Bervai Figyelő, 1982 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Fórum 1982. január 1-gyel lépett hatályba a módosított válla­lati törzsgárda szabályzat. Olvasóink érdeklődésére, a lényegesebb tudnivalókról és változásokról az alábbiak­ban közlünk tájékoztatást. A törzsgárdatagság cél­kitűzése, hogy biztosítsa a vállalat éves és középtávú terv feladatainak végrehaj­tását. Erősítse a dolgozókban a szakma és a munkahely megbecsülését, fokozza a szakmai ismeretek és az ál­talános műveltség bővítését, elősegítse a szocialista mun­kaerkölcs normáinak megtar­tását. Példát mutasson a gazdasági és társadalmi fel­adatok teljesítésében, ösztö­nözzön a törzsgárdatagság megszerzésére, s minden vál­lalati dolgozó büszke legyen vállalatára, az itt végzett munkájára. A törzsgárdatagság felté­telei között változás: törzs­­gárdatagok azok lehetnek, akik a Finomszerelvény­­gyárral, annak párt- és tö­megszervezeteivel, üzem­egészségügyi szervezeteivel megszakítás nélkül legalább tíz éve állnak munkavi­szonyban. Ha a munkaviszony július 1-én, vagy azt követően léte­sült, a töredék évet nem le­het számításba venni. A vállalattal tanulmányi szerződést kötött szakmun­kástanulók (fiatal szakmun­kások), közép- vagy főisko­lát, egyetemet végzettek törzsgárdatagsági idejébe a tanulmányi szerződés meg­kötésének évét be kell szá­mítani, ha azt augusztus 31- ig megkötötték és a tanul­mányi szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Az augusztus 31. után meg­kötött szerződéseknél a törzsgárdatagságba beszá­mítható idő a következő év január 1-től kezdődik. Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyukat fenntartva, a szakmunkások egyetemi, főiskolai tovább­képzésben vesznek részt, tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesíte­nek, közvetlen hozzátartozó­juk (gyermek, szülő, házas­társ) gondozása vagy ápolá­sa miatt 30 napon túli fize­tés nélküli szabadságot vesz­nek igénybe, vagy a párt- és társadalmi szervek által szer­vezett iskolán, tanfolyamon tanulnak, illetőleg üzemi balesetet, vagy foglalkozási betegség miatt ideiglenes rokkantsági nyugdíjban van­nak (tartós fizetés nélküli szabadság esetén) a kiesett munkaidőt törzsgárda jog­szerző időnek kell tekinteni. Akinek törzsgárdatagsá­­gát, fokozatát, a törzsgárdá­ba beszámítható időtarta­mot a korábbi törzsgárda szabályzat alapján elismer­ték, a megszerzett jogokat az új szabályozás (az ötéves fokozat kivételével) nem érinti, de az újabb fokozat­ba sorolás, illetőleg a törzs­­gárdatagsággal együtt járó kedvezmények csak módosí­tott szabályzat szerint enge­délyezhetők. Megszűnik a dolgozó törzs­gárdatagság a munkavi­szony megszűnésével. Ideig­lenesen szünetel a törzsgár­­datagsága annak a dolgo­zónak, aki súlyos fegyelmi vétséget követ el, és ezért fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Függetlenül attól, hogy fegyelmi büntetést ki­szabtak-e, vagy sem, felfüg­geszthető a dolgozó törzs­­gárdatagsága, ha az előírt munkakövetelményeket leg­alább három hónapon ke­resztül saját hibájából nem teljesíti, megsérti a társa­dalmi együttélés szabályait, a munkavédelemre, a mun­kafegyelemre vonatkozó elő­írásokat, vagy a vállalatnak, illetve munkatársainak je­lentős kárt okoz. Ha a dolgozó a tárgyév­ben bármilyen rövid ideig is fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, arra az évre vo­natkozóan a törzsgárdatag­­sággal összefüggésben sem­miféle kedvezményben nem részesülhet. A törzsgárdatagsághoz méltatlan magatartás esetén az illetékes gazdasági vezető a helyi szakszervezeti szer­vekkel egyetértésben az év során bármikor a törzsgárda­tagság felfüggesztését ren­delheti el. A felfüggesztés a tárgyév időtartamára szól. A felfüggesztés ellen a dolgozó 15 napon belül panasszal fordulhat a vállalat vezér­­igazgatójához. A beszámítható szolgálati idő alapján a törzsgárdata­­gokat az alábbiak szerint kell fokozatba sorolni: I. fokozat 10 év után, II. 15, III. 20, IV. 25 és az V. fokozat 30 év után esedékes. A törzsgárdaszabályzat rendelkezik arról is, hogy a vállalat, illetőleg a gazdál­kodó egységek vezetői és szakszervezeti szervei vegyék igénybe a törzsgárdatagság segítségét az előttük álló feladatok megoldásához. A törzsgárda tagjai vegyenek részt a helyi, illetőleg kép­viselőik révén a vállalati döntések előkészítésében, véleményezésében. Vállalatunk törzsgárda­­i tagjai a Finomszerelvény­­gyár emblémáját, a törzs­gárda jelleget és fokozatot kidomborító díszes kivitelű emlékjelvényt, illetve em­lékplakettet kapnak. 10 év után az I. fokozat bronz, 15 év után a II. ezüst, a III. fokozat pedig arany jel­vény és a fokozatnak megfe­lelő emlékplakett, 25 év után a IV. fokozat arany jel­vény és a fokozatnak meg­felelő emlékplakett, 30 év után pedig az V. fokozat arany jelvény a fokozatnak megfelelő emlékplakettel. A törzsgárdaigazolván­­­nyal és emlékéremmel egy­­időben a jubiláló törzsgár­­datagok pénzjutalomban is részesülnek. Az I. fokozat­ba lépett törzsgárdatagok 10 év után 2 ezer, II. foko­zatban 15 év után 2 ezer öt­száz, a III-ban 20 év után öt­ezer, a IV-ben 25 év után 4 ezer, míg az V. fokozatban 30 év után 5 ezer forintot fizetnek. Változások a törzsgárdaszabályzatban módosítottuk a kollektív szerződést Az ötnapos munkahétre való átállás miatt szükséges­sé vált a Kollektív Szerző­dés módosítása. Több fontos témával együtt ezt tárgyal­ta december 9-én a Szak­­szervezeti Bizottság, majd pár nap múlva a Bizalmi Testület. Habár, napirenden szerepelt az SZ.B. költségve­tése, a Munkaverseny Sza­bályzat módosítása és a vál­lalat szempontjából kiemel­kedő tevékenységet végzők helyzetének vizsgálata, még­is az SZ.B.-ülésen a legna­gyobb érdeklődés a Kollek­tív Szerződés módosításának tárgyalásánál volt tapasztal­ható. A rövidebb munkahétre való áttéréssel egyidejűleg az eddigi heti 44 órás munka­idő az egyműszakosokná­l 42 órára, a több műszakos és folyamatos munkarendben dolgozók munkaideje pedig 40 órára csökken. Egyes te­rületeken továbbra is lehe­tőség van az általánosnál hosszabb munkaidő alkal­mazására, de az általános törvényes munkaidő csökke­nésének arányában emelni kell az így foglalkoztatottak bérét. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók mun­kaidejét tovább nem csök­kentették, ami érthető, hi­szen a körülmények nem rosszabbodtak. Természete­sen keresetük nem csökken­het, ezért a bérkiegészítést beépítik a fizetésbe. Elismeri a vállalat, hogy így szinte megszűnik a különbség a két munkahely között, s ezért, hogy mégis vonzóvá tegye az egészségre ártalmas munka­helyen való munkavégzést, az 1982. évi bérfejlesztésnél kiemelten kezelik az itt dol­gozókat. Munkaidővel kapcsolatos szabály, hogy a munkaidőbe az ebédszünetet, nem lehet beszámítani. Vannak azon­ban lehetőségek a kivételre. Kollektív Szerződésünk sze­rint ezek a kivételek: por­tások, motorok, gépjárműve­zetők, gépkocsikísérők, tele­fon- és diszpécserközpont­­kezelők, val­amint az ener­gia- és egyéb ügyeleti szol­gálatot ellátók, akik munka­időben ebédelhetnek. Módosításra került a mun­kaidő kezdése és befejezése. Itt a leglényegesebb, hogy az egyműszakos fizikai dolgo­zók, művezetők, főműveze­tők, az üzemi adminisztrá­torok és diszpécserek hétfőn 10, egyéb munkanapokon 8 órát dolgoznak. Minden egybefüggő három és fél óra túlmunka esetén munkaközi szünetet kell biz­tosítani, ami eltölthető vál­lalaton kívül is. A túlmun­kát azonban csak a rendes napi munkaidő alapján já­ró munkaközi szünet letöl­tése után lehet megkezdeni. Pihenővel kapcsolatban kérdésként hangzott el, hogy a 11, illetve 8 órát hogyan kell számítani? Erre az a válasz, hogy a gyárkaputól, a gyárkapuig. Így foglalt ál­lást egyébként a Legfelsőbb Bíróság is egy konkrét ügy­ben. Sok bejáró dolgozó több órát tölt utazással. Az előző SZ.B .-ülésen hangzott el, hogy Hevesről 5 órát, Balaton községből 3 órát, Felsőtárkányból bejárók 2 órát töltenek el utazással. Mi marad a pihenésre? Vál­lalatunk fekvését tekintve kevésnek bizonyul a „kivé­teles” 8 órás pihenő­idő. A Kollektív Szerződés módosításba bekerült ugyan, hogy „két hetenként egy szabadnapot a szabadság ki­adásánál figyelmen kívül kell hagyni”, de ez eddig is így volt. A lényeg az, hogy az 5 napos munkahét beve­zetésével a szabadság nem csökken. Az SZ.B.-ülés hosszas vi­ta és több javaslat után fo­gadta el a Kollektív Szerző­dés módosítását. Az összbi­­zalmi tanácskozáson erre már nem volt szükség, és a jól előkészített módosító szöveget rövid tanácskozás után egyhangú szavazattal elfogadták, amely 1982. ja­nuár 1-én lép hatályba és megtalálható lesz minden főbizalminál és gazdasági ve­zetőnél. Bukácsné dr. Együtt a pártonkívüliekkeL BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS A 31-ES ÜZEMBEN Tizennyolc éve, hogy az el­ső hűtőgépkompresszor elké­szült a 31-es üzemben. Ma már milliós nagyságrend­nél tartanak. Belföldön és külföldön egyaránt keresett cikk, az elmúlt évben már nem tudtak annyit gyártani, amennyi elkelt volna. A vi­lágpiac színvonalához mér­ve is jó, exportképes e ter­mék. Amíg eljutottak eddig, bizony hosszú volt az­ út. Fejlődött, javult a termék, s a növekvő műszaki felada­tokkal együtt nőtt az egész munkáskollektíva is. Az üze­mi alapszervezet titkárának Barta Andrásnak beszámoló­ján nem csupán egy eszten­dő fejlődését lehetett lemér­ni a kívülállónak. A beszá­moló is, a hozzászólások is tükrözték, hogy az emberek ma már az egész gyárat né­ző szemmel mérik a jót és a rosszat. Nem csupán saját kis körük érdekeit, hanem a nagy egészet tekintik. S eb­ből következik, hogy a ko­rábbi éveknél is jobb gazda­sági eredményről, a párt­munka új stílusáról szólha­tott a beszámoló. Nem minden büszkeség nélkül adhatott számot a pártvezetőség arról, hogy az utóbbi évek egyik legjobb eredményével zártak. A ter­melés ütemes volt, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesültek a tervek, sikerült „száműzni” az évvégi hajrá­kat. Az alapszervezet kommu­nistái fontos feladatnak tar­tották, hogy ütemes legyen a termelés, jó az üzemi lég­kör, csökkenjen az önkölt­ség, javuljon a minőség, a munka szervezettsége, s egy­általában nem utolsósorban a munkafegyelem. E célnak rendelték alá a pártvezetés és az egész alapszervezet munkáját. Mint a tények bi­zonyították, az üzem össz­­létszámának 10 százalékát kitevő kommunista kollektí­va jól teljesítette a feladatát. Csökkenő létszámmal, je­lentősebb túlórafelhaszná­lás nélkül teljesítették a ter­vet, s egész éven át nem volt minőségi reklamáció. Az alapszervezet vezetősé­ge betöltve gazdaságirányító, ellenőrző feladatát, rendsze­resen beszámoltatta a gaz­dasági vezetőket, a pártta­gokat és pártonkívülieket egyaránt — a napi­ munkák­ról, a teljesítésekről, s segít­séget nyújtott, ha akadozott valami. Elmondható, az alap­szervezet kommunistái ál­landóan és szorosan egység­ben dolgoztak a pártonkívü­­liekkel, beszélgetésekkel, nevelő munkával és nem utolsósorban személyes példamutatásukkal, moz­gósítani tudták a dolgozókat, mindenki szívügyévé vált a feladatok teljesítése. Amikor a kommunisták a tanácsko­zásaikra rendszeresen meg­hívták a pártonkívülieket is, akik a szóban forgó te­rület szakértői. Meghallgat­ták, s támogatták javaslatai­kat. Az együttműködést ta­lán semmi sem példázza job­ban, mint az, hogy a beszá­moló­ taggyűlésen részt­vevő pártonkívüli gazdasá­gi vezetők egyike, a taggyű­lésen is őszintén szólt a rész­legét foglalkoztató problé­mákról. A pártvezetőség tanácsko­zásainak napirendjén — de a taggyűléseken is — szinte időről időre pontosan le­mérhető, mikor mi foglal­koztatta legjobban az üzemi kollektívát. Tudtak és akar­tak időt szakítani önképzés­re, vitákra, igen sok javas­lat született az ötnapos munkahétre való felkészülés során is. Az­ alapszervezet — gyár­részlegen belül — a legjobb eredményről adhatott számot a pártépítési munkában is. Két fiatalt vettek fel párt­tagnak, a KISZ ajánlása alapján. Természetesen nem elégedettek még, hiszen sok talpraesett ifjú ember dol­gozik itt, s vannak „tartalé­kok” a pártépítéshez a szak­­szervezeti aktivisták között is, mint ahogy az egyik hoz­zászóló erre külön is felhív­ta a figyelmet. A beszámoló és a hozzá­szólások egyaránt jelezték, felelősséggel végezték mun­kájukat, s noha jó ered­ményt mutat a mérleg újabb és fokozottabb követelmé­nyeket állítanak önmaguk elé a jövőben is. Szóltak a munkásőrök példamutatá­sáról, értékelték a szakszer­vezet, s a KISZ-aktivisták jó munkáját, de ugyanakkor szó esett arról is, hogy még többet és jobban kell törőd­ni a dolgozók javaslataival, észrevételeivel. Őszintén szá­mot vetettek a szervezeti élet javításáról, szóltak az egyenletesebb munkameg­­osztásról, a pártmegbízatá­sok végrehajtásának jobb el­lenőrzéséről. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Tuza István, a párt Központi Bizottságának munkatársa is. Hangsúlyozta, hogy az állandóan változó külpolitikai helyzet, a nö­vekvő belpolitikai gazdasági feladatok a kommunisták újabb erőpróbáit jelentik, s ösztönöznek a pártonkívüli­­ekkel való kapcsolat még jobbá tételére. Összességében jó évet zárt a 31-es üzem alapszervezete, s ez egyben garancia az új évre is. Mvállalati munkaverseny-szabályzatról Az 1978—80. évekre s­zóló vállalati munkaverseny-sza­­bályzat érvényesség­ének le­járta, valamint a jelentkező módosítási igény tette szük­ségessé hogy a vállalat szakszervezeti s­zervei tűz­zék napirendre munkaver­­seny-szabályzatunk vitáját. Széles körű információk alapján a munkaügyi főosz­tály tett javaslatot a sza­bályzat érvényesség­ének meghosszabbítására, illetve egyes pontjainak módosítá­sára A javaslat — amelyet a szakszervezeti bizalmi tes­tületi ülés egyhangúlag el­fogadott — egyik leglénye­gesebb része, hogy a jövő­ben, így már az idén is, lesz mód a kollektívák év­közi jutalmazására, termé­szetesen az éves jutalmazási keret terhére. A gazdasági egységek a jutalmazásra ke­retösszeget kapnak, majd fedos­ztáséb­ól a területi négy­szög javaslata alapján he­lyi brigádvezetői tanácsko­zás dönt. A jutalom átadá­sára az I. félévi értékelést követő vállalati brigádveze­tői tanácskozáson kerül sor. A területek gazdasági ve­zetői, a társadalmi szervek­kel egyetértésben, a negyed­évi értékelések alkalmával részesíthetik erkölcsi elis­merésben a munkahelyi kol­lektívákat. A vállalatnál erre a célra egységesített oklevél kerül kiadásb­a, eze­ket az éves munka értéke­lésénél fokozottan figyelem­be vesszük. Módosult, létszámában növekedett a vállalati mun­kaverseny bizottság, a gyár­­részlegek minden üzeme ka­pott benne képviseletet. Ré­gen vitatott kérdés tisztázá­sára került sor azzal, hogy fizikai területeken a műve­zetőkig, nem fizkai terüle­teken a csoportvezetőkig be­zárólag lehetnek brigádta­­gok a vezetők. A magasabb beosztású vezetők patroná­lok lehetnek. Változott az értékelőlap szocialista mó­don tanulni jels­zó alatti fe­jezete, értelems­zerűen vál­toztak bizonyos kifejezések, elnevezések is. Az 1978—80. évekre érvé­nyes munkaverseny sza­bályzat továbbra is érvény­ben van, a módosítás kiadá­­­sára az első negyedévben kerül sor. Felelősséggel a politikáról Immár több éve vis­­­­­szatérő fontos ese­ménysorozat zárult le de­cember közepén pártszer­vezeteink életében. Párt­­alapszervezeteink értékel­ték az 1981. évben végzett munkát. Ez az eseménysoro­zat a már szintén hagyomá­nyosnak mondható elbeszél­getésekkel kezdődött. Párt­tagjaink az elbeszélgetések során nagy felelősséggel szól­tak pártalapszervezetünk, és a vállalati pártszervek mun­kájáról, munkahelyük és a vállalat gazdasági eredmé­nyeiről, a népgazdaságunk helyzetéről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom problémáiról, a szo­cialista országok együttmű­ködésének kérdéseiről. A gondos előkészítő munka eredményeként a taggyűlé­seken igen kedvezően alakult a megjelenési arány. Tagja­ink 82,6 százaléka részt vett a taggyűléseken. Csak a be­tegek és a fontos szolgálati úton levők maradtak távol. A beszámolók részletesen szóltak a terület munkájá­ról, eredményeiről. Elemez­ték a fogyatékosságokat. Megfogalmazták a jövő fel­adatait is. A taggyűlések aktivitásá­ról is kedvező tapasztalato­kat összegezhetünk. A tag­gyűléseken részt vevők kö­zül 109-en mondtak véle­ményt. A felsőbb pártszer­veink részéről a Központi Bizottság, a megyei és a vá­rosi pártbizottság munkatár­sait, képviselőit üdvözöl­hettük beszámoló taggyűlé­seinken. A beszámoló tag­gyűlések tapasztalatait össze­gezve megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink jó munkát végeztek. Az elbeszélgetések és a taggyűlések eredménye­sen zajlottak le. A sok ész­revétel, javaslat közül — a teljesség igénye nélkül — csak néhányat emelnék ki. Tagságunk a párthatároza­tok következetes végrehaj­tását, előrehaladásunk felté­telének tekinti, melyhez a jövőben is elengedhetetlenül szükséges a pártellenőrzés még hatékonyabb megvaló­sulása. A gazdaságpolitikánk gyakorlati megvalósításával, és az életszínvonal-politi­kánkkal kapcsolatban az eredmények elismerése mel­lett szóltak a nem kívánatos jelenségekről is. Szükséges­nek tartják agitációs és pro­pagandamunkánk színvonalá­nak javítását. Sok szó esett az 5 napos munkahétre való áttéréssel kapcsolatos mun­karend-változásokról is. Tag­ságunk egyetért a termelés hatékonyságának javítását, a különböző szinten meglévő tartalékok feltárását célzó intézkedésekkel. Elhangzot­tak viszont olyan vélemé­nyek is, hogy az ipar — ezen belül a gépipar — mos­tanában túl sok kritikát kap, amely nem hat túl lelkesítő­en az ott dolgozó munká­sokra. Hazánk külpolitikáját jó­nak tartja tagságunk. Ért­hető módon legtöbb szó a lengyelországi események­kel kapcsolatban hangzott el, de sok szó esett az USA agresszivitásának növeke­dése következtében kiala­kult helyzetről, a Szovjet­unió békekezdeményezései­ről. Párttagjaink az elbe­szélgetések során annak a reményüknek adtak han­got, hogy vállalatunk — a megnehezült körülmények ellenére — a több éve tö­retlenül fejlődő gazdálkodá­sát tovább tudja folytatni. Összegezve a tapasztala­tokat elmondhatjuk, hogy a meglevő és szóvá tett — problémákkal együtt is, po­zitív, bizakodó hangulatú taggyűlések megtartására ke­rült sor. Tagságunk aktivi­tása, vállalati kollektívánk tenniakarása biztosíték a jö­vő feladatainak eredményes végrehajtásához. Bajzát Sándor

Next