Uj Közlöny, 1928. január-június (50. évfolyam, 1-147. szám)
1928-01-03 / 2. szám
Ш KÖZLÖNY PÁRTONKIVÜLI POLITIKAI NAPILAP EGY 1/1. SOR EGYSZERI KÖZLÉSE HIRDETÉSEK KÖZT 50 FILLÉR. SZÖVEGRÉSZBEN 12, BEKÜLDETETT ROVATBAN 20 VÁLLALATOK ÉS HIVATALOK AZ ÁRAK KÉTSZERESÉT FIZETIK. MEGJELENIK NAPONTA (HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL). SZERKESZTŐSÉG KORJATOVICS TÉR 27. KIADÓHIVATAL, KORJATOVICS TÉR 29. TELEFON: 55. ÉVFOLYAM U.HOROD—UNGVÁR, 1928 JANUÁR 3. KEDD 2. SZÁM ELŐFIZETÉS JÁR: EGÉSZ ÉVRE 240 KORONA FÉLÉVRE 120 KORONA, NEGYEDÉVRE 60 ‰ EGY HÓNAPRA 200 EGYES SZÁM ÁRAK. POST АТАК ARÉK CSEKKSZÁMLA: 210.921 PRAHA. Talán most elhiszik Csak nemrégiben látott napvilágot a Bratislavában megjelenő »A Nap« c. független politikai napilap első száma. Az új lappal új fordulatot vesz a Csehszlovákia magyar politika. A lap tulajdonosa dr. Zay Károly, aki melesleg a zayugróci Zay grófok családjának egyik sarja, tehát nem valami destruktiv elem s ezért azt, amit leír komolyan kell venni még azoknak te, akik minden józan elgondolásban holmi romboló tendenciát keresnek. Dr. Zay a Magyar Nemzeti Párt tagja volt eddig s talán továbbra is az marad, hacsak ki nem tessékelik onnan, mert megunta a meddő ellenzékieskedést és aktivista politikát akar folytatni. Lapja legutóbbi számában cikket irt a nemes gróf, melyből csak azokat a részleteket közöljük, melyek eddigi politikánk helyességét szóról-szóra igazolják. »A magyar pártpolitika ma a magyar egység felé törekszik, s a magyar nemzeti párt, mely pedig túlnyomó részében aktivistákból áll, ennek a magyar egységnek érdekében meghozta azt az áldozatot, hogy lekanyarodott az aktivizmus útjáról, anélkül, hogy bevárta volna a követett politkájának gyümölcseit. Teljesen távol áll tőlem, a magyar egységet mint eszmét támadni, sőt szükségesnek találom keresni azt a plattformot, melynek alapján a magyarság túlnyomó részét egyesíteni lehet. ... Ha a (magyar) politikai pártok struktúráját vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy aránylag kisszámú vezérkarából, bizonyos szintén nem nagy számú helyi vezetőkből s a párttitkárok hadából s azonkívül a vidéki kis emberek és gazdák többé-kevésbé lazán megszervezett tömegéből állanak. Ott, ahol a pártok intenzív tevékenységet folytattak ki a nép érdekében (ilyeneknek tekinthetők például a nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának akciói) a párt és a tagjai között meglehetősen bensőséges a viszony, ott azonban,, ahol a népet csakis politikai jelszavakkal mozgósítják, bizony ez a kapcsolat meglehetősen laza. Lentiekkel szemben megállapítható, hogy a magyarság jelentékeny részei teljesen ki vannak kapcsolódva a politkai életből. Hiányzik mindenekelőtt a nagybirtokosság, melynek kötelessége volna a magyar politikát szellemileg és anyagilag támogatni. Ezzel szemben sajnálattal állapítjuk meg, hogy — tisztelet a kivételnek — a nagybirtokosság eme kötelezettségének nem tett eleget, hanem erejét felaprózva, egyéni utakon járva igyekezett biztosítani a maga külön érdekeit anélkül, hogy ezen a téren bármi lényeges eredményt elért volna. Hiányzik a politikai életből a magyar zsidóság is, mely pedig 'kultúra- ] jánál és érzelmeinél fogva teljesen magyar, s amely a jelenlegi politikai pártokban nem tudott elhelyezkedni, viszont a zsidó pártok révén még ■ mandátumhoz sem tudott jutni s nem,* ■is lesz soha abban a helyzetben, hogy önálló zsidó politikával anyagi és szellemi erejének megfelelő képviselethez jusson. Hasonló helyzetbe van különben az egész liberális városi polgárság, a mai közgazdasági életünk tulajdonképeni főtényezői. Ezek a rétegek csak kis részben tudtak a magyar nemzeti pártban el- Cuza a nagyváradi zsidókat okolja a rombolásokért A professzor helyesli a diákság eljárását és a numerus clauzust követeli Bukarestből jelentik. Kormánykörökben kínos feltűnést keltett Cuzának az antiszemita diákok lapjában megjelenő cikke. A professzor szerint a nagyváradi és kolozsvári eseményekért dr. Weitzmann, a zsidó világszövetség elnöke felelős, aki azzal, hogy az országba jött, provokálta a románságot és izgatta a zsidókat a románok ellen. Cuza felelőssé teszi a kormányt is azért, hogy megengedte Weitzmannak, hogy az országba jöjjön és meg- ismétli a varadi zsidóság provokálásairól szóló ismert vádakat. — A provokált és megbántott diákság — írja Cuza — kötelességét teljesítette, amikor megvédte a román nemzet becsületét, mert a varadi zsidóságnak az volt a szándéka, hogy a diákok megverve, szégyenkezve térjenek haza a kongresszusról. — A történtekből azt a végső következtetést lehet levonni, — fejezi be Cuza a cikket — hogy Romániának életbevágó érdeke a numerus clausus bevezetése. ..................................r------------Г¥Г~ПТГ¥ітПТ1ГТЛ‘ТШДТШПП1ТМТШИИЯІИИІГ Megalakult a keletszlovenszkói és ruszinszkói gabona-, termény-, őrlemény-, fa- és borkereskedők egyesülése Az elmúlt hónapban megalakult a Keletszlovenszkói és Ruszinszkói Gabona-, Termény-, Őrlemény-, Fa és Borkereskedők Egyesülése. Az alakuló közgyűlésen igen nagy számban jelen voltak nemcsak az érdekelt kereskedők, hanem a termelők is. A végrehajtó bizottságának ezen alkalommal előterjesztett javaslata, csupán a kereskedők érdekeinek a védelmére és előmozdítására irányult, de a közgyűlés határozata értelmében az egyesülés működését a termelők érdekeire is kiterjesztette, mégpedig arra való tekintettel, hogy leglényegesebb teendője vasárnapokat rendszeresíteni,, vagy egy önálló terménytőzsdét létesíteni. Az egyesülés célja: 1. tagjai érdekeinek védelme és előmozdítása, 2. vasárnapok rendszeresítése, 3. szakértő bizottságok, valamint döntőbíróságok létesítése. Működési terü,lete kiterjed egész Szlovenszkóra (Zsilinától keletre) és Ruszinszkóra. A célt, valamint az egyes vidékeket szem előtt tartva, a közgyűlés a választmányt úgy állította össze, hogy abban az egyes szakmák és vidékek következőképpen vannak képviselve: 1. termény és hüvelyes szakma 11 taggal, 2. fakereskedők 5 taggal, 3. termelők 5 taggal, 4. mezőgazdasági ipar 3 taggal, 5. Ruszinszkó 1 taggal. A választmány első ülésén megválasztotta saját kebeléből az 5 tagú elnökséget, amelyben a gabonakereskedők, a fakereskedők, a termelők, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy taggal vannak képviselve. Elnökül a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Maxon Milan urat, választották meg. Minthogy úgy a közgyűlés, mint a választmány elismerik, hogy szükség van az alapszabályok módosítására s a tagok nagyobb létszámára, a választmány jelenlegi működésében minél nagyobb taglétszám elérésére, az alapszabályok célszerű módosítására, valamint a vasárnapok és a szakértők intézményének az előkészítésére törekszik. Ezeknél fogva a választmány rendkívüli közgyűlést hív majd egybe, mihelyt a tagok létszáma eléri a 300-at, amely közgyűlés megjavíttatja a javaslatokat s a választmányt az egyes csoportok aránya és súlya szerint egészíti ki. Az egyesülés nemcsak az üzletkötések központosítását jelenti, hanem egyúttal a termelés és a terménykereskedelem konszolidációját is célozza helyezkedni, de jellemző, hogy ott, ahol ez megtörtént — mint például Kassán — a párt jelentékeny sikereket ért el. A legnagyobb rész azonban teljesen távol tartja magát a politikától. Ennek a helyzetnek a következménye, hogy igazán intenzív munka és a magyarság érdekeit szolgáló akciók alig vihetők keresztül, mert hiányzik az anyagilag független, önkéntes munkatársak kellő száma és hiányoznak a kellő anyagi eszközök. Ha tehát a magyarság szellemi és anyagi erejét egyesíteni akarjuk politikai plattformot kell találni, amelynek alapján ez lehetségessé válik. Nem akarok most részletekre kiterjeszkedni, de le kell szögeznem azt a tényt, hogy a kiindulási, pont csakis egy legszigorúbb értelemben vett liberális reálpolitika lehet. A reálpolitikai alap azért szükséges, mert a magyarság túlnyomó része ma a komoly alkotó politikát óhajtja és nem vezethető odadobott politikai jelszavakkal. Liberálisnak pedig azért kell lennie eme politikának, mert mindenkinek, aki a politikai erőviszonyokat helyesen mérlegeli, át kell látnia, hogy túl konzervatív vagy klerikális alapokon a magyarságnak csakis egy töredéke egyesíthető. Természetesen a liberalizmus alatt nem szabad radikalizmust érteni, hanem a régi idők nemes liberalizmusát felfrissítve a modern idők szociális eszméivel, — mint amilyen az angol liberalizmus — olyan liberalizmust, mely zászlaja alá gyűjtheti az egész magyarságot felekezeti különbség nélkül. A magyar egységnek igazi kiépítését tehát nem azok veszélyeztetik, akik rámutatnak a jelenlegi helyzet hibáira, hanem azok, akik — ha talán jóhiszeműen is — de rövidlátó pártszempontokból vezérelve vagy temperamentumuktól elragadtatva, a maguk nézeteit akarják a magyar tömegekre ráerőszakolni.« ч ❖ Szóval a magyar egység megteremtéséhez reálpolitika s egy olyan magyar párt kell, mely liberális, nem túl konservativ s nem klerikális és a magyar egységet nem azok veszélyeztetik, akik rámutatnak a hibákra. Mi ezt évek óta hangoztatjuk, persze nekünk destruktív tinta-kuliknak ezt nem kellett elhinni. Talán elhiszik majd most azok, akiknek szól, mert most egy gróf mondja... — Köszönetnyilvánítás. A Vöröskereszt helyi csoportja ezúton mond köszönetet Havlik és Hrncsár építész cégnek, mely 2002-t ajándékozott a Vöröskeresztnek uj esztendős jókívánságok megváltása címén. Sok pénzt takarít meg,7 Tk Ж ТІ ТП Alt г л ' вубгі lerakatát ha megtekinti V AllІ ІЖЯ ЬШОГaFUhaZ Kosice, Fő utca 92. Áram korona.