Uj Közlöny, 1938 (60. évfolyam, 160-200. szám)
1938-07-17 / 160. szám
60-ik jubileumi lévfolyant Reflexiók Dr. Emil Mina cikkéhez írta: Dr Hess шани Sándor. Nem is olyan régen csak kimagasló egyéniségek foglalkoztak aktív politikával és az embereknek egészen kis töredéke érdeklődött helyi, vagy világpolitikai vonatkozású események iránt. Az utóbbi időben megváltozott azonban a helyzet. Se szeri, se száma a kisebb-nagyobb politikusoknak, akik nemzetpolitikusoknak képzelik magukat s bár érzik és tudják, hogy az általános haladásért, mit se,i tesznek, képtelen elgondolásaikkal igyekeznek megváltani az isten adta népet, közben persze csupán egyéni érdekeik biztosítására gondolnak. A politikai kérdések vitatóinak a száma is hihetetlenül elszaporodott, amerre az ember lép, mindenki politikai események tárgyalásával van elfoglalva. " Ezen i"fenségnek meg van a magyarázata, mely nemcsak abban keresendő, hogy a politika eseményei ma bonyolultabbak, mint a legérdekfeszítőbb detektívregény meséje, hanem abban is, hogy mindenkinek jóformán az élőhasába vágnak. Az emberek egy részét könnyű, kalandorszerű előrejutás lehetőségeivel kecsegtetik azok rovására, akiket teljes anyagi és erkölcsi megsemmisítéssel vagy legalább is leigázással fenyegetnek, akár faji, nemzetiségi, vallási vagy világnézeti okok ürügye alatt. Ezen általános érdeknek és érdeklődésnek tulajdonítható dr Minya Emil fejtegetéseinek megjelenése az Új Közlöny hasábjain. Ezeket azonban nem lehet válasz nélkül hagyni, mert nem csak elgondolásában helytelenek, hanem az objektív tényekkel és a valósággal is ellentétben vannak. Ezenkívül alkalmasak arra is, hogy a ruszinságot az igazság elhallgatásával félrevezessék és az itt kisebbséget képező magyarságot és zsidóságot indokolatlanul megrágalmazzák. Pedig az ilyentől a cikkírónak, mint tekintélyes állást betöltő embernek távol kell állani. A cikk alapgondolata az, hogy egyrészről a ruszinság, másrészről a zsidó és magyar kisebbség között az ellentét, mondhatni ellenszenv, emelkedő tendenciát mutat, amely kényelmetlen komplikációkhoz vezethet főleg akkor, ha létre jön a cseh-ruszin »kiegyezés«. A régi ruszin generáció, valamint a magyarok és zsidók között, a cikkíró nem lát ellenszenvet, mert közös szellemben nőttek fel, de nem így a fiataloknál, akik a magyarság és zsidóság demokrácia alapján élvezett kisebbségi jogait sokalják, sőt bosszút akarnak állni rajtuk, mert a cseh iskolák látogatása folytán eszközei az elősepesítésnek és magatartásuk autonómia ellenes. Abban igaza van dr Minya cikkírónak, hogy az idősebb ruszin generáció és a kisebbségek között még ma is egyetértés uralkodik. Ez azonban nem a közös nevelés és kultúra befolyásának köszönhető, hanem főleg annak, hogy ifjúságunk a szabadság, egyenlőség és barátság jegyében telt el s ezt a mentalitást nem lehet kiszakítani oly gyorsan és gyökeresen az emberek lelkéből. A mai embereknek főleg uszitásban és ingerlésben van részük, ami a fiatalokat megmételyezi, az idősebbekre azonban csak kis befolyást gyakorol Egyenesen tiszteletet érdemel, hogy mily szívesen és eredményesen segítenek idősebb ruszin emberek ma is magyar, vagy zsidó polgártársaiknak. Azt is megengedem, hogy a ruszin intelligencia ifjabb generációja ellenszenvet érez a kisebbségek iránt, ezen érzése azonban teljesen idokolatlan és kizárólag lelkiismeretlen izgatás eredménye, mellyel egyes karrieristák népszerűségre akarnak szert tenni és mit sem törődnek a való igazsággal. Egyetlen konkrét esetet sem tud dr Minya felhozni, amelyben akár vagy - akár zsidó az autonómia legszélesebb megvalósítása ellen nyilatkozott, vagy cselekedett volna. Sőt, ellenkezőleg, bármikor meggyőződhet arról, hogy éppen a kisebbség sajtója és vezető politikusai követelik legenergikusabban az önkormányzat bevezetését. Az autonómia olyan joga Podk. Kusznak, amely a békeszerződésekben van biztosítva; nem lehet tehát olyan erő vagy erőszak, amely ezt a jogot elvitassa és megvonja. Sohsem fért kétség ahhoz, hogy az autonómia territoriális jellegű s azért nemcsak Podk. Rusz ruszin, hanem más nemzetiségű lakosai is élvezik. Szándékosan használom az »élvezni« szót, mert hisz az autonómia fogalmából folyik, hogy bizonyos előjogokat, önrendelkezést, önállóságot és szabadságot biztosít, egyszóval olyasvalamit nyújt épp saját lakosainak, amiben mindenkinek nincs és nem is lehet része. Valóságos »non sens« lenne tehát a kisebbségek részéről, ha ilyen kivételes bánásmód bevezetését hátráltatnák. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a magyarság vagy a zsidóság a csehesítés szolgálatába szegődött volna. Az a jelenség, hogy több a magyar és zsidó gyerek a cseh iskolákban, mint a ruszinban, egyrészt a ruszinok hibája és bűne, másrészt hatalmi momentum következménye. Rengeteg kisebbségi szülő örömmel adná gyermekét ruszin iskolába, hogy megtanulja azon föld népének nyelvét, melyen él és boldogul s hogy fenntarthassa vele később is a meleg testvéri viszonyt. De melyik ruszin iskolába küldje a gyerekeit, amikor az államfordulat utáni húsz év után sincs megállapítva a hivatalos ruszin nyelv. Élénk emlékezetemben van, hogy amikor a volt ungvári magyar gimnáziumban az orosz nyelvet tanultam, évről-évre élőről kellett a tanulást elkezdeni, mert 4 vagy 5 egymástól teljesen eltérő orosz nyelvet kellett і-alsajá uitánom. Nem is maradtmegemlékező tervben csak a kisorosz nyelv, melynek alapjait a Volosin Ágoston kisorosz nyelvtanából tanultam meg, s melynek segítségével kifogástalanul tudom magam megértetni népünkkel. Ez a nyelv azokban ma már nem іГГ^і pezi tanítási nyelv tárgyát és általánosan tudott dolog, hogy a ruszin gyermekek vagy a tanítási, vagy az egyes tankönyvek nyelvét nem értik meg az iskolában és valóságos káosz uralkodik a nyelvi irányzatok terén. Én azt hiszem, hogy ezek a viszonyok még született ruszin gyerekeknek is leküzdhetetlen nehézséget okoznak s valószínüleg tudásukat is hátrányosan befolyásolják. De talán valahogy átvergődnek a bajokon. Kisebbségi gyerekek azonban biztosan teljesen elmerülnének a nehézségek árjában. Nem lehet igazságosan emberektől megkívánni azt, hogy néhány év leforgása alatt a különböző szláv nyelvek egész sorát sajátítsák el. Meg vagyok győződve, hogy a cikkíró már az államfordulat előtt is jól bírta az orosz nyelvet s azért meg sem tudja talán érteni, mennyi energiát követel egy szláv nyelv tökéletes elsajátítása. Ma mégis ott tartunk, hogy rengeteg magyar és zsidó beszéli tökéletesen a cseh nyelvet. Ha a ruszinok befejezték volna legalább néhány évvel ezelőtt nyelvi vitáikat, ma már nem az iskolák csehesítése, hanem talán magyar és zsidó invázió miatt, panaszkodnának! Az előadottakból nyilvánvaló, hogy sem a magyar, sem a zsidó kisebbség, a mai helyzetért nem felelős. A fiatal magyar és zsidó generáció nem adottsemmi okot a gyűlöletre. Hajlandó együttműködni a ruszin fiatalsággal a jobb jövő megteremtéséiben. Sajnos, azok a körök, amelyek felelősek az új ruszin fiatalság túlzott sovinizmusáért, nem igyekeztek ezt a szertelenséget kellő keretek közé szorítani, vajha sikerülne ezt most az utolsó órában megvalósítani. Mégis bíróság elé kerül Schuschnigg, mert külföldi segítséget igyekezett szerezni, hogy megmentse Ausztria függetlenségét Miért tartózkodik Londonban Forster, a danzigi nemzeti szocialisták vezérei London, július 16. A Daily Herald ér tesülés© szerint Schuschnigg volt osztrák kancellárt mégis bíróság elé állítják, mert végül is sikerült eldönteni, hogy mi legyen a vád ellene. Az angol lap szerint a birodalmi ügyész azt a vádat emeli Schuschnigg ellen, hogy külföldi segítséget igyekezett szerezni Németország ellen, annak érdekében, hogy megmentse Ausztria függetlenségét. Azt a korábbi tervet — írja az angol lap—, hogy az osztrák nép ellen elkövetett bűntettel vádolják Schuschniggot, elejtéték. Ugyancsak londoni jelentés közli, hogy Forster, Danzig szabad város nemzeti szocialista pártjának a feje, titkos küldetéssel Londonban tartózkodik. Forsternek állítólag az a feladata, hogy kitapogassa az angol kormány magatartását arra az esetre, ha a szabad város kivonná magát a népszövetségi ellenőrzés alól, vagyis megváltoztatná alkotmányát. Hirdessünk a „Közlönyében Perj schlesische Frühling isiim Altvatergebirge besonders schön! ALTVATER-SANATORIUM nach vollständiger Renovierung FREIWÄLDAU-GRAFEMBERG Ganzjährig geöffnet - Millen im Wald gelegen Leitender Chefarzt: MUDr. J. TINDEL Wirtschaftliche Leitung: Direktor Hans Wondraschek К и r m í’t t e I: Medizinalbäder aller Art Diathermie Roentgen Kurzwellen Elektotherapie Helensonne etc. Unterhaitun g;:f Gedecktes Hallenschwimmbad Tennis Musiksaal Spiel-und Billiardzimmer Kurkonzerte etc. Verpflegung: 4 reichliche Mahlzeiten, Diätküche ür Diabetiker, Nieren-, Darm-, Magenkranke etc Preis: Volle Pension vonKi55'.aufwörts LX, évf. 160 szám аннняввнонввввяишаи Főszerkesztő: HAVAS EMIL: Ujhorod—Ungvár.