Bervai Figyelő, 1968 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Pillantás a gyárra A magasból széttekintünk a gyáron. Előttünk hosszú, széles út hasítja ketté a völgyet. Valamikor a Bervapatak vágtatott itt ahol most a fő út köti össze a gyár üzemeit. Alattunk a mélyben a negyvenmilliós kazánházi rekonstrukció. Mögötte a Diesel-üzem. Távolabb irodaház készül. A betonelemek — képletesen szólva — már az új gazdaságirányítási rendszer pilléreire épültek. Behavazott téli táj. Csend van. Felülről nézve szokatlan látvány a mozdulatlan gyár. A hófoltos periférián megmozdul egy tolatómozdony. A rámpán aprónak látszó emberek ládákat pakolnak. Műszakváltás. Áradatként ömlik a nép. A tömegből arcok villannak fel. Gyári beszélgetéseket, találkozásokat idéznek. Karácsony előtt az üzemben, a Mátyásföldről idejött, munkást erről faggattam: — Mit adott magának tizenöt év alatt ez a gyár? A cigaretta már az olajos ujjáig égett, amikor megszólal: — Aki nem élt abban a korban, el sem tudja képzelni, mit jelent a létbizonytalanság. Akkumulátortöltő voltam. Foglalkozás közben ólom- és gázmérgezést kaptam. Hathónapi kórházi kezelés után nyugdíjazni akartak. Negyvenéves vagyok. Nagy a család, hatodmagával hogy felvergődjék az ember, új szakmát kellett tanulni. Szerelő lettem. Most technikumba járok Lakásom van. Kiemelt órabért kapok.Ősz tekintet közül kisimult, vidám arcújságok a műszaki főosztályon. —• A lottó decemberi jutalomsorsolásán. . a 3 541 327-es számú szelvénnyel televíziót nyertem. Fiatal, zokogó lány: — Otthon mindig csak azt hallom: Lányom, ne menj hozzá, nincs háza, nincs kocsija. Hallottam a vőlegény kitörő indulatát: — Nem fogjuk kérdezni a szülőket. Szeretjük egymást, tavasszal megesküdünk. Láttam a takarítóasszonyt, akit nyugdíjba vonulása alkalmából a munkatársai a vállalat gépkocsiján vitték a lakására. A legmegkapóbb számomra mégis az ajándékokkal elhalmozott Aranka néni szavai voltak: — Ezt nem gondoltam azért, hogy egy cigányasszonyt ennyire... Szemlesütve állt az üzemvezető előtt a fiatal munkásnő. Három nap szabadságot kért. Nem kapott. Panaszával elment a felsőbb fórumokig. Itt őszintén elmondta egyéni helyzetét, kellőképpen mérlegelték körülményeit, így a tényekkel az üzemvezető is egyetértett: . — Inkább három nap szabadság egy műtét miatt, mint hat hónap távollét. Szemtanú voltam gyertyagyújtáskor az új lakás avatásán, de jártam ott is, ahol karácsonykor nedves pincelakásban gyújtották meg a csillagszórót. — Mit vár az új évtől? A váratlan közvéleménykutatásra a kozmetikázatlan válaszok így hangzottak el: — Több fizetést. — Vőlegényt. — Maradjon együtt a présbrigád minden tagja. Olcsóbb legyen a re kamié. — Csak egy évre vonultassák be a katonákat. — Meg akarok nősülni és egy gyereket, egy klassz kisfiút akarok. — Szeretnék kiutazni a VIT-re. — A „hangemberek”, akik eddig csak a hangjuk révén érvényesültek, munkával, tudással bizonyítsák be, hogy azok, amik. — Legyenek olcsóbbak a háztartási gépek. — A barátságok ne a Szépasszonyvölgyben köttessenek — A kiutalásra, tavaszra érkezzék meg a kocsi. A férfiaknak annyit fizessenek, hogy a nőknek ne kelljen dolgozniuk, hanem a gyerekkel foglalkozhassanak. Széttekintünk a gyáron. Előttünk hosszú, széles út hasítja ketté a völgyet. Valaha a Berva-patak vágtatott itt, most gondjaikkal és kisebb-nagyobb örömeikkel a gyári munkások sietnek otthonaik felé. A behavazott téli tájra újra csend ül, kiürültek ismét a gyár útjai. A gépek mellett új váltás kezdett műszakot. Az ünnepek után, akik még nem találkoztak, kezet fognak. Eredményeinkkel és reális kívánságainkkal így együtt, s köszöntsünk hát boldog új évet mindenkinek. Finomszerelvénygyár! Simon Imre Megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a szakszervezeti tanács a kollektív szerződést December hónapban jelent meg, az üzemeikben, osztályokon ismertetésre került a vállalati kollektív szerződés tervezete. A megbeszélések, viták során a vállalat dolgozói, az üzemek, osztályok észrevételeivel kiegészítve, a vállalat vezetősége a kollektív szerződést a szakszervezeti tanáccsal egyeztette és felülvizsgálta, hogy azokat az előterjesztett javaslatokat, amelyek nem ütköznek a törvényes rendelkezésekkel és van anyagi fedezetük, már mint beépített, javaslatot terjeszthessék elfogadásra. A budapesti gyáregység szakszervezeti képviselőivel együtt a vállalati szakszervezeti tanács a béren kívüli juttatásokkal kezdte a megbeszélést. Napirendre került a védőruha-nomenklatúra, a terhes nők műszakbeosztása, a nyereségrészesedés megvonása és többek között az étkeztetés. A védőruha kihordási idejével sok munkahelyen probléma van, ezért a szakszervezeti tanács megbízta a szakszervezeti bizottságot, hogy a beérkezett javaslatok alapján vizsgálják felül az igényeket. Az erre a célra biztosított jelenlegi kereten felül, az éves létszámnövekedéssel együtt 30 000 forint értékkel növelik 1968- ban a védőruha-ellátást. Az üzemek műszakbeosztási gondja miatt született a határozat, hogy a terhes nők kétműszakos munkahelyre is beoszthatók. Törölték a kollektív szerződés tervezetéből a nyereségrészesedés megvonását abban az esetben, ha a dolgozó munkája ellátására nem felel meg címen kapott felmondást. A végleges szabály szerint az illető abban az esetben időszakosan kaphat nyereséget. Januártól a vállalat dolgozói részére egyféle étkeztetésit biztosít. Az ebéd ára a továbbiakban is változatlanul 4 forint marad, viszont megszűnik a 6 forintos kategória, de a 4 forintos normálban kétféle választék áll a dolgozók rendelkezésére. A tanácskozás ezután a kollektív szerződés más fejezeteivel, a munkaviszony és bérügyi jellegű kérdéseikkel foglalkozott, de itt a kiadott tervezethez képest változás nem történt. A kollektív szerződésbe be nem építhető javaslatok beterjesztői írásban kapnak indoklást. A zárórendelkezés szerint a szakszervezeti tanács megbízta a szakszervezeti bizottságot és az szib-titkárt. a kollektív szerződés aláírására, és annak sokszorositatására. — Plusz 30 ezer forint védőruha-ellátásra — Terhes nők két műszakba is beoszthatók — Nyereségrészesedés időszakosan is adható — Étkeztetés 4,— forintért Ismerd meg vállalatod! Sok szó esett az elmúlt holnapokban a gyár szervezeti felépítéséről. Sorozatunk első részében a vállalat dolgozóival gazdasági egységünk felépítését, a szervek vezetőit kívánjuk megismertetni. Jövőbei a vállalat fejlesztési és termelési feladatát saját maga alakítja ki. Ezt figyelembe véve, a vállalatvezetés azzal a céllal alakította ki új szervezeti kiépítését, hogy az megfeleljen a vállalat megnövekedett feladatának. Csak a legszükségesebb szervezeti változtatások lettek végrehajtva, amelyek már az új gazdasági rendszer bevezetése nélkül is szükségessé váltak volna. A vállalat igazgatója: Kócza Imre. Főmérnöke: Vas Tibor. Főkönyvelője: Győrfy Ferenc. Főmérnök-helyettes: Mézes Tibor. Kereskedelmi főosztályvezető: Németi István. Személyzeti és munkaügyi főosztályvezető: Simon Dezső. Közgazdasági főosztályvezető: Kovács Imre. Műszaki eli főoszt. v.: Tóth Ferenc. Termelési főosztályvezető: Körösi József. Gyártmányfejlesztési főosztályvezető: Füzesi János. Gyártástechnológiai főosztályvezető: Debreceni Tibor. Előző lapszámainkban részletes híradásokban, riportokban számoltunk be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére indított forradalmi munkahónap eseményeiről, eredményeiről. A forradalmi munkahónap záróakkordjaként, az értékelő bizottság határozata alapján kiemelkedő és jó munkájukért oklevél- és pénzjutalomban részesült a 31-es, 35-ös, 24-es, a .,D” üzemegység és a tinküzem kollektívája. Eredményes munkájukért elismerését fejezte ki a vállalat vezetősége a 37-es üzemi, az „F” üzemegység, az energiaosztály, a műszaki főosztály kollektívájának és a meo-főosztály Május 1. szocialista brigádjának. Felvételünk bemutatja a 31- es üzem Zaja ifjúsági brigád négy tagját. Pócsi József vezetésével a szocialista brigád tagjai a forradalmi hónapban pluszmunkaként az üzemünk területén lévő drótfékező-helyiséget átalakították idomszer-raktárrá és azt átadták rendeltetésének. H kiemelkedkő munlcenji k^rt Négyen a 31-es üzem Zaja ifjúsági brigádjából. Törvényeink A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK A vállalat köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének feltételeit biztosítani, valamint a munkavégzés módjára vonatkozó szükséges iránymutatást megadni. A dolgozó köteles a kijelölt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaidőt a részére kijelölt helyen, munkában tölteni. A dolgozó köteles a munkaköréhez tartozó munkát képességei teljes tefejtésével, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. Munkavégzési kötelezettség alól mentesül a dolgozó, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, házastársa, gyermeke, vagy szülője halála esetén egy munkanapon át, ha keresőképtelen beteg, vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni, kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött időtartamra, ha jogszabálynál fogva, vagy a vállalat engedélyével a munkavégzés alól felmentették. A dolgozó munkából való távolmaradását előre —, ha pedig ez nem lehetséges, mihelyt arra mód nyílik — köteles közvetlen felettesének, vagy a vállalat erre kijelölt dolgozójának tudomására hozni, és a távolmaradás jogos okának megszűntével haladéktalanul munkára jelentkezni. Legkésőbb a munkára jelentkezéskor a dolgozó megfelelően igazolni tartozik, hogy a munkából való távolmaradása jogos volt-e. A MUNKAVÉGZÉSRE ADOTT UTASÍTÁS ÉS ENNEK TELJESÍTÉSE A dolgozó munkáját az arra vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak, továbbá felettesei utasításának, hivatása és szakmája szabályainak, előírásainak és szokásainak megfelelően köteles végezni. A közvetlen vezetőt a munka végzésével kapcsolatos kérdésekben az intézkedésekre mindig feljogosítottnak kell tekinteni. Ha a vállalati szervezeti és működési szabályzat — vagy más, belső vállalat előírás — másként nem rendelkezik, egyéb kérdésekben is intézkedésre jogos egyénnek kell tekinteni Kivételt ez alól a munkaviszony létesítése, megszüntetése és a munkaszerződés tartalmi módosítása képez. j Nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak a végrehajtása az egészségét, vagy testi épségét, közvetlenül, vagy súlyosan veszélyezteti, vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Kivételt képeznek azok a dolgozók, akiknek a veszélyt hivatásukból kifolyólag kell vállalniuk. Például: üzemi tűzoltók stb. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűntettet követnek el. Ha az utasítás — az előbbi leseteken kívül — jogszabályba ütközik, vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményekkel számolhat, köteles erre az utasítást adó, ha pedig ez nem közvetlen felettese, ennek figyelmét felhívni. Az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetben nem tagadhatja meg, kivéve, 0 • • ha erre külön jogszabály feljogosítja. Az utasítás teljesítésének jogos megtagadása nem menti fel a dolgozót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon és a jogszerű utasításokat teljesítse. Amennyiben az utasítás teljesítésének jogos megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre átlagkereset illeti meg. AZ EREDETI MUNKAKÖRTŐL ELTÉRŐ MUNKAVÉGZÉS A dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni, ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát. Ilyen esetben az utasítást kiadó a szolgálati felettesétől előzetesen jóváhagyást tartozik kérni és ki kell kérni a vállalati, illetve üzemi szakszervezeti bizottság véleményét is. Eredeti munkakörtől eltérő ideiglenes igénybevétel a dolgozó és az üzemi stb egyetértése nélkül, egy éven belül a 12 hetet nem haladhatja meg. A dolgozó a munkát — eltérő megállapodás hiányában — a vállalatnak azon a telephelyén köteles végezni, ahol a munkaszerződést, megkötötték. A vállalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyen— más üzemben — is foglalkoztatja. A DOLGOZÓ MAGATARTÁSA A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie és munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi éhségét ne veszélyeztesse,, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, vagy helytelen megítélését ne idézze elő. A dolgozó köteles munkahelyén kívül is munkaviszonyához, munkaköréhez, méltó magatartást tanúsítani.