Zsidó Néplap, 1924. február-június (4. évfolyam, 5-26. szám)

1924-05-09 / 19. szám

IV. évfolyam. (Uihorod) T'smn H) 1924 május 9.19. szám. Előfizetési ár: 1 évre 50, */1 évre 25 K2. Egyes szám ára t Ke. Főszerkesztő: Dr. BOLIz­B MÓZES Felelős szerkesztő: szebEny KÉla Szerkesztőség és kiadóhivatal Dajka Gábor­ n. 1 szám. II Telefon szám­­. Megjelenik minden pénteken SZEMLE. £ * ~ Orthodox zsidók földet vásárolnak Erecz Izraelben. De ne ijedjünk meg: nem ruszinszkói orthodoxok. Lengyel és orosz zsidók. Az a zsidó tár­saság, amely a geri rabbit Palesztinába kísérte, a rabbi ösztönzésére Jaffa és Petach Tikva között több ezer tíunam földet vá­sárolt és elhatá­rozta, hogy Erecz Izraelbe vándorol ki. Oh idők, oh erkölcsök! Meny­nyivel magasabb zsidó moráljuk van ezek­nek az embereknek, mint a mi cionistafaló orthotroxainknak. A geri rabbi ösztönzi, rábeszéli híveit, hogy Erec Izrael újjáépíté­sébe fektessék be vagyonukat; a mi rabbi­jaink j óva intenek, hogy vagyonunkkal, pénzükkel Erec Izraelbe menjünk és ott a zsidó nemzeti otthon felépítésén dolgozzunk. Milyen távol Van a geri rabbi nemes, gyö­nyörű hitvallása — a mi rabbijaink egyol­dalu, bezárkózott álláspontjától. Váljon egy általában meg lehet-e ezt a távolságot mérni ? „Kedves, lelkes, buzgó­s olvasója a Zsidó Néplapnak, ne bosszan­kodjon a ruszinszkói zsidóság passivitásán. Ne bosszankodjon, mert nem indokolt a bosszankodása. Nem tudja megérteni, hogy zsidók, akiknek ajánlotta a Zsidó Néplap előfizetését, közömbösen azt válaszolták: «minek nekem Zsidó Néplap? Nem tudja megérteni ? Mi igen! Mi már rég tudjuk «kedves, lelkes, buzgó» olvasónk, hogy sok olyan közömbös, hangos, elfásuló zsidó van Ruszinszkóban, akinek nem kell a Zsidó Néplap. Vagy legalább addig nem kell, amíg valami ügyes-bajos dolgukban nem kell a Zsidó Néplap támogatásával interveniálni. De hát lássa,­­kedves, lelkes, buzgó olvasónk, mi ezekre a megkérge­­sedett zsidókra sohasem haragudtunk, nem törődtünk velük s nem is bántuk, hogy a világon vannak. Mert akikben annyi meg­értés, annyi elemi kötelességtudás nincs a zsidó üggyel szemben, hogy a Zsidó Nép- Szpot megrendelje, — arra nekünk nincs szükségünk. Az ilyen zsidók nem érdemlik meg a Zsidó Néplapot! Az ilyen zsidótól sem a ruszinszkói és szlovenszkói zsidó­ság, sem a Zsidó Néplap nem akar semmit, mert higgye el nekünk kedves stb. olvasó, hogy az ilyen zsidók meg arra sem méltók, hogy akarjunk tőlük valamit. Még egy eset! A podk­­ruszi választások alkalmából a „hivatalos“ konzervatívok furcsábbnál furcsa mumusok között azzal is igyekeztek meg­félemlíteni a vallásos zsidóságot, hogy egy „cionista“ képviselő gyermekeinket arra fogja kényszeríteni, hogy a (kósernek nyil­vánított nemzsidó iskolák helyett) h­as verhuüle „héber“ iskolákba járjanak, így a ruszinszkói patent zsidók! Ezzel szemben Zirebsohn Kisenew orthodox főrabija, a román parlament képviselője egy memo­randumot nyújtott be a román kultuszmi­niszterhez, melyben a romániai zsidóság nevében azt követelte, hogy az összes zsidó iskolákban a héber nyelvet vezessék be, mint előadó nyelvet és az összes tantárgyak héber nyelven taníttassanak. A podkarpatszka ruszi és más orthodox zsidóság között úgy látszik lényeges különbség van! Amerika zsidósága megmozdult és mi ? .. . Weitzmann május 8-án elhagyja New-Yorkot és május hó 14-én Londonba érkezik. Ezzel Weitz­mann harmadik amerikai uta­zása befejezést nyert. (I. T. A.) Az Astor Hotel dísztermében röviddel egymásután olyan események zajlottak le, melyeket nem egyhamar fognak a Hotel vezetői, a diszkrét és elegáns new-yorki portások, a livrés inasok elfelejteni. Egy csomó zsidó gyűlt ott össze és Paleszti­nából beszéltek. Nem­ is beszéltek, hanem tárgyaltak Ahogy ezt már Amerikában szokták. Ceruza és papír volt bizonyára mindegyikük előtt és a szónokok előadását lassan, megfontoltan, gondolkodva vették tudomásul. Nem beszéltek frázisokban, nem varázsoltak elő ünnepélyes hangulatot, még talán hétköznapi ruhákban is voltak és mégis nagy darabbal vitték előbbre a zsidó jövendőt. Mert mi is történt a new-yorki Hotel Aster dísztermében? Különös dolog? Összegyűltek ott az amerikai zsidó élet szá­mottevő korifeusai, mindenki, aki számít valamit és köztük volt Cli. Weitzmann a cionista világszervezet elnöke is és ott a zöld asztalnál pénzek gyűltek össze, szá­mításokat csináltak, terveket kovácsoltak és hosszú lépésekkel vitték előbbre Palesztina felépítését. Az Astor Hotelben elhangzott beszédek mind-mind a realitás, a komoly gondolko­dás és a pozitív akarás megnyilvánulásai voltak. Talán túl szárazak, talán túl üzletie­sek, de sokat ígérők. És aki figyelemmel olvasta az elhangzott beszédeket és külö­nösen a Weitzmann beszédét, észrevehette, hogy Weitzmann egy halk «megállj»-t mon­dott ki a túlzó amerikai merkantizmus el­len. Mondta pedig ezt akkor, amidőn finom érzékeltetéssel megállapította, hogy még jó, hogy Palesztinában nincs petróleum, mert akkor Palesztina egészen máskép épült volna fel. Weitzmann tehát nyitva hagy egy kis részt, melyen keresztül a zsidó idealiz­musnak kell az éltető levegőt belehelni, hogy ne csak puszta kolonizációs kísérlet legyen a cionizmus, hanem a zsidó lélek új életbe lendülése is. És ez a finom és szellemes axióma arra is jó, hogy feléb­resszen mindenkit, aki alszik az idők lá­zasan vajúdó kavargásai közt. Weitzmann még az amerikai üzletembe­rek közt sem veszítette el idalizmusát. Csak kissé reálisabban látó lett. Az amerikaiak pedig rideg számításaik közepette kissé idealizálódtak. Csak mi, itten, a rothadó Európában vagyunk tunyák és elromlottak. Közönyünk és nemtörődömségünk gátolja minden komolyabb akciónak. Nem tudjuk, miként vehetnek bennünket számításba. És már kezdenek bennünket odaát Ameriká­ban nem szeretni és ha így megy tovább, hamar eljátszuk szerepünket az egész világ zsidósága előtt. Nem a koronáinkat akarják. Nem, ennél sokkal kevesebbet akarnak, az érdeklődé­sünket akarják, a tekintetünkből akarják látni, várjon kell-e nekünk Palesztina? Előfizetett már a Zsidó Néplapra?! A Budhizmus is zsidó. Budha és Ben Szirah. Sabattoj Chajit tanulmánya után írta: Anaw. I. Néhány hónappal ezelőtt egy érdekes fajvédő vicc járta be a sajtót. Egy budai kath­olikus templomban épp istentisztelet volt, midőn® egy csapat ébredő berontott a templomba és a zsidókat távozásra szó­­lította fel. Erre a templom harmadrésze ki­ürült. «A kikeresztelkedett zsidók is távoz­zanak!» — dörögték a nemes fajvédők, ismét hatalmas tömeg hagyta el a templo­mot. De a radikális és tiszta munkát sze­rető fajvédők még ezzel sem elégedtek meg. «Akiknek atyja, vagy anyja zsidó volt, azok is távozzanak!» — szóltak vésztjóslő hangon. Erre Kri­sztus leszállt a feszületről és Hazai Samuhoz lépve — aki története­sen szintén ebben a templomban ájtatos­­kodott — így szólt: «Gyerünk Samu, itt már mi sem vagyunk jó keresztények!» Eddig a vicc! Jó vicc, mely mosolyra késztet, de sok tragikum van benne, mert jellemzi a hely­zetet és a kor szellemét, nemcsak a kicsiny Magyarországét, hanem egész Európa, sőt Amerikáét is. A zsidó gyűlölet már nem elégszik meg szűk kereteivel, az antiszemitizmus propa­gálásával, most már a fajvédelem eszméjé­vel táplálkozik, amely eszme a feltétlen megtisztulást parancsolja mindentől,­­ami­nek, vagy amiben zsidó vonatkozás van. Hogy ez az irdatlan gyűlölet mire képes, bizonyítja a világ fajvédő apostolainak kor­szakos felhívásai és elhatározásai, akik azon a címen, hogy Jézus zsidó származású és a kereszténység át és át van ittalva zsidó ta­noktól, a kereszténységgel való végleges és teljes szakítást proponálnak az ősi vallás­hoz való visszatérés által, így a nagyné­met fajvédők szerint a német nemzetnek az ősi germán hatához kell visszatérnie, a magyarok Hadúrhoz térnének vissza, míg az angolok és amerikaiak a Budhizmust tartják az egyedüli üdvözítő vallásnak. A germán és a magyar Hadúrra alkal­masint visszatérünk. Talán ezt sem hagyjuk egészen zsidó mentesnek. Ezúttal csak a Budhizmussal kívánunk foglalkozni, mely európai és amerikai körökben, sőt a teozó­­fusoknál is oly nagy népszerűségre tett szert, hogy Anglia, Franciaország és Ame­rikában számtalan egyesületet és szerveze­tet létesítettek a katholicizmus, mint a zsidó tanokat interpretáló vallás elvetésére és a Budhizmus terjesztésére. A fentiek után nem tudjuk mit szólnak majd európai Budhaimádéink, ha az aláb­biakból megtudják, hogy a Budhista tan maga sem ment teljesen a zsidó tan befo­lyásától, sőt ha nem is Budha maga, de tanítványai rengeteg zsidó eredetű törvény­nyel és etnikai magyarázatokkal bővítették ki Budha tanait. Nem az alaptörvényekről van szó, melyek a zsidó törvényekben lelnék eredetüket, mert az ember és felebarátja közötti tör­vények, mint pl. lopás, gyilkolás, rablás, hasonlók és­­egyformák az összes népek­nél és az összes vallásoknál. Ezeket a né­pek maguk teremtették a társadalom, a rend és a nép védelmére. Ezek mind egy for­rásból fakadnak: a magántulajdon védelmé­ből. Ezeket a törvényeket az ősrégi népek, úgymint az egyiptomiak, syraiak és baby­­loniak és még mások, már jóval a zsidó

Next