Bervai Figyelő, 1966 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1966-07-01 / 1. szám

Az üzemi újság hírére Miről szeretnénk olvasni ? Örömmel értesültünk ró­la, hogy a Bervai Figyelő a második félévtől nyomdai előállításban, havonként je­lenik meg. A szakszervezeti bizalmiak szorgalmasan gyűjtögették a féléves előfi­zetést, a 35-ös üzemből pe­dig több mint 200-an ren­delték meg az üzemi újsá­got.— Jogos kérdés, miről akarunk olvasni a rendsze­resen megjelenő üzemi új­ságban? Teljes mértékben foglal­kozzék a lap a gyár belső életével, adjon részletes tá­jékoztatót a gazdasági mun­káról. Ezen belül foglalkoz­zék az üzemek, osztályok tervfeladataival, azok telje­sítésével, derítsen fényt a felmerülő hiányosságokra. Legyen a Figyelő a tömeg­szervezetek méltó képvise­lője. Hallasson magáról a párt, a szakszervezet, a KISZ, valamint az MHS. Váljék hangadójává a mun­ka­verseny-mozgalomnak és népszerűsítse azt. Foglal­kozzék sport és kuturális témákkal. Sportprogramját a Bervai Vasas szakosztá­lyai, valamint a tömegsport­mozgalom életéből állítsa össze. Meg szeretnénk talál­ni a lap hasábjain a karika­túra, humor, és rejtvény rovatokat is. Röviden ezekből a gondo­latokból ered az, amit olvas­ni akarunk az üzemi lap hasábjain. Legyen éber a Figyelő, lássa meg az ered­ményeket, de a hibákat se nézze el. Adva a lehetőség, hogy a Bervai Figyelő cikkeivel szavatoljon magáért, sikere­sen ápolja a nagy múltú üzemi újságok hagyomá­nyait. Fügedi József 35-ös üzem Dolgozóink az Adriai-tenger partján A szocialista munkavers­eny legjobbjai — kimagasló munkájuk jutalmaképp_nyolc­napos jugoszláviai kiránduláson vettek részt. A feledhetetlen élményt nyújtó 2000 kilomé­teres útra két Ikarus autóbusz vitte dolgozóinkat. Az úticél Dubrovnik, a dalmát tenger­part gyöngyszeme volt. Képünk Dubrovnik kikötőjében készült a 90 fős kirándulócsoport néhány tagjáról. Elkerülhetők a felesleges, jelentős összegeket kitevő kiadások Ülésezett a párt-végrehajtó bizottság Ottó elvtárs, a pártbizottság titkára foglalta össze a vb ne­vében. Hasonlóan elismerően nyilatkozott az eddigi munkák­ról, azonban nyomatékosan felhívta a beruházási munkák­hoz kapcsolódó minden szerv figyelmét arra, hogy csak kellő körültekintéssel — komplex és gazdaságossá­gi vizsgálatok után — eszközöljünk beruházásokat és akkor elkerülhetők a felesle­ges, jelentős összegeket kite­vő kiadások. A továbbiakban kérte az előadót, hogy a még meglevő szervezeti hiányossá­gok felszámolása, valamint a beruházási osztály előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében készítsen határozati javaslatot az igazgató és a fő­mérnök elvtársak segítségével, augusztus 31-i határidővel. Ezután az első napirendi pont elhúzódására való tekin­tettel javasolta, hogy a mun­kaverseny helyzetét a soron következő vb-ülés tárgyalja meg és ezzel az ülést befeje­zettnek nyilvánította. — th — Napirenden: a szakmunk­ásk­épsés Lányokat keresünk!... KÖSZÖRŰS, MAROS, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ IPARI TANULÓKAT MÉG FELVESZNEK — ÖNÁLLÓ GYÁREGYSÉG ÉPÜL — DIESEL-ELEMEK AZ AKTA­TÁSKÁBAN — A KISZ VÉDNÖKSÉGET VÁLLALT — KIK LESZNEK A SZAKMUNKÁS-OKTATÓK? Vállalatunk életében nagy jelentőséggel bír, hogy a Ma­gyarországon eddig még nagy sorozatban nem gyártott Die­sel-elemek gyártását a mi gyá­runknak profilírozták. Válla­latunk területén központi be­ruházási alapból 1968. július 3-i átadással két új üzemrész­ben kezdik meg a termelést. A hazai szükségletet látjuk el Diesel-adagolókkal, nemzetkö­zi szabványú alkatrészeket gyártunk. A Diesel-program csak megnövekedett létszám­mal valósítható meg. Milyen kihatással van ez a szakmun­kás-utánpótlásra, az ipari ta­nulók képzésére? Kérdésünkre Gál Andor, a személyzeti osztály vezetője válaszolt: — Iparitanuló-képzésünkben a Diesel-program megvalósítása 150 fő létszámnövekedést eredményez, ami azt jelenti, hogy ebben az év­ben összesen 230 első éves ipari tanulót iskoláztatunk be. Elsősor­ban az érettségizett leányokra gon­dolunk, mert az olyan szakmák, mint a szerszámkészítő, idomsze­rész, köszörűs, nagy kvalifikáltsá­­gú, viszonylag könnyű, de finom kézi munkát és megfelelő szelle­mi felkészültséget igényelnek. De az általános iskolát végzők közül felveszünk marós, esztergá­lyos, vésős ipari tanulókat is. — Hogyan szervezik a gyár jövő szakmunkásait? — A szakmákat propagáló körle­veleinket megküldtük az általá­nos- és középiskolákba, de ezen­kívül két elvtársunk az üzemi bi­zottságból — Diesel-elemekkel az aktatáskájukban — személyesen is felkereste iskolájukban a végzős diákokat és beszélgettek a szakma nyújtotta lehetőségekről. A jelent­kezések azóta is állandóan érkez­nek. Az első jelentkezők között lát­juk gyárunk dolgozóinak gyerme­keit: Németi Györgyöt, Túrás Gyu­lát, Zenger Józsát. Egerből többek között Huszti István százados fia gimnáziumi érettségivel idomsze­résznek, míg Vona Zsuzsa Pélyről 4,00 érettségi átlaggal. Poroszlóról pedig Hajdú Éva jelentkezett idom­szerész tanulónak. — És kiknek gyengébb ez átlaguk? ... — Még néhány szakmában elfo­gadunk jelentkezéseket, de főleg lányokat várunk. Általános iskolai végzettséggel a marós, a vésős, esztergályos szakmát tudjuk aján­­lani. Természetesen a jelentkezés­nél gyárunk dolgozóinak gyerme­keit mindig előnyben részesítjük. — Hogyan készülnek fel a megnövekedett létszámú ipari tanulók képzésére? — A 11-es üzemrészt átalakítják iparitanuló-műhelynek, korszerű oktató- és munkaeszközökkel sze­relik fel. Az idő rövidsége miatt, az előkészítő szerveknek komoly munkával kell megbirkózniuk. A munkák elvégzése felett a válla­lati KISZ-szervezet védnökséget vállalat, a lelkes fiatalok maguk is részt vesznek a tanműhely be­rendezési munkáiban. — Mi a legsürgősebb megol­dásra váró feladatuk? — Hat oktatót kell átadni az iparitanuló-intézetnek. Oktatókról lévén szó, kiváló, nagy tapasztala­tú szakmunkások jöhetnek számí­tásba, viszont köztudott, hogy a tanintézet az új oktatóknak nem tudja biztosítani a jelenlegi mun­kakörüknek megfelelő fizetést. Pil­lanatnyilag ez a probléma vár a legsürgősebb orvoslásra — fejezte be nyilatkozatát Gál Andor. — Simon — Hatósági elosztás helyett­­ kereskedelem A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatot hozott a gazdasági mechanizmus reformjáról. A határozat egyik kiemelkedő pontja, hogy a hatósági elosztást kereskedelem váltja fel. Mit is jelent ez valójában? A hatósági elosztásra példa volt a mopedgyártás. Elő­írták a tervszámot, amely kötelező volt a vállalatra és a kereskedelemre egyaránt. Igaz, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat nem akarta megrendelni a mopedeket, de mivel a terv­szám diktálta, döntőbizottsági határozattal kényszerítették a járművek átvételére. A készletek a kereskedelemben fel­halmozódtak, sok áru tönkrement. A fel­halmozott készletek mellett ugyanakkor többféle hiánycikk is jelentkezett. A mo­pedeket le kellett értékelni. A járművek leértékelt áron tör­ténő eladása a népgazdaságnak több millió forintos veszte­séget okozott. A hatósági elosztás rendszere tehát — mint a példa is bizonyítja — nehézkes, lassú volt és több esetben okozott népgazdasági veszteséget. Az új gazdasági mechanizmus — a tervgazdálkodás fenn­tartása mellett — ezt a rendszer kívánja felváltani a keres­kedelemmel. Nem gyártunk olyan termékeket, amelyekre nincs szükség. Abban az esetben viszont, ha egy termék vá­sárlása az eladóra és vevőre van bízva­, érvényesül az az elv, hogy a vevő az igényeit a lehető legjobb minőségű áruval, az elérhető legolcsóbb áron és a legrövidebb időn belül akar­ja kielégíteni. Ez ideig is sokat bes­zéltünk a termékek minőségéről, és sokat tettünk is a minőség javítása­ érdekében. Az új gazda­sági mechanizmusban azonban mindez kevés lesz na­gyon va­lószínűnek látszik, hogy pl. a jelenlegi minőségproblémás MK—03 és MK—06-os kompresszorok nem találnak piacot. A népgazdasági érdekek figyelembevétele mellett az im­port lehetősége is biztosított a kereskedelemnek, így feltehető, hogy ha vállalatunk nem tudná kifogásta­lan minőségben gyártani az MK—06-os kompresszorokat, inkább importból szereznék be. Ebben az esetben a ráfordí­tási költségek veszteségként jelentkeznének és jövedelmező­ségünket nagyon kedvezőtlenül befolyásolnák. Az új gazda­sági mechanizmusban azonban mindez kevés lesz, nagyon jó­­időszak két esztendejében termékeink minőségét megjavít­suk és csak olyan cikkek gyártását kezdjük el, amelyeknél minőségi problémák nem lehetnek. Meglesz az az előnyünk, hogy a felettes szervek sem kényszeríthetik ránk egyes termékek gyártását,, különösen akkor nem, ha arra felkészülési idő nem áll rendelkezé­sünkre. A második alapvető kérdés az ár problémája. A kereske­delemnek lehetősége lesz több vállalattól ajánlatot kérni egy-egy termékre. Ebben a versenyben az ár az egyik leg­lényegesebb feltétel. Vállalatunk rezsije jelenleg magas. Fo­gyasztási cikkeket ilyen rezsiszázalék mellett gazdaságosa­n, illetve versenyképesen előállítani nagyon nehéz feladat. A felkészülési idő alatt ezért nagyon komoly intézkedéseknek kell történniük, hogy az árbevétel növelésén keresztül és a produktív, improduktív létszám arányának javításával a re­zsi százalékunk csökkenjen. T­ermékeinknek mind minőségben, mind árban verseny­képesnek kell lenniük. Ha termékeink előállítási költ­sége magas lesz, a kereskedelem az árut ott fogja megrendelni, ahol olcsóbban kapja. Ez az elv megszabja egy­ben a fejlesztésre vonatkozó feladatokat is. Olyan gyártmá­nyokkal kell rendelkezünk, amelyeknek 0­ sorozatgyártása befejeződött és értékelésük megtörtént. Az új cikkel pedig akkor kell megjelenni a piacon, amikor a korábban gyártott típus eladásánál csökkenés tapasztalható. A fejlesztésnek tehát meg kel­l előznie a kereskedelmi igényt. Nem úgy, mint ahogy jelenleg, illetve a közelmúltban történt a világítási felszereléssel, vagy az orvosi fecskendő­vel. Ezeknek a termékeknek a fejlesztésével — az utóbbi időt­ kivéve — évekig nem foglalkoztunk és csak akkor kezd­tünk az új termék fejlesztéséhez, amikor az a vállalatnál már létkérdésként jelentkezett. Annak érdekében, hogy megfelelő minőségben, olcsó áron és rövid határidőn belül lehessen termékeinket gyártani, illetve értékesíteni, az igé­nyek előre történő felmérését, magunknak kell elvégeznünk. Fontos szerepet kap ezért vállalatunknál is a kereskedelmi tevékenység. Figyelemmel kell kísérni a piac alakulását, a versenyké­pes belföldi és külföldi termékeket és előre intézkedést ten­ni arra, hogy a vállalat gazdaságos tevékenysége és a dol­gozók foglalkoztatottsága, biztosítva legyen. A­z új gazdasági mechanizmus tehát a legteljesebb együttműködést követeli meg mindenkitől. Németi István z­ 1966. évi profilkeresé­­­­si akció kezdeti eredménye­ként könyvelhetjük el a Die­sel-alkatrészek gyártásának el­ső negyedévi beindítását. Tud­ni kell ehhez azonban, hogy az alkatrészek gyártásának beve­zetése az 1966. évi terhelési­­ probléma mérséklése, illetve megoldása mellett a jövő egyik központi lehetősége és egyben fő feladatként kell, hogy szere­peljen. A múlt évben végzett felmé­rések, tárgyalások és a kidolgo­zott­ tanulmány alapján jogot kapott a vállalat arra, hogy a GAMMA-val közös felmérés­ben a Diesel-pótalkatrészek hazai gyártásának megterem­tését célul tűzhesse ki. Az el­készített beruházási célok­mányt április végével a KGM jóváhagyta. Eszerint 59 millió forintos beruházási előirány­zattal (a meglevő eszközök számításba vétele mellett) évi 700 000 alkatrész gyártására számolva, a Finomszerelvény­­gyár lesz a Diesel-pótalkatré­szek biztosításának hazai bázi­sa. A kapacitás kiépítése és a termelésfelfutás után mintegy 120 millió forint évi termelést, és több mint ezer ember fog­lalkoztatását tudja biztosítani vállalatunknál ez a termék­­csoport. A jóváhagyott beru­házási cél alapján jelenleg az ÁGTI bevonásával készül a be­ruházási program és a vele . • • • // i //1 jovonkrol van szó. A Diesel-alkatrészgyártás indítása a Finomszerelvénygyárban párhuzamosan a kiviteli terv­dokumentáció. Célunk az, hogy már a negyedik negyed­év elején, a program jóváha­gyásától kezdve, mindent elő­készítve biztosíthassuk a gyár­tás 1967. évi indítását. Szükséges ez azért is, mert mint ismeretes, az edzési ka­­pacitás megteremtéséig — az ez évben indított gyakorlatnak megfelelően — csak az alkat­részek nyers megmunkálását végezhetjük. Ezek első lépcsőjének ered­ményes beindítása viszont az egész Diesel-program megva­lósítására és vállalására jogo­sít fel bennünket, de hozzá kell tennünk azt is, hogy régi termékeink termelésének előre látható csökkenése kötelezővé is teszi a további évek foglal­koztatási problémáinak megol­dására. A Diesel-program vál­lalatunk valamennyi területén új és nagy feladatokat ró fin­nyítéka annak, hogy az egész Diesel-témánál a gyorsított ütemet kívánjuk biztosítani. Az ezzel párhuzamosan meg­tett intézkedések, mint pl. ipa­­ritanuló-képzés feltételeinek megteremtése, a 9-es épület tanműhellyé való átalakítása, stb. a program személyi felté­teleinek kellő időben történő biztosítását célozzák. A Finomszerelvénygyár ál­tal eddig célul tűzött és meg­valósított feladatok közül a Diesel-program minden tekin­tetben kimagaslik. Megvalósí­tása viszont a vállalat jövőjét tekintve központi kérdés, és mindenki által így kezelendő. A megvalósításig (1971) szívós, kitartó munkára, következetes helytállásra van szükség. De mindenkinek, aki ebben a munkában részt vesz, azt kell látnia, hogy e feladat megva­lósítása nélkül a vállalat lét­­jogosultságáról nem beszélhe­tünk, küönösen nem a párt és a kormány által célul tűzött, épp ezen időszakban beveze­tésre kerülő új gazdasági me­chanizmusban. Kovács Imre

Next