Uj Közlöny, 1929 (51. évfolyam, 45-156. szám)
1929-02-22 / 45. szám
Magyar pozitivizmus A Pozsonyban megjelenő »Reggel« polémiát folytat azzal a cikksorozattal, melyet dr. Lelley Jenő indított meg különböző lapok hasábjain a magyar politikai aktivizmus kérdésében. Az érdekes cikk, melyet kivonatosan ismertetünk, azt bizonyítja, hogy a ruszinszkói magyar tömegek nem haladhatnak a kétszác párttal együtt, ha aktivista politikát akarnak űzni. A cikk így szól: Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának zöme, mondhatjuk 80 százaléka, kisgazda, földmíves és földmunkás. A fenmaradó 20 százalékból fele városi polgár — volt hivatalnok és nyugdíjas — fele iparos és kereskedő. Az utóbbi 20 százalékból, különösen a nyugdíjasok és hivatalnokok széjjelszórva, szlovák vidékeken laknak. A magyarság nagy zöme, kompakt területen és egységben földmívelő vidéken lakik, — így a Csallóközben és Ruszinszkó déli részén. A magyar földmíves pszichéje teljesen egy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban г— a magyar politika is mindig egységes volt Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. ■ Nincs tehát speciális magyar helyzet Ruszinszkóban, mint ahogy dr. Lelley fejtegeti és nem képezheti politikai számítás alapját az, hogy Szlovenszkóban kevesebb kisgazda él, mint Ruszinszkóban és hogy a kerszacok itt nagyobb arányban vannak képviselve, mint Ruszinszkó területén. Koefficiensül az összmagyar földmívesosztály jön tekintetbe és a súlypont azért nehezedik Ruszinszkóra, mert a magyar liberális kisgazdatömegek az ottani elenyészően kicsi kerszoc párttal szemben élesebb és aktívabb álláspontot képeseinek és foglalnak el. A ruszinszkói magyar kisgazdatömegek és azok politikai képviselőinek nem kell Jyan regarddal lenniök a kerszpokkal szemben. Ruszinszkóban, mint Szlovenszkóban és így proramjukat és álláspontjukat feszteltebbül nyilváníthatják. A magyar kisgazdák osztályhelyete, mentalitása, gazdasági, szociál és politikai világszemlélete és lottsága hanyathomlok ellenkezik keresztényszocialista osztályhelyttel és a szlovenszkói 1. magyar kiszda, ki a keresztényszocialista úthoz tartozik, ténylegesen saját iga érdeke ellen cselekszik. Hirelen bűne, gyámolatlansága és pokai ügyefogyottsága, esetleg felel- s a kisgazda, illetve a magyar nzeti pártnak az az eljárása,llyel a kisgazdatömegeket olyan műszerrel a keresztényszocialk hálójába engedte felfogniViszvezethető ez a keresztényszocial párt politikai negációjára és aza sovinizmusra, mely a politikai vizmust magyar árulásnak műtt. Ezen terror hatása alatt nem nek Szent-Ivány és társai a kérők ellen nyíltan fellépni, de ezen a járom alatt nyögnek állandóan és a folyton ismétlődő összezördülések és kibékülések világosan mutatják azt, hogy a két tábor politikai — és különösen gazdasági érdekei — merőben ellentétesek. Az a megállapításunk, hogy magyar politikai aktivizmus csakis a kisgazdatömegekkel képzelhető el, megállja a helyét, mert a keresztényszocialisták — a valódiak! — osztály- és gazdasági helyzete nem kívánja annyira a politikai aktivizmust, mint a magyar kisgazdáé. A nyugdíjasnak, a hivatalnoknak ,a céhbeli és ilyen gondolkodású iparosnak és a politikai tőkéből élő dzsentrinek nincs szüksége olyan politikai és gazdasági aktivizmusra, mint a magyar kisgazdának ki minden érdekszálával, véres-verejtékes munkájának minden gyümölcsével és várható eredményével a gazdasági és politikai aktivizmushoz van kötve és láncolva. Tudják ezt nagyon jól a keresztényszocialisták és ezért van szlovák és német osztályuk, mert állandóan a minden országban jelenlevő elégedetlenekre alapítják politikai tervüket és semmi szín alatt az aktív munkába bekapcsolódni nem akarnak. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy a ruszinszkói magyar kisgazdatömegek a szlovenszkói magyar kisgazda és liberális politikának éltető erői és eszmehordozói — megállapíthatjuk azt, hogy a keresztényszocialista politikai program nem képes az aktivizmus talajára helyezkedni és így végül megállapíthatjuk azt is, hogy magyar politikai aktivizmus csakis a magyar kisgazdatömegekkel képzelhető el és semmiféle olyan nekiindulás, mely a keresztényszocialistákkal karöltve járna — tekintetbevéve az elmondottakat — eredményre nem vezethetne. Nem vezetett eredményre eddig sem és a két párt összprogramja az állandó öszszeveszésben és kibékülésben merült ki. • я і прокурят орм у mf{ ARA КС 1^ PÁRTON KÍVÜL! POLITIKAI NAPILAP ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM UZHOROD—UNGVÁR, 1929. FEBRUÁR 22. PÉNTEK 45. SZÁM Hodza Milán iskolaügyi miniszter lemondott Utóda: Dr. Stefanek szlovák agrárpárti képviselő Prága, február 21. Hodza Milánl iskolaügyi miniszter tegnap délelőtt váratlanul lemondott. A miniszter lemondása betegségével áll kapcsolatban, amennyiben régi torokbaja ismét kiújult s orvosai tanácsára azt a Tátra egyik szanatóriumában kell gyógykezeltetnie. Utóda dr. Stefanek, szlovák agrárpárti képviselő, kit az agrárpárt jelölt ki Hodza Milán utódjául. A rá reggel megjelent hivatalos lapvözli az Elnök kéziratát, amelyben tudomásul veszi Hodza Milán lemondását s egyben kinevezi dr. Stefaneket iskolaügyi miniszterré. A távozó Hodza Milánnak bizalmat szavazott az agrárpárt s biztosította rendíthetetlen szeretetéről. Szerencsétlenség a newyorki földalattin New-york febr. 20 (Rádió). Ma délelőtt a földalattiban tűz támadt. Borzalmas pánik keletkezett, az utasok egymást gázolva igyekeztek a feljárókhoz jutni. 500 utas súlyos füstmérgezést kapott, 12-en súlyosan, többen könnyebben megsebesültek. A mentési munkálatok több órát vettek igénybe. A szovjetek kánaánjában bevezették a kenyérjegyet! Moszkva, febr. 20 (Rádió). A mai napon az egész szovjetköztársaságban bevezették a kenyér- és lisztjegyeket. Minta háborús években, csak jegy ellenében lehet liszthez és kenyérhez jutni. Az intézkedést azzal indokolja a szovjet, hogy rossz termésre van kilátás s bár elegendő gabonamennyiség van az országban felhalmozva, csak a jegyrendszerrel lehet a fenyegető éhínségnek elejét venni. „A ruszinszkói agrárpárt belső válsága“ A ruszinszkói ügyekben mindenkor »kitűnően« értesült »Lidové Noviny« írja: »Az agrárpárt belső válsága Ruszinszkóban egyre tart. Újabban az agrárpárt ruszin szárnya szakadt el a párttól, mert nem hajlandó a zsidó agráriusokkal kooperálni. A belső válság kiélesedéséhez nagyban hozzájárulnak a párt kebelében dúló személyi ellentétek is... különösen azon körülményből kifolyólag, hogy ki kerüljön a dr. Králik és dr. Stefánil jelenlegi képviselők helyére. Politikai körökben erősen tartja magát az a hír, hogy az ungvári Országos Hivatal egyik vezetőegyénisége a legkomolyabb jelölt az egyik képviselői mandátumra.« Utána jártunk, várjon mi igaz ebből az újabb rémhírből, melyet a »Lidové Noviny« terjeszt. Az agrárpárt ruszinszkói vezértitkára, ing. Zajic, sajnosan elutazott s így nem tudhattunk meg tőle semmit sem az agrárpárt »bomlásáról«, ezért dr. Králik képviselőhöz fordultunk felvilágosításért: »Én az egész dologról nem tudok semmit, mondta Králik képviselő, miközben nagyot nevetett. Kérdezze meg Waldstein szerkesztő urat, talán ő meg tudja mondani, hol észlelhetők a »bomlási processzusok« s hogy honnan veszi azt, hogy én megszűnök képviselő lenni.« Miután Waldstein szerkesztővel, érthető okokból, nem vagyunk beszélő viszonyban, természetesen nem érdeklődtünk nála. Úgyis tudjuk hogy ez a hír is onnan került elő, ahonnan a többi hasonló s »jólinformáltságot« eláruló híres Ruszinszkóról. A légből... ■■■ІМНІВВВІІЯІЯШМ Nemzetközi síverseny Tátraszéplakon A »Hauptverband der deutschen Wintersportvereine in der Tschechoslovakischen Republik« IX. szövetségi síversenye és síbajnoksága, valamint a »Karpathenverein« 15-ik nemzetközi síversenye tegnap ideális időben vette kezdetét. A versenyek, melyek február 20—24-ig tartanak , a Magas-Tátrában zajlanak le. Start és cél: Tátraszéplak. Az első napon 50 kilométeres távverseny volt, melyen 19-en vettek részt. A verseny első győztes: Etrich Albert (H. D. V.), aki 3 óra 49 perc és 5 másodperc alatt ért célhoz. Második: Dant Franz (H. D. V.) 3 p. 49 p. 56 mp. Harmadik Müller Auguszt (német) 4 óra 11 p. 19 mp. Negyedik: Wahl Ottó (német) 4 óra 1 p. 32 mp. A további eredményeket közölni fogjuk. Halálos szerencsétlenség az erdőben (Tudósítónk jelenti:) Tragikus végű szerencsétlenség történt Poljana közelében, a koszovi erdőben. Nimcsuk Fedor koszovi földmíves egy tölgyfát döntött ki s a hatalmas fatörzs reázuhant és súlyos sérüléseket ejtett rajta. Eszméletlenül maradt a szerencsétlenség színhelyén s már félig megfagyott, amidőn utolsó erejét összeszedve, a földön csúszva megindult a község felé. Óriási erőfeszítés árán sikerült eljutnia a falu végén levő házhoz, ahol újra eszméletét vesztette. A házbeliek bukkantak a szerencsétlen emberre, akit nyomban elsősegélyben részesítettek, majd szekeren lakására szállították. Orvost hivattak hozzá, azonban a gondos ápolás sem tudta megmenteni, két napig tartó szenvedés után, borzalmas kínok között kilehelte lelkét. Ebben az évben ez már a második halálos szerencsétlenség Koszovón, az első esetben is fadöntés közben vesztette életét egy falusi gazdálkodó. A tragikus véget ért Nimcsukot feleségén kívül két^Tyferttteko szolja. / c f *■ Libo