Bervai Figyelő, 1985 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
A gyár nagyszerű eredményeinek részesei a fiatalok is Eredményeikről, elvárásaikról és feladataikról tanácskozott az ifjúsági parlament Három esztendő elteltével napjainkban kerül sor arra, hogy az intézményeknél, a vállalatoknál számot adjanak arról, mit cselekedtek az elmúlt időszakban az ifjúságért. Az egri Finomszerelvénygyár művelődési házában december közepén témáktól kezdve a legnagyobbakig, az egyszerű tollvonással megszüntethető nehézségektől kezdve az összefogást igénylőkig. A végső konklúzió nem lehet kétséges. A jelenlevők megállapíthatták: a gyár és az ifjúság egy, a jelen és a jövő elválaszthatatlan. Az alábbiakban fölidézzük az elhangzottakat. A tanácskozást Szabó István műszaki igazgató nyitotta meg, majd Kócza Imre vezérigazgató fűzött kiegészítést az alábbiakban részleteiben közölt beszámolóhoz. A gazdasági munka értékelése Az 1982-es parlament óta a VI. ötéves tervidőszak feladatainak végrehajtásán munkálkodtunk. A VI. ötéves tervidőszakra kitűzött legfontosabb feladataink teljesítése az 1984. évet is figyelembe véve jól alakult. A vállalati teljes termelési érték, valamint az alaptevékenység árbevétele 1980. évhez képest évenként átlagosan 9—9,5 százalékkal bővült. Ez a fejlődési ütem jelentősen meghaladta a népgazdasági és az ágazati átlagot. A beszámolási időszakban folytatta vállalatunk a korábban elhatározott és megkezdett gyártmányszerkezet-módosítást. Meghatározó termékcsoportunk, a pneumatikus termékek árbevétele lényegesen gyorsabban nőtt a vállalati átlagnál, és a háztartási hűtőkompresszorok értékesítése is az átlagost meghaladó mértékben bővült. A tervidőszakban több új, korszerű terméket vezettünk be, részben licenc-árbevétel, részben saját fejlesztés eredményeként. Az elmúlt években is kiemelt feladata volt vállalatunknak a konvertibilis elszámolású export-árbevétel növelése. Az igen nehéz külgazdasági körülmények miatti 1982. évi átmeneti visszaesés óta e területen is meghozta eredményét piaci munkánk és fejlesztési tevékenységünk. A beszámolási időszakban javult a készletgazdálkodás színvonala. A dinamikus termelés-felfutásnál mérsékeltebben nőtt a vállalati készlet, így a forgási idő évenként átlagosan 3,5—4 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 1984. évben várhatóan közel 190 fővel alacsonyabb lesz, mint 1980- ban annak ellenére, hogy az idén, az előző évhez képest — hosszú idő óta először — nőtt a vállalati létszám. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában a termelésbővítést teljes mértékben termelékenység-növeléssel biztosította vállalatunk, termelékenységi mamintegy százan gyűltek össze megvitatni az eddig tetteket, s azt, miként lehetne az új munkás generációk, az ifjú dolgozók érdekében tovább lépni. A küldöttek 1500 fiatalt képviseltek. Gondjuk, felelősségük volt szólni a legapróbb probtatáink évente átlagosan 10 —10 százalékkal javultak. A VI. ötéves tervben 1984. évre 53 202 Ft/fő éves bérszínvonalat irányoztunk elő, mely az 1980. évi ténylegeshez képest 23,3 százalékos növekedésnek felelt volna meg. Az 1984. évi várható bérszínvonalunk (a 310 Ft/ fő/hó bérpótlékbeépítést figyelmen kívül hagyva) 5,6 százalékkal magasabb a tervezettnél. Jelentős fejlődést értünk el a költséggazdálkodás színvonalának emelése terén is. A VI. ötéves tervidőszak utolsó évében — 1985-ben — vállalatunk dinamikusan növeli termelését, árbevételét. Az alaptevékenység árbevételét — bázis áron számolva — 7—9 százalékkal tervezzük növelni. A tevékenység összes árbevétele 1984. évhez viszonyítva hasonló mértékben fog növekedni. A termelés növekedésével együtt tovább folytatjuk a termékszerkezet korszerűsítését. 1985-ben befejezzük az 1983. év végén megkezdett pneumatikus automatika-elemek választékának és gyártási kapacitásának bővítését biztosító beruházásunkat. A háztartási hűtőkompresszorok 400 ezer darabra történő kapacitásbővítését szintén 1985. évben fejezzük be. A beruházással párhuzamosan tovább javítjuk a kompresszorok műszaki paramétereit. Mindkét beruházás komoly, összehangolt munkát igényel a műszaki előkészítő szervektől, a gyáregységektől, karbantartóktól. Ezek után az előadó részletezte a különböző termékféleségek várható alakulását, majd áttért a munkaerő-, bér-, és jövedelempolitika elemzésére. A VI. ötéves tervidőszakban vállalatunk foglalkoztatott létszáma várhatóan 5,8 —7,0 százalékkal csökken. A többletfeladatok végrehajtásához ebben a tervidőszakban műszaki fejlesztési intézkedésekből 620—660 ezer normaóra-megtakarítást fogunk biztosítani. Felkészülünk a VII. ötéves tervidőszakra A vállalat VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó tervezési munkái a közelmúltban kezdődtek meg. Az előzetes tervkoncepció szerint a termékszerkezet további jelentős korszerűsítését tervezzük. A fő profilunkat továbbra is a pneumatika elemek, részegységek, jármű pneumatikák, valamint a háztartási hűtőkompresszorok jelentik. Elgondolásaink szerint a termelés és árbevétel évenkénti mintegy 4—5 százalékos növelésére piaci oldalról reális lehetőséget látunk. A VII. ötéves tervidőszak gazdálkodási körülményeit nagymértékben meghatározó közgazdasági szabályozó rendszer 1985. évvel kezdődően jelentős mértékben változik a korábbiakhoz képest. A változások lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre. Ezek a változások érinteni fogják a vállalat irányítási rendszerét, a bér- és jövedelemszabályozást, a vállalati nyereségadózást és alapok képzését, a termelői árrendszert. A változások a vállalatok hatékonyságának javítását, a dinamikusabb fejlődést fogják kikényszeríteni a gazdálkodó egységektől. Az ötéves tervidőszak teljesítésének áttekintése után az előadó az Ifjúsági Törvény végrehajtása érdekében tett intézkedésekről és az eredményeiről számolt be. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának tapasztalatai Az Ifjúsági Törvény megjelenése óta 13 év telt el. Azóta a végrehajtás ellenőrzése rendszeresen történik, az ellenőrzésbe tevékenyen bekapcsolódott a KISZ és a szakszervezeti bizottság. Vállalatunk munkájában jelentős szerepe van a fiataloknak. Létszámuk 1984. szeptemberi adatok alapján 1.192. Arányuk az összes munkavállalóhoz viszonyítva 35,2 százalék. Az összes fiatal 64,7 százaléka fizikai munkakörben dolgozik. A fiatalok szakmai, politikai ismereteinek továbbfejlesztése, általános műveltségük növelése valamennyiünk érdeke. Továbbképzésük irányát középtávú és éves oktatási tervekben, a vállalati szükségleteknek megfelelően terveztük és tervezzük. A továbbtanulás feltételei biztosítottak, ennek ellenére csökken a szakmai továbbképzésben részt vevő fiatalok száma és aránya. A vizsgált időszakban a 8 általános iskolát el nem végzők arányának korábbi csökkenése megállt, sőt kismértékben növekedett. Sokirányú szervező munkánk ellenére az utóbbi években nem tudtunk kihelyezett általános iskolai képzést indítani, a kevés jelentkező miatt. A szakmai képzés, továbbképzés feladatának végrehajtásánál egyre inkább a minőségi tényezők kerülnek előtérbe. Az iskolarendszerű politikai képzés mellett nagy jelentősége van a párt-, KISZ-, szakszervezeti szervek által rendezett vitaköröknek, tömegpolitikai oktatásoknak. Aktuális, tömegeket érintő témák kerülnek feldolgozásra, segítve ezzel az eligazodást nemzetközi és hazai eseményekben. A vezetői utánpótlás legjelentősebb bázisát a fiatalok képezik. Jól bevált gyakorlatunk, hogy a káderutánpótlási és -képzési tervben számításba vesszük azokat, akik a társadalmi munkavégzés során irányító, szervező tevékenységet végeznek, fejlődik vezetőkészségük. A káderutánpótlási tervben szereplők 41 százaléka (108 fő) 30 éven aluli. A szakemberutánpótlás másik formája a pályázathirdetés egyetemek, főiskolák végzős hallgatóinak. A pályázatban rögzített feladatok megítélésünk szerint kielégítik a fiatalok szakmai igényeit, viszont bérezés és egyéb juttatás terén más vállalatokkal szemben esetenként hátrányban vagyunk. Az ifjúság rétegén belül kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdőkre. Minden év szeptemberében megszervezzük az először munkába lépő fiatalok ünnepélyes fogadását, ezen túl a gazdasági egységek is tájékoztatót adnak a helyi intézkedési terv és a következő időszak feladatairól. A KISZ-alapszervezetek, szocialista brigádok patronáló tevékenysége nagymértékben segíti a beilleszkedés folyamatát. A felsőfokú végzettségűek esetében jól bevált a „forgatásos rendszer”. A szakmunkástanulók a II. évtől vállalatunk tanműhelyében, a III. évben üzemekben sajátítják el a szakmai ismereteket. Bevezettük szakmunkás pályakezdők esetében is a letelepedési támogatást (1983- ban), valamint a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének továbbfejlesztésére intézkedés történt. A kezdő fizetések évenkénti emelése meghaladta a vállalati átlagot, s ennek következtében feszültség alakult ki a 2—4 éve dolgozó fiatalokhoz viszonyítva. 1981- ben 3000 forint, 1984-ben 3700 forint volt egy kezdő mérnök alapfizetése. 1984. szeptember 1-től rendkívüli bérfejlesztést kaptak azok a fiatalok, akik esetében feszültség jelentkezett. A letelepedési hozzájárulást 1984-ben 3000—5000 forint közötti összegben határozták meg felsőfokú végzettségűek részére. További segítséget jelent az albérleti támogatás és a díjtalan munkásszállás. A továbbiakban a fiatalok közéleti tevékenységét értékelte a beszámoló. A fiatalok közéleti tevékenységének legfőbb színtere a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Mintegy 520 fő a KISZ-taglétszám, közülük több mint 150 választott funkciót lát el. Az utóbbi időben esetenként gondot okoz egyes KISZ-funkciók betöltése, KISZ-káderutánpótlás. Megítélésünk szerint az ifjúsági szervezetnek fokoznia kell rétegpolitikai tevékenységét, a területileg illetékes párt- és gazdasági vezetők még hatékonyabb támogatásával. A közéleti tevékenység egyik jelentős színtere az ifjúsági parlament. 1982. január 15-én küldöttszintű vállalati parlamentet tartottunk. A tanácskozáson felvetett kérdésekre választ adtunk, vagy a helyszínen, vagy 30 napon belül írásban. Az elhangzott kérdések javaslatok nagy része a fiatalok anyagi elismerésével foglalkozott. Lakáshelyzetük megoldásában pozitív eredmény volt az első osztályú munkásszálló kialakítása, valamint az 50 OTP-lakás feletti vevőkijelölési jog. Mivel a lakásigénylők tömege újratermelődik, a továbbiakban is keresnünk kell — vállalati erőforrások figyelembe vételével — a megoldási módokat. 1984. október 10-e és október 30-a között 10 munkahelyi parlament tanácskozott. Az illetékes gazdasági vezetők az előkészítő munkába bevonták a KISZ- és szakszervezet képviselőit, időben felhívták a fiatalok figyelmét, biztosították részvételi lehetőségüket. Sajnos, — a jó előkészítő munka ellenére — néhány területen a 30 éven aluliak alig több, mint 50 százaléka jelent meg. Elismerésre méltó a Hevesi Gyáregység 86 százalékos megjelenési aránya, valamint a parlament aktivitása. A fiatalok részesei a szocialista munkaverseny mozgalomnak is. Vállalatunknál 128 brigádban 2102 fő dolgozik, a brigádok között 11 ifjúsági brigád található. A felmenő rendszerű „Ki Minek Mestere” szakmai, politikai vetélkedő 1983-ban esztergályos szakmunkások részére került megrendezésre. A vállalati döntőn 24- en vettek részt, a területi döntőbe Nagy Sándor (35-ös üzem) és Gönczi Géza (63- as üzem) jutott tovább, ahol 2. és 3. helyezést értek el. Nagy Sándor pályakezdő kategóriában részt vett az országos versenyen is. A tanműhelyben minden évben meghirdettük az „Alkotó Ifjúság” pályázatát — részletes témajavaslattal — külön kategóriában szerepeltek a szakmunkások és szakközépiskolások, valamint a felsőfokú végzettségű fiatalok. Évente 8—14 pályázat került kidolgozásra a vállalat gazdálkodását érintő kategóriában. A résztvevők körének bővítését a témajavaslatok és a díjazási rendszer felülvizsgálatával kívánjuk növelni. Nagy jelentőséget tulajdonítottunk a KISZ védnökségvállalási munkájának. Évenként mintegy 40 fő 30 éven aluli adott be újítási javaslatot, elsősorban, a műszaki fiatalok használták ki ezt a lehetőséget. A fiatalok anyagi-erkölcsi elismerése Mindenkor meghatározó a végzett munkáért kapott anyagi-erkölcsi elismerés. A pályakezdő fiatalok kezdő besorolási bérét a kollektív szerződés tartalmazza. Ezek a bértételek évenként 5—9 százalékkal növekedtek, meghaladták a vállalati átlagos bérfejlesztést. A vizsgált időszakban a jelenlegi állományban levő fiatalok bérfejlesztése a vállalati átlagos bérnövekedést szintén jelentősen meghaladta. Jó munkájuk elismeréseként 117 harminc éven aluli dolgozó részesült kitüntetésben. A lakásépítési kölcsönök, támogatások több mint 60 százalékát fiatalok kapták. 1982-ben elkészült az első osztályú munkásszálló, az akkor beköltözött fiatal házaspárok azóta vállalati támogatással OTP-lakást vásároltak. Vállalatunk gyermekintézményei az elmúlt években is jól szolgálták dolgozóink nyugodt munkavégzését, valamennyi igényt kielégítettünk. 1982-től összesen 285 fő fiatal vette igénybe zamárdi, hajdúszoboszlói, csehszlovákiai üdülési lehetőséget. A legfontosabb ifjúságpolitikai feladatok megvalósításában évenként 80 ezer forint állt rendelkezésre. Ebből kerültek díjazásra az ifjúsági pályázatok, valamint KISZ-esküvők, gyermeknévadók rendezési költségei. A szabad idő hasznos eltöltésének feltételei a vállalati pinceklub átadását követően (1981. november) nagymértékben javultak. A tömegsporthoz szükséges anyagi, tárgyi feltételeket biztosítottuk. Mintegy 300 azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek a versenyeken, e létszámnak sajnos, csak 20—25 százaléka a fiatal. Az Ifjúsági Törvény érvényesülése érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket, lehetőségeinkhez képest biztosítottuk a feladatok végrehajtásának feltételeit. A végrehajtást jól segítette a legutóbbi parlamenten jóváhagyott intézkedési terv. A vállalat által elért eredményeket közösen, fiatal munkatársainkkal együtt értük el. Távlati és mindennapi feladataink megoldásában fiatalos lendületük, újszerű látásmódjuk az egész dolgozó kollektíva érdekét szolgálta. — összegezte beszámolóját az előadó. Hozzászólások „A legfőbb eredménynek azt tekintjük, hogy a vállalat kollektívája döntően egyetértéssel fogadta az ifjúság részéről jogosan fölvetett igényeket. Az elmúlt három esztendőből hosszan sorolhatnánk a megfelelő példákat, így például, hogy sikerült kialakítani belső buszjáratokat, létrehozták az első osztályú munkásszállót, megtörtént a kultúrház rekonstrukciója, sok lehetőség van üdülésre ... Ezekre, mi fiatalok büszkék vagyunk.” — kezdte hozzászólását Kisari Zoltán, aki az egri Finomszerelvénygyár KISZ-bizottságágának titkáraként társai állásfoglalását tolmácsolta arról, hogyan értékelte testületük az idei parlamenti beszámolót. Ám, miután a titkár megemlítette, hogy az eddigiek során mivel elégedettek a megyeszékhely legnagyobb vállalatának fiataljai, nem feledkezett meg arról sem szólni, hogy a nap mint nap változó feltételek milyen új elvárásokat szülnek. Megemlítette például annak szükségességét, hogy a gyártásbevezetési programok a korábbinál pontosabban valósuljanak meg — ez közös vállalati érdek. Akár csak az, hogy alaposabban kellene elemezni, miért nem akarnak továbbtanulni, szakmailag fejlődni a dolgozók. Megállapította: a vezetők közt a fiatalok aránya még nem megfelelő, s hogy a bérpolitikai elvek is újabb átgondolásra szorulnának. A csaknem száz küldött felszólalói meglátásaikkal jól kiegészítették a fentebb vázolt kritikai észrevételeket Gönczi Géza esztergályos kifogásolta, hogy a mesterszakmunkás képzésben részt vevők eredményeit a vállalat illetékesei nem ismerik el. Olé István javasolta a pinceklub felszerelésének felújítása érdekében, szervezzenek kommunista műszakokat. Tóth László, a 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója kérte: akár a tisztálkodó szerekről, akár a munkaruháról van szó, kezeljék úgy őket is, mint a középiskolásokat. Fölvetette emellett, hogy a pontosságot és a fegyelmet ne csak a legfiatalabbaktól követeljék, járjanak a régi dolgozók elöl jó példával. Oszboróczki László tervezőnek az volt a véleménye, hogy a lakástámogatásoknál figyelembe kellene venni azt, ha a férj és a feleség is egy gyárban dolgozik. S nem ártana az sem, ha az Alkotó Ifjúság pályázatot ösztönzőbben bírálnák el. Számos munka marad ugyanis fiókban, s még több marad csak elképzelés, hisz a díjak szinte még a gépeltetési, rajzolási költségeket sem fedezik. Cseh Katalin, a hevesi gyáregység képviselője megemlítette, ők is szeretnék klubjukat megújítani, ehhez azonban szükséges lenne a központi támogatás. Farkas László esztergályos arról beszélt, hogy a balesetek megelőzéséhez jó lenne, ha többeknek biztosítanának védőbakancsot. Hantos Zoltán mérnök szerint a kezdők bérének „plafonját” meg kellene emelni. Tóth Szilárd, a termelési főosztály dolgozója beszámolt arról, kollégái, úgy érzik mellőzik őket a kitüntetéseknél. Nagy József lakatos szavait is buzgón jegyzetelték az érintettek. Mint mondotta, az anyagellátásuk igen rossz és ez már a nyereség rovására megy. Pintér László, a pártbizottság titkára, örömét fejezte ki a sok hasznos ötletet hallván, de hangsúlyozta, a jogos igények kielégítése ezután is — mint eddig — a lehetőségektől függ. Figyelmeztette a küldötteket arra is, hogy bőven vannak még belső tartalékok, csak fel kell tárni őket. Bernáth István pedig a városi KISZ- bizottság titkára arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy bármilyen jelentős állomás is e parlament, mégis csak egy állomás. Az ifjúság érdekeit folyamatosan kell képviselni. A tanácskozás, — melyen • megjelent Vass József, a megyei pártbizottság munkatársa is — e gondolatok jegyében zárult. A résztvevők egy csoportja