Zsidó Néplap, 1928. június-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1928-06-29 / 26. szám
Tengerparti gyógyhely felnőttek és gyermekek számára api JL y w rx |f§- ra, mfl /(Y A szobából egyenesen a tengerbe lehet lépni 1 H ^ (O gjw W §Kl « Jf tSb (v\ Csodálatos tengeri fürdő. Szubtropikus klíma Elsőosztályú konyha. RmltSb #§& wll W Urv0fi is ügyelet. Plage (strand). Havonta közös utazások. Kérjen intformációt, valamint prospektust dr. Weisz Károly orvostól Uzhorod Julius I-től külön gyermekcsoportok. 4 heti ottartózkodás költséggel együtt 1280 korona. Egészen más volt a régi időkben. A fiúk úgyszólván nem is jártak iskolában és a lányok, akik iskolába tanultak, chéderbe is jártak. A chéder hatása pedig olyan nagy volt, hogy valóságos pajzsot képezett a rombolás ellen. A chéder azonban lassan eltűnik, vagy pedig hatása nem olyan, mint régen volt s azért más, modern és rendszeres eszközök után kell kutatni, amelyek megakadályozzák a végelgyengülést. Ilyen eszköz pedig a modern zsidó iskola. A zsidó iskola héber előadási nyelvvel az egyetlen szellemi folytatása a jó zsidó szülői háznak. Ebben az iskolában a gyermek megismeri az egész népet, zsidó hősöket, zsidó tudósokat, a zsidó múltat és jelent. A zsidó érzés fejlődésével a gyermek becsüli és tiszteli zsidó voltát, büszkén száll síkra a zsidó értékeken és népe megbecsülésével a zsidó emberiséget is becsülni tanulja. Mert nemzsidó testvéreink történelmét is becsülni és tisztelni tanulják iskoláinkban. A modern héber iskola a zsidó népéletelixirje. A héber iskolában a gyermeket nemes emberré, jó zsidóvá, hűséges és hasznos polgárra nevelik. Greidinger Izsák. Combia Doyle és a zsidók Conan Doyle, angol író, a nagy Sherlock Holmes megalkotója mint ismeretes meggyőződéses spirittszta és kutatásainak eredményét, valamint spiritiszta „Hiszek egy két ” ronven, a „The new Revulution és a The intel messedg“-ben fejtene ki. Ezen utóbbi művében Conan Doyle pszichikai tapasztalatai alapján, egy új fiozofiát akar felépíteni, amit azonban igen kényelmben, nagyon olcsó hatásokkal folytat, mely metódus sehogy sem illik egy igazi tudományos kutatóhoz. Megállapításai egyenes vádak a biblia és indirekt vádak a zsidó nép ellen. Conan Doyle szerint a világháborúnak mély, rejtett értelme volt: felrázni az emberi kedélyeket, megmutatni a népeknek milyen hamis utakon járnak... A népek rosszaságát vázolva megvetéssel ír Miklós cár autokratikus uralmáról, a belga király kongói brutalitásáról, a törökök gymkos uralmáról, a gyárak izzasztó rendszeréről, utolsó Wilhelm mintanzmusáról és nagyon örül neki, hogy a viagnaborn számos tyrannusbai koldust csinált. Mindez igen szép és helyes, a továbbiakban azonban megállapitja, hogy mindezért a biblia felelős, a biblia mindezen kegyetlenségek és szörnyűségek kulforrása. „ A biblia — írja— tele van gyilkosságra való bujtással, féltékenységgel és bosszúra való szitással. A zsoltárok is telve vannak ezzel s a zsoltáros — ellenségeit elevenen a pokolra küldi. II. Vilmos császár a zsidó történelem szellemében cselekedett. Valamennyi gyalázatosságot s különösen a vallási harcokat a biblia inspirálja Francis s a szent Bertalanés Tuiyés Magdeburg, Kromwel és Drogheda a monsteri annabaptisták és a jutái mormonokgyilkos impulzusaikat ezen, szentségtelen forrásból mentették.“ Ezek Conan Doyie szavai és mindezt a bibliából veszi, amely azt mondja, hogy «szemet szemért». Conan Doyie nem gondol arra, hogy a biblia győzelmi dalai nem parancsokat tartalmaznak, hanem történelmi tényeket mesélnek el, amilyeneket minden népnél találunk. Szemet huny azokra a nagy emberi ideálokra amelyek a bibliában láttak napvilágot. Elfelejti, hogy a «feleberáti szeretet» is a bibliából fakadt ki. Elfelejti, hogy Jézus maga is azt prédikálta, hogy „adjátok el ingeiteket és vegyetek rajta kardokat“ és, hogy így szólt: „Nem a békét, hanem a háborút jöttem hirdetni nektek“ ezzel szemben az örök békét a bibliai Jesajahu hirdette. Serlock Holmes atyamestere sok mindent elfelejtett. Elfelejtette azt is, hogy az említett kegyetlenésgeket nem a bibliai népe, hanem az újtestamentum népei követték el, akik egyik kezükben a karddal, másik kezükben az uj testamentummal 1928 év óta hirdetik a «megváltó» tant. Az új testamentum nevében máglyára vetettek zsidókat. És mik voltak a keresztes hadjáratok ? És a népek háborújáért nem épen a biblia népe szenved a legtöbbet? Conan Doyle következésképen a biblia elvetését és az uj testamentum egyeduralmát követei. Az uj testamentum egyes részei sem tetszenek ugyan neki, ezekre vonatkozólag azonban kíméletlen kicenzúrázást ajánl. Lapunk terjedelmét messze túlhaladnia Conan Doyle új filizófiájának ismertetése, de a közöltekből is látható hogy Conan Doyle ezen felfedezésével a legsúlyosabban kompromittálta magát és akik tartottak róla valamit, ezek után teljesen kiábrándultak belőle: a spiritiszta seancok alighanem fátyolt borítottak az agyára. Esküvő után A jeruzsálemi régi írsáy életéből írta : Thou Helena Hanna. Borús reggel terült el a városra s ködös levegővel telítette meg a pinceszobát. A fiatal Joya férje karjaiban ébredt fel s még bezárt szemmel boldogan mosolygott. Hét napja és hét éjszaka Joya mosolygós álomvilágot él. Esküvője ünnepének álmát éli át, melyben ő, a kis Joya, drága ruhákban férje oldalán ül s boldogan mostyogva fogadja az ünnepélyesen kiöltözött vendégek hódolatát. Még csak négy hete, hogy nénije közölte vele, a tizenötéves árvaleánnyal, hogy Jizchak a kétgyermekes özvegy utcai árus lesz a férje. Hogy sírt akkor s tiltakozott, majd merő dacból el is szökött— Azután a következő szombaton, midőn ismét a nénihez ment hova is mehetne különben?— kinyitottak egy szekrényt s kivettek belőle egy ezüst csipkével kivert nehéz fehér damaszt ruhát és az ezüst, virágokkal díszített fejdiszt s így szóltak hozzá: „Ez a menyasszonyi ruhád!“ Hogyan is állhatott volna ellent ezen királyi ruházat csaljának, melyet bucharai anyja, nagyanyja és ükanyja egyetlen egyetlen örökségként reáhagyott? Ellenállása megtört, a szoba megtett idegen emberekkel s megünnepelték eljegyzése! Jizchak az özvegy bucnarai utcai árussal. És elérkezett az esküvő napja. Asszonyi kezek nyúltak a kicsi piszkos foga után, megfürösztették megfésülték és peolajosnottak éjfekete haját, tiszta fehér lenbe öltöztették, majd ráadták a ragyogó fehér damaszruhát és megkoronáztak a pompás fejdísszel. Midőn tükröt adtak a kezébe, hogy megnézze magát, meglepetésében és saját, ragyogó képe feletti boldog ijedelmében felkiáltott. De a csodák még szaporodtak Jizchak egy karmazsinizmű bársony köpenybe és egy fehér selyem, aranysujtásos ingben lépett eléje, akárcsak a mesebeli király. Aztán a király megfogta kezénél a kis králynőt s felvezette a magasabban álló trónusra. Hat teljes napig ült Joya királynő az ő királya oldalán, nevető szemmel nézte az esküvőn körtáncait, a lakodalmi zajt s végtelen boldogságában és boldogan nevetgélt. Hét teljes éjszakán feküdt Joya királynő a király karjaiban, a fehér, sírásos menyegzői ágyban és nevetett, nevetett, amíg az álom rá nem lehelte boldog mosolyát cseresznyepiros ajkaira. Hét nap és hét éjszaka nevetett Joya s most a nyolcadik nap reggelén is mosollyal az ajkam ébredt fel. Boldog zsihadtságban fekszik s várja, hogy miként az elmúlt hét napokon, most is nénije nyújtsa nekik a meleg, üdítő reggeli italt, ámde senki sem jelentkezik. Férje, aki Joya mellett fekszik, végre felébredt s zavartan kérdezi: „Meg nem keltél fal? Éhes vagyok!“ Joya kérdően tekint férjére, majd megértve a helyzetet, leszáll az ágyról s keresgélni kezd: „Nincsen kenyér!“ »Nincs kenyér?» — kérdezi a férje, akkor hát ki kell mennem az utcára, utánanézni hogy keressek valamit. Főzz teát! Joya megfőzi a teát, amit egy régi dobozban talált s férje hangosan szürcsölve megissza, majd egy szögről leemel egy régi, pecsétes kabátot, magára ölti és eltávozik. Joya utánanéz, öreg s csiszolatlannak látszik. Azután eszébe jut, hogy még ingben van. A széken még ott fekszik a csillogó esküvői ruha, becézően végig simít a csilogó kelmén, a szék támlájának támaszkodik s maga elé tekint. A mosoly elhal az ajkain. Kis idő múva összeszedi magát, a szoba sarkába megy, ahol ládikója áll, kiemel belőle egy szürke kartonruhát, melyet a nénije varrt számára, magára ölti s a szoba egyik sarkába ül s gondolkozik. Hitelen nyílik az ajtó s belép rajta az özvegy fia s egy férfi. Egyenesen az ágyhoz lépnek, Joya illatos nászágyához, leemelik a párnákat, s szétszedik a rézrudakat. — Mit csinálnak? — kérdé Joya ijedten. — Vissza kell vinnem az ágyat a kölcsönzőhöz, — mondotta a kamasz kárörvendező mosolylyal a fiatal asszonykáhozaki alig idősebb nála. Joya hosszú pillantást vetett az ágy s a fehér párnák után és félelem szállta meg lelkét. Fogalma sincsen mit kezdjen egyedül a homályos szobában, kimegy tehát az udvarra és körülnéz. Az piszkos s rossz-szagu udvar köröskörül bedőlt ajtók s törött ablakok, melyek meggyi kiabálásrikácsolás, gyermeklárma s szitkozódás hal, látszik (Folyt, és vége köv.) Hazug rágalmakat gyárt a Határszéli Újság Csakonkan szoktunk foglalkozni a H. U. zsidófaió cikkeivel, nem is igen szoktuk elolvasni azokat, mert ha nem is hiszünk a keresztényi tanokban, de néha szívesen valljuk egyik-másikat, különösen, ha eredete a zsidó tanban gyökerezik. Egy ilyen tan szerint pedig a királynak meg kell adni, ami a királyé és a zsidófaló antiszemitának pedig hagyni kell a zsidófalást, mert ők a mai korok modern kanibáljai, akik abban különböznek afrikai, elvtársaiktól, hogy már némileg civilizáltabbak s csak kóser zsidó 3.