Zsidó Néplap, 1937. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

, a zuluka­ff ereknnek, ez ellen a moz náluk szó, csak az arab világ ősi sem nem szavalna semmit. Nem az zsidógyü ihletének a kielégítéséről, arab „nemzet“ jövendőjéről van ról. Dr. Seitz Victor. Egy zsidó fiatalember elmondja spanyolországi élményeit és sebesülésének körülményeit A fiatalember tagja volt a malagai Betárnak. Hiszi, hogy a népfront fog győzni Cluj. Az „Új Kelet“ egyik leg­utóbbi számában érdekes beszélge­tést hezöl egy Spanyolországból jött zsidó fiatalemberrel, aki meg­sebesült a spanyol harcokban és ezért mint külföldit hazaszállítot­ták. Szerensis József 33 éves zsidó fiatalember 1924-ben elhagyta a ro­mániai Cl­itineuit és Spanyolor­szágba költözött. Barcelonában megnősült, ahol hat évig élt. Te­hetséges testi volt, de csak úgy tu­dott megélni, hogy különféle mun­kákat vállalt így hosszabb ideig egy barcelonai filmvállaltban dol­gozott,ahol Fimfeliratok fordításá­val és reklámszínpadok festésével foglalkozott. A malaga Betárnak vagyok a tagja. A spanyol eseményekről a kö­vetkezőket mesélte Sterensis: „Jul. 18-án az ország öt helyén tört ki a lázadás. Malagában, Se­villában, Bilbaoban, Cadiszban és Barcelonában Azt m jött a marok­kói rohan. Ar*T?n MiTííi voltam semmiféle munkásszervezetben — mondja Sterensis — régi cionista vagyok, a malagai Betárnak vagyok a tagja. _ Hát Spanyolországban ilyen is van, — szakítjuk félbe megle­petve — Van bizony,— válaszolt Ste­­rensi, — kevés zsidó él Spanyol­odéban, de ezek mintaszerű szerezettségben ének. Atán folytatja elbeszélését. Gránát robbants a nyilt uccán. _ Augusztus 22én a munkahe­lyeiről tértem haj a lakásomra. Felségemet és két és féléves kis­fiait már a forradalom kitörése néhány napja, anyósomhoz ködtem Barcelonába Ott békéseb­be voltak a viszomok. Gyalogo­­st mentem a lakáson felé, amikor az utca két oldalán egy­mással szembenállt csoportok közé kerültem. A fi­kelők és a kormánypártiak csetpatéja volt. Kézigránátokkal voltk felszerel­­ve. A népfrontosok felemelt pribékcsel integette felém, a felkelők viszont Alkarjukat mielgeték. Egyszer azán hatalmas tést érez­teti a fejenen és az angl misszió m­buatánmán tértem magam­hoz. "Itt toltam meg, hog nagyon foly­an legsebesültem. V megálla­­pitoták, úgy az egyik silánk a ti­ dönet­re. Amikor valanennyi­­re jbban ettem, Francoél voltak átmenetik az urak a vrosban. A­z ír komány kiadta a mdele­­tet, legyi sebesült külfldieket baladétahul el kell szálltam a városba. Hamarosan hajón rak­tak­­ indítottak Triess felé, nekem száz pezetát. A kormány is jobban szereti, ha a sebesült kül­földiek hazautaznak. Van belföldi sebesültjük elég. Sterensis útja ezután Bécsbe ve­zetett, ahol Wolfgang von Wiesel revizionista vezér közbenjárására dr. Neumann szanatóriumába ke­rült. Itt egy hónapig kezelték, míg egészsége valamennyire helyreállt. Most pedig hazaindul, hogy édes­apját, akiről évek óta nem hallott, felkeresse. — És onnan? — Az első vonattal vissza Spa­nyolországba. Most már elég egész­séges vagyok, hogy családomat ii- Barcelonán keresztül haladtunk. HÍREK Elment a jóember! A zsidóság szeretettel búcsúzik Rozsypal Antaltól. Podk. Rusz országos elnöke, Ro­zsypal Antal január elsejével nyug­díjba vonult. Amilyen öröme lehet Rozsypal Antalnak, hogy a hosszú és nehéz szolgálat után elnyerte végre a jól megérdemelt pihenést, olyan fájdalmas Podk. Rusz lakos­ságának a derék és megértő orszá­gos elnök, a jó ember elvesztése. Különösen Podk. Rusz zsidóságát érinti súlyosan Rozsupal Antal tá­vozása, mert benne a zsidóság nemcsak végtelenül türelmes és megértő főhivatalnokot, hanem a szó szoros értelemben jóbarátot is látott, aki csodálatraméltó szere­tettel pártfogolta és védelmezte mindig a zsidó érdekeket. A hit­községi gondok és bajok iránt ép­­oly érzéke volt, mint amilyen szí­vesen támogatta a cionista zsidó­ság kultúrtörekvéseit. Szívesen tá­mogatta a hitközségek és rabbik problémáit, de ugyanakkor belát­ta, hogy Podk. Rusz zsidóságát sem lehet tovább középkori sötét­ségben tartani és ezért megértéssel karolta fel az uzhorodi héber gim­názium ügyét és minden személyes befolyását latba vetette, hogy a mi­nisztérium engedélyezze a megnyi­tását. Rozsgpál Antalt nem, is le­het olyan mértékkel mérni, mint más főhivatalnokokat. Miért ő el­sősorban jó ember volt és csak az­után jó hivatalnok. Ez a körül­mény magyarázza meg azt a pél­dátlan szeretetet, mely őt 14 éves működése alatt körülvette. Podki. Rusz valamennyi nemzetiségei és összes pártjai, még az ellenzékiek is,­ mindig csak tisztelettel és res­­pektussal beszéltek róla, mert va­lamennyien elismerték, hogy soha­sem ragadtatta magát pártoskodás­ra és nem ismert sem vallási, sem ott partra akartam szállani, de a zavaros viszonyok miatt ez nem volt lehetséges. Éppen csak annyit lehetett elérni, hogy a feleségem kijöjjön a kikötőbe és felküldjön szond­át­assam. Sterensis ezután kérésünkre a spanyolországi zsidókról beszél. A marokkói héberek. — Marokkóban az ellenforrada­lom kitörésekor Francoék kegyet­lenül bántak a zsidókkal. Azóta a helyzet enyhült. A spanyolországi elfoglalt területeken élő kisszámú zsidóságnak nincs bántódása. De ha Franco győz, akkor az a néhány ezer zsidó, aki ma Spa­nyolországban és Marokkóban él, szedheti a sátorfáját. Pedig a marokkói zsidókhoz ha­sonló zsidóság kevés lehet a vilá­gon. Ha az ember a marokkói vá­rosokban jár-kel, nem hall más nyelven, csak héberül és arabul be­szélni. A legnagyobb támasza volt ,ez a zsidóság a Németországból Barcelonán keresztül Palesztinába induló német zsidóknak. — És ha Franco győz? — Franco nem fog győzni — mondja menekültünk őszinte meg­győződéssel, nemzetiségi különbséget. Sokat tudnánk róla írni, most, hogy el kell búcsúznunk tőle, de a búcsú fájdalma elfojtja bennünk a szót. Podk. Rusz egész zsidósága nevé­ben tehát Istenhozzádot mondunk Rozsgpál Antalnak, köszönetet mondunk neki azért a sok jóakara­tért, megértésért és szeretetért, amit a zsidóság és a zsidó­ ügyek iránt mindig tanúsított és csak azt kívánjuk, vajha utódja is mindig ilyen szellemben az ő nyomdokain haladna! V­ ­//“ Nemzetek mérkőzése Írta: Nagy Endre. Nagy Endrének, a kitűnő publicistának alábbi szel­lemes írását a budapesti „Újság“ vasárnapi számá­ból vesszük: Kiküldött tudósítónk izgalmas és tanulságos részleteket mesél a bé­csi nemzetközi bridzsé mérkőzé­sekről. Különösen tanulságos volt a cseh-jugoszláv csapat mérkőzé­se. A cseh és a jugoszláv testvér­nemzet, mind akettő a hatalmas sztá-’-'-közösség belső tagja és kü­lönben is a kisantant szövetsége a legteljesebb politikai és gazdasági összműködés kötelezi őket. És még­is a barátságos sport­mérkőzés zöldasztala mellett gyönyörűen ér­vényesültek a két nemzet szembe­­szökőbb jellemvonásai. A csehek a licitben kitartó szor­galommal, de józan megfontolás­sal, lépésről-lépésre haladtak előre; a legkisebb balesély lehetőségét is óvatosan kerülték és a legvalószí­nűbb szlemm-kilátásról is lemond­tak, nehogy a robberüket kockára tegyék. Ugyanez a zseniálizmus és óvatos megfontolás jellemezte őket a megjátszásban is. Viszont a jugoszlávok a délsza­ki népek lobogó fantáziájával ve­tették magukat a licitbe. Szilaj op­timizmussal ugrották át a közben­ső fokokat és temperamentumuk­kal mindig a lehetőségek legszéle­sebb határait rohamozták meg. Északi és déli nemzetek tempera­mentumbeli különbsége talán még sohse domborodott ki olyan élesen, mint e mérkőzésen. A cseh csapat összeállítása a kö­vetkező volt: Grosz és Klein— Grün és Blau. A jugoszláv csapaté pedig: Löwy és Berger—Kaulffmann és Gruber. — Törölték a zsidó olimpiai baj­nokokat. Baselból jelentik: A ber­lini olimpiai versenyek alkalmával Tschammer-Osten báró, az olim­piai versenyek elnöke bejelentette, hogy az összes olimpiai bajnokok neveit kőbe fogják vésni a berlini olimpiai stadionon. Mint most Ber­linből jelentik a „Baseler National Zeitungnak“ a zsidó olimpiai baj­nokok neveit, közöttük Kabos és Kárpáti, a két magyarországi zsidó olimpiai bajnokokat nem örökítik meg. A lap szerint a zsidó bajno­kok kihagyása „megfelel az újabb kor történelmének meghamisításá­nak“. Sajtóhiba kiigazítás. Lapunk legutóbbi számának egyik cikké­ben, illetve címében végzetes sajtó­hiba csúszott be. A 3. oldalon „Az egyetlen angol cionista képviselő folytatja demagóg támadását a zsi­dóság ellen“ című cikkben „cionis- * ta“ helyett „kommunista“ a helyes. — Zsidó alpolgármester Husz­­ton. Mint értesülünk a legutóbb le­folyt huszti községi választások eredményeképpen, az egyik albírói állásra Wolf Sándort, a népszerű „Sanyit“ választják meg. Wolf, aki ugyan a szociáldemokrata párt tagja, de egyéni listával indult a választásokba és mint ismeretes 3 mandátumot nyert, saját szavaza­tain kívül állítólag a szocdem és a kommunista képviselőtestületi ta­gok szavazatát is bírja. De szó van róla, hogy több máspárti zsidó is ő reá adja majd le szavazatát, hogy így az egyik albirói széket a zsidóság nyerje el, ami számará­nyánál fogva meg is illeti a huszti zsidóságot. — Dávid Frankfurtert átkisérték a fegyházba. Bern. Miután a kan­tonális bíróság ítélete jogerős lett, Frankfurternek magára kellett öl- 3 A legnagyobb c­odaos a 20-ik század higiéniájának az új lehelletfinomságú, 5 évi garantált tartósságú BRILLIANT Aki egészségét szereti, meggyőző­­dik egyedül. Extra Primissima Ke 3.50 Luxus, a legfinomabb Ke 5.— Csak gyógyszertárakban, drogéri­ákban és szaküzletekben követelje! (T)ár kevés bedörzsölés után teljes siker elhanyagolt esetekben is. Árak: 9 —, » 15*20, 24‘— be az összes gyógyszer- &­tárakban

Next