Zsidó Néplap, 1924. február-június (4. évfolyam, 5-26. szám)
1924-05-09 / 19. szám
IV. évfolyam. (Uihorod) T'smn H) 1924 május 9.19. szám. Előfizetési ár: 1 évre 50, */1 évre 25 K2. Egyes szám ára t Ke. Főszerkesztő: Dr. BOLIzB MÓZES Felelős szerkesztő: szebEny KÉla Szerkesztőség és kiadóhivatal Dajka Gábor n. 1 szám. II Telefon szám. Megjelenik minden pénteken SZEMLE. £ * ~ Orthodox zsidók földet vásárolnak Erecz Izraelben. De ne ijedjünk meg: nem ruszinszkói orthodoxok. Lengyel és orosz zsidók. Az a zsidó társaság, amely a geri rabbit Palesztinába kísérte, a rabbi ösztönzésére Jaffa és Petach Tikva között több ezer tíunam földet vásárolt és elhatározta, hogy Erecz Izraelbe vándorol ki. Oh idők, oh erkölcsök! Menynyivel magasabb zsidó moráljuk van ezeknek az embereknek, mint a mi cionistafaló orthotroxainknak. A geri rabbi ösztönzi, rábeszéli híveit, hogy Erec Izrael újjáépítésébe fektessék be vagyonukat; a mi rabbijaink j óva intenek, hogy vagyonunkkal, pénzükkel Erec Izraelbe menjünk és ott a zsidó nemzeti otthon felépítésén dolgozzunk. Milyen távol Van a geri rabbi nemes, gyönyörű hitvallása — a mi rabbijaink egyoldalu, bezárkózott álláspontjától. Váljon egy általában meg lehet-e ezt a távolságot mérni ? „Kedves, lelkes, buzgós olvasója a Zsidó Néplapnak, ne bosszankodjon a ruszinszkói zsidóság passivitásán. Ne bosszankodjon, mert nem indokolt a bosszankodása. Nem tudja megérteni, hogy zsidók, akiknek ajánlotta a Zsidó Néplap előfizetését, közömbösen azt válaszolták: «minek nekem Zsidó Néplap? Nem tudja megérteni ? Mi igen! Mi már rég tudjuk «kedves, lelkes, buzgó» olvasónk, hogy sok olyan közömbös, hangos, elfásuló zsidó van Ruszinszkóban, akinek nem kell a Zsidó Néplap. Vagy legalább addig nem kell, amíg valami ügyes-bajos dolgukban nem kell a Zsidó Néplap támogatásával interveniálni. De hát lássa,kedves, lelkes, buzgó olvasónk, mi ezekre a megkérgesedett zsidókra sohasem haragudtunk, nem törődtünk velük s nem is bántuk, hogy a világon vannak. Mert akikben annyi megértés, annyi elemi kötelességtudás nincs a zsidó üggyel szemben, hogy a Zsidó Nép- Szpot megrendelje, — arra nekünk nincs szükségünk. Az ilyen zsidók nem érdemlik meg a Zsidó Néplapot! Az ilyen zsidótól sem a ruszinszkói és szlovenszkói zsidóság, sem a Zsidó Néplap nem akar semmit, mert higgye el nekünk kedves stb. olvasó, hogy az ilyen zsidók meg arra sem méltók, hogy akarjunk tőlük valamit. Még egy eset! A podkruszi választások alkalmából a „hivatalos“ konzervatívok furcsábbnál furcsa mumusok között azzal is igyekeztek megfélemlíteni a vallásos zsidóságot, hogy egy „cionista“ képviselő gyermekeinket arra fogja kényszeríteni, hogy a (kósernek nyilvánított nemzsidó iskolák helyett) has verhuüle „héber“ iskolákba járjanak, így a ruszinszkói patent zsidók! Ezzel szemben Zirebsohn Kisenew orthodox főrabija, a román parlament képviselője egy memorandumot nyújtott be a román kultuszminiszterhez, melyben a romániai zsidóság nevében azt követelte, hogy az összes zsidó iskolákban a héber nyelvet vezessék be, mint előadó nyelvet és az összes tantárgyak héber nyelven taníttassanak. A podkarpatszka ruszi és más orthodox zsidóság között úgy látszik lényeges különbség van! Amerika zsidósága megmozdult és mi ? .. . Weitzmann május 8-án elhagyja New-Yorkot és május hó 14-én Londonba érkezik. Ezzel Weitzmann harmadik amerikai utazása befejezést nyert. (I. T. A.) Az Astor Hotel dísztermében röviddel egymásután olyan események zajlottak le, melyeket nem egyhamar fognak a Hotel vezetői, a diszkrét és elegáns new-yorki portások, a livrés inasok elfelejteni. Egy csomó zsidó gyűlt ott össze és Palesztinából beszéltek. Nem is beszéltek, hanem tárgyaltak Ahogy ezt már Amerikában szokták. Ceruza és papír volt bizonyára mindegyikük előtt és a szónokok előadását lassan, megfontoltan, gondolkodva vették tudomásul. Nem beszéltek frázisokban, nem varázsoltak elő ünnepélyes hangulatot, még talán hétköznapi ruhákban is voltak és mégis nagy darabbal vitték előbbre a zsidó jövendőt. Mert mi is történt a new-yorki Hotel Aster dísztermében? Különös dolog? Összegyűltek ott az amerikai zsidó élet számottevő korifeusai, mindenki, aki számít valamit és köztük volt Cli. Weitzmann a cionista világszervezet elnöke is és ott a zöld asztalnál pénzek gyűltek össze, számításokat csináltak, terveket kovácsoltak és hosszú lépésekkel vitték előbbre Palesztina felépítését. Az Astor Hotelben elhangzott beszédek mind-mind a realitás, a komoly gondolkodás és a pozitív akarás megnyilvánulásai voltak. Talán túl szárazak, talán túl üzletiesek, de sokat ígérők. És aki figyelemmel olvasta az elhangzott beszédeket és különösen a Weitzmann beszédét, észrevehette, hogy Weitzmann egy halk «megállj»-t mondott ki a túlzó amerikai merkantizmus ellen. Mondta pedig ezt akkor, amidőn finom érzékeltetéssel megállapította, hogy még jó, hogy Palesztinában nincs petróleum, mert akkor Palesztina egészen máskép épült volna fel. Weitzmann tehát nyitva hagy egy kis részt, melyen keresztül a zsidó idealizmusnak kell az éltető levegőt belehelni, hogy ne csak puszta kolonizációs kísérlet legyen a cionizmus, hanem a zsidó lélek új életbe lendülése is. És ez a finom és szellemes axióma arra is jó, hogy felébresszen mindenkit, aki alszik az idők lázasan vajúdó kavargásai közt. Weitzmann még az amerikai üzletemberek közt sem veszítette el idalizmusát. Csak kissé reálisabban látó lett. Az amerikaiak pedig rideg számításaik közepette kissé idealizálódtak. Csak mi, itten, a rothadó Európában vagyunk tunyák és elromlottak. Közönyünk és nemtörődömségünk gátolja minden komolyabb akciónak. Nem tudjuk, miként vehetnek bennünket számításba. És már kezdenek bennünket odaát Amerikában nem szeretni és ha így megy tovább, hamar eljátszuk szerepünket az egész világ zsidósága előtt. Nem a koronáinkat akarják. Nem, ennél sokkal kevesebbet akarnak, az érdeklődésünket akarják, a tekintetünkből akarják látni, várjon kell-e nekünk Palesztina? Előfizetett már a Zsidó Néplapra?! A Budhizmus is zsidó. Budha és Ben Szirah. Sabattoj Chajit tanulmánya után írta: Anaw. I. Néhány hónappal ezelőtt egy érdekes fajvédő vicc járta be a sajtót. Egy budai katholikus templomban épp istentisztelet volt, midőn® egy csapat ébredő berontott a templomba és a zsidókat távozásra szólította fel. Erre a templom harmadrésze kiürült. «A kikeresztelkedett zsidók is távozzanak!» — dörögték a nemes fajvédők, ismét hatalmas tömeg hagyta el a templomot. De a radikális és tiszta munkát szerető fajvédők még ezzel sem elégedtek meg. «Akiknek atyja, vagy anyja zsidó volt, azok is távozzanak!» — szóltak vésztjóslő hangon. Erre Krisztus leszállt a feszületről és Hazai Samuhoz lépve — aki történetesen szintén ebben a templomban ájtatoskodott — így szólt: «Gyerünk Samu, itt már mi sem vagyunk jó keresztények!» Eddig a vicc! Jó vicc, mely mosolyra késztet, de sok tragikum van benne, mert jellemzi a helyzetet és a kor szellemét, nemcsak a kicsiny Magyarországét, hanem egész Európa, sőt Amerikáét is. A zsidó gyűlölet már nem elégszik meg szűk kereteivel, az antiszemitizmus propagálásával, most már a fajvédelem eszméjével táplálkozik, amely eszme a feltétlen megtisztulást parancsolja mindentől,aminek, vagy amiben zsidó vonatkozás van. Hogy ez az irdatlan gyűlölet mire képes, bizonyítja a világ fajvédő apostolainak korszakos felhívásai és elhatározásai, akik azon a címen, hogy Jézus zsidó származású és a kereszténység át és át van ittalva zsidó tanoktól, a kereszténységgel való végleges és teljes szakítást proponálnak az ősi valláshoz való visszatérés által, így a nagynémet fajvédők szerint a német nemzetnek az ősi germán hatához kell visszatérnie, a magyarok Hadúrhoz térnének vissza, míg az angolok és amerikaiak a Budhizmust tartják az egyedüli üdvözítő vallásnak. A germán és a magyar Hadúrra alkalmasint visszatérünk. Talán ezt sem hagyjuk egészen zsidó mentesnek. Ezúttal csak a Budhizmussal kívánunk foglalkozni, mely európai és amerikai körökben, sőt a teozófusoknál is oly nagy népszerűségre tett szert, hogy Anglia, Franciaország és Amerikában számtalan egyesületet és szervezetet létesítettek a katholicizmus, mint a zsidó tanokat interpretáló vallás elvetésére és a Budhizmus terjesztésére. A fentiek után nem tudjuk mit szólnak majd európai Budhaimádéink, ha az alábbiakból megtudják, hogy a Budhista tan maga sem ment teljesen a zsidó tan befolyásától, sőt ha nem is Budha maga, de tanítványai rengeteg zsidó eredetű törvénynyel és etnikai magyarázatokkal bővítették ki Budha tanait. Nem az alaptörvényekről van szó, melyek a zsidó törvényekben lelnék eredetüket, mert az ember és felebarátja közötti törvények, mint pl. lopás, gyilkolás, rablás, hasonlók ésegyformák az összes népeknél és az összes vallásoknál. Ezeket a népek maguk teremtették a társadalom, a rend és a nép védelmére. Ezek mind egy forrásból fakadnak: a magántulajdon védelméből. Ezeket a törvényeket az ősrégi népek, úgymint az egyiptomiak, syraiak és babyloniak és még mások, már jóval a zsidó