Bervai Figyelő, 1978 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Finomszerel­vénygyári sikerek az országos számítástechnikai vetélkedőn Napjainkban a KGM-vál­­lalatok közel fele rendelke­zik R 10-es típusú, vagy en­nél nagyobb, a vállalati Cellatron kisszámítógép tel­jesítményét, nagyságren­dekkel meghaladó számító­géppel. A számítógép-alkalmazá­sok elterjedésével új szak­mák, különféle számítástech­nikai munkakörök honosod­tak meg az érintett vállala­toknál, s ma már mintegy hatezer, túlnyomórészt fia­tal szakember dolgozik eze­ken a területeken. A nagy számú, számítás­­technikai munkakörben fog­lalkoztatott fiatal számára hirdette meg ez évben elő­ször a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Vasas­szakszervezet a „Ki minek mestere” számítástechnikai szakmai-politikai vetélkedőt. A vetélkedő három: rend­szerszervező, programozó és adatrögzítő kategóriában, két lépcsőben került megrende­zésre. A Finomszerelvény­­gyárat az üzemszervezési osztály öt dolgozója: Barczi Antal, Bakondi Antal, Ko~ vács Ferenc, Magas László, Somogyi Csaba és a kezdő diplomások „forgatása” ré­vén az osztályra került Veres Illés képviselte, az első há­rom a szervezők, a többiek a programozók versenyében. A vállalati szintű verse­nyek több budapesti nagy­­vállalattal együtt a Csepel Művekben került lebonyolí­tásra. Programozóinknak a vállalatunknál megszokott és gyakorlatban alkalmazott kisszámítógépes megoldá­soktól, a lyukszalagos tech­nikától alapvetően eltérő nagyszámítógépes feladato­kat kellett megoldaniuk, így eleve csökkentett esélyekkel, az erős mezőnyben is becsü­lettel helytálltak és számos tapasztalattal gazdagabban fejezték be a versenyt. Szervezőink minden előze­tes várakozást felülmúlva szerepeltek, s jónéhány nagy­­számítógép alkalmazót meg­előzve jutottak tovább az ágazati döntőbe. Eredményük jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy mindhárom versenyző csak a Magyar Vagon- és Gépgyártól, és a Finomszerelvénygyártól ke­rült be a döntőbe. Az ágazati döntő a vállala­ti szintű versenyekhez ha­sonlóan, egyéni verseny for­májában került megrende­zésre, a KGM helyiségében megtartott országos döntőbe kategóriánként a húsz leg­jobb eredményt elért ver­senyző jutott be. A zsűri elnöke itt dr. Bed­­lej Sándor KGM miniszter­­helyettes volt, tagjai között több más, a számítástechni­ka alkalmazásával foglalko­zó szaktekintély is részt vett. A mindvégig szoros ver­senyben a versenyzőknek sokoldalú felkészültségről kellett számot adniuk. A szakmai-elméleti kérdések átfogták a rendszerszervezői munka legfontosabb terüle­teit, a gazdasági ismeretek­től kezdve a szervezés- és vezetéselméleten keresztül a konkrét számítógépes meg­oldások és programozási, matematikai eljárások isme­retéig. A politikai részben az aktuális bel- és külpolitikai kérdések, a KISZ- és szak­­szervezeti mozgalommal, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos kérdések szere­peltek. Fiataljaink az országos döntőben is folytatták jó szereplésüket, valamennyien a mezőny első felében végez­tek. A „Ki minek mestere” számítástechnikai vetélkedő ágazati döntőjében — amely­nek győztese a Csepel Mű­vek egyik versenyzője lett —, végül is Barczi Antal az ötödik, Kovács Ferenc a ki­lencedik, Bakónál Antal a tizedik helyet szerezte meg. Tóth Ferenc üzemszervezési osztályvezető Legeredményesebb versenyzőink: Kovács Ferenc, Barczi An­tal és Bakon­di Antal. A Gép­ipar Kiváló Dolgozója Sokan ismerik mindig mo­solygós, kedves arcát. Ozsvár Mária 1956-től dolgozik vál­lalatunknál, mint bérelszá­moló. Gazdasági munkáját mindig nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzi. Tizen­két éve bérellenőrként dol­gozik. Társadalmi munkát mindig szívesen vállal. Több éven át reszortja volt a Gépipari Tudományos Egyesület munkájában, tagja a szakszervezeti számvizs­gáló bizottságnak, 1910-től pedig az elnöke. Ezt a meg­bízatását is lelkiismeretesen, jól végzi. Az anyagi alapok tervszerű és takarékos gaz­dálkodása érdekében rend­szeres ellenőrzést végez a szakszervezeti bizottság pénztári elszámolásában. Ak­tívan részt vesz a testületi üléseken, javaslataival, ész­revételeivel segíti a szakszer­vezet munkáját. Részt vesz politikai kép­zésben is, kiemelkedő gazda­sági és társadalmi munkájá­ért örömteli meglepetésben részesült: megkapta a Gép­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Módosítások a­ munkaverseny szabályaiban Változások a kitüntetések rendjében A MINISZTERTANÁCS, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága együttes határo­zata értelmében a szocialis­ta munkaverseny-szabály­­zatban különböző módosítá­sokat kell végrehajtani. Mint azt a párthatározat is rögzí­ti, a munkaverseny-mozga­­lomnak változatlanul az a célja, hogy elősegítse nép­­gazdasági terveink megvaló­sítását, ösztönözze az általá­nos és szakmai műveltség gyarapítását, a közösségi szellem fejlődését. A határozatban alapvető­en a mozgalomban való eredményes részvételért ad­ható elismerések és kitün­tetések elnyerésének feltéte­lei és szabályai változnak a korábbihoz képest. A hatá­rozat áttanulmányozása köz­ben új fogalmakkal ismer­kedhetünk meg. A munkaverseny egyéni és kollektív versenyformában valósul meg, mint ahogy az már ismert. Az egyénileg el­nyerhető kitüntetések felté­telei és a kitüntetésekkel együtt járó jutalmazások a következőképpen alakulnak majd: A „Szakma Ifjú Mestere” kitüntetést fizikai foglalko­zású fiatalok, a „Kiváló Ifjú Szakember” kitüntetést pe­dig technikus, mérnök, köz­gazdász és más fiatal szak­emberek kaphatják meg az általános követelményektől magasabb teljesítésekért, ki­emelkedő munka végzéséért. A korhatár 30 év, a jutalom­összeg mindkét formában 1300 forint. „Kiváló Dolgozó” kitünte­tés alapvetően a munkaver­senyben elért kiváló ered­ményekért adható. Jutalom­összege kettőezer forint, szemben a korábbi két hét­nek megfelelő fizetéssel. Mi­niszteri szintű és egyéb ál­lami­­ kitüntetések sorában újnak számít a „Kiváló Munkáért” kitüntetés, mely­nek jutalomösszege három­ezer forint. A KOLLEKTÍVÁK részé­re adományozható elismeré­sek és kitüntetések sorrend­je a következő lehet egy újonnan alakult brigád ese­tén: Kiváló Munkabrigád; Ki­váló Ifjúsági brigád; Szocia­lista brigád; Szocialista Bri­gád Zászló bronz, ezüst vagy arany brigádérem, Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja, Vállalat Kiváló Brigádja, Szakma (Ágazat) Kiváló Bri­gádja, Magyar Népköztársa­ság Kiváló Brigádja, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend. Valamennyi ki­tüntetésnél pontosan rögzít­ve vannak az elnyerés felté­telei, közülük több már is­mert volt eddig is. Most né­hány szóban az újakról. A „Kiváló Munkabrigád” cím az általános feltételeket egy éven keresztül példamu­tatóan teljesítő brigádnak adományozható. „Kiváló If­júsági Brigád” cím azoknak a többségében 30 éven aluli fiatalokból álló kollektívák­nak adományozható, melyek a KISZ-szervezet éves ak­cióprogramjából a brigád­­versenyre vonatkozó felada­tokat is teljesítik. Ez előbbi­ekhez, továbbá a Szocialista Brigád és Szocialista Brigád Zászló elismerésekhez pénz­jutalom nem jár. Bronz, ezüst, arany brigádérem ese­tén négy-, hat- és nyolcszáz forint adható személyenként. A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetésnél a sze­mélyenkénti jutalom ezer fo­rint, a Vállalat Kiváló­­ Bri­gádja kitüntetésnél pedig ezerötszáz forint. Változatlan a magasabb kitüntetésekhez járó jutalomösszeg. AZ EMLÍTETTEKEN kí­vül számos egyéb fontos ada­tot is tartalmaz a határozat, mely január elsejével lépett hatályba, és ezzel egyidejű­leg vesztik hatályukat a kü­lönböző rendeletek. Mindeb­ből következik a Vállalati Munkaverseny Szabályzat szükségszerű módosítása. Feladatunk: Tovább emelni a pártmunka színvonalát Fontos esemény a pártalapszervezetekben az év végi be­számoló taggyűlés. Jelentőségét az adja, hogy a párttagok konkrétan megtárgyalják az elmúlt időszak eredményeit, va­lamint elkészítik a következő félév munkatervét az év cse­lekvési programját. Nagy jelentőségűek a mostani beszámoló taggyűlések, mert a két kongresszus közötti időszak felénél tartunk és ebből a szempontból is értékelni kell az alapszervezeti pártmunka színvonalát, a megtett utat. A beszámoló taggyűlések csak akkor lehetnek hatéko­nyak, ha a párttagok a pártcsoport-értekezleteken aktívan bekapcsolódnak a beszámoló elkészítésébe, javaslatokat tesz­nek a következő év legfontosabb feladataira. Fontos része a pártcsoport-értekezletnek, hogy a párt­tagok munkájának, egyéni pártmegbízatásának tárgyilagos értékelése hívja fel a figyelmet a hiányosságokra, s az új fel­adatok elosztása pedig a helyi körülmények figyelembevé­telével történjen meg. Foglalkozzon a pártcsoportértekezlet a párttagok egyéni gondjával, problémáival, mondjanak vé­leményt a vezetőség munkájáról, tegyenek javaslatot a párt­munka továbbfejlesztésére. Elmondhatjuk, hogy 12 pártalapszervezetünk egyre na­gyobb önállósággal és hatékonysággal végzi a munkát. Ütemtervek készültek a beszámoló taggyűlések előkészí­tésére, melyek tartalmazzák a pártcsoportértekezletek, ve­zetőségi ülések és taggyűlések időpontját. A beszámoló taggyűlésen kell megtárgyalni az alap­szervezet gazdaságpolitikai feladataira készült cselekvési program teljesítésének állását, az 1978. évi feladatokat, vala­mint a pártalapszervezet szervezeti életének problémáit. A cselekvési programnak bele kell épülni a vállalati párt­­bizottság által készített cselekvési programba, hatékonyan kell szolgálni a vállalati és a népgazdasági érdek összhang­ját. A beszámoló taggyűlések után az alapszervezeti vezető­ségek hasznosítsák a beszámolóban a pártcsoportértekezle­­teken elhangzott véleményeket, javaslatokat. A vállalati pártbizottságon minősítik az alapszervezetek éves munkáját és az értékelést a beszámoló taggyűlésen is­mertetik. Összességében jól felkészültek pártalapszervezeteink a beszámoló taggyűlések lebonyolítására és reális lehetőség van arra, hogy 1978-ban tovább emelkedjen a pártmunka színvonala a Finomszerelvénygyárban. Jó hír az ötös lakótelepieknek Kiszűrik a port, csökken a zaj A népgazdaság számára tagadhatatlanul hasznos üzem a felnémeti mészkőőrlő, hiszen évente 90—100 ezer tonna talajjavító anyag, s mintegy 130 ezer tonna fi­nomáru, jelentős mennyiségű „cukorkő” kerül ki innen a felhasználókhoz. Mégis rég­óta „háború dúl” körötte. Jóllehet, az ominózus mun­kahelyet jóval korábban lé­tesítették, mint a Finomsze­­relvénygyár közeli lakótele­pét; a házakban élők, a „fel­peresek” a vég nélküli vitá­ban. S ezt utóbb már az Országos Érc- és Ásványbá­­nyák is kénytelen elismerni. Mint Egerben, a vállalat kutató és termelő művénél értesültünk: egyre határ­ozot­­tabbak a törekvések az em­lített kellemetlenségek meg­szüntetésére, a környezet vé­delmére. Miközben intézke­dések történtek az üzemi dol­gozók egészségének óvására, iparkodtak és iparkodnak csökkenteni, megszüntetni a külső hatásokat is. Az öt nagy teljesítményű, s hangos ventillátor közül kettő fa­rostlemezből készült, belül habszigeteléssel ellátott bur­kolatot — valóságos kis há­zat — kapott. Most pedig az Építési Minőségellenőrző In­tézet akusztikai osztályának szakértői véleménye alapján még tökéletesebb megoldá­son dolgoznak. Megrendelé­sük alapján a „Ferroglobus” Vállalat már a helyszínre is szállította a méretre vágott, úgynevezett „csendes leme­zeket”, amelyekkel a már említett „védődobozokat” még egyszer körülveszik. Egyidejűleg foglalkoznak a rakodásnál használt sur­­rantó berendezés csöndesíté­­sével is. A jelenlegi módszert egy újabbal váltják majd fel: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítsé­gével biharkeresztesi kopás­álló gumival bélelik a kopo­gó felületet. A vagontöltések alkalmával kettő-négy má­sodpercig hallható robajnak a töltőállomásnál magasabb „árnyékoló fal” felhúzásával próbálják tompítani az ere­jét,­­ amennyiben a MÁV hozzájárul a vágányok közöt­ti építkezéshez. Megtették már az első lé­péseket az óránként 115 ezer köbméter levegőt porta­­lanító zsákos szűrő további korszerűsítésére is. A megol­­adás azonban igen költséges — csupán a tanulmányozás­hoz szükséges mérésekért 82 ezer forintot fizettek. A­za­­tanulmányterv 140 ezer fo­rintba került, a beruházás pedig legalább 20 milliót igé­nyel, így a program végre­hajtása, sajnos hosszabb idő­be telik. Meglehetősen távoli az őr­lemények szabadtéri tárolá­sánál elkerülhetetlen páro­lás megszüntetése is­­, de a terv az előbbinél lényegesen hamarább megvalósítható. A zárt rendszerű tárolásra módot teremtő 2500 köbmé­teres tartály felállításához egy sikeres, országos pályá­zat alapján­­ éppen nemré­giben ígért az ÉVM ötmillió­ forintos támogatást. A feladathoz természete­sen még egy sor más tenni­való is kapcsolódik. Idő kell a tervezésekhez és a kivitelezésekhez egy­aránt, s az említett ötmillió forintos támogatás alapját jelentő hasonló összegű saját erőforrás megteremtése sem megy máról holnapra. Így csupán 1981-ben lehet szá­molni a jelenlegi helyzet tö­kéletes megváltozásával. Nyilvánvaló, jó lenne gyorsítani ezt az ütemet mondták a vállalat képvise­lői is —, de lehetőségeik nem engednek többet. Mindenesetre­ a jó szán­dék, a mind határozottabb törekvés, igyekezet is bizo­nyos megnyugvásra adhat okot a környező lakott terü­leteken. (gyóni) Hevesen ülésezett a vállalati KISZ-bizottság December gyáregységünk 3-án hevesi KISZ-klub­jában került sor a vállalati KISZ-bizottság és a hevesi gyáregység KISZ-bizottsá­­gának közös testületi ülésé­re. A két KISZ-bizottság tagjain kívül jelen volt Vass Tibor a gyáregység vezetője és Budai Sándor, a nagyköz­ségi KISZ-bizottság titkára. A két bizottság megtár­gyalta a KISZ-titkárok által készített jelentést a KISZ- szervek érdekvédelmi és képviseleti tevékenységéről. Napirenden szerepeltek a KISZ feladatai az MSZMP közművelődési határozatá­nak végrehajtásában, az 1975. február 20-i KB-hatá­­rozat végrehajtásának ta­pasztalatai. Jelentés hang­zott el a fiatalok körében végzett KISZ-taggá nevelő tevékenységéről, tagépítési feladatokról. KISZ-szerveinek érdekvé­delmi, képviseleti tevékeny­ségének ellátásához szüksé­ges jogi, adminisztratív és személyi feltételek biztosítot­tak. KISZ-szerveink képesek ellátni érdekvédelmi felada­tainkat. A továbbfejlesztés érdekében a KISZ-bizottság az alábbi határozatot hoz­ta: — Szorosabb együttműkö­désre kell törekedni a szak­­szervezeti szervekkel és tisztségviselőkkel. — Hatékony munkakap­csolatot kell kialakítani a szakszervezeti bizalmiak, KISZ-csoportvezetők kö­zött. — Nagyobb gondot kell fordítani a KISZ-en kívüli, illetve a lakóhelyi KISZ- szervezetekben dolgozó fiata­lok képviseletére. Ennek ér­dekében szorosabb munka­­kapcsolatot kell kialakítani a KISZ egri járási bizottsá­gával, a környező KISZ- alapszervezetekkel. — A megalakult Ifjúsági Bizottság munkájának ered­ményeit a KISZ-bizottság használja fel állásfoglalásai, javaslatai, döntései megho­zásakor. — A KISZ-alapszervezetek rétegpolitikai sajátosságai­nak figyelembevételével képviseljék a terület fiatal­jainak érdekeit. — A KISZ-alapszerveze­­tek, a KISZ-bizottság has­son oda, hogy a javaslattétel­re, döntésre előterjesztett ja­vaslatokat minden szükséges fórumon megvitathassák. — A KISZ-alapszervezeti titkárok, szervező titkárok — elsősorban az újonnan megválasztottak — ez irányú módszertani felkészítését há­zilag meg kell oldani. A KISZ-nek olyan közmű­velődési tevékenységre kell törekedni, amely segíti a fia­talok marxista—leninista vi­lágnézetének kialakítását, a szocialista életmód uralkodó­vá válását, az általános és szakműveltség fokozását, s amely az ifjúság aktivitásá­ra és közösségigényére épít­ve szervezi meg a közműve­lés folyamatosságát. A köz­­művelődési határozat vég­rehajtásának értékelésénél figyelembe kell venni a Fi­­nomszerelvénygyár helyze­tét. Az egri gyárban dolgo­zók nemcsak a helyi lehető­­ségeket használják ki, hanem a megyeszékhely által nyúj­tott művelődési lehetősége­ket is. • A közművelődési tevékeny­ség értékelése során két probléma állott az érdeklő­dés középpontjában. A bejá­ró fiatalok körében kifejtett tevékenységünknél sokkal hatékonyabb lehet a lakóhe­lyi KISZ-szervezetek mun­­­kája. Ezért az eddigieknél is jobban kell segíteni a lakó­helyi KISZ-szervezeteket. ' A nyolc általánost el nem vég­zett fiatalok általában nem KISZ-tagok. A két KISZ-bizottság kö­zösen tárgyalta meg a napi­rendeket. A kölcsönös tájé­­koztatáson túl a találkozó jól szolgálta a két bizottság tagjai közötti munkakapcso­latok kialakulását, szorosab­bá válását. Megállapodás jött létre, hogy a jövőben is sor kerül hasonló közös ülés­re. Vigh József ,­ a KISZ-bizottság. % i kultúrfelelőse

Next