Bervai Figyelő, 1975 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

(Folytatás a 2. oldalról) korszerűsítéseinek, valamint a munkaverseny megújításá­nak alapszervezeti feladatai­ról; — jelentés a pártépítés és pártfegyelem helyzetéről, a vállalati pártértekezlet hatá­rozata alapján; — a párt tömegkapcsola­ta, a tömegszervezetek és mozgalmak politikai munká­ja és fejlesztésének feladatai; — az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1967. május 9-i ha­tározata a káder- és sze­mélyzeti munka továbbfej­lesztéséről, s végrehajtásának vállalati tapasztalatai; — az üzemi és pártdemok­rácia érvényesülésének ta­pasztalatai és további felada­taink. Pártbizottságunk üléseit rendszeresen megtartotta, a pártbizottsági ülésen hozott határozatokat egységes vég­rehajtás követte. A pártbi­zottságon belül JÓL. ÉRVÉNYESÜLT A KOLLEKTÍV VEZETÉS és az egyszemélyi felelősség elve. A testületi üléseken a pb. tagjai, élve demokratikus jo­gaikkal, részt vettek a pb., illetve vb. elé kerülő anyagok elkészítésében és a határoza­tok meghozatalában, bírálatot gyakoroltak a határozatok végrehajtása során tapasztalt hibák elkövetőivel szemben. Az el­múlt 4 évben a párt­­bizottság munkastílusa és­­ módszere a gazdasági irá­nyítás új rendszerének meg­felelően alakult. A pártbizottság munkájára jellemző a megfelelő diffe­renciálás és a koordinálás, a feladatok meghatározásában. A fenti megállapítást tá­masztja alá az a tény, hogy a pb. éves munkaterveiben meghatározta és ajánlotta, hogy az igazgatói tanács, a KISZ-bizottság, a szakszerve­zeti tanács, a sportkör elnök­sége a X. kongresszus és a vállalati küldöttértekezlet ha­tározataiból adódóan, mely feladatok megvitatását, érté­kelését tűzze napirendre. A kollektív vezetés elvé­nek gyakorlati megvalósítását segítették a pártbizottság mellett működő munkabi­zottságok is. A vállalati pártbizottság, illetve vb. egy-egy határo­zatát alapos felmérés előzte meg, szélesítve ezzel a párt­­demokráciát, a határozatok tartalmában a párttagság szé­les körének helyes vélemé­nye, kívánsága tükröződik. A pártbizottság határozatai végrehajtásának ellenőrzése rendszeresen történt az el­múlt 4 évben. A városi vb b­eszámoltatta a Finomszerelvénygyár párt­bizottságát a legfontosabb pártpolitikai feladatok végre­hajtásának vállalati tapasz­talatairól, így: — a pb. irányító és szer­vező munkájáról, — a pártépítés tapasztala­tairól, — a pártmegbízatások rendszeréről. Azon elv, hogy a válasz­tott testületek tagjai egyen­jogúak, a pb. esetében jól ér­vényesült. A testületi munkában való részvételt jól kiegészítette az a ténykedés, hogy a pb. tag­jai különböző alapszervezeti, vállalati, üzemi rendezvénye­ken a pb.-t képviselték, ezzel is erősítették a közvetlen kapcsolatot a pb. és alap­szervezetek, illetve a társa­dalmi szervek és gazdasági egységek között. A pártbizottság irányító és szervező munkájának jobbá tételét jelentette az is, hogy a pb. tagjai rendszeresen tá­jékoztatást kaptak a két pb.­­ülés között megjelent fel­sőbb párthatározatokról, a vb-ülések határozatairól (ha­vi információs jelentéseken pártcsoport-híradókon ke­resztül). A vállalati párt-végrehajtó­bizottság, a pb.-hez hason­lóan, üléseit rendszeresen megtartotta. A napirendi pontok előkészítése nagy gonddal történik. Ülésein általában egy fő napirendet tárgyalt, emellett szinte minden alkalommal a vb. egy-egy tagja tájékozta­tót adott a pártmunka fontos területeiről, egy-egy pártha­tározat végrehajtásának ál­lásáról. A vb. üléseire meghívták a témához jól értő pb-tago­kat is, ezzel is erősítve a testületi tagok egyenjogúsá­gának elvét. A vállalati vb. irányító és szervező munkája során, rendszeresen kiemelt és na­pirendre tűzött olyan témá­kat (gazdasági, politikai, kul­turális stb.), melyekben a vállalatnál lemaradás volt ta­pasztalható, vagy az általá­noshoz viszonyítva, üteme­sebb fejlődés lett volna in­dokolt. Mindezek mellett a vb. a párt belső életével, a „köz­vetlen” pártmunkával ki­emelten foglalkozott. Egy-egy félévben 8—10 ilyen napiren­det tárgyalt. Az elmúlt 4 évben minden alapszervezet beszámoltatásá­ra került sor vb-ü­lésen. Az alapszervezetek munkájának javítása érdekében az alap­szervezet működési területét, speciális feladatát figyelem­be vevő, írásos határozatok születtek, melyek végrehajtá­sának ellenőrzésére a vb. rendszeresen visszatért. A pb. és vb., valamint az alapszervezeteinek nagy gon­dot ad, figyelmet fordítottak a pártépítés és a pártfegye­lem javítására. Az elmúlt 4 évben tervsze­rű pártépítő munka folyt vál­lalatunknál, alapszervezete­ink hosszabb távra szóló pártépítési ütemtervet dol­goztak ki, ennek alapján vé­gezték munkájukat. A pártépítési munkát elő­segítette : — a párt iránti bizalom erősödése; — a párt eredményes, egye­nes vonalú politikai, gazda­sági irányvonala; — az egyre fokozódó, cél­irányos politikai, felvilágosí­tó, nevelőmun­ka; — a 18 éves alsó korhatár, az ifjúsági és nőpolitikai ha­tározatok következetes meg­valósítására ; — a párt- és tömegszerve­­zeti munka színvonalának gyors emelkedése; — a politikai, társadalmi tevékenység erkölcsi és anya­gi elismerése, és mindezek előtt a pártbizottság és alap­szervezeteink következetes munkáscentrikus politikája. A X. kongresszus óta vál­lalatunknál 134 párttagot vet­tünk fel. Ennek több mint 80 százaléka fizikai munkás, 55 százaléka nő volt A pártépítés során, a ki­emelkedően dolgozó tömeg­szervezeti aktívákkal, nőaktí­vákkal, szocialista brigádta­gokkal foglalkoztunk. Párt­feladatot az alapszervezetek­től kaptak, végrehajtását az alapszervezetek vezetőségei rendszeresen ellenőrizték. KISZ-tagok, illetve KISZ- korosztályúak (26 éven aluli­ak) esetében az egyik aján­ló mindig a KISZ-alapszerve­­zet taggyűlése volt, ezzel a jogukkal jól éltek KISZ- szervezeteink. Tagfelvételi munkánk tar­talmi javulását segítette, hogy a pb. tagfelvételi jog­gal is rendelkezik, jogköré­vel megfelelően él, érvénye­sült ezzel az a helyes elv, hogy mindenkiről ott és azon a szinten döntsenek, ahol a munkáját legjobban ismerik. A pártépítő munkánk so­rán változatlanul nagy gon­dot és figyelmet kell fordíta­ni: — a párt munkásjellegének vállalaton belüli erősítésére; — a dolgozók politikai, er­kölcsi nevelésére; — az ifjúság- és nőpolitikai határozatok vállalati végre­hajtásának ellenőrzésére, se­gítésére ; — az ajánlók és a taggyű­lés felelősségének növelésére. Az 1970. évi vállalati kül­döttértekezlet óta szilárdult a pártfegyelem is. A párttag­ság eszmei szilárdsága nőtt, egységesebb lett a párt poli­tikájának elfogadásában, hir­detésében és megvalósításá­ban. Megállapítható, hogy a vál­lalat kommunistái, a párt­­alapszervezetek értik a párt célkitűzéseit és a pártmunka lényegét. Emelkedett a­ köve­telmény a párt tagjaival szemben az ideológiai kérdé­sekben, a kötelességük telje­sítésében és erkölcsi téren egyaránt. Ugyanakkor előfordult, hogy egyesek megsértették a pártfegyelmet, a párt erkölcsi normáit, vétettek a párt szer­vezeti szabályzata ellen. Elemezve a pártfegyelmi vétségeket megállapíthatjuk, hogy zömében nem súlyosak. A pártfegyelmi vétségek főbb típusai: a más vállalattól jött párt­tagok egy része elhanyagolja a pártéletet, fegyelmi bünte­téssel érkezik és nem vállal­kozik aktív tevékenységre an­nak ellenére, hogy pártmeg­bízatást rendszeresen kap; — szaporodott a gazdasági munka elhanyagolásából, a munkahelyi fegyelem meg­sértéséből adódó pártfegyel­mik száma, ez nem a fegyel­mi helyzet rosszabbodását, hanem a korábbi, mindent „elnéző” helytelen nézet meg­változását jelenti; — időnként megtalálható az önzés és egyéni érdekek előtérbe helyezése, a pártot kompromittáló magatartás is. A pártfegyelem a felsorolt hibák ellenére is javult, kö­szönhető ez a tudatos meg­előző nevelőmunkának és a vállalati pártfegyelmi bizott­ság következetes, elvszerű munkájána­k is. Kedves Elvtársak! A Finomszerelvénygyárban működő pártal­apszervezetek a területükön biztosították a párt politikájának érvénye­sülését, a párttagok és pár­ton kívüliek mozgósítását a X.­­kongresszus, a vállalati küldöttértekezlet, a felsőbb pártszervek és saját határo­zataik végrehajtására. A X. kongresszus óta, alap­szervezeteink belső élete, szervezeti rendje fejlődött, mindennapi tevékenységünk­ben jelentős­ eredményeket értek el. Az alapszervezeti munka hatékonysága különösen a gazdaságirányító területen ja­vult lényegesen. Pártalapszervezeteink rend­szeresen megtartják vezető­ségi és taggyűléseiket, me­lyen a párttagok 80—100 szá­zaléka vesz részt és általában 15—40 százaléka nyilvánít véleményt. AZ ALA­PSZERV­EZETEK A LEGFONTOSABB P­OL­ITIK­AI ÉS GAZDASÁGI témákkal FOGLALKOZTAK. A taggyűlések hatásköre megfelelően érvényesült az elmúlt időszakban, a legfon­tosabb helyi politikai kérdé­sekben való döntés, ellenőr­zés és beszámoltatás rendsze­rességét jól tükrözik a mun­katervek. A pártalapszervezetek mun­kájának irányításán és szer­vezésén túl, a pb. és a pártvezetőségek nagy gondot és fokozott figyelmet fordí­tottak a pártcsoportok tevé­kenységének javítására, ab­ból a helyes elvből kiindul­va, hogy a pártmunka továb­bi javításának egyik sarka­latos kérdése a pártcsoport­munka fejlesztése. E munkát nagyban segítette a megyé­ben is egyedülálló kezdemé­nyezés, a „Pártcsoport Hír­adó” kiadása és rendszeres megjelentetése. Megállapíthatjuk, hogy a pártcsoportok betöltik szere­püket, a párt politikájának mindennapos végrehajtásá­ban. Rendszeressé vált a két taggyűlés közö­tti összehívá­suk. Rendszeres munkájukkal az alapszervezeti feladatok­nál, rájuk háruló részt elvé­gezték. A pár­tcsoportmunkán be­lül kiemelten kell foglalkoz­ni a pártmegbízatások telje­sítésével, sikeresen oldották meg azt, hogy a pártcsoport minden tagjának legyen ké­pességének, felkészültségé­nek, érdeklődési körének megfelelő pártmegbízatása. A pártmegbí­zatások teljesítését értékelését figyelemmel kí­sérték, segítették. Rendsze­resen tettek javaslatot a vég­zett munka alapján a veze­tőségnél: dicséretre, illetve fegyelmi eljárás indítására is. Az alapszervezetek a párt­­csoporton keresztül is mes­­­szemenően támaszkodtak a párttagok véleményére, min­den fontos kérdés eldöntésé­nél. A feladatok meghatáro­zásánál is céltudatos törekvé­seik volt, hogy a tagság szé­les körének véleménye jus­son kifejezésre. Tisztelt Küldöttértekezlet! A pártbizottság és alap­szervezetek területén folyó kádermunka alapját a Poli­­­tikai Bizottság 1967. május 9-i a X. kongresszus határoza­tai, va­lamint a KB 1974 no­vember 28-i határozata ké­pezte, illetve képezi. Vállalatunk káderállomá­nyának összetétele az 1970 októberi pártértekezlet óta ja­vult. Javult a vezetői állomány politikai felkészültsége, gya­rapodtak szakmai ismeretei, javult a vezetői munka szín­vonala. A törzslapra kötele­zett káderek 64 százaléka tag­ja a pártnak. Megítélésünk szerint a gya­korlatban helyesen alkalmaz­tuk azt az elvet, hogy gaz­dasági területen vezető be­osztást mindenki betölthet, pártállására való tekintet nélkül, amennyiben, a hár­mas követelménynek meg­felel. A vezetők túlnyomó több­sége megfelel a politikai kö­vetelményeknek: a szocializ­mus odaadó híve, meggyőző­déssel szolgálja a szocialista rendszert és jól képviseli a párt politikáját. Javult a vezetők politikai munkájának hatékonysága. Növekedett aktivitásuk a közéletben. A vezetői munka szín­vonalának javítására több intézkedést tettünk, az 1970 októberi pártértekezlet óta. A vezetők kiválasztásánál meg­felelő súllyal vesszük figye­lembe a vezetői készséget, al­kalmasságot. Fokozott figyelmet fordí­tunk a vezetői állomány fris­sítésére, egyre több fiatal ke­rül vezetői beosztásba, rend­szeresen számítunk az egye­temeken, főiskolákon végzett ösztöndíjasainkra. Káderképzési és utánpót­lási tervünkben célul tűztük ki a vezető állományon be­lül a felsőfokú képesítésű­­ek arányának további javí­tását. Káder- és személyzeti munkánk színvonalának emelkedése, káderállomá­­nyurak politikai és szakmai képzettségének növekedése lehetővé, de egyben szüksé­gessé is tette a káderhatás­köri lista újbóli felülvizsgá­latát, a vezetők hatáskörének bővítését, ezzel együtt fele­lősségük növelését, az álta­luk irányított területen folyó személyzeti munkáért. A ká­derhatáskör felülvizsgálatá­val és további decentralizálá­sával még fokozottabban kí­vánunk érvényt szerezni an­nak a bevált elvnek, hogy a káderek ügyében elsősorban ott döntsenek, ahol a legjob­ban ismerik őket. Éppen ezért a pártbizottság felére csök­kentette a végrehajtó bizott­ság hatáskörébe utalt mun­kakörök számát. Tapasztalataink szerint a hatáskör gyakorlásával a pártbizottság teljes egészében él. A káderállományban sze­replő vezetők összességében megfelelnek a hármas köve­telménynek. Kádereink döntő többségé­ben erkölcsileg rendezett életmódot folytatnak, maga­tartásuk megfelel a szocialis­ta erkölcs követelményének. Egyre szűkül azok száma, akik magukról megfeledkez­ve, megszegik a szocialista erkölcs normáit. Az ellene vé­tőkkel szemben kellő szigor­ral, de nevelő hatással já­runk el. A minősítés a továbbiak­ban is a dolgozóról alkotott vélemény alapvető dokumen­tuma, egyben a nevelés ha­tékony eszköze. A minősítési munkát ennnek megfelelő súllyal kezelik a minősítési joggal felruházott vezetők. Az utóbbi 2 évben készült­­ minősítésekben az ifjúsággal és a nőkkel való foglalkozás­ra utaló feladatokkal egyre több minősítésben találkoz­hatunk. Mindezek együttvé­ve igazolják káderállomá­­­­nyunk politikai fejlődésének a színvonalát. Káderpolitikánk helyessé­gét igazolja, hogy a vezetői állomány 65 százaléka mun­­­­kás származású, eredeti fog­­­­lalkozását tekintve 54 száza­­­­léka munkás. Az elmúlt 4 év­­ alatt 23 munkást léptettünk­­ elő vezetői beosztásba. A ve­zetői állományban megfelelő­­ arányban kapnak helyet a­­ fiatalok. Fiatal, kezdő szak­embereink számára biztosí­tott az előrelépés. A női ve­­­­zetők száma 22. Egyelőre, 1 mint csoportvezetők vesznek­­ részt az irányításban. Közü­­­­lük 15 alkalmazotti, 7 pedig s munkásterületen dolgozik. 1 Női dolgozóink magasabb s szintű munkakörbe történő helyezését tervezzük káder-­­ és utánpótlási tervünkben. 56 fő kádertartalék közül 29 nő. A káderutánpótlásként szá­mításba vett nők képzésének és továbbképzésének gazda­sági egységenként elkészített nevelési tervét a hatásköri­­leg illetékes pártalapszerveze­tek vezetőségei hagyták jó­vá. Ezzel az a célunk, hogy a tervezett női dolgozóink előléptetésének feltételeit megteremtsük és fejlődésüket elősegítsük. Káderképzési és -utánpót­lási tervben szerepelnek olyan fizikai dolgozók, akik középfokú iskolát végeztek, vagy jelenleg esti, levelező oktatásban vesznek részt. A fizikai dolgozók előléptetésé­re elsősorban az üzemekben van lehetőség, mivel a mun­kában szerzett, gyakorlati ta­pasztalat elsősorban az üze­mi vezetői munkakörök be­töltésére teszi őket alkalmas­sá. Az utóbbi években beál­lított művezetők többsége az üzemben fizikai munkát vég­ző és csoportvezetői tevé­kenység során kipróbált, ve­zetői gyakorlattal rendelke­zők közül történt. Élve a lehetőséggel válla­latunk 4, nem érettségizett szakmunkás részére tette le­hetővé műszaki egyetemi ta­nulmányok folytatását. Ez a 4 munkás megkezdte az elő­készítő tanfolyamot. Ezenkívül kivétel nélkül, minden fizikai dolgozó részé­re megteremtjük a lehetősé­get és hozzá a feltételeket, hogy a középiskola, a főis­kola és egyetem esti, levele­ző tagozatán továbbtanulhas­ A TÖMEGSZERVEZETI MUNKA PART IRÁNYÍTÁSA MEGFELELŐEN ALAKULT Rendszeresen beszámoltat­ták a pártszervek és -szer­vezetek a tömegszervezetek kommunista vezetőit a vég­zett munkáról és megfelelő határozatokat is hoztak, me­lyek elősegítették munkájuk javítását. A szakszervezet­­ és KISZ közötti munkamegosz­tás és együttműködés, is jó­nak értékelhető. Vállalatunk KISZ-tagjai­­nak erkölcsi, politikai arcu­latát alapvetően pozitív ten­denciák határozzák meg. A munkában és a társadalmi élet különböző területein fia­talosan és aktívan tevékeny­kednek, lelkesek és bátran bírálják a fogyatékosságokat is. Helyes irányban fejlődött ifjúságunk gondolkodásmód­ja, általános emberi tulaj­donságai, erkölcsi magatar­tása. A KISZ által szervezett akciók, mozgalmak vállala­tunknál eredményesek vol­tak. A KISZ közvetlen pártirá­nyítása tehát javult, a KISZ-ben dolgozó párttagja­ink az átlagnál sokkal aktí­vabbak, egyre több az olyan fiatal párttagok száma, akik pártmegbízatásként az ifjú­sági szövetségben végeznek munkát, ezzel növelve a KISZ erkölcsi, politikai ere­jét, akcióképességét. A KISZ párttagajánló te­vékenysége jó, az érdekvé­delmi munka is megfelelő. Komoly előbbrelépés tapasz­talható a különböző ifjúsági rétegekkel, elsősorban a mun­kásfiatalokkal és nőkkel való foglalkozás területén is. A jelenlegi KISZ-bizottság megfelelő útmutatással és se­gítséggel, képes irányítani a vállalatnál folyó ifjúsági munkát. Az elmúlt 4 évben a szak­­szervezet vállalati szervei és szervezetei, a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták, egészében véve sikeresen és eredményesen dolgoztak a párt határozatainak megva­lósításáért. A szakszervezeti szerveink figyelemre méltó tevékenysé­gét segítette, hogy a szak­­szervezetek pártirányítása át­gondoltabbá, színvonalasab­bá, tervszerűbbé vált. Rendszeressé vált a szak­­szervezetben dolgozó kommu­nisták munkájának ellenőr­zése, értékelése. Vállalatunknál a szakszer­vezeti tagok száma az el­múlt 4 év alatt tovább nö­vekedett, nőtt a szakszerve­zeti aktivisták száma is, a szakszervezetben dolgozó kommunisták, aktívák és szervezett dolgozók összefo­gásával elértük, hogy válla­latunknál egészségesen és megfelelő irányban fejlődött a szakszervezeti élet, a szak­­szervezeti szervek munkastí­lusa, munkamódszere is tö­kéletesedett. A vállalati szt és stb, va­lamint műhely- és osztálybi­zottságaink, megnövekedett hatáskörükkel egyre jobban élnek, nagyobb hozzáértéssel, a jogszabályok megfelelő is­meretében vesznek részt a dolgozóikat érintő kérdéseik véleményezésében, eldöntésé­ben, valamint gazdasági fel­adataink megvalósításában. Kedves Elvtársak! Munkásőr alegységünknél megfelelő előrehaladás ta­pasztalható a vezetés, a pa­rancsnoki munka színvona­lában, a politikai munka tar­talmában, valamint a kikép­zési eredményekben egyaránt. Javult a munkásőrökkel va­ló egyéni és kollektív foglal­kozás, céltudatosan történik a párton kívüli munkásőrök párttaggá nevelése. Munkásőreink túlnyomó többsége példásan él, maga­tartása, munkában tanúsított fegyelme, családi életük ki­fogástalan. Az áldozatvállalásért ez­úton is köszönet­ünket fejez­zük ki. A tömegszervezetek és mozgalmak (Egri Vasas Sportkör, Vöröskereszt, MHSZ), illetve tudományos szervezetek pártirányítása, megfelelően alakult. Úgy ítéljük meg, hogy a szervek munkája nélkülözhe­tetlen része társadalmi tevé­kenységünknek, velük együtt valósulhat­ak meg ne­velési célkitűzéseink, a szo­cialista embertípus formálá­sa. Tisztelt Küldöttértekezlet! Pártbizottságunk az ered­ményesen végzett munka el­ismerése mellett, a követke­ző területeken látja szüksé­gesnek tovább javítani tevé­kenységünket. 1. A pb.-ban és vb-ben, valamint az alapszervezetek­­ vezetőségeiben javítani szük­séges a fizikai dolgozók ará­nyát úgy, hogy ezzel a párt­­mun­ka végzésének színvona­la is növekedjék. A pártalapszervezetek mun­kamódszerét és­­ stílusát to­vább kell fejleszteni, el kell érni, hogy az adott területen az elvi elemző munka és gyakorlati tennivaló az ed­diginél jobb összehangolásá­val még inkább képesek le­gyenek a párt előtt álló, egy­re bonyolultabb feladatok megoldására. A PÁRT POLITIKÁJÁNAK KÖVETKEZETES VÉGREH­A­JTÁ­SÁÉRT AZ ADOTT TERÜLET KOMMUNISTA VEZETŐJE A FELELŐS — A pártélet lenini nor­máinak szilárdításával to­vább kell növelni a párt te­kintélyét és befolyását a pár­ton kívüliek körében. — A pártépítő tevékenysé­get úgy kell irányítani, hogy tovább növekedjen a fizikai dolgozók, ezen belül is a nők és fiatalok aránya a pár­ton belül úgy, hogy minősé­gileg is tovább javuljon a párttagság összetétele.­­ A kádermunka további javítása érdekében kell ér­ni, hogy ez a tevékenység az alapszervezeti munkában is nagyobb helyet, szerepet és jelentőséget kapjon a min­dennapi tevékenységében. — A vállalati pártszervek és -szervezetek az eddigiek­nél is nagyobb gondot kell, hogy fordítsanak a tö­meg­­szervezetek pártirányítására, ellenőrzésére. Különösen a szakszervezet pártirányítását kell javítani. 2. A vállalatnál folyó esz­mei-politikai nevelőmunka irányításának és szervezésé­nek további javítása érdeké­ben szükséges javítani a pb. koordináló tevékenységét a pártalapszervezetek és tö­megszervezetek irányában. — A hagyományos agitá­­ciós és propagandaeszközök (Folytatás a 4. oldalon)

Next