Bervai Figyelő, 1977 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Asszonyok az iskolapadban A nőbizottságok, a társadalmi szervek többek között azzal agitálnak, hogy a tanulásnak a nő az üzemben és saját otthonában egyformán hasznát veszi: férjének megértőbb társa lehet, jobban lépést tud tartani iskolázottabb gyermekeivel, megnő tekintélye a családban. Ez mind igaz. De hogyan látja ezt a negyvenedik évét már betöltött asszony, akinek a gondolatait, a munka mellett a család, a háztartás köti le? Mi volt a döntő érv, a legnagyobb vonzerő, ami beültette az iskolapadba az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályába.Kérdéseinkre hárman válaszoltak: PORUBSZKY BÉLÁNÉ — Nem akartam, hogy szakmunkás létemre ne legyen meg a nyolc osztályom — mondja Porubszky Béláné a szerszámüzem köszörűse. 1951-ben, amikor a szakmunkás bizonyítványt szereztem, még nem volt követelmény a 8. általános iskolai bizonyítvány. Később a családi körülményeim alakultak úgy, hogy nem is gondolhattam a tanulásra. De az utóbbi időben már egyre gyakrabban foglalkoztatott a nyolc osztály hiánya, mert körülöttem az üzemben mindenkinek megvolt, azon kívül a kiváló címmel rendelkező Lenin brigádnak vagyok a tagja. Úgy éreztem, hogy áldozatok árán is meg kell tennem a brigádért — no és persze magamért —, ahogy megszerezzem az általános iskolai bizonyítványt. Nem volt könnyű, de nagyon örülök, hogy rászántam magam a tanulásra, mert számomra is megnyugtató, hogy nem rontom a „statisztikát” és a kislányom Juditka, aki most másodikos, nagyon büszke rám, ha ötöst kapok és lelkesen vígasztal, ha gyengébben megy. BÓTA ENDRÉNÉ — Mi volt a döntő érv? —kérdez vissza Bóta Endréné a 35-ös üzem betanított gépmunkása. — Nem akartam kilépni az aranykoszorús Zója brigádból. A brigádvállalás ugyanis úgy szólt, hogy minden brigádtag megszerzi a bizonyítványt a nyolc osztályról. Beiratkoztam a hetedik osztályba, úgy gondoltam, majd megúszom valahogy. De az iskolapadban idős fejjel is diák lesz az ember, restelltem volna, hogy ketteseket kapjak. „Rákapcsoltam”, most már csak az ötös osztályzattal vagyok elégedett. Nagyon örülök a jeles bizonyítványnak, de nem tudom, megcsinálnám-e még egyszer. Nem könnyű a tanulás ilyen korban, pedig a fiaim is segítenek. Mindenesetre elégedett vagyok, mert miattam nem kell elmarasztalni a brigádot, és ha mégis meggondolnám még magam szakmunkás bizonyítványt is szerezhetek esztergályos szakmában. HORVÁTH LÁSZLÓNÉ Horváth Lászlóné az 59-es üzemben betanított munkás most jár hetedik osztályba. —Nagy dolog az én koromban iskolába járni, nehezen szántam rá magam, de beláttam, hogy nincs más út. A Tyereskova brigádnak vagyok a tagja, mely a vállalat kiváló brigádja címet viseli. Nem szégyenkezhetek minden évben a vállalásnál, amiért nincs meg a nyolc osztályom. A döntő érv mégis az volt, hogy szakszervezezeti bizalmi vagyok már évek óta és hogyan agitálhatnék én az asszonyok között a tanulásra, ha nekem sincs meg az általános iskolai bizonyítványom,nem akartam megérni, hogy rám is azt mondják: „Bort iszik és vizet prédikál.” Nagyon nehéz, de igyekszem, hogy ne valljak Szégyent a bizonyítvány osztáskor sem. Papp Valéria Próbaüzemelésen a konvejtr pálya A 35-ös üzemben próbaüzemelés alatt, 3,5 millió forintos beruházásunk, a konvejor pálya. — Miben áll a jelentősége az új berendezésnek? Érdeklődésteünkre Maczák József üzemvezető és helyettese Kállai Sándor válaszoltak: — Az anyagmozgatás minden üzemben sok gonddal jár. Az üzemünket körbejáró szállítópálya, leegyszerűsíti az anyagmozgatást, mert az anyagellátás, az adagolás és a kész darabok leszedése egy helyiségből történik. Január közepétől, a szalag üzemszerű indításával az a célunk, hogy anyagmozgató nem lép be az üzembe, targonca nem jár be. — Néhány jellemzője a konvejornak? — 108 függesztések négyszintes tálcák, hatféle színben változnak. A színek egy-egy ciklust is jelölnek, de programozható általánosan is. Kétperces ütemidőket állítottunk össze. — Hallhatnánk még a konvejor hasznosságáról? — Minden lényegesebb gép a konvejor mellé került, a szállítópálya a termelési ratoyítást dolgoztatja meg, mert maga után vonja a jobb munkahelyi kiszolgálást. — A tervteljesítés maradéktalan végrehajtása mellett könnyű a beruházás kivitelezése. — A soronkívüli géptelepítések elvégzését a tmk-tól kértük. A gépszállítók és a villamosműhely dolgozói felajánlották, hogy feszített munkatempóval és társadalmi munkafelajánlással a kért határidőre elvégzik a feladatot. Ebben a munkában a Komarov szocialista brigád jár az élen, de a többi közreműködők is lelkes munkát végeztek. Elindult a konvejor, de ezzel még nem ért a végállomásba. A korszerűsítés ötlete tulajdonképpen még akkor kezdődött, amikor az üzemben kiosztott DH kérdőívek válaszait rendszerbe foglalták. A következő állomás, a nagy darabidejű alkatrészek gyártásának pályára tevése lesz. S. I. (Fotó: Pásztor Tibor) Ismét Petrán Katalin RADNÓTI-EMLÉKÉREM Győrött került sor a Radnóti Miklósról elnevezett felnőtt amatőr versmondók országos találkozójára. Ezen a versenyen a „győztesek győztesei”, a Babits Mihály, József Attila és Váci Mihály szavalóverseny első helyezettjei léptek pódiumra, az ország legjobb szavalója címért. Nagy öröm számunkra, hogy az ünnepélyes eredményhirdetésen a Radnótiemlékbizottság elnöke három győztes között gyárunk dolgozójának, Petrán Katalin statisztikusnak is átnyújthatta a versmondóknak adható legmagasabb kitüntetést. „G” üzemünk meó-jának dolgozója máris újabb feladatra készül, indul az Ady centenárium tiszteletére meghirdetett országos szavalóversenyen, ahol hasonló szép szereplést kívánunk részére. A Lobogó, januári 1. számában, Petrán Katalint a munkahelyén készült fényképes riportban mutatta be. Követésre méltó kezdeményezés a 31-es üzemben Kompresszort gyártó üzemünk szakmunkásai és dolgozói örömmel veszik, hogy a pártalapszervezet kezdeményezésére pneumatikus alaptanfolyamot indítottak be, mely a gépek biztonságos üzemeltetését kívánja szolgálni. A GTE Finomszerelvény Szakosztályának patronálásával jó lenne más üzemeinkben is hasonló tanfolyamot szervezni. Ne csak műszakilag! A természet szerkezetváltás nem kampánynem is lehett az. Ha a korábbi években, vagy eddig bármikor is nem folyt volna gyártmányfejlesztés, nem lett volna folyamatos a termékek korszerűsítésie (ami elvileg is abszurdum), akkor hazánk nem álhatna azon a szinten, ahova eljutott: az iparilag fejletlen országok csoportjából a közepes fejlettségűek felső szintjéig. A hazai iparban folyt gyártmányfejlesztés és ennek következtében a termékválaszték cserélődésre, még azokban a gyáraikban is, amelyek különben, a mai mérce szerint is hagyományos termékcsoporttal rendelkeznek. Végtére is tehát az előállított termékek, alighanem szinte kivétel nélkül,műszakilag elfogadhatók, kielégítik valamennyi ágazatban és vállalatnál. Legyen szó akár gépekről, járművekről, tartályokról, kazánokról, műszerekről, vegyi vagy fogyasztási cikkekről. Vagyis bizonyos használati értékkel bírnak, szükséges funkciókat és igényeket elégítenek ki, nagyjából tisztességes minőségben. A hazai ipaki által előállított termékek túlnyomó részen, csak ezen az alapon, tehát a műszaki jellemzőikért, tulajdonképp nehéz is lenne kritizálni. Még ha — egy-két kivételtől eltekintve — általában nem is az élenjáró nemzetközi műszaki színvonalat testesítik meg. Hiszen erre már eleve mentség, reális és objektív indok, éppen az, hogy a hazai ipar nagyobb része, adottságainál fogva, úgynevezett „követő” ipar, tehát csak egy két ágazatban, termékcsoportban tűzheti ki azt a célt, reálisan, hogy a nemzetközi élvonalhoz tartozzon. (A vegyiparban, a műszeriparban, az autóbéuszgyártásban. A szelektív iparfejlesztésnek éppen ez a meggondolás az alapja: oda összpontosítani az erőket, ahol az élenjáró nemzetközi műszaki színvonallal képesek állni a versenyt. Mindezek után, akkor mi az, amiben a vállalati termékszerkezet-váltás programja új feladatot fogalmazott? Ha ugyanis korszerűsítés eddig is folyt, illetve a gyártmány és műszaki fejlesztés ezek után sem torpant volna meg. Nos, alighanem a termékszerkezeti váltás feladatában az az új vonás — mintegy szigorított norma a vállalatok számára — hogy ebben, vagy fő sorban, nem a műszaki követelmények a hangsúlyosak: nem a pusztán műszaki szempontok szerint megtervezett és kivitelezett fejlesztés a fontos, hanem, hogy az eddiginél jelentősen nagyobb gazdasági eredmény szülessen. Tehát a gyártmányfejlesztés, ebben a programban nem cél, hanem eszköz. Ezért a termékösszeöteli változtatása csak részben, és nem fő részt, a konstruktőrök, technológusok dolga, hanem a közgazdászoké. Még mindig elég gyakran és elég sok vállalatnál hangoztatják, hogy termékeik műszakilag kielégítőek. Csakhogy napjainkban, s a következő években, évtizedekben most már mindvégig — a gyártmányoknak gazdaságilag szükséges kielégítőnek lenniök. Műszakilag kiváló lehet egy termék, gyártói mégis könnyen tönkre mehetnek. Hiszen a gyártmány például annyira kiváló is lehet, hogy széles körű felhasználásához még nem álltak elő a feltételek s ezért nem akad vevője, nem lesz rá igény. Vagy annyira drága az előállítása, hogy a túl magas ár riasztja el a fogyasztókat és így tovább. Vagyis nem feltétlenül a műszakilag legkiválóbbat kell gyártani, hanem azt, ami a legnagyobb eredményt hozza. Ez persze általáiban korszerű termék, de korántsem okvetlenül a legkorszerűbb. Az a termék hozhatja a legtöbbet vállalatnak, népgazdaságnak egyaránt, amelynek gyártása maradéktalanul összhangban áll a vállalat számára rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázissal, a feyártók hozzáértésével, s jelentős iránta a kereslet itthon és külföldön is. Tehát a termékszerkezetváltással az a cél, hogy ne általában és műszakilag korszerű, hanem gazdaságosan gyártható, értékesíthető termékek szerepeljenek minden vállalat termelési programjában. Hogy ehhez egy egy gyártmány esetében a szükséges feltételek összhangja létezik-e, megteremthető-e és hogyan azt a gazdasági szakembereknek kell vizsgálniok, megállapítaniok — sok komponensből álló információk alapján, amelyek között csupán egy a technikai információk köre. A gazdasági és műszaki szempontok együttesítése hozhatja csak meg a szükséges hatásfok-javulást a vállalati gazdálkodásban, és ennek általánossá válásával a népgazdaságban. Önkéntes véradókat tüntettek ki A Vöröskereszt vállalati szervezete véradó találkozót rendezett kultúrházunkban. A találkozón többszörös véradóink vettek részt. Az ünnepségen megjelent többek között Gere István, a Vöröskereszt megyei titkára, dr. Papp Kálmán, főorvos a városi szervezet elnöke, dr. Molnár Miklós, a megyei Vértransfúziós Állomás vezető főorvosa. Tizenötszörös térítésmentes véradásért: Adelberger Adorján és Soltész József kiváló véradó ezüst fokozatú kitüntetésben részesült. Véradóinkat Gyergyák Ferencné, titkár köszöntötte, ezután Gere István mondott ünnepi beszédet ,majd Tóth Sándor, véradó felelős méltatta a térítésmentes véradás területén végzett munkát. Megható volt, amikor az ünnepségen Szajlai László füzesabonyi lakos találkozott életmentőivel, az évközi rendkívüli felhívásos véradáson részt vett dolgozóinkkal. Tóth Gábor, főosztályvezető adta át a vállalatvezetés által adományozott jutalmakat a kiváló véradó üzemnek, főosztálynak és brigádoknak. „Kiváló Véradó” üzem oklevelet kapott: I. TMK II. 63-as üzem — GYEF III. 35-ös üzem „Kiváló véradó főosztály” oklevéllel kitüntetettek: I. Gyártmányfejlesztési főosztály II. Műszaki fejlesztési főosztály III. Műszaki ellenőrzési főosztály. „Kiváló véradó brigádok” közül vezérigazgatói dicséretben részesült: Dobó István brigád (35-ös üzem), Dózsa brigád („F” üzem), Juventus brigád (63- as üzem), Ifjúságért brigád (Gyártmányfejlesztési főosztály), Május 1. brigád (TMK), Célgép brigád (Műszaki fejlesztési főosztály). További öt szocialista brigád oklevelt és könyvjutalmat kapott. „Kiváló véradó szervező” lett: Bartuska Józsefné (TMK), Szabó István (63-as üzem). A tízszeres véradásért tizenkilencen részesültek bronzjelvény kitüntetésben. A kitüntetéseket dr. Molnár Miklós a Vértranfúziós Állomás főorvosa adta át. Vendégeinket Petrán Katalin verssel, a felsőtárkányi általános iskola kis vöröskeresztes tanulói vidám műsorral üdvözölték. A találkozó hivatalos része után a Bervai tánczenekar szórakoztatta véradóinkat. S aki köszönetet mond: Szajlai László füzesabonyi lakos.