Ungi Hiradó, 1935 (3. évfolyam, 1-40. szám)
1935-01-01 / 1. szám
A Podk. Ruszi Magyar Kulturegyesület központjának évi rendes közgyűlése A Podk. Ruszi Magyar Kulturegyesület központja Ungváron dec. 27.-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg első rendes közgyűlését, melyen Székely József a központ országos elnöke foglalta el az elnöki széket s történelmi visszapillantással, a török s német hódításokkal kapcsolatos nyelvi elnyomásra mutatott rá, amikor előbb a török, majd később a német nyelv nehezedett rá a magyar nyelvre, úgy hogy a nemzet vezető elemei egy holt nyelv, a latin nyelv bástyái mögé menekültek. II. József után, mikor a német nyelv nyomása némileg enyhült, akkor kezdett a magyar nyelv fokozottabb mértékben elterjedni — fejtegette Székely elnök és felsorolta ama magyar költőket, akik a magyar nyelv fejlesztése terén halhatatlan érdemeket szereztek. Majd rámutatott a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezésére irányuló kísérletekre Béccsel szemben és taglalta a világháború után öt részre szakadt magyarság nyelvi küzdelmeit. Székely elnök ezután nívós előadásban ismertte a Magyar Kulturegyesülett feladatait, a megjelenteket üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. Ezt követte a jegyzőkönyv felolvasása, melyet Szkarla György titkár és jegyző ismertetett, mjd Weltmann Mihály ,il urigepükt ügyvezető alelnöke tart értékes előadást az Egyesület ,z г e..ési mozgalmáról. Beszámolt arról, hogy eddig tizenkét helyi szervezetet sikerült megszerveznie, mlyek közül a tiszaújlaki, beregsomi, bátyai és ungvári szervezet fejti ki a legdicséretreméltóbb működést. Sajnálattal emlékezett meg Munkácsról és Nagyszőllősről, ahol az egyedül őket nem lehetett eddig megszervezni. Az ügyvezető alelnök beszámolójához elsőnek Komláth Endre dr. szenátorunk szólott hozzá Nagyszabású, mélyen járó gondolatokat tartalmazó objektív beszédében kifejtette, hogy a magyar kultúra sokkal súlyosabb megpróbáltatásoknak volt kitéve, mint ma. A magyar kultúra ezer év alatt nemcsak a 150 esztendős török uralom alatt volt veszélyeztetve, de sokkal erősebben a Habsburgok alatt. — Régen is volt szláv, német és latin kultúra, de a magyar kultúrát a magyar őserő elnyomni nem engedte. — A magyar nemzetnek nagy múltja van és történelmi szerepe elismerésre méltó, hiszen a keresztény kultúra érdekében egész Európáért feláldozta magát. A magyar nemzet a bibliával a kezében védte meg Európát a keleti barbarizmustól és pogányságtól. — És címek dacára — folytatta Korláth — a magyar kultúra oly nívón áll, amelyet százmilliós nemzetek nem tudnak felmutatni. Ezt már ma elfojtani, megsemmisüleni nem lehet. — Meg kell védelmeznünk azonban a partokat —mondotta Korláth — hogy a fenyegető árát ne törjön és a veszedelem elháríttassék. Hogy e teremben nincsenek többen, az nem a lelkesedés hiánya, hanem a gazdasági impresszióé. Ma a mindennapi kenyérért százszorosan jobban kell küzdeni, mint régen. — Nekünk kell tehát a helyi szervezeteket felkeresni, őket megerősíteni, hogy a magyar kultúrát a saját kis körükben munkálják. Korláth dr. annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ha a gazdasági depresszió elmúlik, a magyarság nagyobb mértékben fog kultúrája fejlesztésére sietni. Azokra a magyar szülőkre vonatkozólag, akik szláv iskolába kényszerítették gyermekeiket, megjegyezte, hogy ezek bevert fejjel fognak egyszer erről az útról visszatérni. Ezek a gyermekek egyik társadalomban sem fogják magukat otthon érezni. Ma még nem tudunk ezen segíteni, mert a nép azt hiszi, hogy ellene vagyunk, ha óvjuk a szláv iskolától Ki kell várni a szülők kiábrándulását Elismeréses adózó Wellmann Mihálynak szervező munkájáért. A helyi szervezetek azok a rőzsék, amikkel a partokat védekezzük, ezt 120 magyar községben kell elhelyezni. Szavait biztatással fejezte be. Ez csak epizód a magyar kultúra életében, nem szabad elcsüggedni. Beszéde óriási hatást váltott ki, a közgyűlésből. Ezt követte a pénztári jelentés, majd a jövő évi költségvetés előirányzatának összeállítása, végül az egyes helyi szervezetek delegátusai számoltak be a helyi szervezetek munkálkodásáról. A legnagyobb sikert eddig Beregsom község tudta felmutatni, ahol a magyar kuluregyesület négy hónapja él és máris négy kultmestet rendezett, 50 tagú énekkara van és Olvasókört szervezett. A tűzoltótestület a magyar kulturegyesülettel összpontosul. Dr. Sárkány Lajos királyházai hevelők merőgyilatkozott az a elelntésre,míg a komoly önálló szava, majd az iskolakérdéssel foglalkozott és az állami és felekezeti iskolák közötti versengés fázisait ismertette. Szó volt még arról, hogy szinmagyar falvakban ruszin iskolákat szerveznek, melyeknek ott létjogosultságuk egyáltalán nincsen. Bródi Miklós dr. ügyvéd, mint a kulturegyesület ungvári helyi elnöke elismréssel adózott azért a magas nívóért, amit a közgyűlés általában képvisel és beszámolt a helyi csoport nehézségeiről, mely abban rejlik, hogy az ungvári magyar közössg tartózkodással viseltetik a magyar kulturegyesülettel szemben, mé ha valami nagy bűnt követne el, ha annak előadásain megjelenik. Ugyanígy van a szereplőkkel is. Elismeréssel adózott Rácz Pálnak a kulturegyesület érdekében kifejtett fáradozásaiért s rámutatott arra, hogy a magyar nyelv és kultúra az ellenkező kultura hatásának városán sokkal jobban ki van téve, mint falvakon, s igy lassankint nem lelkesednek és nem ragaszkodnak hozzá annyira a városi emberek, mit általában a faluiak. Ezért a matinéknak nagy kultur jelentőségük van. Igen fontosak ezek a matinék, mert az ifjú generáció min feltűnőbben távolodik el a magya nyelvtől — fejezte be Bródy szépen felépített, jelentőségteljes beszédét Az ülés befejezése előtt Szvobod apostoli adminisztrátor üdvözölte a magyar kultur egyesületet, mely ő díszelnökévé választotta, míg Molnár Sándor a kulturegyesület részéről üdvözölte az apostoli kormányzóit. Az újonnan megválasztott elnökségisztikara a következő: Díszelnökök Szvoboda Károly és Rohn Szeverin. Elnök Székely József. Ügyvezető alelnök Weltmann Mihály, ajelnök dr. Sárkány Lajos, titkár Szkalla György, jegyző Krón József, pénztáros Veress Andor, ellenőrök: Székely Gy. Levente és Dobrovolszky Bélái, Országos vezetőség: Antal Miklós dr. Szőke Andor, Molnár Sándor Vajda Emil, Ijjász Gyula, Kozma Gerő, dr Mandel Mór, Komjáthy Gábor, Alföldy Károly, Rohn Szeverinné, Czibor Sándorné, Papp Jenő, Dobsa Béla T. Újlak, Pallay Sándor T. Újlak, Sütő Kálmán Beregsem, Béda Gyula Koncháza és Kluger Manó. Végrehajtó bizottság: Szabados András, dr. Hackel Sándor Czibur Sándor, Rácz Pál, Bródy Miklós dr. és Bujaló Bernát dr. Gyűlés után társasebéd volt a Jaczil féle vendéglőben. Megapeisszerűen Simimoives Emi! ungvári keresteti kene рік. rész iptiémiaiek szövetségének mniti szűke Hatalmas agitáció és korteskedése- előzte meg a kormányrendelet által életre hívott podkruszi ipartársulatok és grémiumok szövetségének alakuló közgyűlését, mely csütörtökön este zajlott le Ungváron. Ez alkalommal megjelentek a podkruszi összes ipartársulatok főnökei és kiküldöttei A tisztikar választása izgalmas jelenetek között folyt le s az elnöki tisztségért végül is Rothmann szeszkereskedő Tamás István és Simonovics Emil verekedtek. A választás Simonovicsnak kedvezett és Tamással szemben 10 3 szavazattal győztesen került ki a választási harcból. Alelnök lett Párma ungvári cukrász, míg a titkári állást Székely Pállal töltötték be. A választmány tagjai a következők lettek: Rendes tagok: 1. Tamás István Ungvár, 2. Purma Bohumil Ungvár, 3. Róth Ábrahám Ungvár, 4 Rothmann Jenő Ungvár, 5. Simonovics Emil Ungvár, 6. Poharecky Károly Munkács, 7. Tessler Hermann Munkács, 8. Reinitz György Beregszász, 9. Engel Dezső Beregszász, 10. Szabó Lajos Beregszász, 11. Csedrik Miklós Huszt, 17 Eisikovits Dávid Huszt, 13. Spracha István Huszt, 14 Amerth Ferenc Szőllős, 15. Kallus S. Técső, 16. Roth J. Técső, 17. Alois F. Rahó, 18. Mermelstein Zs. Szolyva, 19. Bergida J. Nagyberezna, 20. Mermelstein Dávid Turja-Remete, Póttagok: 1. Marosi Zsigmond Ungvár, 7 Wediss Henrik Ungvár, 3. Böhm József Ungvár, 4 Weissmann Henrik Ungvár, 5. Petrusovics Iván Munkács, 6. Meiseis Hermann Munkács, 7. Popiel Zs. Beregszász, 8. Popovics József Huszt, 9. Gross Henrik Técső, 10. Schmerler S. Rahó, 1. Andres F. N. Bereg, 11. Juda V. Rahó, 13. Kotecska F. Perecseny, 14. Spitelman Simon Szolyva. ru- Fizetés- és nyugdíjlevonások НШ A minisztertanács Legutóbb tartott ülésén módosította a közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló 1933/252 számú szükségrendelet intézkedéseit. Az új rendelet szerint a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak 1933 március végéig olyan illetményeket kapnak, mint az 1934. év folyamán. Április 1-től kezdve a levonásokat így mérséklik a tényleges közalkalmazottaknál : 7200 Kcs. évi fizetésnél a levonás 1.40/0 (eddig 2°/o), 9000 Kcs. fizetésig a levonás 2.86/0 (4°/o), 10.000 Kcs. fizetésig 5.8% (7°/o), 12.600 Kcsig 7.80/0 (90/0), 14.400 Kcs.-ig 10 százalék (120/0), ennél magasabb fizetésekből 1780/0 (1o/o). Hasonlóképpen enyhítik ápr. 1-től a nyugdíjasok fizetéslevonásait is azzal az eltéréssel, hogy a 33.600 Kcs-ig terjedő nyugdíjakból 12.80/o-ot, a 49.000 Kcs-is nyugdíjakból 14.8o/o-ot s azon felüli nyugdijakból 17.8o/o-ot vonnak majd le. Ha az állami alkalmazott házastársak keresete együtt nem haladja meg a 1 ezer lcs-t, úgy abból semmit sem vonnak le. A hivatalnokjelölti rendeletet úgy módosították, hogy a jövőben a vagyontalan kisvatalnokjele a felvétel első napjától kap fiztést s három hónapig ingyen csak az hivatalnok szolgál, akit szüld ellátóképesek. Elfogták a rendőrségi fogdából megszökött ungvári betörőt Az ungvári cseh napilap jelentése szerint a rendőrség bűnügyi apparátusának sikerült ártalmatlanná tenni a rendőri fogdából megszökött ékszertolvajt, aki legutóbb Petru Stanislav ungvári ékszerész üzletét fosztotta ki. Turjanica János ismert betörőt kihallgatása után átadták az államügyészségnek. Rejtélyes lopáson egy munkácsi üzletben Blaskó János munkácsi lakos feljelentést tett a rendőrbiztosságon arról, hogy Kertalja-ucca 4 szám alatt levő- üzletéből rövid idő alatt áru mintegy 4 ezer korona értékű tűnt el rejtélyes módon. A rendőrség az ügyben megindította a nyomozást. 9 HU ÍV OR SÍÍROJ ELŐLÉPI Kl ÉS Apa: Na, hogy haladsz, /iám, meg a munka? Fiú: Előlépteml Már szobád nevt nem, ha a másik, fiát pofozza a mester —O— ELSZÁNTSÁG Kérő: Igazgató úr, megkérem a leány kezét. Apa : Beszélt már a feleségemmel ? Kérő: Igen és ennek dacára is fent tem kérésemet. ÁLMATLANSÁG ELLEN I. Rémes álmatlanságban szenvede II. Én is sokat szenvedtem miatta. I. És mit használtál ? II. Tokajit. I. És segített ? II. Nem, de legalább , kellemessé te, a virrasztást. —O— A SZÁLKA I. cápa: Ebéd közben szálka ment jogaim közé. // . cápa: Mit ettél? I. cápa : Egy embert, de azt hisze hogy fából volt az egyik lába.