Bervai Figyelő, 1968 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Pillantás a gyárra A magasból széttekintünk a gyáron. Előttünk hosszú, széles út hasítja ketté­­ a völgyet. Valamikor a Berva­­patak vágtatott itt ahol most a fő út köti össze a gyár üzemeit. Alattunk a mélyben a negyvenmilliós kazánházi re­konstrukció. Mögötte a Diesel-üzem. Távolabb irodaház készül. A betonelemek — képlete­sen szólva — már az új gaz­daságirányítási rendszer pil­léreire épültek. Behavazott téli táj. Csend van. Felülről nézve szokat­lan látvány a mozdulatlan gyár. A hófoltos periférián meg­mozdul egy tolatómozdony. A rámpán aprónak látszó­­ emberek ládákat pakolnak. Műszakváltás. Áradatként ömlik a nép. A tömegből ar­cok villannak fel. Gyári be­szélgetéseket, találkozásokat idéznek. Karácsony előtt az üzem­ben, a Mátyásföldről idejött, munkást erről faggattam: — Mit adott magának tizenöt év alatt ez a gyár? A cigaretta már az olajos ujjáig égett, amikor megszó­lal: — Aki nem élt abban a korban, el sem tudja képzel­ni, mit jelent a létbizonyta­lanság. Akkumulátortöltő voltam. Foglalkozás közben ólom- és gázmérgezést kap­tam. Hathónapi kórházi ke­zelés után nyugdíjazni akar­tak. Negyvenéves vagyok. Nagy a család, hatodmagá­val hogy felvergődjék az ember, új szakmát kellett ta­nulni. Szerelő lettem. Most technikumba járok L­akásom van. Kiemelt órabért ka­pok.Ősz tekintet közül kisimult, vidám arc­újságok­ a műsza­ki főosztályon. —• A lottó decemberi juta­lomsorsolásán. . a 3 541 32­7-es­ számú szelvénnyel televíziót nyertem­. Fiatal, zokogó lány: — Otthon mindig csak azt hal­lom: Lányom, ne menj hoz­zá, nincs háza, nincs kocsija. Hallottam a vőlegény ki­törő indulatát: — Nem fog­juk kérdezni a szülőket. Sze­retjük­­ egymást, tavasszal megesküdünk. Láttam a takarítóasszonyt,­ akit nyugdíj­ba vonulása al­kalmából a munkatársai a vállalat gépkocsiján vitték a lakására. A legmegkapóbb számomra mégis az ajándé­kokkal elhalmozott Aranka néni szavai voltak: — Ezt nem gondoltam azért, hogy egy cigányasszonyt ennyire... Szemlesütve állt az üzem­vezető előtt a fiatal munkás­nő. Három nap szabadságot kért. Nem kapott. Panaszá­val elment a felsőbb fóru­mokig. Itt őszintén elmondta egyéni helyzetét, kellőképpen mérlegelték körülményeit, így a tényekkel az üzemve­zető­ is egyetértett: . — Inkább három nap sza­badság egy műtét miatt, mint hat hónap távollét. Szemtanú voltam gyertya­­gyújtáskor az új lakás ava­tásán, de jártam ott is, ahol karácsonykor nedves pince­lakásban gyújtották meg a csillagszórót. — Mit vár az új évtől? A váratlan közvélemény­kutatásra a kozmetikázatlan válaszok így hangzottak el: — Több fizetést. — Vőle­gényt. — Maradjon együtt a présbrigád minden tagja. Olcsóbb legyen a re­ kamié. — Csak egy évre vonultassák be a katonákat. — Meg akarok nősülni és egy gyereket, egy klassz kisfiút akarok. — Szeretnék kiutazni a VIT-re. — A „hangemberek”, akik eddig csak a hangjuk révén érvényesültek, munkával, tu­dással bizonyítsák be, hogy azok, amik. — Legyenek ol­csóbbak a háztartási gépek. — A barátságok ne a Szép­­asszonyvölgyben köttessenek — A kiutalásra, tavaszra ér­kezzék meg a kocsi. A fér­fiaknak annyit fizessenek, hogy a nőknek ne kelljen­­ dolgozniuk, hanem a gyerek­­­­kel foglalkozhassanak. Széttekintünk a gyáron.­ Előttünk hosszú, széles út­­ hasítja ketté a völgyet. Va­laha a Berva-patak vágta­­­­tott itt, most gondjaikkal és kisebb-nagyobb örömeikkel a gyári munkások sietnek ott­honaik felé. A behavazott téli tájra új­ra csend ül, kiürültek ismét a­­ gyár útjai. A gépek mellett új­ váltás kezdett műszakot. Az ünne­­­pek után, akik még nem ta­­­lálkoztak, kezet fognak. Eredményeinkkel és reális­­ kívánságainkkal így együtt, s köszöntsünk hát boldog új évet mindenkinek. Finomsze­rel­vénygy­ár! Simon Imre Megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a szakszervezeti tanács a kollektív szerződést December hónapban jelent meg, az üzemeikben, osztályo­kon ismertetésre került a vál­lalati kollektív szerződés ter­vezete. A megbeszélések, viták so­rán a vállalat dolgozói, az üzemek, osztályok észrevéte­leivel kiegészítve, a vállalat vezetősége a kollektív szerző­dést a szakszervezeti tanác­­csal egyeztette és felülvizsgál­ta, hogy azokat az előterjesz­tett javaslatokat, amelyek nem ütköznek a törvényes rendelkezésekkel és van anya­gi fedezetük, már mint beépí­tett, javaslatot terjeszthessék elfogadásra. A budapesti gyáregység szakszervezeti képviselőivel együtt a vállalati szakszerve­zeti tanács a béren kívüli jut­tatásokkal kezdte a megbeszé­lést. Napirendre került a védő­ruha-nomenklatúra, a terhes nők műszakbeosztása, a nyere­ségrészesedés megvonása és többek között az étkeztetés. A védőruha kihordási idejé­vel sok munkahelyen problé­ma van, ezért a szakszervezeti tanács megbízta a szakszerve­zeti bizottságot, hogy a beér­kezett javaslatok alapján vizs­gálják felül az igényeket. Az erre a célra biztosított jelen­legi kereten felül, az éves lét­számnövekedéssel együtt 30 000 forint értékkel növelik 1968- ban a védőruha-ellátást. Az üzemek műszakbeosztási gondja miatt született­ a ha­tározat, hogy a terhes nők két­­műszako­s munkahelyre is be­oszthatók. Törölték a kollektív szerző­dés tervezetéből a nyereség­­részesedés megvonását abban az esetben, ha a dolgozó mun­kája ellátására nem felel meg címen kapott felmondást. A végleges szabály szerint az illető abban az esetben időszakosan kaphat nyeresé­get. Januártól a vállalat dolgo­zói részére egyféle étkeztetésit biztosít. Az ebéd ára a továbbiakban is változatlanul 4 forint ma­rad, viszont megszűnik a 6 fo­rintos kategória, de a 4 fo­rintos normálban kétféle vá­laszték­ áll a dolgozók rendel­kezésére. A tanácskozás­ ezután a kol­lektív szerződés más fejezetei­vel, a munkaviszony és bér­ügyi jellegű kérdéseikkel fog­lalkozott, de itt­­ a kiadott ter­vezethez képest változás nem történt. A kollektív szerződésbe be nem építhető javaslatok be­terjesztői írásban kapnak in­doklást. A zárórendelkezés szerint a szakszervezeti­­ tanács megbíz­ta a szakszervezeti bizottságot és az szib-ti­tkárt. a kollektív szerződés aláírására, és annak sokszoros­­itatására. — Plusz 30 ezer forint védőruha-ellátásra — Terhes nők két műszakba is beoszt­hatók — Nyereségrészesedés időszakosan is adható — Étkeztetés 4,— forintért Ismerd meg vállalatod! Sok szó esett az elmúlt ho­lnapokban a gyár szervezeti felépítéséről. Sorozatunk első részében a vállalat dolgozóival gazdasá­gi egységünk felépítését, a szervek vezetőit kívánjuk meg­ismertetni. Jövőbe­i a vállalat fejleszté­si és termelési feladatát saját maga alakítja ki. Ezt figyelembe véve, a vál­lalatvezetés azzal a céllal ala­kította ki új szervezeti kiépí­tését, hogy az megfeleljen a vállalat megnövekedett felada­tának. Csak a legszükségesebb szer­vezeti változtatások lettek vég­rehajtva, amelyek már az új gazdasági rendszer bevezetése nélkül is szükségessé váltak volna. A vállalat igazgatója: Kócza Imre. Főmérnöke: Vas Tibor. Főkönyvelője: Győrfy Ferenc. Főmérnök-helyettes: Mézes Tibor. Kereskedelmi főosztályveze­tő: Németi István. Személyzeti és munkaügyi főosztályvezető: Simon Dezső. Közgazdasági főosztályveze­tő: Kovács Imre. Műszaki eli főoszt. v.: Tóth Ferenc. Termelési főosztályvezető: Körösi József. Gyártmányfejlesztési főosz­tályvezető: Füzesi János. Gyártástechnológiai főosz­tályvezető: Debreceni Tibor. Előző lapszámainkban rész­letes híradásokban, riportok­ban számoltunk be a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója tiszteletére indított forradalmi munkahó­nap eseményeiről, eredményei­ről. A forradalmi munkahónap záróakkordjaként, az értékelő bizottság határozata alapján kiemelkedő és jó munkájukért oklevél- és pénzjutalomban ré­szesült­ a 31-es, 35-ös, 24-es, a .,D” üzemegység és a tink­­üzem kollektívája. Eredményes munkájukért el­ismerését fejezte ki a vállalat vezetősége a 37-es üzemi, az „F” üzemegység, az energia­osztály, a műszaki főosztály kollektívájának és a meo-fő­­osztály Május 1. szocialista brigádjának. Felvételünk bemutatja a 31- es üzem Zaja ifjúsági brigád négy tagját. Pócsi József vezetésével a szocialista brigád tagjai a for­radalmi hónapban pluszmun­kaként az üzemünk területén lévő drótfékező-helyiséget át­alakították idomszer-raktárrá és azt átadták rendeltetésének. H kiemelk­ed­kő munl­cen­ji k^rt Négyen a 31-es üzem Zaja ifjúsági brigádjából. Törvényeink A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK A vállalat köteles a dolgo­zót munkával ellátni, a mun­ka megfelelő, egészséges és biz­tonságos végz­ésén­ek feltételeit biztosítani, valamint a mun­kavégzés módjára vonatkozó szükséges iránymutatást meg­adni. A dolgozó köteles a kijelölt helyen és időben munkára ké­pes állapotban megjelenni, és a munkaidőt a részére kijelölt helyen, munkában tölteni. A dolgozó köteles a munka­köréhez tartozó munkát ké­pességei teljes tefejtésével, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. Munkavégzési kötelezettség alól mentesül a dolgozó, amíg állampolgári kötele­zettségét teljesíti, házastársa, gyermeke, vagy szülője halála esetén egy mun­kanapon át, ha keresőképtelen beteg, vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni, kötelező orvosi vizsgálat, va­lamint véradás miatt távol töl­tött időtartamra, ha jogszabálynál fogva, vagy a vállalat engedélyével a munkavégzés alól felmentet­ték. A dolgozó munkából való távolmaradását előre —, ha pe­dig ez nem lehetséges, mi­helyt arra mód nyílik — köteles közvetlen felettesének, vagy a vállalat erre kijelölt dolgo­zójának tudomására hozni, és a távolmaradás jogos okának megszűntével haladéktalanul munkára jelentkezni. Legkésőbb a munkára je­lentkezéskor a dolgozó megfe­lelően igazolni tartozik, hogy a munkából való távolmara­dása­­ jogos volt-e. A MUNKAVÉGZÉSRE ADOTT UTASÍTÁS ÉS ENNEK TELJESÍTÉSE A dolgozó munkáját az arra vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak, továbbá felette­sei utasításának, hivatása és szakmája szabályainak, előírá­sainak és szokásainak megfe­lelően köteles végezni. A közvetlen vezetőt a munka végzésével kapcsolatos kérdé­sekben az intézkedésekre min­dig feljogosítottnak kell tekin­teni. Ha a vállalati szervezeti és­­ működési szabályzat — vagy más, belső vállalat előírás —­­ másként nem rendelkezik,­­ egyéb kérdésekben is intézke­­d­ésre jogos egyénnek kell te­­­­kinteni Kivételt ez alól a­­ munkaviszony létesítése, meg­szüntetése és a munkasz­erző­­­­dés tartalmi módosítása képez. j Nem kö­teles teljesíteni a­­ dolgozó az utasítást, ha annak a végrehajtása az egészségét, vagy testi épségét, közvetlenül,­­ vagy súlyosan veszélyezteti, vagy egyébként az érdekeit­­ védő jogszabályba ütközik.­­ Kivételt képeznek azok a­­ dolgozók, akiknek a veszélyt­­ hivatásukból kifolyólag kell­­ vállalniuk. Például: üzem­i tűz­oltók stb. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak telje­­­­sítésével bűntettet követnek el. Ha az utasítás — az előbbi leseteken kívül — jogszabály­ba ütközik, vagy végrehajtása­­ kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményekkel számol­hat, köteles erre az utasítást adó, ha pedig ez nem közvet­­len felettese, ennek figyelmét felhívni. Az utasítás végre­hajtását azonban ilyen esetben nem tagadhatja meg, kivéve, 0 • • ha erre külön jogszabály f­el­­jogosítja. Az utasítás teljesítésének jo­gos megtagadása nem menti fel a dolgozót az alól, hogy munkavégzés céljából tovább­ra is rendelkezésre álljon és a jogszerű utasításokat telje­sítse. Amennyiben az utasítás tel­jesítés­ének jogos megtagadá­sa következtében nem végez munkát, a kieső időre átlag­kereset illeti meg. AZ EREDETI MUNKAKÖRTŐL ELTÉRŐ MUNKAVÉGZÉS A dolgozó — indokolt eset­ben — munkakörébe nem tar­tozó munkát is köteles átme­netileg ellátni, ez azonban be­osztására, korára, egészségi ál­lapotára, vagy egyéb körül­ményeire tekintettel reá arány­talan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti mun­kaköre szerinti munkabéréhez való jogát. Ilyen esetben az utasítást ki­adó a szolgálati felettesétől előzetesen jóváhagyást tarto­zik kérni és ki kell kérni a vállalati, illetve üzemi szak­szervezeti bizottság vélemé­nyét­ is. Eredeti munkakörtől eltérő ideiglenes igénybevétel a dol­gozó és az üzemi stb egyet­értése nélkül, egy éven belül a 12 hetet nem haladhatja m­e­g. A dolgozó a munkát — elté­rő megállapodás hiányában — a vállalatnak azon a telephe­lyén köteles végezni, ahol a munkaszerződést, megkötötték. A vállalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyen­­— más üzemben — is foglal­koztatja. A DOLGOZÓ MAGATARTÁSA A dolgozónak munkatársai­val együtt kell működnie és munkáját­ úgy kell végeznie, valamint általában olyan ma­gatartást kell tanúsítania, hogy az má­s egészségét és testi éh­ségét ne veszélyeztesse,, mun­káját ne zavarja, anyagi káro­sodását, vagy helytelen meg­ítélését ne idézze elő. A dolgozó köteles munkahe­lyén kívül is munkaviszonyá­hoz, munkaköréhez, méltó magatartást tanúsítani.

Next