet-halálharca és a törvény szigorával fogják sújtani mindazokat, kik a zsidóság békés életét felrúgták. Ára 1 korona.