Bervai Figyelő, 1980 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKRŐL NYILATKOZIK A VEZETŐ, A GÉPMUNKÁS, A FORRASZTÓ ÉS A RAKTÁROS Rajtunk is múlik h­ogyan valósítjuk meg Esztendő fordultával min­denki új tervek, elképzelé­sek megvalósításával foglal­kozik. December elején kö­zölték a lapok a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a párt XII. kongresszusára megje­lent irányelveit. Az egész népünk sorsát érintő prog­ramnyilatkozat, a hatodik ötéves terv időszakában egy­értelműen megfogalmazza feladatainkat. Párttagok és párton kívüliek azóta is sokat beszélnek a tézisek­ről. Újévi körkérdésünkben arra kértünk választ kiVnek mi ragadta meg legjobban a figyelmét a dokumentumból és ki mit vár az új eszten­dőtől Vígh Endre gazdasági igaz­gató: A kongresszusi irányelvek­ben reális, sokoldalú érté­kelést kaptunk a népgazda­ság helyzetéről, különös te­kintettel a megváltozott kül­ső és belső feltételekre. Meg­fogalmazódtak azok a leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatok is, amelyek meg­valósításával népgazdasá­gunk az eddiginél eredmé­nyesebben, rugalmasabban tud alkalmazkodni a meg­változott feltételekhez. Kü­lönösen fontosnak tartom, hogy a kongresszusi irány­elvekben megfogalmazott és a szabályozórendszer korsze­rűsítésénél is kiemelten ke­zelt gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósuljanak Előrehaladásunk fontos fel­tétele, hogy érezhető mér­tékben fokozódjon a szabá­lyozórendszer normativitása, nagymértékben csökkenjen az egyedi jellegű beavatko­zások száma és mértéke, a támogatások és elvonások ne nivellálják az eltérő haté­konyságból adódó különbsé­geket. Bízom abban, hogy a népgazdaság továbbfejlesz­tése szempontjából rendkí­vül fontos gazdaságpolitikai célkitűzéseinket a gyakorlat­ban az eddiginél következete­sebben, hatékonyabban és fegyelmezettebb munkával valóra is váltjuk. Személy szerint az 1980-as évtől azt várom, hogy to­vább javuljon vállalatunk­nál az eszköz-, a költség- és a munkaerőgazdálkodás szín­vonala. Tovább kell folytat­nunk a gyártmánystruktúra korszerűsítését, az export jö­vedelmezőség javítását. A jövő szempontjából hangsú­lyozottan fontosnak tartom, hogy hatékony műszaki-fej­lesztési és üzemszervezési intézkedésekkel, a minőség és a műszaki paraméterek egyidejű javításával, számot­tevő önköltségcsökkentést ér­jünk el az FK típusú komp­resszoroknál, a 165 és 166 típusú pneumatikus munka­hengereknél, valamint az olajszabályozóknál. Bízom benne, hogy sikeresen befe­jezem a marxista-leninista egyetem szakosító tagozatát, s a családra is több idő jut. Bartók Árpádné gépmun­kás, pneumatika gyárrész­leg: — Életszínvonal körülmé­nyeinkről és a gazdasági épí­tőmunka feladatairól beszél­getünk itt legtöbbet az üzem­ben A párton kívüliek is megelégedéssel fogadták a munkaátszervezésre vonatko­zó részt. Van több olyan munkakör, ahonnan, ha a beosztottakat más munka­helyre irányítanák, haszno­sabb munkát végezhetnének. Ismerek olyan embereket, akiknek szakképzettségük többre jogosítana, mint amit jelenleg végeznek. Miért nem a szakmájukban dol­goznak? Ide kapcsolódik az az észrevétel, hogy mi, akik a gép mellett normában dol­gozunk, az üzemben egyre több jövő-menő embert lá­tunk. A kongresszusi irány­elvek olvasásakor úgy gon­doltuk, hogy ez is a mun­kaszervezéshez tartozik. Jó munkahelyi légkört kí­vánok az új esztendőben is, s azt, hogy rövidebb időt töltsünk az utazgatással. Os­torosról a Bervába az oda­­vissza utazás négy órába te­lik. Gyárfás Sándor forrasztó,­ a Schmetz kemence kezelője. — Sok minden megfogta a figyelmet a kongresszusi irányelvekből, ezeket a pártcsoport­értekezleten meg is vitattuk. Az irányelvekből azt a megállapítást ragad­tam ki, hogy gyorsulnak a műszaki és tudományos eredmények. Ezt azért tar­tom lényegesnek, mert ez korábban nem volt mindig összhangban a termeléssel. Ma már nem elég a korsze­rű technológia bevezetése, javulni kell a termék minő­ségének is, hogy tartósan biztosíthassuk az exportot. Nagyon jelentősnek tartom az ötnapos munkahét beve­zetését. Véleményem szerint a törvényes munkaidő jobb kihasználásával lehet és kell megteremteni feltételeit. Az új évben magasabb fo­kú szervezettséget várok minden szinten. Folyamatos legyen a termelés és folya­matos ennek feltétele, az anyag biztosítása. Az ütemes tervteljesítés szervezett együttműködést igényel a kooperáló szervek között üzemen belül és azon kívül egyaránt. Végterméket állí­tunk elő, szorosabb kapcso­latra van szükség. Jobban érdekeltté kell tenni gyáron belül az érintetteket. Szabad hétvégeken minél többször szeretnék találkozni Pesten élő hároméves iker­unoká­immal Madarász Sándor raktáros, pártcsoportvezető Hevesen. — Nehéz kiválasztani egy kérdést, hogy mi ragadta meg legjobban a figyelme­met. Az irányelvek teljes egészében. A részletekből mégis kiemelném a nemzet­közi helyzet, külpolitikánk fő irányelveit és feladatait. A gazdasági építőmunka fel­adatai közül lényeges, hogy a népgazdaság fő ágazatait egymással összhangban, a hazai adottságok és a nem­zetközi együttműködési lehe­tőségek figyelembe vételével kell fejleszteni. A gazdasá­gi, politikai munka fejlesz­tését az irányítás és a vég­rehajtás magasabb színvo­nalra emelését igen fontos­nak tartom. Hogy mit várok az új esz­tendőtől? Először is jó egész­séget mindannyiunk számá­ra a további feladatok meg­oldásához. Békét mindenütt az építőmunkához. Javulja­nak életkörülményeink, emelkedjen az életszínvonal, de mindezek elérése attól függ, hogy az eddigiektől jobban oldjuk meg a reánk háruló feladatokat. Azt kí­vánom, hogy a kitűzött cél­jaink valóra váljanak. Simon Imre Önkéntes véradók kitüntetése A két évti­zredes múltra visszat­erki­ntő önkéntes vér­adó mozgalom jeles képvise­lőit köszöntötték aktívaülés keretében, melyet a vállala­ti vörösf­avesz­tes szervezet rendezett. Az aktívaülésen rész­t vett többek között Gere István, a vöröskereszt megyei­­ titkára, Marsai Ferdinándné városi fő­itkár, továbbá a vállaltai­ gazdasági és társadalmi ve­zetői. Dr. Zvarr­a Janula, a fi­nomszerelvénygyárd vörös­kereszt­ szervezet elnökének megnyitója uk­lán Gyergyák Ferencné, vállalati csúcsitit­­kár számolt­­ be a nyolcszáz tagost magába foglaló szer­vezet 1979. évi tevékenységé­ről és az idei feladatokról, majd Tóth Sándor véradó­felelős értéki elite külön a vállalata önkéntes véradás elmúlt évi tapasztalataik Megállapította, hogy bár­­ több szervezést igényel az önkéntes véradás jelenlegi formája mint a korábbi, a szocialista brigádok válto­zatlan lelkesedéssel r­eiljesít­etik ezirán­yú vállalási adókait. A múlt évben 565 brigádtag összesen 187 liter vért adott. Az 1980. évi munkaterv el­fogadása ultán kitüntetések átadására­ került sor. Kiváló Véradó ki­tűnt teljes arany fokozatában és a vele járó pénzjutalomban része­sült Apostol Lajos, Bernát János, Vincze Ferenc az energia os­ztályról, valamint Gazsó József pneumatika gyárrészleg és Oravecz László tmk-s dolgozó. Ezüst fokozatú­­ kitüntetés­ben 17, liüansz fokozatú ki­tüntetésiben pedig 45 dolgozó részesült. Az önkéntes vér­adásban az elmúl­t évben résztvevő 87 brigád köz­ül, a megyei vörösk­ereszt szerve­zet oklevelét kap­ta az ener­gia osztály József Attila bri­­gádja és egy korábbi alka­lommal a gyártmányfejlesztési főosztály Ifjúságért brigád­ja. Vezérigiaiz igattái dicséret­ben részesült a tmk Május 1., Bánki és Schönherz brigád­ja, a 63-as üzem Juventus és Forgácsoló brigádja,­­továbbá a 31-es üzem Lenin brigád. Elismerő oklevelet kapott üzemeink közül a 63-as üzem, a tmk és a­z „F” üzem, az osztályok közül pedig az energia osztály, a gyárt­mányfejlesztési főosztály és a termelési főosztály. A ki­tüntetésekkel együtt össze­sen 27 ezer forint pénzjuta­lom került kiosz­tásra. FB „mini” vetélkedő A gyártmányfejlesztési főosz­tály kísérleti üzemének Ifjúsá­gért brigádja munkavédelmi ve­télkedőt rendezett üzemen be­lül. A tíz kérdést tartalmazó totó-szelvényt az üzemi munka­­védelmi őr állította össze és a dolgozók reggel, munkakezdés előtt töltötték ki. A szelvénye­ket közösen értékelték. A kötelező munkavédelmi vizs­gák előtt, az Ifjúságért brigád példája feltétlen követendő. HETVEN SZÁL GYERTYA. Kedves ünnepségen, szüle­tésnapi torta és hetven szál gyertya, Márta Károlynét lep­ték meg ezzel munkatársai. Hetvenedik születésnapján sok szeretettel köszöntötték Erzsike nénit a MEF dolgozói. Az idős takarítónő, magas kora ellenére a mai napig is fiatalos lendülettel végzi min­dennapi munkáját. Éltető eleme a munka és nem tudná el­képzelni nyugdíjas napjait a gyár és az itteni emberi kap­csolatok nélkül. A győztes brigád Megkedveltük, ezért az évek során hagyományt te­remtettünk, a brigádok ré­szére rendezett szellemi ve­télkedő sorozatból. Kezdtük a vállalat negyedszázados ju­bileumával, folytattuk a NOSZF 60. évfordulója al­kalmából rendezett vetélke­dővel, majd a KMP évfor­dulójának tiszteletére hív­tuk szellemi vetélkedőre a brigádokat. Tavaly a Tanács­­köztársaság 60. évfordulója adta a vetélkedő aktualitá­sát, ezen 34 brigád indult. Jellemző a brigádok aktivi­tására, kezdeményező kész­ségére, hogy a két utóbbi vetélkedő rendezője is a bri­gád volt. A­­­ Tanácsköztársaság 60”, háromfordulós vetélkedő rendezője, az üzemszervezé­si osztály Neumann brigád­ja, keresztrejtvény megfejté­­sére hívta fel először a kol­lektívákat, s ez egyben a selejtező is volt. Az eszten­dő derekán meghirdetett ve­télkedő ősszel egy valóban nehéz totó­szelvény kitölté­sével folytatódott, amit mind­össze négy brigádnak sike­rült hibátlanul kitölteni, s ezzel a döntőben érezhették magukat. Melléjük még öt brigádot lehetett találataik alapján beosztani A 10 talá­latot elért brigádok már nem folytathatták tovább a ve­télkedést. A döntő kilenc brigádjá­nak hét kérdéscsoportot ál­lítottak össze a rendezők. Nem volt könnyű a Forra­dalmi Kormányzótanács tag­jainak névsorát és tisztségei­ket összeválogatni, így ál­talában kevés pontot gyűj­töttek a brigádot képviselő négy fős csapatok. Legtöb­bet a tmk Eötvös brigádja, mely az első kérdés után megszerzett első helyét a döntő során végig megtar­totta. Feladványként szere­pelt tanácsköztársasági pla­kátok felismerése és­ a pro­letárdiktatúra gyermekekkel kapcsolatos intézkedéseinek a felsorolása. Minden dön­tős brigádnak kellett két percet beszélni egy aktuális politikai kérdésről, volt to­vábbá egy sportfeladvány is. Jellemző adatok felsorolása közben kellett felismerni le­hetőleg minél előbb, hogy miről is van szó, majd vé­gül villámkérdésekre kellett válaszolni. Izgalmasan ala­kult a verseny, melyet a tink Eötvös Loránd brigádja nyert meg, két ponttal előzték meg az örökös 2. „befutó” Pat­tantyús brigádot, mely ál­landó résztvevője vetélkedő­ink döntőjének. A Fortuna brigád először indult, csak­úgy mint a Táncsics brigád, és mindjárt az élmezőnyben végzett.. Ismét döntőben üd­vözölhettük viszont a Lenin, a Tervgazdasági, a Pannónia és a Rákóczi brigádot. A „Tanácsköztársaság 60” szellemi vetélkedő végered­ménye: 1. Eötvös Loránd brigád (tmk) 101 pont, 2. Pattantyús brigád (gyártásfej­lesztési főosztály) 99 pont, 3. Fortuna brigád (általános kereskedelmi főosztály) 87 pont, 4. Táncsics brigád (munkaügyi főosztály) 86 pont, 5. Tervgazdasági bri­gád (közgazdasági főosztály) 82 pont, 6. Lenin brigád (63- as üzem) 68 pont, 7. Pannó­nia brigád (gyártmányfej­lesztési főosztály) 60 pont, 8. Allende brigád (63-as üzem) 57 pont, 9. Rákóczi brigád (tűk) 44 pont. A döntő résztvevői pénz­jutalomban és színházbérlet­ben részesültek. Vetélkedőt az idei prog­ramban is tervezünk, annak formája azonban csak később válik véglegessé. A győztes Eötvös Loránd brigád (Fotó: Bukta Imre) Ki Minek Mestere? Pályakezdők a dobogón A vállalati KISZ-bizottság esztergályos szakmában, ve­télkedőt rendezett fiatal szakmunkások részére. A versenyzők sokoldalú szá­monkérés alapján bizonyí­tották felkészül­tségüket. Nagy meglepetésre az első három helyre, most végzett fiatalok kerültek. — Számomra is nagy meg­lepetés vol­t az előzetes esély­­latolgatás után megnyerni ez­t a versenyt, hiszen az üzemi selejtezőről második­ként jutottam a váradlanti döntőbe — meséli Ivádi Zol­tán. — Ahogy szokás ezt mon­dani, kijött a lépés, nagyon jól tudtam alkalmazni a szakmai tantárgyak érettsé­gire tanult anyagát. Ebben az évben végeztem a gép- és műszeripari szakközépisko­lában. Az utolsó évben ti­zenegy hetet töltöttem a vállalat szerszámüzemében,. Kedvezett a szerencse, mi­vel olyan tan­ítómesterem volt, mint Schell András, a szakma kiváló munkása, aki az ágazati verseny bronzérmese, tőle sokat ta­nultam az eltelt idő alatt. Terveim között szerepel, hogy jövőre bejussak a mis­kolci műszaki egyetemre, most szabadidőmet tanulás­sal töltöm. Tajti Imre, a tmk eszter­gályosa, második lett ezen a verseny­en. — Mi­­ kiegészítjük egy­mást Ivádi Zoli barátommal — egy faluból jöttünk, négy évig együtt tanultunk, most sem szakadt meg a kapcso­lat közöttünk, ködösen ké­szülünk a felvételire. Neki az elméleti rész, nekem a gyakorlati sikerült jobban. Igen erős mezőny vol­t már az üzemi vetélkedőn is, ahol első lettem és a színvonal sem maradt alul a vállalati versenytől. A gyakorlati munka elké­szítés­énél talán előnyben vannak a­­ok a versenyzők, akik szakmunkásképzőben végeztek, hiszen a három év alatt több gya­korlatt­ isme­retre tesznek szert. De a szakközépiskola után is, ha eltelik egy-k­ét hónap meg­ismerkedik a­z ember azok­kal a fogásokkal, melyek szükségesek a mindennapi munkához. Harmadik helyen Endrő­di Csaba végzett, vállalatunk ösztöndíjasa volt, s a szer­számüzemet képviselte. — Nem ismeretlen előt­tem ez­­ a versenyforma, hi­szen a tanműhelyben min­den évben megrendezik eh­hez hasonlóan a Ki minek mestere vetélkedőt. Az el­méleti részben számítások, anyagismeret és síraiknajz szerepel, gyakorlatán ten­gely jellegű munka van il­lesztett felületekkel és me­netvágás késsel. Ezen kívül részt vettem a megyei Szak­ma kiváló tanulója verse­nyen, ahol negyedik lettem. — Jelenleg a műszeripari szakközépiskola tanulója vagyok giogyártástechnoló­­gia szakon. Szakmai tovább­fejlődésemet ilyen módon biztosítani tudom, hiszen nagyon so­k összetevője van annak, hogy jó szakemberré váljon egy fiatal, aki még most kezdi pályáját. Vigh József

Next