Uj Közlöny, 1928. július-december (50. évfolyam, 148-294. szám)
1928-07-01 / 148. szám
2. oldal ij?K5ZLÖ3Mv Tasárnafy 7»Kus ! Ackerman Eisik ІІвед és porcellánkereskedés Uihorod^Halli^KcallM (Korzó). Bejárat az udvarban Speciális Gaál: Nagyon jól tudja Cserny úr, hogy a legutóbbi tanácsülésen én szólaltam fel az ajándékozás ellen- és indokaimat most is fentartom. A pravoszlávoktól a városnak semmi haszna sem volt eddig, sőt az egyház idetelepedésével csak zavart és békétlenséget csinálna a többi egyház között. .Aufart csodálkozásának ad kifejezést mert pravoszláv templom már régóta van a Káptalan utca elején... Kézibeszóllok szakítják meg: Az görög katolikus! Őslakosoké! Aufarth felsorolja a többi egyházak templomát melyek ingyen telket kaptak a várostól, végül azt indítványozza, fogadjon el a város a kért 35 korona helyett 5 koronát négyzetméterenként. Az elnök szavazás alá teszi Aufarth indítványát; a magyar párt és kommunista párt nemmel, a csehek igennel, a zsidópárt nemmel szavazott s így Aufarth indítványát 17 szavazattal 16 ellenében elvetették. (7 bizottsági tag nem szavazott.) A tanács javaslatot 23 szavazattal 1 ellenében elfogadta a képviselőtestület. A közgyűlés harmadik pontja a Zsidó népiskola (héber nemzeti iskola) kérvénye volt szintén telekajándékozás iránt. A városi tanács javasolja, hogy a füzesi telek 24-25-26. számú parcellái, összesen 150 mr terület ajándékozásához járuljon hozzá a képviselőtestület. Szavazásnál a kommunista párt kivonta magát, sokan kimentek a teremből és így a magyar pártok szavazataival nyerték meg a cionisták a képviselőtestület szavazatának többségét, 21 szavazattal 2 ellenében. Uccaszabályozásoknek bejelenti, hogy a Kishíd ucca szabályozás tervét a zsupánátus jóváhagyta, amit a képviselőtestület tudomásul vett, azonban hosszabb vita követte azt a bejelentést, hogy a Civilni Správa a Kisgalaga és vasútállomás között tervezett új utcanyitásának tervét is jóváhagyta. Gaár követeli, hogy a város törödjé, az ottani telektulajdonos érdekeivel is, mert azok nem várhatnak hosszú évekig míg a terv valóra válik. Elnök bejelenti, fölöleges egy már ,a Civilni Správa által jóváhagyott tervről vitatkozni. Híd vagy munkásház? A közgyűlés hatodik és egyúttal legviharosabb pontja a »Prágai Központi Szociális Biztosító Intézet «-től felveendő hatmilliós kölcsön hovafordításának kérdése volt. Elnök bejelenti, hogy a biztosító intézet formai okokból felmondta a város 4 milliós kölcsönét és így most ennek visszafizetésére kért a város 4 milliót, azonkívül még 4 millió újabb kölcsönt városrendezési és szociális célokra. Ez utóbbit azonban nem kaphatta meg a város. A tanácsi javaslat az, hogy a fennmaradó két millió koronából kislakásokat és a betegsegélyző hivatalnokok számára családi házat építessen a város. A kölcsön feltételei szerint az adóslevelet a polgármester és a főjegyző írja alá és ezért Uzshorod föl- város egész vagyonával felelős.A város ezt a kölcsönt 52 félévi amortizációs részletben fizeti, minden év május és november 1re elsején. Az utolsó részlet 1954 november hószén esedékes. A kölcsön nem mondható fel 6 évig. Abban az esetben, ha a főváros az esedékességet követő 30. napon belül nem tenne eleget kötelezettségének, negyedévi felmondást köt ki magának a biztosító intézet. A város 5 háromnegyed százalék kamatot fizet a kölcsön, után és 1 százalék kezelési díjat. Ezt félévenként előre kell fizetni. Ha a befizetés késik, úgy 6 háromnegyed százalék késedelmi kamatot kell fizetni. A kölcsön körül felmerült összes kiadások a várost terhelik és minden befizetés után zárszámadást kell csinálni. A város kérni fogja a felmerülő bélyegilletékek elengedését arra való hivatkozással, hogy a kölcsönt kulturális és szociális célokra vette fel és amúgy is el van adósodva. A kölcsön körül felmerülő bármilyen vitás esetben elfogadja Uzshorod főváros a prágai bíróság ítéletét, továbbá a kölcsön kizárólag a kifejezett célt, tehát bérház építését, város és vízszabályozást, kórház és hasonló célokat szolgálhat. Dr. Juszkovics indítványozza, hogy az egy százalékos kezelési költség elengedését kérje a város, mert akkor éppen úgy meg van terhelve, mint azelőtt a provízióval. Ez 40—60.000 korona többletkiadást jelentene a városnak. Lubisek tanácsos javaslatot jelent be, mely csaknem két órán keresztül tartó éles harcnak lett okozója. Azzal kezdi, hogy a közlekedési viszonyok rosszak, a város egész forgalma az egyetlen hídon bonyolódik le, mely egyre rozogább és egy napon megtörténhet az, hogy a hídon nagyobb javításokat kell eszközölni és ezért két hétre megszűnik a forgalom a két városrész, között, mely bénítólag hathat a város életére. Ezért azt ajánlja, hogy a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségei alkalmával rakja le a főváros egy új híd alapját is, mely a galagői Beszkid uccától a Bezos ucca végét kötné össze. A kormánykörök jelentékeny szubvencióval támogatnák a terv kivitelét és a kórházak felépítése helyett egy új hidat építsen. Győző: Az új hid valóban nagyon fontos, de ez a kérdés most nem időszerű, mert először az illetékes miinisztériumokkal kell megtárgyalni ezt azonban kétes, hogy a biztosító társaság ad kölcsönt hídépítésre, mert a szerződés szerint bekebelezhető dolgokba kell fektetni a pénzt Történjék már valami az idevaló lakosság érdekében is és éppen ezért elsősorban a fennálló lakásnyomort kell enyhíteni. Dr. Marki szerint a munkás lakás nem közcél, mert csak 48 családról van szó, a hid ellenben az egész városi szolgálatára állna. Bejcsuk meglepőnek találja, hogy a hid sürgősebb, mint a munkáslakások építése.A munkásság eddig a Galagobain levő börtönön kívül semmit, sem kapott (?) Rácz: Lubisek javaslata teljesen komplikálta ezt a kérdést Ki vagyunk téve annak, hogy ha a kész feltételek helyett másikkal állatik elő, meg sem kapjuk a kölcsönt. Győző megmagyarázza, hogy a munkáslakásokért ІОЙ.DООК bért ■kap évente a város és 25 év után ki lenne fizetve a három bérfiára. (Dr. Ibsikovics és Győz® között hevesít Munkácsát szerkesztőségünktől) Az »Új Közlöny« jelentette elsőnek, hogy a cionisták ruszinszkói körzetének vezetősége az aktivista politika űzését tűzte ki céljául, mert a tízéves politizálás kijózanította őket a Morvaországból jövő demagóg és utópista fratológiából s arra a megállapításra jutottak, hogy m itteni zsidóságnak kizárólag az aktivista politikává tehetnekszolgálatot.. Az »Uj Közlöny« híradása politikai körökben nagy visszhangra talált s erre még a Máhriseh-Ostrauhatt szétkelő cionista központi végrehajtó bizottság is felszisszent. A cionista központ hivatalos orgánuma, a Prágában megjelenő »Zidlovské Zprave« ■egyik legutóbbi számában vezetőhelyen foglalkozik a kormánnyal kötendő »modus vivendi« fontosságáról s csupán a pártszabályzati formaságok betartására inti a ruszínszkói cionista kerület vezetőségét. A cionista párt kebelében azonban akadnak ennek a modus vivendinek kerékkötői, akik a Reisz-féle Zsidó párt korifeusaiból rekrutálódnak, mert tudják, hogy a kormánnyal közlendő modus vivendi automatikusan felbontja a cionisták és Reisz között fennálló politikai melalianszot. Most azonban egy igen érdekes kulissza mögötti machináció pattan itt ki, melynek főszereplői Reiszrak itite іni exponensei, akik igen sajátságos módon próbálkoztak a kormány szolgálatába szegődni. Ezt azonban feltételekhez kötötték és az egyedüli feltétel az volt, hogy a kormány ezen szolgálatot kellően honorálja. A honorációnak pedig azt a formáját választották, hogy ők kiadnak a köztársaság tízéves fennállása alkalmából egy »Emlékkönyvet«, amelyben a jelenlegi legbőszebb zsiidó ellenzékiek is cikkezni fognak az itteni zsidóság helyzetéről. Sőt még Waldstein, a Lidové Noviny ruszinszkói szerkesztője is cikkezett volna a zsidóság helyzetéről a kormányzat megvilágításában, barátai kívánságának a kormány által való teljesítése esetén. A kívánság pedig abból vita keletkezik, melybe innen is onnan is beleszólnak, személyes vonat, húzásokat kevernek,,hete, az elnök, hiába csenget, óriási zűrzavar, végre csend lesz.) Elnök szavazás alá bocsájtja a kérdést: Tárgyalják-e a Kid-ügyet, vagy se. A kommunistiig, nem-mai, magyarok nem-el, zsidók, és csehek, igennel szavaztak és -igas 26 szavazattal 12 ellenében a hid-ügy bekapcsolását szavazták meg.. Este 7 órakor az elnök bezárjál a?. gyűlést, melynek folytatása- Hétfőit, délután leszállott, hogy a kiadócél »Emlékkönyvből« ezer darabost vegyen át, az kormány propaganda célokra példányonként kétszáz koronáért, összesen 200.000 korona, értékben. Mikor a könyvkiadók látták, hogy bizalmatlanul fogadták azt akban az ügyben interveniáló urakat, Hab hajlandóknak mutatkoztak. 120.000 korona szubvenció mellettis megjelentetni az »Emlékkönyvet«. De ezzel sem értek céh és így víz: »Emlékkönyv« kiadásából csupán egy szomorú emlék maradt azok számára, akik már előre kiszámították,, mennyit fognak keresni az altatók 62 000 koronára kontempláltak könyv- kiadásásra, ha a kormány azt 200,00® koronával támogatná. Mikor a hivatálos cionista vezetőség tudomástl szerzett a mi »ellenzék« eme eljárásáról, felelősségre vonta őket, de ők azzal védekeztek, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások csupán egy közönséges üzlet létrehozását, célozták, miniden politikai színezet nélkül.. A naiv megseegetőzés természetesen nem elégítette ki a hivatalos vezetőséget és ennek az igen pikáns politikan kalandnak még folytatása lesz.. Réiszék körében az eset valóságos pánikot idézett elő, mert ez által a Reisz-féle zsidópárt legbizalmasabb korifeusai háthatámadták a pártot ezzel a nem egészen fair eljárással. Mint a legutóbbi számunkban jelentettük Reisz dr., a jövő hó 10-én Ruszaiszkóba érkezik és a beavatottak szerinti Reisz ezen útja öszeszefüggésben van legbizalmasabb híveinek felkínálkozási eljárásával, ami a Zsidó párt teljes szétzüllését vonná maga után. Ezt azonban semmiképen sem fog sikerülni megakadályozni, mert Reisz híveit ez a politikai kaland lehetetlenné tette a cionista pán kebelében s a kormánnyal kötendő modus vivendi kétségtelenül meg fog történni és ez által véget ér a cionisták Reisszal kötött politikei mtesalMatisz?, Lauber Sándor, Reisz-féle „Zsidó-párt“ korifeusai, az aktivista irányzat ellenzői felkinálkoztak a kormánynak 20 Q1OOOP-ért akarják a kormányt támogatni, de S26.000-ért is hajlandók azt megtenni . Waldstein úr cikket akar írni az itteni zsidóság helyzetéről, a kormányzat megvilágításában, ha a kormány teljesítené barátainak óhaját