Bervai Figyelő, 1966 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1966-07-01 / 1. szám
Az üzemi újság hírére Miről szeretnénk olvasni ? Örömmel értesültünk róla, hogy a Bervai Figyelő a második félévtől nyomdai előállításban, havonként jelenik meg. A szakszervezeti bizalmiak szorgalmasan gyűjtögették a féléves előfizetést, a 35-ös üzemből pedig több mint 200-an rendelték meg az üzemi újságot.— Jogos kérdés, miről akarunk olvasni a rendszeresen megjelenő üzemi újságban? Teljes mértékben foglalkozzék a lap a gyár belső életével, adjon részletes tájékoztatót a gazdasági munkáról. Ezen belül foglalkozzék az üzemek, osztályok tervfeladataival, azok teljesítésével, derítsen fényt a felmerülő hiányosságokra. Legyen a Figyelő a tömegszervezetek méltó képviselője. Hallasson magáról a párt, a szakszervezet, a KISZ, valamint az MHS. Váljék hangadójává a munkaverseny-mozgalomnak és népszerűsítse azt. Foglalkozzék sport és kuturális témákkal. Sportprogramját a Bervai Vasas szakosztályai, valamint a tömegsportmozgalom életéből állítsa össze. Meg szeretnénk találni a lap hasábjain a karikatúra, humor, és rejtvény rovatokat is. Röviden ezekből a gondolatokból ered az, amit olvasni akarunk az üzemi lap hasábjain. Legyen éber a Figyelő, lássa meg az eredményeket, de a hibákat se nézze el. Adva a lehetőség, hogy a Bervai Figyelő cikkeivel szavatoljon magáért, sikeresen ápolja a nagy múltú üzemi újságok hagyományait. Fügedi József 35-ös üzem Dolgozóink az Adriai-tenger partján A szocialista munkaverseny legjobbjai — kimagasló munkájuk jutalmaképp_nyolcnapos jugoszláviai kiránduláson vettek részt. A feledhetetlen élményt nyújtó 2000 kilométeres útra két Ikarus autóbusz vitte dolgozóinkat. Az úticél Dubrovnik, a dalmát tengerpart gyöngyszeme volt. Képünk Dubrovnik kikötőjében készült a 90 fős kirándulócsoport néhány tagjáról. Elkerülhetők a felesleges, jelentős összegeket kitevő kiadások Ülésezett a párt-végrehajtó bizottság Ottó elvtárs, a pártbizottság titkára foglalta össze a vb nevében. Hasonlóan elismerően nyilatkozott az eddigi munkákról, azonban nyomatékosan felhívta a beruházási munkákhoz kapcsolódó minden szerv figyelmét arra, hogy csak kellő körültekintéssel — komplex és gazdaságossági vizsgálatok után — eszközöljünk beruházásokat és akkor elkerülhetők a felesleges, jelentős összegeket kitevő kiadások. A továbbiakban kérte az előadót, hogy a még meglevő szervezeti hiányosságok felszámolása, valamint a beruházási osztály előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében készítsen határozati javaslatot az igazgató és a főmérnök elvtársak segítségével, augusztus 31-i határidővel. Ezután az első napirendi pont elhúzódására való tekintettel javasolta, hogy a munkaverseny helyzetét a soron következő vb-ülés tárgyalja meg és ezzel az ülést befejezettnek nyilvánította. — th — Napirenden: a szakmunkásképsés Lányokat keresünk!... KÖSZÖRŰS, MAROS, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ IPARI TANULÓKAT MÉG FELVESZNEK — ÖNÁLLÓ GYÁREGYSÉG ÉPÜL — DIESEL-ELEMEK AZ AKTATÁSKÁBAN — A KISZ VÉDNÖKSÉGET VÁLLALT — KIK LESZNEK A SZAKMUNKÁS-OKTATÓK? Vállalatunk életében nagy jelentőséggel bír, hogy a Magyarországon eddig még nagy sorozatban nem gyártott Diesel-elemek gyártását a mi gyárunknak profilírozták. Vállalatunk területén központi beruházási alapból 1968. július 3-i átadással két új üzemrészben kezdik meg a termelést. A hazai szükségletet látjuk el Diesel-adagolókkal, nemzetközi szabványú alkatrészeket gyártunk. A Diesel-program csak megnövekedett létszámmal valósítható meg. Milyen kihatással van ez a szakmunkás-utánpótlásra, az ipari tanulók képzésére? Kérdésünkre Gál Andor, a személyzeti osztály vezetője válaszolt: — Iparitanuló-képzésünkben a Diesel-program megvalósítása 150 fő létszámnövekedést eredményez, ami azt jelenti, hogy ebben az évben összesen 230 első éves ipari tanulót iskoláztatunk be. Elsősorban az érettségizett leányokra gondolunk, mert az olyan szakmák, mint a szerszámkészítő, idomszerész, köszörűs, nagy kvalifikáltságú, viszonylag könnyű, de finom kézi munkát és megfelelő szellemi felkészültséget igényelnek. De az általános iskolát végzők közül felveszünk marós, esztergályos, vésős ipari tanulókat is. — Hogyan szervezik a gyár jövő szakmunkásait? — A szakmákat propagáló körleveleinket megküldtük az általános- és középiskolákba, de ezenkívül két elvtársunk az üzemi bizottságból — Diesel-elemekkel az aktatáskájukban — személyesen is felkereste iskolájukban a végzős diákokat és beszélgettek a szakma nyújtotta lehetőségekről. A jelentkezések azóta is állandóan érkeznek. Az első jelentkezők között látjuk gyárunk dolgozóinak gyermekeit: Németi Györgyöt, Túrás Gyulát, Zenger Józsát. Egerből többek között Huszti István százados fia gimnáziumi érettségivel idomszerésznek, míg Vona Zsuzsa Pélyről 4,00 érettségi átlaggal. Poroszlóról pedig Hajdú Éva jelentkezett idomszerész tanulónak. — És kiknek gyengébb ez átlaguk? ... — Még néhány szakmában elfogadunk jelentkezéseket, de főleg lányokat várunk. Általános iskolai végzettséggel a marós, a vésős, esztergályos szakmát tudjuk ajánlani. Természetesen a jelentkezésnél gyárunk dolgozóinak gyermekeit mindig előnyben részesítjük. — Hogyan készülnek fel a megnövekedett létszámú ipari tanulók képzésére? — A 11-es üzemrészt átalakítják iparitanuló-műhelynek, korszerű oktató- és munkaeszközökkel szerelik fel. Az idő rövidsége miatt, az előkészítő szerveknek komoly munkával kell megbirkózniuk. A munkák elvégzése felett a vállalati KISZ-szervezet védnökséget vállalat, a lelkes fiatalok maguk is részt vesznek a tanműhely berendezési munkáiban. — Mi a legsürgősebb megoldásra váró feladatuk? — Hat oktatót kell átadni az iparitanuló-intézetnek. Oktatókról lévén szó, kiváló, nagy tapasztalatú szakmunkások jöhetnek számításba, viszont köztudott, hogy a tanintézet az új oktatóknak nem tudja biztosítani a jelenlegi munkakörüknek megfelelő fizetést. Pillanatnyilag ez a probléma vár a legsürgősebb orvoslásra — fejezte be nyilatkozatát Gál Andor. — Simon — Hatósági elosztás helyett kereskedelem A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatot hozott a gazdasági mechanizmus reformjáról. A határozat egyik kiemelkedő pontja, hogy a hatósági elosztást kereskedelem váltja fel. Mit is jelent ez valójában? A hatósági elosztásra példa volt a mopedgyártás. Előírták a tervszámot, amely kötelező volt a vállalatra és a kereskedelemre egyaránt. Igaz, hogy a nagykereskedelmi vállalat nem akarta megrendelni a mopedeket, de mivel a tervszám diktálta, döntőbizottsági határozattal kényszerítették a járművek átvételére. A készletek a kereskedelemben felhalmozódtak, sok áru tönkrement. A felhalmozott készletek mellett ugyanakkor többféle hiánycikk is jelentkezett. A mopedeket le kellett értékelni. A járművek leértékelt áron történő eladása a népgazdaságnak több millió forintos veszteséget okozott. A hatósági elosztás rendszere tehát — mint a példa is bizonyítja — nehézkes, lassú volt és több esetben okozott népgazdasági veszteséget. Az új gazdasági mechanizmus — a tervgazdálkodás fenntartása mellett — ezt a rendszer kívánja felváltani a kereskedelemmel. Nem gyártunk olyan termékeket, amelyekre nincs szükség. Abban az esetben viszont, ha egy termék vásárlása az eladóra és vevőre van bízva, érvényesül az az elv, hogy a vevő az igényeit a lehető legjobb minőségű áruval, az elérhető legolcsóbb áron és a legrövidebb időn belül akarja kielégíteni. Ez ideig is sokat beszéltünk a termékek minőségéről, és sokat tettünk is a minőség javítása érdekében. Az új gazdasági mechanizmusban azonban mindez kevés lesz nagyon valószínűnek látszik, hogy pl. a jelenlegi minőségproblémás MK—03 és MK—06-os kompresszorok nem találnak piacot. A népgazdasági érdekek figyelembevétele mellett az import lehetősége is biztosított a kereskedelemnek, így feltehető, hogy ha vállalatunk nem tudná kifogástalan minőségben gyártani az MK—06-os kompresszorokat, inkább importból szereznék be. Ebben az esetben a ráfordítási költségek veszteségként jelentkeznének és jövedelmezőségünket nagyon kedvezőtlenül befolyásolnák. Az új gazdasági mechanizmusban azonban mindez kevés lesz, nagyon jóidőszak két esztendejében termékeink minőségét megjavítsuk és csak olyan cikkek gyártását kezdjük el, amelyeknél minőségi problémák nem lehetnek. Meglesz az az előnyünk, hogy a felettes szervek sem kényszeríthetik ránk egyes termékek gyártását,, különösen akkor nem, ha arra felkészülési idő nem áll rendelkezésünkre. A második alapvető kérdés az ár problémája. A kereskedelemnek lehetősége lesz több vállalattól ajánlatot kérni egy-egy termékre. Ebben a versenyben az ár az egyik leglényegesebb feltétel. Vállalatunk rezsije jelenleg magas. Fogyasztási cikkeket ilyen rezsiszázalék mellett gazdaságosan, illetve versenyképesen előállítani nagyon nehéz feladat. A felkészülési idő alatt ezért nagyon komoly intézkedéseknek kell történniük, hogy az árbevétel növelésén keresztül és a produktív, improduktív létszám arányának javításával a rezsi százalékunk csökkenjen. Termékeinknek mind minőségben, mind árban versenyképesnek kell lenniük. Ha termékeink előállítási költsége magas lesz, a kereskedelem az árut ott fogja megrendelni, ahol olcsóbban kapja. Ez az elv megszabja egyben a fejlesztésre vonatkozó feladatokat is. Olyan gyártmányokkal kell rendelkezünk, amelyeknek 0 sorozatgyártása befejeződött és értékelésük megtörtént. Az új cikkel pedig akkor kell megjelenni a piacon, amikor a korábban gyártott típus eladásánál csökkenés tapasztalható. A fejlesztésnek tehát meg kell előznie a kereskedelmi igényt. Nem úgy, mint ahogy jelenleg, illetve a közelmúltban történt a világítási felszereléssel, vagy az orvosi fecskendővel. Ezeknek a termékeknek a fejlesztésével — az utóbbi időt kivéve — évekig nem foglalkoztunk és csak akkor kezdtünk az új termék fejlesztéséhez, amikor az a vállalatnál már létkérdésként jelentkezett. Annak érdekében, hogy megfelelő minőségben, olcsó áron és rövid határidőn belül lehessen termékeinket gyártani, illetve értékesíteni, az igények előre történő felmérését, magunknak kell elvégeznünk. Fontos szerepet kap ezért vállalatunknál is a kereskedelmi tevékenység. Figyelemmel kell kísérni a piac alakulását, a versenyképes belföldi és külföldi termékeket és előre intézkedést tenni arra, hogy a vállalat gazdaságos tevékenysége és a dolgozók foglalkoztatottsága, biztosítva legyen. Az új gazdasági mechanizmus tehát a legteljesebb együttműködést követeli meg mindenkitől. Németi István z 1966. évi profilkeresési akció kezdeti eredményeként könyvelhetjük el a Diesel-alkatrészek gyártásának első negyedévi beindítását. Tudni kell ehhez azonban, hogy az alkatrészek gyártásának bevezetése az 1966. évi terhelési probléma mérséklése, illetve megoldása mellett a jövő egyik központi lehetősége és egyben fő feladatként kell, hogy szerepeljen. A múlt évben végzett felmérések, tárgyalások és a kidolgozott tanulmány alapján jogot kapott a vállalat arra, hogy a GAMMA-val közös felmérésben a Diesel-pótalkatrészek hazai gyártásának megteremtését célul tűzhesse ki. Az elkészített beruházási célokmányt április végével a KGM jóváhagyta. Eszerint 59 millió forintos beruházási előirányzattal (a meglevő eszközök számításba vétele mellett) évi 700 000 alkatrész gyártására számolva, a Finomszerelvénygyár lesz a Diesel-pótalkatrészek biztosításának hazai bázisa. A kapacitás kiépítése és a termelésfelfutás után mintegy 120 millió forint évi termelést, és több mint ezer ember foglalkoztatását tudja biztosítani vállalatunknál ez a termékcsoport. A jóváhagyott beruházási cél alapján jelenleg az ÁGTI bevonásával készül a beruházási program és a vele . • • • // i //1 jovonkrol van szó. A Diesel-alkatrészgyártás indítása a Finomszerelvénygyárban párhuzamosan a kiviteli tervdokumentáció. Célunk az, hogy már a negyedik negyedév elején, a program jóváhagyásától kezdve, mindent előkészítve biztosíthassuk a gyártás 1967. évi indítását. Szükséges ez azért is, mert mint ismeretes, az edzési kapacitás megteremtéséig — az ez évben indított gyakorlatnak megfelelően — csak az alkatrészek nyers megmunkálását végezhetjük. Ezek első lépcsőjének eredményes beindítása viszont az egész Diesel-program megvalósítására és vállalására jogosít fel bennünket, de hozzá kell tennünk azt is, hogy régi termékeink termelésének előre látható csökkenése kötelezővé is teszi a további évek foglalkoztatási problémáinak megoldására. A Diesel-program vállalatunk valamennyi területén új és nagy feladatokat ró finnyítéka annak, hogy az egész Diesel-témánál a gyorsított ütemet kívánjuk biztosítani. Az ezzel párhuzamosan megtett intézkedések, mint pl. iparitanuló-képzés feltételeinek megteremtése, a 9-es épület tanműhellyé való átalakítása, stb. a program személyi feltételeinek kellő időben történő biztosítását célozzák. A Finomszerelvénygyár által eddig célul tűzött és megvalósított feladatok közül a Diesel-program minden tekintetben kimagaslik. Megvalósítása viszont a vállalat jövőjét tekintve központi kérdés, és mindenki által így kezelendő. A megvalósításig (1971) szívós, kitartó munkára, következetes helytállásra van szükség. De mindenkinek, aki ebben a munkában részt vesz, azt kell látnia, hogy e feladat megvalósítása nélkül a vállalat létjogosultságáról nem beszélhetünk, küönösen nem a párt és a kormány által célul tűzött, épp ezen időszakban bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmusban. Kovács Imre