Bervai Figyelő, 1981 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Nem szívességből A Szakszervezeti Bizott­ság decemberben tárgyalta munkavédelmi­ és baleseti helyzetünket. A statisztikai adatok tükrében a baleset­­elhárítási, megelőző tevé­kenységünket pozitívan ér­tékelte a testület. Nem akarok hangulat­rontó lenni, de nem árt, ha közvéleményünk figyelmét ráirányítom egy-két olyan jelenségre, amelyeknek sú­lyos következményei lehet­nek, ha idejében nem intéz­kedünk és nem következik be szemléletváltozás. Többször előfordult, hogy az új felvételes dolgozó nem jelent meg a munkavédel­mi oktatáson. Ezt a gazda­sági vezetője nem kéri szá­mon, vagy nem figyel rá, és munkakörében foglalkoz­tatja. Hasonló problémát jelent, ha a dolgozót vezető­je más jellegű munkakörbe osztja be és nem részesíti az új munkakörre vonatkozó baleseti oktatásban. A biztonságtechnikai vizs­gákat nem veszik komolyan. Egyesek megsértődnek, ha „fejükre olvassák”, hogy felkészületlenül jelentek meg, vagy ha a vezetőt fe­lelősségre vonják hogy mi­ért nem foglalkozott beosz­tottjával, miért nem segítet­te, készítette fel a vizsgára. Nem szívességet tesz azzal, ha a vizsgára felkészülten megy el a dolgozó. A vezető köteles meggyőződni arról, hogy beosztottjainak milyen az elméleti és gyakorlati felkészültsége. Ez erkölcsi felelősség is. Vannak na­gyon szép példák de elke­serítők is. A vállalati szemlék alkal­mával a balesetveszélyes körülményeknek csak egy kis részét lehet feltárni és az intézkedésre a felelőst és határidőt meghatározni. Egyértelmű rendelet, hogy az egyes pontokra a végre­hajtást írásban kell vissza­igazolni az SZB-nek és a munkavédelmi osztálynak. Lassan „gyakorlattá” válik, hogy a munkavédelmi osz­tály mint egy „diszpécser központ” sürget, kér, fenye­get, hogy a határidőkkel mi van? Természetesen a nyil­vántartás, az utóellenőrzés az ő feladatuk, de semmi esetre sem a mások — ren­delkezésben előírt — felada­tának az elvégzése. A két szemle közötti idő­szak kissé „holt szezon”. A területi üzemvezetői szemlék súlyának olyannak kellene lenni, mintha azt a műszaki igazgató maga tette volna. A helyi felelősöket fegyel­­mileg kell kötelezni arra, hogy a meghatározott határ­időket tartsák be. A helyi szemlék tárják fel a kisebb, és saját hatáskörben meg­szüntethető hibákat és a ne­gyedévenkénti vállalati szemlék valóban a nagy horderejű, felsőbb vezetői intézkedést igénylő problé­mákkal foglalkozzanak. Az SZB továbbította a felsőbb szervek felé dolgo­zóink jogos panaszát az „olajálló” bakancs és szer­­tefoszló munkaruhák ügyében. A jövőben az SZB és a KISZ munkavédelmi akti­vistáinknak szorosabban együtt kell dolgozniuk a gazdasági vezetőkkel, azokat segíteni közös program­mal és feladattal. Remélem ezzel is hozzájárulunk dolgo­zóink balesetmentes munká­jához. Macskásy Géza SZB munkavé­delmi felügyelő Napirenden a munkavédelem Új tervidőszak kezdetén... A munkaverseny-mozgalom időszerű feladatai Hosszan tartó előkészüle­tek, széles körű elemző és alkotó tevékenység eredmé­­­nyeként befejezéshez köze­lednek a vállalati tervkészí­téssel kapcsolatos munkála­tok. Az V. ötéves terv vég­rehajtásának helyzetét vizs­gálva az MSZMP Központi Bizottsága 1980. november 13-i ülésén megállapította, hogy népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgazdaság a nehezebb fel­tételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, ja­vulnak életkörülményei. Az 1981—1985. évekre szóló VI. ötéves terv irányelveinél ugyanakkor meghatározta fő feladatként a társadalmi előrehaladás gazdasági alap­jainak erősítését, a tervsze­rű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítását, az elért élet­­színvonal megszilárdítását, az életkörülmények — lehe­tőséghez igazodó — javítá­sát. A XII. pártkongresszus határozataiból kiindulva emelni kell a népgazdasági tervezés, irányítás színvona­lát, korszerűsíteni kell a ter­melést, hasznosítani kell a technika és a tudomány eredményeit. A fő célkitűzé­sekhez igazodnak a népgaz­dasági tervek, melyek nél­külözhetetlen alkotóelemei a vállalati célkitűzések. A finomszerelvénygyári tervkészítés, úgy a VI. öt­éves tervre, mint az 1981. évre vonatkozóan meghatá­rozott program szerint tör­tént. Az üzemi demokrácia fórumain végighaladva is­mertté váltak, gondolataink­ban rögződtek főbb szám­adatai, melyhez igazodva kell feladatainkat meghatá­rozni és végezni minden gazdálkodó szinten. Régi, de feltétlenül időt álló megál­lapítás, sőt a gyakorlatban is megvalósult tény, hogy a szocialista munkaverseny­­mozgalom csak akkor tölti be igazán szerepét, ha ké­pes igazodni a mindenkori feladatokhoz, a társadalmi, gazdasági helyzet által igé­nyelt követelményekhez. A munkaverseny-mozgalom eddigi története során talán még sohasem volt annyira időszerű, a feladatokhoz történő gyors és rugalmas al­kalmazkodás, mint jelen időszakban. Az is tény, hogy az V. ötéves terv utolsó két esztendeje jó előiskola volt ebben a tekintetben. A nem­zetközi gazdasági helyzet gyors változásai minden szin­ten éreztették hatásukat, így a munkaverseny-mozgalom­ban is, mely szerves részé­vé vált a szocialista építő­munkának. Azért lett külö­nösen eredményes a most végetért kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny, mert a részt vevő kollek­tívák figyelemmel kísérve a sokirányú történéseket, vál­lalták és teljesítették felada­taikat. A XII. pártkongres­­­szus és hazánk felszabadu­lása 35. évfordulója tiszte­letére kezdeményezett mun­kaverseny időszakában emelkedett a vállalati mun­kaverseny-mozgalom tar­talmi színvonala, mely úgy a vállalásokban, mint a tel­jesítésekben megnyilvánult. A vállalások alapvetően konkrétabbak voltak, mint előzőleg. Általában rendsze­res, következetes volt a gazdasági egységek munka­versennyel kapcsolatos tevé­kenysége. Határozott célunk volt ez a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny kezdetén. Bebizonyoso­dott az is, hogy igénylik a kollektívák a rendszeres irá­nyítást, ellenőrzést, általá­ban a velük való törődést. Ezt kell szinten tartani, il­letve ahol szükséges, még tovább növelni, az idén és a következő esztendőkben. A kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny tartalmi színvonalának növekedését kell alapul felhasználni a most kezdődő tervidőszakra. Ez látszik leidőszerűbb fel­adatnak, mely magában hor­dozza a minőségi fejlődés lehetőségét, ami által az ed­digitől sokkal eredményesebb lehet a szocialista munka­verseny. Véglegesen le kell nyesegetni a mozgalom vad­hajtásait. A konkrétságot nélkülöző, valójában csak látszólagos vállalásoknak nincs helyük az 1981. évi vállalások megfogalmazásá­ban. A gazdasági vezetők minden szinten nyújtsanak segítséget a vállalások elő­készítéséhez, különösen a művezetők, középvezetők te­hetnek sokat ezen a téren. Gazdasági célkitűzéseink megvalósításához szükség van a munkaverseny-moz­galom konkrét eredményeire. A hármas jelszó alapján sokat tehetünk a tervfel­adatok teljesítése érdekében.­­ A szocialista módon dolgoz­ni, tanulni, élni jelszó egy­ségét és igazságát nagyon időszerű lenne minden szin­ten felismerni, elfogadni és ennek szellemében munkál­kodni. A Szovjet­unióba utaznak Az­­ elmúlt hónapokban ki­emelkedő sikereket értek el KISZ-es fiataljaink a kü­lönböző városi és megyei vetélkedőkön. A „Szovjet sport az olimpia évében” című megyei versenyen ket­tős bravúr született gyárunk részéről: első helyen vég­zett és ezzel négyezer forin­tos Szovjetu­nióbeli utat nyert az Ostoróczki László, Deák Ferenc, Sövényi László és Magyar András összeál­lítású csapat. Harmadik lett a Csonka János alapszervezet képvi­seletében Novák Antal, Pócs József, Bajzáth Ráfael és Németi György. Nyugdíjasokra gondolva Ötvenen túl, a nyugdíjas évekhez közeledve az em­berek nagy része türelmetle­nül sürgeti az időt, várja a pihenést, aztán a korhatár előtt általában 1—2 évvel — ugyancsak nem kevesen — félve az utolsó életsza­kasztól, szeretnék­­ megállíta­ni az órát, nem tovább la­pozni a naptárt. Az érzel­mek természetszerű hullám­zása ez, amit gyakorta ta­pasztalok munkahelyemen, ahol kollégámmal történő végső ügyintézés céljából minden vállalati nyugdíjas, vagy akkor még éppen nyugdíj előtt álló, megfor­dul. Van aki egy-két szóban röviden, van aki bővebben beszél, de mindenki emlé­kezik. Különös bánásmódot vár el magával szemben ak­kor már az ember, jólesik számára a kedvesség, a jó szándékú figyelmeztetés, hogy hová kell még menni, az összegyűjtött irományok­kal. Figyelik az intelmeket, tanácsokat, de láthatóan egészen máshol kalandoz­nak a gondolatok. Az elkö­­szönéssel az emlékek erő­södnek, általában a szebbek, a kedvesebbek. Az elbúcsú­­záskor személyenként külön­­külön, aztán mindezt együtt és töményebben viszontlát­hatjuk, tapasztalhatjuk a nyugdíjastalálkozók alkal­mával. Csak a beteg ember tudja igazából értékelni az egészséget, csak az idős em­ber tudja, mit jelent 60—70 esztendő. Gazdag tartalom­mal megtöltött gyakorlatot sikerült kialakítani vállala­tunknál a nyugdíjasok meg­becsülésére. Sokak gondos­kodása, figyelmessége, segí­tő szándékú ügybuzgósága varázsol kellemes perceket a számukra, amiből ők, ha egészségük is megengedi egy újabb esztendeig táplálkoz­nak. Hagyománya, rangja van a bervai nyugdíjas­kirándulásoknak, találkozók­nak. A gyár 570 nyugdíjasá­nak rokonszenve a mai dol­gozókkal erkölcsi bázist je­lent mindannyiunknak. Kö­zös gond, közös érdek, hogy ez a bázis tovább erősödjön. F. B. Didergő ! Most itt a tél közepén, amikor egymást váltják a hideg és kevésbé hideg idő­szakok, bizony-bizony a ha­landó ember gyakran gon­dol a jó meleg nyári napok­ra. Azokra a napokra, ami­kor egy szál lenge ruha is sokszor soknak tűnt az ern­te testén. Ezekre gondol, akkor ami­kor az úton, a járdán, a megállóiban tapossa a hóká­sát, és esetenként a „locsi­­pocsi” játékot játsza vele néhány járművezető. Persze nem kell a dolgo­zónak messzire menni. Elég, ha esetenként ránéz az üzem vagy iroda falára fel­erősített hőmérőre és bi­zony rögtön az energiataka­rékosság istene jut eszébe. Talán azzal a fohásszal, hogy „adj uram melegebbet térd és bokamagasságban is”. Lehet, hogy néhány hő­mérő talán önmaga is fázik másfél méter magasságban. No de, ha ez a szabály, ak­kor azt be kell tartani — gondolja a dolgozó és legfel­jebb fürgébben mozog, eset­leg melegebben öltözik és fő­leg kevesebbet gondol a hi­degre. Nem volt célja e sorok írójának az, hogy az ener­giatakarékosságra vonatko­zó intézkedések jogosságát kétségbe vonja, sem az, hogy azok munkáját kifogásolja, akik a rendelet betartásáért felelősek. De volt szerencsé­je december elején látni olyan — munkahelyi hő­mérséklettel kapcsolatosan leírt — számokat, melynek láttán végigfutott a hátán a hideg. Most az új esztendő elején talán nem veszik az olvasók rossz néven, ha e sorok író­ja új évi jókívánságként ar­ra gondol, hogy talán egy­szer megérjük, hogy lesz normális minőségű szén a fűtéshez, jók lesznek a ka­zánok, és nem kell azokat épp a tél közepén tisztítani, a fűtők fűtenek, az­ ajtók zárnak, a hőmérők pedig kedvező munkahelyi hőmér­sékletet mutatnak. — figyelő — A megvalósulás útján Azt hiszem, hogy még mindenkinek élénken él emlé­kezetében az a széles körű aktív és termékeny vita, amelyet pártunk a XII. kongresszus irányelveinek közre­adásával indított. Akkor egy hosszabb időszak munkájáról, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a kong­resszusi irányelvekben megfogalmazott feladatokról volt szó. Most a közelmúltban — novemberben, decemberben — egy rövidebb időszakról, de már a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról adtak számot pártalapszervezeteink. A beszámoló taggyűléseket gondos előkészületek előzték meg. Ennek egyik fontos része volt a párttagokkal történő elbeszélgetés. Pártunk gyakorlatában nem ismeretlen a széles körű társadalmi vita, a párttagság véleményének ki­kérése, a munka során szerzett ismeretek, a jobbító szán­dékú, előremutató javaslatok összegyűjtése. Párttagságunk most is örömmel fogadta az elbeszélgeté­sekre vonatkozó híreket, ezt jónak és a jövőben is köve­tendő módszernek tartják. Az elbeszélgetés során párttag­jaink nyíltan, őszintén és kritikusan mondtak véleményt mind a pártalapszervezet, mind pedig a saját munkájukról. Az elbeszélgetések alkalmával lehetőség volt olyan alapos és széles körű eszmecserékre, melynek során párttagságunk elmondhatta véleményét a helyi vállalati és az országos célkitűzésekről, gondokról. Párttagjaink részéről sok hasznos észrevétel hangzott el mind helyi, mind országos viszonylatban. Az elbeszélgeté­sek tapasztalatait összegző pártcsoportüléseken tagságunk szinte teljes létszámban véleményt nyilvánított. A pártalapszervezetek vezetőségei gondos munkával ké­szültek a taggyűlésekre. A jó előkészítő munkának köszön­hető, hogy a taggyűléseken a megjelenési arány igen ked­vezően alakult. Tagságunk 81,2 százaléka megjelent. Csak az maradt távol, aki beteg volt, vagy nagyon fontos más szolgálati kötelesség szólította el. A beszámolók részletesek, tartalmasak voltak. Sokré­tűen értékelték az alapszervezet munkáját, a terü­let gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtását, elemezték a tagság által felve­tett kérdéseket, észrevételeket, javasla­tokat. A taggyűlések aktivitását vizsgálva igen pozitívan értékelhető az a tény, hogy a több éves átlaghoz­ viszonyítva is igen aktív taggyűlések zajlottak le. Például a tavalyi taggyűléseken 86, most 105 hozzászóló volt a beszámolóhoz. A két összevont taggyűlés hozzászólóival együtt 114 párttag nyilvánított véleményt. Ez a tagságunknak közel 30 száza­léka. Taggyűléseinken a felsőbb pártszervek is képviseltették magukat. A Központi Bizottságtól egy, a Megyei Pártbi­zottságtól négy, a Városi Pártbizottságtól két elvtárs vett részt a taggyűléseinken. A taggyűléseken szerzett tapaszta­latokról kedvezően nyilatkoztak. Most a beszámoló taggyűlések után a tapasztalatokat ös­­­szegezve megállapíthatjuk, hogy pártalapszervezeteink jó munkát végeztek. Az elbeszélgetések, taggyűlések jó lég­körben zajlottak le. Az elmúlt év tapasztalatainak értékelésével együtt megál­lapíthatjuk, hogy tagságunk a XII. kongresszus határozatai­val egyetért, annak megvalósításában cselekvően részt vesz. Tagságunk hazánk politikai helyzetét jónak ítéli. Külpoli­tikánk következetességével egyetért. A népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javulásával kapcsolatos hírek ked­vező fogadtatásban részesültek. A szocialista demokrácia fejlesztése érdekében tett intézkedéseket tagságunk szüksé­gesnek tartja. Megfogalmazódott az az igény, hogy a párt és gazdasági vezetés erősítse személyes kapcsolatát a dol­gozókkal, továbbá az, hogy következetesen fel kell lépni a társadalmunkban nem kívánatos olyan jelenségek ellen, mint a jogtalan előnyszerzés, a társadalmi tulajdon megká­rosítása stb. S­ok szó esett a termelésről, a hatékonyságról. Párttag­ságunk örömmel üdvözli vállalatunk eredményeit. Tenniakarás, felelősségérzet és jobbító szándék jellemezte a hozzászólásokat, Összegezve a tapasztalatokat megállapíthatjuk, hogy párt­alapszervezeteink a beszámoló taggyűlésekkel­ ismét jelen­tős szakaszt zártak le. Megállapítható az is, hogy a kong­resszus óta pártalapszervezeteink jó munkát végeztek, fej­lődésük töretlen. A saját területükön érvényesítették a párt vezető szerepét, gondoskodtak a párt politikájának helyi megvalósításáról. Kedvező tapasztalatok vannak a két pártvezetőség munkájával kapcsolatban is. Pártalapszervezeteink eszmei­politikai és cselekvési egysége az elmúlt évben tovább erő­södött. Bajzát Sándor „A részvétel a fontos... Játékos vetélkedővel zárult a sorozat A moszkvai olimpiai játé­kokkal azonos időben, tehát még az elmúlt év júliusá­ban indult az a szellemi ve­télkedősorozat, mely de­cemberben játékos vetélke­dő formájában ért véget. Mint arról korábban már beszámoltunk a munkaügyi főosztály Táncsics brigádja rendezésében „a részvétel a fontos...” címen három té­makörben — XII. pártkong­resszus, hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója, moszkvai olimpia — totó ke­rült a brigádokhoz, melyek nagy része aktívan kapcso­lódott be a játékba. Össze­sen 117 brigádot lehetett értékelni a három forduló során, 44 brigád pedig min­den alkalommal kitöltötte a szelvényét. Ez utóbbiak kö­zül került ki a záró prog­ramra meghívott 15 brigád, úgy, hogy lehetőleg minden nagyobb gazdasági egység képviseltesse magát. A ren­dezők az előzmények során — majd játék közben is — unos-untalan hangoztatták a mottót, miszerint a részvé­tel a fontos,­­ nem pedig a győzelem. Tehát a játékos­ság, a szóra­kozás, a kikap­csolódás és ezekkel együtt összességében az ismeretek bővítése volt a cél, nem pe­dig a „vérre” menő küzde­lem. Régi tapasztalat, hogy sokan idegenkednek a nyil­vános szerepléstől, két bri­gádot nem sikerült rábeszél­ni a részvételre. A hiány­zók vesztettek, s akik meg­jelentek — ezt ők maguk mondták — nyertek. A három fő témakör kü­lönböző formában végig vo­nult a játékos vetélkedő tíz kérdéscsoportján, ami a vál­tozatosság és persze a részt­vevők kedvéért, játékkal, zenével, ügyességi feladattal bővült.­­ A megoldandó fel­adatok között, a brigádok bemutatták magukat — ez is a rendezők ötlete volt — hogy ismerjék egymás mun­káját, tevékenységét köze­lebbről is. Így oldódott fel a szokásos feszültség, így vált egyre barátibbá a han­gulat, amit nagyban előse­gített az újszerű forma: ez­úttal egy nagy körben he­lyezték el az asztalokat, így a résztvevők a társadalmi zsűrivel és a rendező, egy­ben pontozásos értékelést végző brigáddal együtt egy — láthatóan baráti — kört al­kottak. Érdekesen, izgalmasan alakult a pontozás végered­ménye is. Két holtversenyt kellett játékkal eldönteni, amikor a többiek egyszeri­ben szurkolókká váltak. Összesítésiben első lett — annyi sok vetélkedős máso­dik helyezés után — a gyár­tási es teszt és a főosztály Pattantyús brigádja 102 ponttal . Mögötte a sorrend: 2. Pannónia br. (gyártmány­feji. főo.) 99 p., 3. Lomono­szov br. (59.Ü.) 99 p., 4. Die­sel br. (G.ü.) 94 p., 5. Terv­gazdasági br. (közgazdasági főo.) 91 p., 6. Május 1 br. (tmik) 90 p., 7. Forgácsoló br. (63.Ü.) 82 p., 8. Fortuna br. (ált. ker. főv.) 79 p., 9. DH br. (Heves gys.) 79 p., 10. Űrhajós br. (17. ü.) 77 p., 11—12. Spartacus br. (63.ü.) és a Zrínyi Ilona br. (3L ü.) 76—76 p., 13. Zaja br. (35.Ü.) 65 p. Az 1—8. helyezett bri­gád pénzjutalomban része­sült, továbbá az első három helyezett egy autóbuszos ki­rándulásra kap lehetőséget 1981-ben. Valamennyi részt­vevő brigád emléklapot ka­pott. A jelenlevők pedig személyesn győződhettek meg arról, hogy a rendezvé­nyen valóban a részvétel volt a fontos. (—um) 99

Next