Uj Közlöny, 1928. január-június (50. évfolyam, 1-147. szám)

1928-01-03 / 2. szám

Ш KÖZLÖNY PÁRTONKIVÜLI POLITIKAI NAPILAP EGY 1/1. SOR EGYSZERI KÖZLÉSE HIRDETÉ­SEK KÖZT 50 FILLÉR. SZÖVEGRÉSZBEN 1­2, BEKÜLDETETT ROVATBAN 2­0 VÁLLALATOK ÉS HIVATALOK AZ ÁRAK KÉTSZERESÉT FIZETIK. MEGJELENIK NAPONTA (HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL). SZERKESZTŐSÉG KOR­­JATOVICS TÉR 27. KIADÓHIVATAL, KORJATOVICS TÉR 29. TELEFON: 55­­. ÉVFOLYAM U.HOROD—UNGVÁR, 1928 JANUÁR 3. KEDD 2. SZÁM ELŐFIZETÉS J­ÁR: EGÉSZ ÉVRE 240 KORONA FÉLÉVRE 120 KORONA, NEGYEDÉVRE 60 ‰ EGY HÓNAPRA 20­0 EGYES SZÁM ÁRA­­­K. POST АТАК ARÉK CSEKKSZÁMLA: 210.921 PRAHA. Talán most elhiszik Csak nemrégiben látott napvilágot a Bratislavában megjelenő »A Nap« c. független politikai napilap első szá­ma. Az új lappal új fordulatot vesz a Csehszlovákia magyar politika. A lap tulajdonosa dr. Zay Károly, aki m­e­­lesleg a zayugróci Zay grófok család­jának egyik sarja, tehát nem valami destruktiv elem s ezért azt, amit leír komolyan kell venni még azoknak te, akik minden józan elgondolásban holm­i romboló tendenciát keresnek. Dr. Zay a Magyar Nemzeti Párt tag­ja volt eddig s talán továbbra is az marad, hacsak ki nem tessékelik on­nan, mert megunta a meddő ellenzé­kieskedést és aktivista politikát akar folytatni. Lapja legutóbbi szá­mában cikket irt a nemes gróf, mely­ből csak azokat a részleteket közöl­jük, melyek eddigi politikánk helyes­ségét szóról-szóra igazolják. »A magyar pártpolitika ma a ma­gyar egység felé törekszik, s a ma­gyar nemzeti párt, mely pedig túl­nyomó részében aktivistákból áll, ennek a magyar egységnek érdeké­ben meghozta azt az áldozatot, hogy lekanyarodott a­z aktivizmus útjáról, anélkül, hogy bevárta volna a köve­tett politkájának gyümölcseit. Teljesen távol áll tőlem, a magyar egységet mint eszmét támadni, sőt szükségesnek találom keresni azt a plattformot, melynek alapján a ma­gyarság túlnyomó részét egyesíteni lehet. ... Ha a (magyar) politikai pártok struktúráját vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy aránylag kisszámú vezérkará­ból, bizonyos szintén nem nagy szá­mú helyi vezetőkből s a párttitkárok hadából s azonkívül a vidéki kis em­berek és gazdák többé-kevésbé la­zán megszervezett tömegéből álla­nak. Ott, ahol a pártok intenzív tevé­kenységet folytattak ki a nép érde­kében (ilyeneknek tekinthetők pél­dául a nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának akciói) a párt és a tagjai között meglehetősen bensősé­ges a viszony, ott azonban,, ahol a népet csakis politikai jelszavakkal mozgósítják, bizony ez­ a kapcsolat meglehetősen laza. Lentiekkel szemben megállapít­ható, hogy a magyarság jelentékeny részei teljesen ki vannak kapcsolódva a politkai életből. Hiányzik min­denek­előtt a nagybirtokosság, mely­nek kötelessége volna a magyar po­litikát szellemileg és anyagilag támo­gatni. Ezzel szemben sajnálattal állapítjuk meg, hogy — tisztelet a ki­vételnek — a nagybirtokosság eme kötelezettségének nem tett eleget, hanem erejét felaprózva, egyéni uta­kon járva igyekezett biztosítani a maga külön érdekeit anélkül, hogy ezen a téren­ bármi lényeges ered­ményt elért volna. Hiányzik a politikai életből a ma­gyar zsidóság is, mely pedig 'kultúra- ] jánál és érzelmeinél fogva teljesen­­ magyar, s amely a jelenlegi politikai pártokban nem tudott elhelyezkedni,­­ viszont a zsidó­ pártok révén még ■ mandátumhoz sem tudott jutni s nem,* ■is lesz soha abban a helyzetben, hogy önálló zsidó politikával anyagi és szellemi erejének megfelelő kép­viselethez jusson. Hasonló helyzet­be van különben az egész liberális városi polgárság, a mai közgazdasági életünk tulajdonképeni főtényezői. Ezek a rétegek csak kis részben tud­tak a magyar nemzeti pártban el- Cuza a nagyváradi zsidókat okolja a rombolásokért A professzor helyesli a diákság eljárását és a numerus clauzust követeli Bukarestből jelentik. Kormány­körökben kínos feltűnést keltett Cu­­zának az antiszemita diákok lapjában megjelenő cikke. A professzor szerint a nagyváradi és kolozsvári eseményekért dr. Weitzmann, a zsidó világszövetség elnöke felelős, aki azzal, hogy az or­szágba jött, provokálta a románságot és izgatta a zsidókat a románok el­len. Cuza felelőssé teszi a kormányt is azért, hogy megengedte Weitzman­­nak, hogy az országba jöjjön és meg-­­ ismétli a varadi zsidóság provokálá­­sairól szóló ismert vádakat. — A provokált és megbántott diák­ság — írja Cuza — kötelességét tel­jesítette, amikor megvédte a román nemzet becsületét, mert a varadi zsi­dóságnak az volt a szándéka, hogy a diákok megverve, szégyenkezve tér­jenek haza a kongresszusról. — A történtekből azt a végső kö­vetkeztetést lehet levonni, — fejezi be Cuza a cikket — hogy Romániá­nak életbevágó érdeke a numerus clausus bevezetése. ..................................r------------Г¥Г~ПТГ¥ітПТ1ГТЛ‘ТШДТШПП1ТМТШИИЯІИИІГ Megalakult a keletszlovenszkói és ruszinszkói gabona-, termény-, őrlemény-, fa- és bor­kereskedők egyesülése Az elmúlt hónapban megalakult a Keletszlovenszkói és Ruszinsz­kói Gabona-, Termény-, Őrlemény-, Fa és Borkereskedők Egyesülése. Az alakuló közgyűlésen igen nagy szám­ban jelen voltak nemcsak az érde­kelt kereskedők, hanem a termelők is. A végrehajtó bizottságának ezen alkalommal előterjesztett javaslata, csupán a kereskedők érdekeinek a védelmére és előmozdítására irá­nyult, de a közgyűlés határozata értelmében az egyesülés működését a termelők érdekeire is kiterjesztet­te, még­pedig arra való tekintettel, hogy leglényegesebb teendője va­sárnapokat rendszeresíteni,, vagy egy önálló terménytőzsdét létesíteni. Az egyesülés célja: 1. tagjai érde­keinek védelme és előmozdítása, 2. vasárnapok rendszeresítése, 3. szak­értő bizottságok, valamint döntő­­bíróságok létesítése. Működési terü­,­lete kiterjed egész Szlovenszkóra (Zsilinától keletre) és Ruszinszkóra. A célt, valamint az egyes vidéke­ket szem előtt tartva, a közgyűlés a választmányt úgy állította össze, hogy abban az egyes szakmák és vidékek következőképpen vannak képviselve: 1. termény és hüvelyes szakma 11 taggal, 2. fakereskedők 5 taggal, 3. termelők 5 taggal, 4. mező­gazdasági ipar 3 taggal, 5. Ruszin­­szkó 1 taggal. A választmány első ülésén megválasztotta saját kebelé­ből az 5 tagú elnökséget, amelyben a gabonakereskedők­­, a fakereske­dők, a termelők, valamint a Keres­kedelmi és Iparkamara e­gy-egy tag­gal vannak képviselve. Elnökül a Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökét, Maxon Milan urat, választották meg. Minthogy úgy a közgyűlés, mint a választmány elismerik, hogy szük­ség van az alapszabályok módosítá­sára s a tagok nagyobb létszámára, a választmány jelenlegi működésé­ben minél nagyobb tag­létszám eléré­sére, az alapszabályok célszerű mó­dosítására, valamint a vasárnapok és a szakértők intézményének az előkészítésére törekszik. Ezeknél fogva a választmány rendkívüli köz­gyűlést hív majd egybe, mihelyt a tagok létszáma eléri a 300-at, amely közgyűlés megjavíttatja a javaslato­kat s a választmányt az egyes cso­portok aránya és súlya szerint egé­szí­ti ki. Az egyesülés nemcsak az üzlet­kötések központosítását jelenti, ha­nem egyúttal a termelés és a ter­ménykereskedelem konszolidációját is célozza­ helyezkedni, de jellemző, hogy ott, ahol ez megtörtént — mint például Kassán — a párt jelentékeny sikere­ket ért el. A legnagyobb rész azon­ban teljesen távol tartja magát a po­litikától. Ennek a helyzetnek a következ­ménye, hogy igazán intenzív munka és a magyarság érdekeit szolgáló ak­ciók alig vihetők keresztül, mert hiányzik az anyagilag független, ön­kéntes munkatársak kellő száma és hiányoznak a kellő anyagi eszközök. Ha tehát a magyarság szellemi és anyagi erejét egyesíteni akarjuk po­litikai plattformot kell találni, amely­nek alapján ez lehetségessé válik. Nem akarok most részletekre ki­terjeszkedni, de le kell szögeznem azt a tényt, hogy a kiindulási, pont csakis egy legszigorúbb értelemben vett liberális reálpolitika lehet. A reál­politikai alap azért szükséges, mert a magyarság túlnyomó része ma a komoly alkotó politikát óhajtja és nem vezethető odadobott politikai jelszavakkal. Liberálisnak pedig azért kell lennie eme politikának, mert mindenkinek, aki a politikai­ erőviszonyokat helyesen mérlegeli, át kell látnia, hogy túl konzervatív vagy klerikális alapokon a magyar­ságnak csakis egy töredéke egyesít­hető. Természetesen a liberalizmus alatt nem szabad radikalizmust ér­teni, hanem a régi idők nemes libera­lizmusát felfri­ssítve a modern idők szociális eszméivel, — mint amilyen az angol liberalizmus — olyan libe­ralizmust, mely zászlaja alá gyűjtheti az egész magyarságot felekezeti kü­lönbség nélkül. A magyar egységnek igazi­ kiépí­­tését tehát nem azok veszélyeztetik, akik rámutatnak a jelenlegi helyzet hibáira, hanem azok, akik — ha ta­lán jóhiszeműen is — de rövidlátó pártszempontokból vezérelve vagy temperamentumuktól elragadtatva, a maguk nézeteit akarják a magyar tö­megekre ráerőszakolni.« ч ❖ Szóval a magyar egység meg­teremtéséhez reálpolitika s egy olyan magyar párt kell, mely liberális, nem túl­ konservativ s nem klerikális és a magyar egységet nem azok veszé­lyeztetik, akik rámutatnak a hibákra­. Mi ezt évek óta hangoztatjuk, per­­sz­e nekünk destruktív tinta-kuliknak ezt nem kellett elhinni. Talán el­hiszik majd most azok, akiknek szól, mert most egy gróf mondja... — Köszönetnyilvánítás. A Vörös­­kereszt helyi csoportja ezúton mond köszönetet Havlik és Hrncsár építész cégnek, mely 200­2-t ajándékozott a Vöröskeresztnek uj esztendő­s jó­kívánságok megváltása címén. Sok pénzt takarít meg,­­7 Tk Ж ТІ ТП Alt г л ' вубгі lerakatát ha megtekinti V AllІ ІЖЯ ЬШОГaFUhaZ Kosice, Fő utca 92. Ára­m korona.

Next