Uj Közlöny, 1928. július-december (50. évfolyam, 148-294. szám)

1928-07-01 / 148. szám

2. oldal ­ij?K5ZLÖ3Mv Tasárnafy 7»K­us­ ! Ackerman Eisik ІІвед és porcellánk­eresk­edés Uihorod^Halli^KcallM (Korzó). Bejárat az udvarban Speciális Gaál: Nagyon jól tudja Cserny úr,­­ hogy a legutóbbi tanácsülésen én­­ szólaltam fel az ajándékozás ellen- és indokaimat most is fentartom. A pra­voszlávoktól a városnak semmi haszna sem volt eddig, sőt az egy­ház idetelepedésével csak zavart és békétlenséget csinálna a többi egy­ház között. .Aufart csodálkozásának ad kifeje­zést mert pravoszláv templom már régóta van a Káptalan utca elején... Kézibeszóllok szakítják meg: Az görög katolikus! Őslakosoké! Aufarth felsorolja a többi egyházak templomát melyek ingyen telket kaptak a várostól, végül azt indítvá­nyozza,­­ fogadjon el a város a kért 35 korona helyett 5 koronát négy­zetméterenként. Az elnök szavazás alá teszi Aufarth indítványát; a ma­gyar párt és kommunista párt nem­mel, a csehek igen­ne­l, a zsidópárt nem­mel szavazott s így Aufarth in­dítványát 17 szavazattal 16 ellené­ben elvetették. (7 bizottsági tag nem szavazott.) A tanács­ javaslatot­ 23 szavazattal 1 ellenében elfogadta a képviselőtestület. A közgyűlés harmadik pontja a Zsidó népiskola (héber nemzeti is­kola) kérvénye volt szintén telek­ajándékozás iránt. A városi tanács ja­vasolja, hogy a füzesi telek 24-25-26. számú parcellái, összesen 150 mr te­rület ajándékozásához járuljon hozzá a képviselőtestület. Szavazásnál a kommunista párt kivonta magát, so­kan kimentek a teremből és így a magyar pártok szavazataival nyer­ték meg a cionisták a képviselőtes­tület szavazatának többségét, 21 szavazattal 2 ellenében. Uccaszabályozások­­nek bejelenti, hogy a Kishíd ucca szabályozás tervét a zsupánátus jó­váhagyta, amit a képviselőtestül­e­t­ tudomásul vett, azonban hosszabb vita követte azt a bejelentést, hogy a Civilni Správa a Kisgalaga és vasút­állomás között tervezett új utcanyi­­tásának tervét is jóváhagyta. Gaár követeli, hogy a város töröd­­j­­é,­ az ottani telektulajdonos érdekei­vel is, mert azok nem várhatnak hosszú évekig míg a terv v­alóra válik. Elnök bejelenti, fölöleges egy már ,a Civilni Správa által jóváhagyott tervről vitatkozni. Híd vagy munkásház? A közgyűlés hatodik és egyúttal legviharosabb pontja a »Prágai Köz­ponti Szociális Biztosító Intézet «-től felveendő hatmilliós kölcsön hova­­fordításának kérdése volt. Elnök bejelenti, hogy a biztosító intézet formai okokból felmondta a város 4 milliós kölcsönét és így most ennek visszafizetésére kért a város 4 milliót, azonkívül még 4 millió újabb kölcsönt városrendezési és szociális célokra. Ez utóbbit azonban nem kaphatta meg a város. A tanácsi javaslat az, hogy a fennmaradó két millió koronából kislakásokat és a betegsegélyző hivatalnokok számára családi házat építessen a város. A kölcsön feltételei szerint az adóslevelet a polgármester és a fő­jegyző írja alá és ezért Uzshorod föl-­­ város egész vagyonával felelős.­A város ezt a kölcsönt 52 félévi amor­tizációs részletben fizeti, minden év május és november 1re elsején. Az­ utolsó részlet 1954 november hó­szén esedékes. A kölcsön nem mondható fel 6 évig. Abban az esetben, ha a főváros az esedékességet követő 30. napon belül nem tenne eleget kötele­­zettségének, negyedévi felmondást köt ki magának a biztosító intézet. A város 5 háromnegyed százalék kamatot fizet a kölcsön, után és 1 szá­zalék kezelési díjat. Ezt félévenként­ előre kell fizetni. Ha a befizetés ké­sik, úgy 6 háromnegyed százalék ké­sedelmi kamatot kell fizetni. A köl­csön körül felmerült összes kiadá­sok a várost terhelik és minden be­fizetés után zárszámadást kell csi­nálni. A város kérni fogja a felmerülő bélyegilletékek elengedését arra­ való hivatkozással, hogy­ a kölcsönt­ kulturális és szociális célokra vette fel és amúgy is el van adósodva. A kölcsön körül felmerülő bármilyen vitás esetben elfogadja Uzshorod fő­város a prágai bíróság ítéletét, to­vábbá a kölcsön kizárólag a kifejezett célt, tehát bérház építését, vá­ros és vízszabályozást, kórház és hasonló célokat szolgálhat. Dr. Juszkovics indítványozza, hogy az egy százalékos kezelési­ költség elengedését kérje a város, mert akkor éppen úgy meg van ter­helve, mint azelőtt a provízióval. Ez 40—60.000 korona többletkiadást­ je­lentene a városnak. Lubisek tanácsos javaslatot jelent be, mely csaknem két órán keresztül tartó éles harcnak lett okozója. Az­zal kezdi, hogy a közlekedési viszo­nyok rosszak, a város egész forgal­ma az egyetlen hídon bonyolódik le, mely egyre rozogább és egy napon megtörténhet az, hogy a hídon na­gyobb javításokat kell eszközölni és­ ezért két hétre megszűnik a forgalom a két városrész, között, mely bé­nító­­lag hathat a város életére. Ezért azt ajánlja, hogy a köztársaság 10 éves fennállá­sának ünnepségei alkalmával rakja le a főváros egy új híd alapját is, mely a galagői Besz­­kid uccától a Bezos ucca végét kötné össze. A kormánykörök jelentékeny szub­vencióval támogatnák a terv kivite­lét és a kórházak felépítése helyett egy új hidat építsen. Győző: Az új hid valóban nagyon fontos, de e­z­ a kérdés most nem idő­szerű, mert először az illetékes mii­­nisztériumokkal kell megtárgyalni ezt azonban kétes, hogy a biztosító társaság ad kö­lcsön­t hídépítésre, mert a szerződés szerint bekebelez­hető dolgokba kell fektetni a pénzt Történjék már valami az idevaló lakosság érdekében is és éppen ezért elsősorban a fennálló la­­kásnyomort kell enyhíteni. Dr. Marki szerint a munkás lakás nem közcél, mert csak 48 családról van szó, a hid ellenben az egész vá­rosi szolgálatára­ állna. Bejcsuk meglepőnek találja, hogy a­ h­­id sürgősebb, mint a munkáslaká­sok építése.­­A munkásság eddig a Galagobain levő börtönön kívül sem­mit, sem kapott (?) Rácz: Lubisek javaslata teljesen komplikálta ezt a kérdést Ki va­gyunk téve annak, hogy ha a kész feltételek helyett másikkal­ állatik elő, meg sem kapjuk a kölcsönt. Győző megmagyarázza, h­ogy a m­unkáslakásokért ІОЙ.DОО­К bért ■kap évente a város­ és 25 év után ki lenne fizetve a három bérfiára. (Dr.­­ Ibsikovics és Győz® között heves­í­t Munkácsát szerke­sztőségünktől) Az »Új Közlöny« jelentette első­nek,­ hogy a­ cionisták ruszin­szkói körzetének vezetősége az­ aktivista politika ű­zését tűzte ki céljául, mert a tízéves politizálás kijózanította őket a Morvaországból jövő dema­góg és utópista fratológiából s arra a megállapításra jutottak, hogy m itte­ni zsidóságnak kizárólag az­ aktivista politikává­ tehetnek­­szolgálatot.. Az­ »Uj Közlöny« híradása politikai körökben nagy visszhangra talált s erre még a Máhriseh-Ostrauhatt szét­­kelő cionista központi végrehajtó bi­zottság is fel­szisszent. A cionista központ hivatalos orgánuma, a Prá­gában megjelenő »Zi­dlovské Zprave« ■egyik legutóbbi számában vezető­helyen foglalkozik a kormánnyal­ kö­tendő »modus vivendi« fontosságáról s csupán a pártszabályzati formasá­gok betartására inti a ruszínszkói cionista kerület vezetőségét. A cio­nista párt kebelében azonban akad­nak ennek a modus vivendi­nek ke­rékkötői, akik a Reisz-féle Zsidó párt korifeusaiból rekrutálódnak, mert tudják, hogy a kormánnyal közlendő modus vivendi automatikusan fel­bontja a cionisták és Reisz között fennálló politikai melalianszot. Most azonban egy igen érdekes kulissza­ mögötti machináció pattan it­t ki, melynek főszereplői Reiszrak itite і­ni exponensei, akik igen sajátságos módon próbálkoztak a­ kormány szolgálatába szegődni. Ezt azonban feltételekhez kötötték és az egyedüli­­ feltétel az volt, hogy a kormány ezen szolgálatot kellőe­n honorálja. A ho­­norációna­k pedig az­t a formáját vá­lasztották, hogy ők kiadnak a köz­társaság tízéves fennállása alkalmá­ból egy »Emlékkönyvet«, amelyben­ a jelenlegi legbőszebb z­siidó ellenzé­kiek is cikkezni fognak az itteni zsi­dóság helyzetéről. Sőt még Wald­­stein, a L­idové N­ovin­y ruszinszkói szerkesztője is cikkezett volna a zsi­dóság helyzetéről a kormányzat megvilágításában­, barátai kívánsá­gának a kormány által való teljesí­tése esetén. A kívánság pedig abból vita keletkezik, melyb­e innen is on­nan is beleszólnak, szem­élyes vonat­, húzásokat kevernek,,hete, az­ elnök, hiába csenget, óriási zűrzavar, végre csend lesz.) Elnök szavazás alá­ bocsáj­tja a­ kérdést: Tárgyalják-e­ a K­id-ügyet, vagy se. A kommun­istiig, nem-mai, magyarok nem-el, zsidók, és csehek, igen­nel szavaztak és -igas 26 szava­zattal 12 ellenében a h­id-ü­g­y bekap­csolását szavazták meg.. Este 7 órakor az­ elnök bezárjál a?. gyűlést, melynek folytatása- Hétfőit, délután lesz­­állott, hogy a kiadócél »Emlék­könyvből« ezer darabost vegyen át, az kormány propaganda célokra példá­nyonként kétszáz koronáért, össze­sen 200.000 korona, értékben­. Mikor a könyvkiadók látták, hogy bizal­matlanul fogadták azt akban­ az ügy­ben interveniáló urakat, Hab hajlan­dóknak mutatkoztak. 120.000 korona szubvenció mellett­­is­ megjelentetni­­ az »Emlékkönyvet«. De ezzel sem értek céh és így v­­íz: »Emlékkönyv« kiadásából csupán egy szomorú em­lék maradt azok számára, akik már előre kiszámították,, mennyit fognak keresni az­ altatók 62­ 000 koronára kontemplált­ak köny­v- kiadásásra, ha a kormány azt 2­00,00® koronával tá­mogatná. Mikor a­ hivatálos cionista vezető­ség tudomástl szerzett a mi »ellenzék­« eme eljárásáról, felelősségre vonta őket, de ők­ azzal védekeztek, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalá­sok csupán egy közönséges üzlet lét­­­rehozását­, célozták, miniden politikai színezet­ nélkül.. A naiv megseegetőzés természete­sen nem elégítette ki a hivatalos ve­­­­zetőséget és ennek az igen pikáns politikan kalandnak még folytatása lesz.. Réiszék körében az eset való­ságos pánikot idézett elő, mert ez által a Reisz-féle zsidópárt l­eg­bizal­masabb korifeusai h­áthat­ámadták a pártot ezzel a nem egészen fair el­járással. Mint a legutóbbi számunk­ban jelentettük Reisz dr., a jövő hó 10-én Ruszaiszkóba érkezik és a be­avatottak sze­rinti Reisz­ ezen útja ösze­­szefüggésben van legbizalmasabb hí­veinek felkínál­kozási eljárásával, ami a Zsidó párt teljes szét­züllését vonná maga után. Ezt azonban se­m­­miképen sem fog sikerülni­ megaka­dályozni, mert Reisz híveit ez a po­litikai kaland lehetetlenné tette a cio­nista pán kebelében s a kormánnyal kötendő modus vivendi kétségtele­nül meg fog történni és ez által véget ér a cionisták Reisszal kötött poli­ti­kei mtesalMatisz?, Lauber Sándor, Reisz-féle „Zsidó-párt“ korifeusai, az aktivista irányzat ellenzői felkinálkoztak a kormánynak 20 Q1OOO­P-ért akarják a kormányt támogatni, de S26.000-ért is hajlandók azt megtenni . Waldstein úr cikket akar írni az itteni zsidóság helyzetéről, a kormányzat megvilágításá­ban, ha a kormány teljesítené barátainak óhaját

Next