Bervai Figyelő, 1982 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Fórum 1982. január 1-gyel lépett hatályba a módosított vállalati törzsgárda szabályzat. Olvasóink érdeklődésére, a lényegesebb tudnivalókról és változásokról az alábbiakban közlünk tájékoztatást. A törzsgárdatagság célkitűzése, hogy biztosítsa a vállalat éves és középtávú terv feladatainak végrehajtását. Erősítse a dolgozókban a szakma és a munkahely megbecsülését, fokozza a szakmai ismeretek és az általános műveltség bővítését, elősegítse a szocialista munkaerkölcs normáinak megtartását. Példát mutasson a gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésében, ösztönözzön a törzsgárdatagság megszerzésére, s minden vállalati dolgozó büszke legyen vállalatára, az itt végzett munkájára. A törzsgárdatagság feltételei között változás: törzsgárdatagok azok lehetnek, akik a Finomszerelvénygyárral, annak párt- és tömegszervezeteivel, üzemegészségügyi szervezeteivel megszakítás nélkül legalább tíz éve állnak munkaviszonyban. Ha a munkaviszony július 1-én, vagy azt követően létesült, a töredék évet nem lehet számításba venni. A vállalattal tanulmányi szerződést kötött szakmunkástanulók (fiatal szakmunkások), közép- vagy főiskolát, egyetemet végzettek törzsgárdatagsági idejébe a tanulmányi szerződés megkötésének évét be kell számítani, ha azt augusztus 31- ig megkötötték és a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Az augusztus 31. után megkötött szerződéseknél a törzsgárdatagságba beszámítható idő a következő év január 1-től kezdődik. Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyukat fenntartva, a szakmunkások egyetemi, főiskolai továbbképzésben vesznek részt, tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítenek, közvetlen hozzátartozójuk (gyermek, szülő, házastárs) gondozása vagy ápolása miatt 30 napon túli fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe, vagy a párt- és társadalmi szervek által szervezett iskolán, tanfolyamon tanulnak, illetőleg üzemi balesetet, vagy foglalkozási betegség miatt ideiglenes rokkantsági nyugdíjban vannak (tartós fizetés nélküli szabadság esetén) a kiesett munkaidőt törzsgárda jogszerző időnek kell tekinteni. Akinek törzsgárdatagságát, fokozatát, a törzsgárdába beszámítható időtartamot a korábbi törzsgárda szabályzat alapján elismerték, a megszerzett jogokat az új szabályozás (az ötéves fokozat kivételével) nem érinti, de az újabb fokozatba sorolás, illetőleg a törzsgárdatagsággal együtt járó kedvezmények csak módosított szabályzat szerint engedélyezhetők. Megszűnik a dolgozó törzsgárdatagság a munkaviszony megszűnésével. Ideiglenesen szünetel a törzsgárdatagsága annak a dolgozónak, aki súlyos fegyelmi vétséget követ el, és ezért fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Függetlenül attól, hogy fegyelmi büntetést kiszabtak-e, vagy sem, felfüggeszthető a dolgozó törzsgárdatagsága, ha az előírt munkakövetelményeket legalább három hónapon keresztül saját hibájából nem teljesíti, megsérti a társadalmi együttélés szabályait, a munkavédelemre, a munkafegyelemre vonatkozó előírásokat, vagy a vállalatnak, illetve munkatársainak jelentős kárt okoz. Ha a dolgozó a tárgyévben bármilyen rövid ideig is fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, arra az évre vonatkozóan a törzsgárdatagsággal összefüggésben semmiféle kedvezményben nem részesülhet. A törzsgárdatagsághoz méltatlan magatartás esetén az illetékes gazdasági vezető a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben az év során bármikor a törzsgárdatagság felfüggesztését rendelheti el. A felfüggesztés a tárgyév időtartamára szól. A felfüggesztés ellen a dolgozó 15 napon belül panasszal fordulhat a vállalat vezérigazgatójához. A beszámítható szolgálati idő alapján a törzsgárdatagokat az alábbiak szerint kell fokozatba sorolni: I. fokozat 10 év után, II. 15, III. 20, IV. 25 és az V. fokozat 30 év után esedékes. A törzsgárdaszabályzat rendelkezik arról is, hogy a vállalat, illetőleg a gazdálkodó egységek vezetői és szakszervezeti szervei vegyék igénybe a törzsgárdatagság segítségét az előttük álló feladatok megoldásához. A törzsgárda tagjai vegyenek részt a helyi, illetőleg képviselőik révén a vállalati döntések előkészítésében, véleményezésében. Vállalatunk törzsgárdai tagjai a Finomszerelvénygyár emblémáját, a törzsgárda jelleget és fokozatot kidomborító díszes kivitelű emlékjelvényt, illetve emlékplakettet kapnak. 10 év után az I. fokozat bronz, 15 év után a II. ezüst, a III. fokozat pedig arany jelvény és a fokozatnak megfelelő emlékplakett, 25 év után a IV. fokozat arany jelvény és a fokozatnak megfelelő emlékplakett, 30 év után pedig az V. fokozat arany jelvény a fokozatnak megfelelő emlékplakettel. A törzsgárdaigazolvánnyal és emlékéremmel egyidőben a jubiláló törzsgárdatagok pénzjutalomban is részesülnek. Az I. fokozatba lépett törzsgárdatagok 10 év után 2 ezer, II. fokozatban 15 év után 2 ezer ötszáz, a III-ban 20 év után ötezer, a IV-ben 25 év után 4 ezer, míg az V. fokozatban 30 év után 5 ezer forintot fizetnek. Változások a törzsgárdaszabályzatban módosítottuk a kollektív szerződést Az ötnapos munkahétre való átállás miatt szükségessé vált a Kollektív Szerződés módosítása. Több fontos témával együtt ezt tárgyalta december 9-én a Szakszervezeti Bizottság, majd pár nap múlva a Bizalmi Testület. Habár, napirenden szerepelt az SZ.B. költségvetése, a Munkaverseny Szabályzat módosítása és a vállalat szempontjából kiemelkedő tevékenységet végzők helyzetének vizsgálata, mégis az SZ.B.-ülésen a legnagyobb érdeklődés a Kollektív Szerződés módosításának tárgyalásánál volt tapasztalható. A rövidebb munkahétre való áttéréssel egyidejűleg az eddigi heti 44 órás munkaidő az egyműszakosoknál 42 órára, a több műszakos és folyamatos munkarendben dolgozók munkaideje pedig 40 órára csökken. Egyes területeken továbbra is lehetőség van az általánosnál hosszabb munkaidő alkalmazására, de az általános törvényes munkaidő csökkenésének arányában emelni kell az így foglalkoztatottak bérét. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók munkaidejét tovább nem csökkentették, ami érthető, hiszen a körülmények nem rosszabbodtak. Természetesen keresetük nem csökkenhet, ezért a bérkiegészítést beépítik a fizetésbe. Elismeri a vállalat, hogy így szinte megszűnik a különbség a két munkahely között, s ezért, hogy mégis vonzóvá tegye az egészségre ártalmas munkahelyen való munkavégzést, az 1982. évi bérfejlesztésnél kiemelten kezelik az itt dolgozókat. Munkaidővel kapcsolatos szabály, hogy a munkaidőbe az ebédszünetet, nem lehet beszámítani. Vannak azonban lehetőségek a kivételre. Kollektív Szerződésünk szerint ezek a kivételek: portások, motorok, gépjárművezetők, gépkocsikísérők, telefon- és diszpécserközpontkezelők, valamint az energia- és egyéb ügyeleti szolgálatot ellátók, akik munkaidőben ebédelhetnek. Módosításra került a munkaidő kezdése és befejezése. Itt a leglényegesebb, hogy az egyműszakos fizikai dolgozók, művezetők, főművezetők, az üzemi adminisztrátorok és diszpécserek hétfőn 10, egyéb munkanapokon 8 órát dolgoznak. Minden egybefüggő három és fél óra túlmunka esetén munkaközi szünetet kell biztosítani, ami eltölthető vállalaton kívül is. A túlmunkát azonban csak a rendes napi munkaidő alapján járó munkaközi szünet letöltése után lehet megkezdeni. Pihenővel kapcsolatban kérdésként hangzott el, hogy a 11, illetve 8 órát hogyan kell számítani? Erre az a válasz, hogy a gyárkaputól, a gyárkapuig. Így foglalt állást egyébként a Legfelsőbb Bíróság is egy konkrét ügyben. Sok bejáró dolgozó több órát tölt utazással. Az előző SZ.B .-ülésen hangzott el, hogy Hevesről 5 órát, Balaton községből 3 órát, Felsőtárkányból bejárók 2 órát töltenek el utazással. Mi marad a pihenésre? Vállalatunk fekvését tekintve kevésnek bizonyul a „kivételes” 8 órás pihenőidő. A Kollektív Szerződés módosításba bekerült ugyan, hogy „két hetenként egy szabadnapot a szabadság kiadásánál figyelmen kívül kell hagyni”, de ez eddig is így volt. A lényeg az, hogy az 5 napos munkahét bevezetésével a szabadság nem csökken. Az SZ.B.-ülés hosszas vita és több javaslat után fogadta el a Kollektív Szerződés módosítását. Az összbizalmi tanácskozáson erre már nem volt szükség, és a jól előkészített módosító szöveget rövid tanácskozás után egyhangú szavazattal elfogadták, amely 1982. január 1-én lép hatályba és megtalálható lesz minden főbizalminál és gazdasági vezetőnél. Bukácsné dr. Együtt a pártonkívüliekkeL BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS A 31-ES ÜZEMBEN Tizennyolc éve, hogy az első hűtőgépkompresszor elkészült a 31-es üzemben. Ma már milliós nagyságrendnél tartanak. Belföldön és külföldön egyaránt keresett cikk, az elmúlt évben már nem tudtak annyit gyártani, amennyi elkelt volna. A világpiac színvonalához mérve is jó, exportképes e termék. Amíg eljutottak eddig, bizony hosszú volt az út. Fejlődött, javult a termék, s a növekvő műszaki feladatokkal együtt nőtt az egész munkáskollektíva is. Az üzemi alapszervezet titkárának Barta Andrásnak beszámolóján nem csupán egy esztendő fejlődését lehetett lemérni a kívülállónak. A beszámoló is, a hozzászólások is tükrözték, hogy az emberek ma már az egész gyárat néző szemmel mérik a jót és a rosszat. Nem csupán saját kis körük érdekeit, hanem a nagy egészet tekintik. S ebből következik, hogy a korábbi éveknél is jobb gazdasági eredményről, a pártmunka új stílusáról szólhatott a beszámoló. Nem minden büszkeség nélkül adhatott számot a pártvezetőség arról, hogy az utóbbi évek egyik legjobb eredményével zártak. A termelés ütemes volt, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesültek a tervek, sikerült „száműzni” az évvégi hajrákat. Az alapszervezet kommunistái fontos feladatnak tartották, hogy ütemes legyen a termelés, jó az üzemi légkör, csökkenjen az önköltség, javuljon a minőség, a munka szervezettsége, s egyáltalában nem utolsósorban a munkafegyelem. E célnak rendelték alá a pártvezetés és az egész alapszervezet munkáját. Mint a tények bizonyították, az üzem összlétszámának 10 százalékát kitevő kommunista kollektíva jól teljesítette a feladatát. Csökkenő létszámmal, jelentősebb túlórafelhasználás nélkül teljesítették a tervet, s egész éven át nem volt minőségi reklamáció. Az alapszervezet vezetősége betöltve gazdaságirányító, ellenőrző feladatát, rendszeresen beszámoltatta a gazdasági vezetőket, a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt — a napi munkákról, a teljesítésekről, s segítséget nyújtott, ha akadozott valami. Elmondható, az alapszervezet kommunistái állandóan és szorosan egységben dolgoztak a pártonkívüliekkel, beszélgetésekkel, nevelő munkával és nem utolsósorban személyes példamutatásukkal, mozgósítani tudták a dolgozókat, mindenki szívügyévé vált a feladatok teljesítése. Amikor a kommunisták a tanácskozásaikra rendszeresen meghívták a pártonkívülieket is, akik a szóban forgó terület szakértői. Meghallgatták, s támogatták javaslataikat. Az együttműködést talán semmi sem példázza jobban, mint az, hogy a beszámoló taggyűlésen résztvevő pártonkívüli gazdasági vezetők egyike, a taggyűlésen is őszintén szólt a részlegét foglalkoztató problémákról. A pártvezetőség tanácskozásainak napirendjén — de a taggyűléseken is — szinte időről időre pontosan lemérhető, mikor mi foglalkoztatta legjobban az üzemi kollektívát. Tudtak és akartak időt szakítani önképzésre, vitákra, igen sok javaslat született az ötnapos munkahétre való felkészülés során is. Az alapszervezet — gyárrészlegen belül — a legjobb eredményről adhatott számot a pártépítési munkában is. Két fiatalt vettek fel párttagnak, a KISZ ajánlása alapján. Természetesen nem elégedettek még, hiszen sok talpraesett ifjú ember dolgozik itt, s vannak „tartalékok” a pártépítéshez a szakszervezeti aktivisták között is, mint ahogy az egyik hozzászóló erre külön is felhívta a figyelmet. A beszámoló és a hozzászólások egyaránt jelezték, felelősséggel végezték munkájukat, s noha jó eredményt mutat a mérleg újabb és fokozottabb követelményeket állítanak önmaguk elé a jövőben is. Szóltak a munkásőrök példamutatásáról, értékelték a szakszervezet, s a KISZ-aktivisták jó munkáját, de ugyanakkor szó esett arról is, hogy még többet és jobban kell törődni a dolgozók javaslataival, észrevételeivel. Őszintén számot vetettek a szervezeti élet javításáról, szóltak az egyenletesebb munkamegosztásról, a pártmegbízatások végrehajtásának jobb ellenőrzéséről. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Tuza István, a párt Központi Bizottságának munkatársa is. Hangsúlyozta, hogy az állandóan változó külpolitikai helyzet, a növekvő belpolitikai gazdasági feladatok a kommunisták újabb erőpróbáit jelentik, s ösztönöznek a pártonkívüliekkel való kapcsolat még jobbá tételére. Összességében jó évet zárt a 31-es üzem alapszervezete, s ez egyben garancia az új évre is. Mvállalati munkaverseny-szabályzatról Az 1978—80. évekre szóló vállalati munkaverseny-szabályzat érvényességének lejárta, valamint a jelentkező módosítási igény tette szükségessé hogy a vállalat szakszervezeti szervei tűzzék napirendre munkaverseny-szabályzatunk vitáját. Széles körű információk alapján a munkaügyi főosztály tett javaslatot a szabályzat érvényességének meghosszabbítására, illetve egyes pontjainak módosítására A javaslat — amelyet a szakszervezeti bizalmi testületi ülés egyhangúlag elfogadott — egyik leglényegesebb része, hogy a jövőben, így már az idén is, lesz mód a kollektívák évközi jutalmazására, természetesen az éves jutalmazási keret terhére. A gazdasági egységek a jutalmazásra keretösszeget kapnak, majd fedosztáséból a területi négyszög javaslata alapján helyi brigádvezetői tanácskozás dönt. A jutalom átadására az I. félévi értékelést követő vállalati brigádvezetői tanácskozáson kerül sor. A területek gazdasági vezetői, a társadalmi szervekkel egyetértésben, a negyedévi értékelések alkalmával részesíthetik erkölcsi elismerésben a munkahelyi kollektívákat. A vállalatnál erre a célra egységesített oklevél kerül kiadásba, ezeket az éves munka értékelésénél fokozottan figyelembe vesszük. Módosult, létszámában növekedett a vállalati munkaverseny bizottság, a gyárrészlegek minden üzeme kapott benne képviseletet. Régen vitatott kérdés tisztázására került sor azzal, hogy fizikai területeken a művezetőkig, nem fizkai területeken a csoportvezetőkig bezárólag lehetnek brigádtagok a vezetők. A magasabb beosztású vezetők patronálok lehetnek. Változott az értékelőlap szocialista módon tanulni jelszó alatti fejezete, értelemszerűen változtak bizonyos kifejezések, elnevezések is. Az 1978—80. évekre érvényes munkaverseny szabályzat továbbra is érvényben van, a módosítás kiadására az első negyedévben kerül sor. Felelősséggel a politikáról Immár több éve visszatérő fontos eseménysorozat zárult le december közepén pártszervezeteink életében. Pártalapszervezeteink értékelték az 1981. évben végzett munkát. Ez az eseménysorozat a már szintén hagyományosnak mondható elbeszélgetésekkel kezdődött. Párttagjaink az elbeszélgetések során nagy felelősséggel szóltak pártalapszervezetünk, és a vállalati pártszervek munkájáról, munkahelyük és a vállalat gazdasági eredményeiről, a népgazdaságunk helyzetéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáiról, a szocialista országok együttműködésének kérdéseiről. A gondos előkészítő munka eredményeként a taggyűléseken igen kedvezően alakult a megjelenési arány. Tagjaink 82,6 százaléka részt vett a taggyűléseken. Csak a betegek és a fontos szolgálati úton levők maradtak távol. A beszámolók részletesen szóltak a terület munkájáról, eredményeiről. Elemezték a fogyatékosságokat. Megfogalmazták a jövő feladatait is. A taggyűlések aktivitásáról is kedvező tapasztalatokat összegezhetünk. A taggyűléseken részt vevők közül 109-en mondtak véleményt. A felsőbb pártszerveink részéről a Központi Bizottság, a megyei és a városi pártbizottság munkatársait, képviselőit üdvözölhettük beszámoló taggyűléseinken. A beszámoló taggyűlések tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink jó munkát végeztek. Az elbeszélgetések és a taggyűlések eredményesen zajlottak le. A sok észrevétel, javaslat közül — a teljesség igénye nélkül — csak néhányat emelnék ki. Tagságunk a párthatározatok következetes végrehajtását, előrehaladásunk feltételének tekinti, melyhez a jövőben is elengedhetetlenül szükséges a pártellenőrzés még hatékonyabb megvalósulása. A gazdaságpolitikánk gyakorlati megvalósításával, és az életszínvonal-politikánkkal kapcsolatban az eredmények elismerése mellett szóltak a nem kívánatos jelenségekről is. Szükségesnek tartják agitációs és propagandamunkánk színvonalának javítását. Sok szó esett az 5 napos munkahétre való áttéréssel kapcsolatos munkarend-változásokról is. Tagságunk egyetért a termelés hatékonyságának javítását, a különböző szinten meglévő tartalékok feltárását célzó intézkedésekkel. Elhangzottak viszont olyan vélemények is, hogy az ipar — ezen belül a gépipar — mostanában túl sok kritikát kap, amely nem hat túl lelkesítően az ott dolgozó munkásokra. Hazánk külpolitikáját jónak tartja tagságunk. Érthető módon legtöbb szó a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban hangzott el, de sok szó esett az USA agresszivitásának növekedése következtében kialakult helyzetről, a Szovjetunió békekezdeményezéseiről. Párttagjaink az elbeszélgetések során annak a reményüknek adtak hangot, hogy vállalatunk — a megnehezült körülmények ellenére — a több éve töretlenül fejlődő gazdálkodását tovább tudja folytatni. Összegezve a tapasztalatokat elmondhatjuk, hogy a meglevő és szóvá tett — problémákkal együtt is, pozitív, bizakodó hangulatú taggyűlések megtartására került sor. Tagságunk aktivitása, vállalati kollektívánk tenniakarása biztosíték a jövő feladatainak eredményes végrehajtásához. Bajzát Sándor