Uj Közlöny, 1938 (60. évfolyam, 160-200. szám)

1938-07-17 / 160. szám

60-ik jubileumi lévf­olyant Reflexiók Dr. Emil Mina cikkéhez írta: Dr Hess шани Sándor. Nem is olyan régen csak kimagasló egyéniségek foglalkoztak aktív politi­kával és az embereknek egészen kis töredéke érdeklődött helyi, vagy világ­politikai vonatkozású események iránt. Az utóbbi időben megváltozott azon­ban a helyzet. Se szeri, se száma a kisebb-nagyobb politikusoknak, akik nemzetpolitiku­soknak képzelik magukat s bár érzik és tudják, hogy az általános haladásért, mit se,­i tesznek, képtelen elgondolá­saikkal igyekeznek megváltani az isten adta népet, közben persze csupán egyé­ni érdekeik biztosítására gondolnak. A politikai kérdések vitatóinak a száma is hihetetlenül elszaporodott, amerre az ember lép, mindenki politikai ese­mények tárgyalásával van elfoglalva. " Ezen i"fenségnek meg van a magyarázata, mely nemcsak abban ke­resendő, hogy a politika eseményei ma bonyolultabbak, mint a legérdekfeszí­­tőbb detektívregény meséje, hanem ab­ban is, hogy mindenkinek jóformán az élőhasába vágnak. Az emberek egy ré­szét könnyű, kalandorszerű előrejutás lehetőségeivel kecsegtetik azok rová­sára, akiket teljes anyagi és erkölcsi megsemmisítéssel vagy legalább is le­igázással fenyegetnek, akár faji, nemze­tiségi, vallási vagy világnézeti okok ürügye alatt. Ezen általános érdeknek és érdeklő­désnek tulajdonítható dr Minya Emil fejtegetéseinek megjelenése az Új Köz­löny hasábjain. Ezeket azonban nem lehet válasz nélkül hagyni, mert nem csak elgondolásában helytelenek, ha­nem az objektív tényekkel és a való­sággal is ellentétben vannak. Ezenkí­vül alkalmasak arra is, hogy a ruszin­­ságot az igazság elhallgatásával félre­vezessék és az itt kisebbséget képező magyarságot és zsidóságot indokolat­lanul megrágalmazzák. Pedig az ilyen­től a cikkírónak, mint tekintélyes ál­lást betöltő embernek távol kell állani. A cikk alapgondolata az, hogy egy­részről a ruszinság, másrészről a zsidó és magyar kisebbség között az ellen­tét, mondhatni ellenszenv, emelkedő tendenciát mutat, amely kényelmet­len komplikációkhoz vezethet főleg ak­kor, ha létre jön a cseh-ruszin »ki­egyezés«. A régi ruszin generáció, va­lamint a magyarok és zsidók között, a cikkíró nem lát ellenszenvet, mert közös szellemben nőttek fel, de nem így a fiataloknál, akik a magyarság és zsidóság demokrácia alapján élvezett kisebbségi jogait sokalják, sőt bosszút akarnak állni rajtuk, mert a cseh isko­lák látogatása folytán eszközei az előse­pesítésnek és magatartásuk autonómia ellenes. Abban igaza van dr Minya cikkíró­nak, hogy az idősebb ruszin generáció és a kisebbségek között még ma is egyetértés uralkodik. Ez azonban nem a közös nevelés és kultúra befolyásá­nak köszönhető, hanem főleg annak, hogy ifjúságunk a szabadság, egyenlő­ség és barátság jegyében telt el s ezt a mentalitást nem lehet kiszakítani oly gyorsan és gyökeresen az emberek lelkéből. A mai embereknek főleg uszi­tásban és ingerlésben van részük, ami a fiatalokat megmételyezi, az időseb­bekre azonban csak kis befolyást gya­korol Egyenesen tiszteletet érdemel, hogy mily szívesen és eredményesen segítenek idősebb ruszin emberek ma is magyar, vagy zsidó polgártársaik­nak. Azt is megengedem, hogy a ruszin intelligencia ifjabb generációja ellen­szenvet érez a kisebbségek iránt, ezen érzése azonban teljesen idokolatlan és kizárólag lelkiismeretlen izgatás ered­ménye, mellyel egyes karrieristák nép­szerűségre akarnak szert tenni és mit sem törődnek a való igazsággal. Egyetlen konkrét esetet sem­ tud dr Minya felhozni, amelyben akár va­­gy - akár zsidó az autonómia legszéle­sebb megvalósítása ellen nyilatkozott, vagy cselekedett volna. Sőt, ellenkező­leg, bármikor meggyőződhet arról, hogy éppen a kisebbség sajtója és ve­zető politikusai követelik legenergiku­­sabban az önkormányzat bevezetését. Az autonómia olyan joga Podk. Kusz­nak, amely a békeszerződésekben van biztosítva; nem lehet tehát olyan erő vagy erőszak, amely ezt a jogot elvi­tassa és megvonja. Sohsem fért kétség ahhoz, hogy az autonómia territoriális jellegű s azért nemcsak Podk. Rusz ruszin, hanem más nemzetiségű lakosai is élvezik. Szándékosan használom az »élvezni« szót, mert hisz az autonómia fogalmá­ból folyik, hogy bizonyos előjogokat, önrendelkezést, önállóságot és szabad­ságot biztosít, egyszóval olyas­valamit nyújt épp saját lakosainak, amiben mindenkinek nincs és nem is lehet ré­sze. Valóságos »non sens« lenne tehát a kisebbségek részéről, ha ilyen kivé­teles bánásmód bevezetését hátráltat­nák. Az sem­ felel meg a valóságnak, hogy a magyarság vagy a zsidóság a csehesí­tés szolgálatába szegődött volna. Az a jelenség, hogy több a magyar és zsidó gyerek a cseh iskolákban, mint a ruszin­ban, egyrészt a ruszinok hibája és bű­ne, másrészt hatalmi momentum kö­vetkezménye. Rengeteg kisebbségi szülő örömmel adná gyermekét ruszin iskolába, hogy megtanulja azon föld népének nyelvét, melyen él és boldo­gul s hogy fenntarthassa vele később is a meleg testvéri viszonyt. De melyik ruszin iskolába küldje a gyerekeit, amikor az államfordulat utáni húsz év után sincs megállapítva a hivatalos ruszin nyelv. Élénk emlékezetemben van, hogy amikor a volt ungvári magyar gimnázi­umban az orosz nyelvet tanultam, év­­ről-évre élőről kellett­ a tanulást elkez­deni, mert 4 vagy 5 egymástól teljesen eltérő orosz nyelvet kellett і-a­­lsajá uitánom. Nem is maradt­­meg­emlékező tervben csak a kisorosz nyelv, melynek alapjait a Volosin Ágoston kisorosz nyelvtanából tanultam meg, s melynek segítségével kifogástalanul tudom ma­gam megértetni népünkkel. Ez a nyelv azokban ma már nem іГГ^і pezi tanítási nyelv tárgyát és általáno­sa­n tudott dolog, hogy a ruszin gyer­mekek vagy a tanítási, vagy az egyes tankönyvek nyelvét nem értik meg az iskolában és valóságos káosz uralkodik a nyelvi irányzatok terén. Én azt hiszem, hogy ezek a viszonyok még született ruszin gyerekeknek is leküzdhetetlen nehézséget okoznak s valószínüleg tudásukat is hátrányosan befolyásolják. De talán valahogy átver­gődnek a bajokon. Kisebbségi gyere­kek azonban biztosan teljesen elmerül­nének a nehézségek árjában. Nem le­het igazságosan emberektől megkíván­ni azt, hogy néhány év leforgása alatt a különböző szláv nyelvek egész sorát sajátítsák el. Meg vagyok győződve, hogy a cikk­író már az államfordulat előtt is jól bírta az orosz nyelvet s azért meg sem tudja talán érteni, mennyi energiát kö­vetel egy szláv nyelv tökéletes elsajá­títása. Ma mégis ott tartunk, hogy ren­geteg magyar és zsidó beszéli tökélete­sen a cseh nyelvet. Ha a ruszinok be­fejezték volna legalább néhány évvel ezelőtt nyelvi vitáikat, ma már nem az iskolák csehesítése, hanem talán ma­gyar és zsidó invázió miatt, panaszkod­nának! Az előadottakból nyilvánvaló, hogy sem a magyar, sem a zsidó kisebbség, a mai helyzetért nem felelős. A fiatal magyar és zsidó generáció nem adott­­semmi okot a gyűlöletre. Hajlandó együttműködni a ruszin fiatalsággal a jobb jövő megteremtéséiben. Sajnos, azok a körök, amelyek felelősek az új ruszin fiatalság túlzott sovinizmusá­ért, nem igyekeztek ezt a szertelensé­get kellő keretek közé szorítani, vajha sikerülne ezt most az utolsó órában megvalósítani. Mégis bíróság elé kerül Schuschnigg, mert külföldi segítséget igyekezett szerezni, hogy megmentse Ausztria függetlenségét Miért tartózkodik Londonban Forster, a danzigi nemzeti szocialisták vezérei London, július 16. A Daily Herald ér tesülés© szerint Schuschnigg volt osztrák kancellárt mégis bíróság elé ál­lítják, mert végül is sikerült eldönte­ni, hogy mi legyen a vád ellene. Az an­gol lap szerint a birodalmi ügyész azt a vádat emeli Schuschnigg ellen, hogy külföldi segítséget igyekezett szerezni Németország ellen, annak érdekében, hogy megmentse Ausztria függetlensé­gét. Azt a korábbi tervet — írja az an­gol lap­­—­, hogy az osztrák nép ellen elkövetett bűntettel vádolják Schusch­­niggot, elejtéték. Ugyancsak londoni jelentés közli, hogy Forster, Danzig szabad város nem­zeti szocialista pártjának a feje, titkos küldetéssel Londonban tartózkodik. Forsternek állítóla­g az a feladata, hogy kitapogassa az angol kormány ma­gatartását arra az esetre, ha a szabad város kivonná magát a népszövetségi ellenőrzés alól, vagyis megváltoztatná alkotmányát. Hirdessünk a „Közlönyében Perj schlesische Frühling isiim Altvatergebirge besonders schön! ALTVATER-SANATORIUM nach vollständiger Renovierung FREIWÄLDAU-GRAFEMBERG Ganzjährig geöffnet - Millen im Wald gelegen Leitender Chefarzt: MUDr. J. TINDEL Wirtschaftliche Leitung: Direktor Hans Wondraschek К и r m í’t t e I: Medizinalbäder aller Art Diathermie Roentgen Kurzwellen Elektotherapie Helensonne etc. Unterhaitun g;:f Gedecktes Hallenschwimmbad Tennis Musiksaal Spiel-und Billiardzimmer Kurkonzerte etc. Verpflegung: 4 reichliche Mahlzeiten, Diätküche ür Diabetiker, Nieren-, Darm-, Magenkranke etc Preis: Volle Pension vonKi55'.aufwörts LX, évf. 160 szám аннняввнонввввяишаи Főszerkesztő: HAVAS EMIL: Ujhorod—Ungvár.

Next