Bervai Figyelő, 1985 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

A gyár nagyszerű eredményeinek részesei a fiatalok is Eredményeikről, elvárásaikról és feladataikról tanácskozott az ifjúsági parlament Három esztendő elteltével napjainkban kerül sor arra, hogy az intézményeknél, a vállalatoknál számot adja­nak arról, mit cselekedtek az elmúlt időszakban az if­júságért. Az egri Finomsze­­relvénygyár művelődési há­zában december közepén témáktól kezdve a legna­­gyobbakig, az egyszerű toll­vonással megszüntethető ne­hézségektől kezdve az össze­fogást igénylőkig. A végső konklúzió nem lehet kétséges. A jelenlevők megállapíthatták: a gyár és az ifjúság egy, a jelen és a jövő elválaszthatatlan. Az alábbiakban fölidézzük az elhangzottakat. A tanácskozást Szabó Ist­ván műszaki igazgató nyitot­ta meg, majd Kócza Imre vezérigazgató fűzött kiegé­szítést az alábbiakban rész­leteiben közölt beszámoló­hoz. A gazdasági munka értékelése Az 1982-es parlament óta a VI. ötéves tervidőszak feladatainak végrehajtá­sán munkálkodtunk. A VI. ötéves tervidőszak­ra kitűzött legfontosabb fel­adataink teljesítése az 1984. évet is figyelembe véve jól alakult. A vállalati teljes termelé­si érték, valamint az alap­­tevékenység árbevétele 1980. évhez képest évenként átla­gosan 9—9,5 százalékkal bő­vült. Ez a fejlődési ütem je­lentősen meghaladta a nép­­gazdasági és az ágazati át­lagot. A beszámolási idő­szakban folytatta vállalatunk a korábban elhatározott és megkezdett gyártmány­­szerkezet-módosítást. Meghatározó termékcso­portunk, a pneumatikus ter­mékek árbevétele lényegesen gyorsabban nőtt a vállalati átlagnál, és a háztartási hű­tőkompresszorok értékesí­tése is az átlagost meghala­dó mértékben bővült. A tervidőszakban több új, korszerű terméket vezettünk be, részben licenc-árbevétel, részben saját fejlesztés ered­ményeként. Az elmúlt évek­ben is kiemelt feladata volt vállalatunknak a konverti­bilis elszámolású export-ár­bevétel növelése. Az igen nehéz külgazdasági körülmé­nyek miatti 1982. évi átme­neti visszaesés óta e terüle­ten is meghozta eredményét piaci munkánk és fejleszté­si tevékenységünk. A beszámolási időszak­ban javult a készletgazdál­kodás színvonala. A dinami­kus termelés-felfutásnál mér­sékeltebben nőtt a vállalati készlet, így a forgási idő évenként átlagosan 3,5—4 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 1984. évben vár­hatóan közel 190 fővel ala­csonyabb lesz, mint 1980- ban annak ellenére, hogy az idén, az előző évhez ké­pest — hosszú idő óta elő­ször — nőtt a vállalati lét­szám. A VI. ötéves terv ed­dig eltelt időszakában a termelésbővítést teljes mér­tékben termelékenység-nö­veléssel biztosította vállala­tunk, termelékenységi ma­mintegy százan gyűltek ös­­­sze megvitatni az eddig tet­teket, s azt, miként lehetne az új munkás generációk, az ifjú dolgozók érdekében tovább lépni. A küldöttek 1500 fiatalt képviseltek. Gondjuk, felelősségük volt szólni a legapróbb prob­tatáink évente átlagosan 10 —10 százalékkal javultak. A VI. ötéves tervben 1984. évre 53 202 Ft/fő éves bér­­színvonalat irányoztunk elő, mely az 1980. évi tényleges­hez képest 23,3 százalékos növekedésnek felelt volna meg. Az 1984. évi várható bérszínvonalunk (a 310 Ft/ fő/hó bérpótlékbeépítést fi­gyelmen kívül hagyva) 5,6 százalékkal magasabb a ter­vezettnél. Jelentős fejlődést értünk el a költséggazdálkodás szín­vonalának emelése terén is. A VI. ötéves tervidőszak utolsó évében — 1985-ben — vállalatunk dinamikusan nö­veli termelését, árbevételét. Az alaptevékenység árbevé­telét — bázis áron számolva — 7—9 százalékkal tervez­zük növelni. A tevékenység összes árbevétele 1984. évhez viszonyítva hasonló mérték­ben fog növekedni. A termelés növekedésével együtt tovább folytatjuk a termékszerkezet korszerű­sítését. 1985-ben befejezzük az 1983. év végén megkez­dett pneumatikus automati­­ka-elemek választékának és gyártási kapacitásának bő­vítését biztosító beruházá­sunkat. A háztartási hűtőkomp­resszorok 400 ezer darabra történő kapacitásbővítését szintén 1985. évben fejezzük be. A beruházással párhu­zamosan tovább javítjuk a kompresszorok műszaki pa­ramétereit. Mindkét beruházás ko­­­­moly, összehangolt munkát igényel a műszaki előké­szítő szervektől, a gyáregy­ségektől, karbantartóktól. Ezek után az előadó rész­letezte a különböző termék­­féleségek várható alakulását, majd áttért a munkaerő-, bér-, és jövedelempolitika elemzésére. A VI. ötéves tervidőszak­ban vállalatunk foglalkozta­tott létszáma várhatóan 5,8 —7,0 százalékkal csökken. A többletfeladatok végrehajtá­sához ebben a tervidőszak­ban műszaki fejlesztési in­tézkedésekből 620—660 ezer normaóra-megtakarítást fo­gunk biztosítani. Felkészülünk a VII. ötéves tervidőszakra A vállalat VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó ter­vezési munkái a közelmúlt­ban kezdődtek meg. Az előzetes tervkoncepció sze­rint a termékszerkezet to­vábbi jelentős korszerűsí­tését tervezzük. A fő profi­lunkat továbbra is a pneu­matika elemek, részegységek, jármű pneumatikák, vala­mint a háztartási hűtőkomp­resszorok jelentik. Elgondo­lásaink szerint a termelés és árbevétel évenkénti mint­egy 4—5 százalékos növelé­sére piaci oldalról reális le­hetőséget látunk. A VII. ötéves tervidőszak gazdálkodási körülménye­it nagymértékben meghatá­rozó közgazdasági szabályo­zó­ rendszer 1985. évvel kez­dődően jelentős mértékben változik a korábbiakhoz ké­pest. A változások lépcsőze­tesen kerülnek bevezetésre. Ezek a változások érinteni fogják a vállalat irányítási rendszerét, a bér- és jövede­lemszabályozást, a vállalati nyereségadózást és alapok képzését, a termelői árrend­szert. A változások a válla­latok hatékonyságának javí­­tását, a dinamikusabb fejlő­dést fogják kikényszeríteni a gazdálkodó egységektől. Az ötéves tervidőszak tel­jesítésének áttekintése után az előadó az Ifjúsági Tör­vény végrehajtása érdekében tett intézkedésekről és az eredményeiről számolt be. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának tapasztalatai Az Ifjúsági Törvény meg­jelenése óta 13 év telt el. Azóta a végrehajtás ellenőr­zése rendszeresen történik, az ellenőrzésbe tevékenyen bekapcsolódott a KISZ és a szakszervezeti bizottság. Vállalatunk munkájában jelentős szerepe van a fiata­loknak. Létszámuk 1984. szeptemberi adatok alapján 1.192. Arányuk az összes munkavállalóhoz viszonyít­va 35,2 százalék. Az ös­­­szes fiatal 64,7 százaléka fi­zikai munkakörben dolgozik. A fiatalok szakmai, politi­kai ismereteinek továbbfej­lesztése, általános műveltsé­gük növelése valamennyi­ünk érdeke. Továbbképzésük irányát közép­távú és éves oktatási tervekben, a válla­lati szükségleteknek meg­felelően terveztük és tervez­zük. A továbbtanulás felté­telei biztosítottak, ennek el­lenére csökken a szakmai továbbképzésben részt vevő fiatalok száma és aránya. A vizsgált időszakban a 8 általános iskolát el nem végzők arányának korábbi csökkenése megállt, sőt kis­mértékben növekedett. Sok­irányú szervező munkánk el­lenére az utóbbi években nem tudtunk kihelyezett ál­talános iskolai képzést indí­tani, a kevés jelentkező mi­att. A szakmai képzés, tovább­képzés feladatának végrehaj­tásánál egyre inkább a mi­nőségi tényezők kerülnek előtérbe. Az iskolarendszerű poli­tikai képzés mellett nagy je­lentősége van a párt-, KISZ-, szakszervezeti szervek által rendezett vitaköröknek, tö­megpolitikai oktatásoknak. Aktuális, tömegeket érintő témák kerülnek feldolgozás­ra, segítve ezzel az eligazo­dást nemzetközi és hazai eseményekben. A vezetői utánpótlás legje­lentősebb bázisát a fiatalok képezik. Jól bevált gyakor­latunk, hogy a káderutánpót­lási és -képzési tervben szá­mításba vesszük azokat, akik a társadalmi munkavégzés során irányító, szervező tevé­kenységet végeznek, fejlődik vezetőkészségük. A káder­utánpótlási tervben szereplők 41 százaléka (108 fő) 30 éven aluli. A szakemberutánpótlás másik formája a pályázat­hirdetés egyetemek, főisko­lák végzős hallgatóinak. A pályázatban rögzített fel­adatok megítélésünk szerint kielégítik a fiatalok szakmai igényeit, viszont bérezés és egyéb juttatás terén más vállalatokkal szemben ese­tenként hátrányban vagyunk. Az ifjúság rétegén belül kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdőkre. Minden év szeptemberé­ben megszervezzük az elő­ször munkába lépő fiatalok ünnepélyes fogadását, ezen túl a gazdasági egységek is tájékoztatót adnak a helyi intézkedési terv és a követ­kező időszak feladatairól. A KISZ-alapszervezetek, szo­cialista brigádok patronáló tevékenysége nagymérték­ben segíti a beilleszkedés folyamatát. A felsőfokú vég­zettségűek esetében jól be­vált a „forgatásos rendszer”. A szakmunkástanulók a II. évtől vállalatunk tanmű­helyében, a III. évben üze­mekben sajátítják el a szakmai ismereteket. Beve­zettük szakmunkás pálya­kezdők esetében is a lete­lepedési támogatást (1983- ban), valamint a szakmun­kástanulók gyakorlati kép­zésének továbbfejlesztésé­re intézkedés történt. A kezdő fizetések évenkén­ti emelése meghaladta a vállalati átlagot, s ennek következtében feszültség ala­kult ki a 2—4 éve dolgozó fiatalokhoz viszonyítva. 1981- ben 3000 forint, 1984-ben 3700 forint volt egy kezdő mérnök alapfizetése. 1984. szeptember 1-től rendkívüli bérfejlesztést kaptak azok a fiatalok, akik esetében fe­szültség jelentkezett. A letelepedési hozzájáru­lást 1984-ben 3000—5000 fo­rint közötti összegben hatá­rozták meg felsőfokú vég­zettségűek részére. További segítséget jelent az albérleti támogatás és a díjtalan munkásszállás. A továbbiakban a fiatalok közéleti tevékenységét érté­kelte a beszámoló. A fiatalok közéleti tevé­kenységének legfőbb színte­re a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Mintegy 520 fő a KISZ-taglétszám, közülük több mint 150 választott funkciót lát el. Az utóbbi időben eseten­ként gondot okoz egyes KISZ-funkciók betöltése, KISZ-káderutánpótlás. Meg­ítélésünk szerint az ifjúsági szervezetnek fokoznia kell rétegpolitikai tevékenységét, a területileg illetékes párt- és gazdasági vezetők még hatékonyabb támogatásával. A közéleti tevékenység egyik jelentős színtere az if­júsági parlament. 1982. ja­nuár 15-én küldöttszintű vállalati parlamentet tartot­tunk. A tanácskozáson fel­vetett kérdésekre választ ad­tunk, vagy a helyszínen, vagy 30 napon belül írás­ban. Az elhangzott kérdések javaslatok nagy része a fia­talok anyagi elismerésével foglalkozott. Lakáshelyzetük megoldá­sában pozitív eredmény volt az első osztályú munkás­­szálló kialakítása, valamint az 50 OTP-lakás feletti ve­vőkijelölési jog. Mivel a lakásigénylők tömege újra­termelődik, a továbbiakban is keresnünk kell — válla­lati erőforrások figyelembe vételével — a megoldási mó­dokat. 1984. október 10-e és ok­tóber 30-a között 10 munka­helyi parlament tanácsko­zott. Az illetékes gazdasági vezetők az előkészítő mun­kába bevonták a KISZ- és szakszervezet képviselőit, időben felhívták a fiatalok figyelmét, biztosították rész­vételi lehetőségüket. Sajnos, — a jó előkészítő munka el­lenére — néhány területen a 30 éven aluliak alig több, mint 50 százaléka jelent meg. Elismerésre méltó a Hevesi Gyáregység 86 száza­lékos megjelenési aránya, valamint a parlament akti­vitása. A fiatalok részesei a szo­cialista munkaverseny moz­galomnak is. Vállalatunknál 128 brigádban 2102 fő dolgo­zik, a brigádok között 11 if­júsági brigád található. A felmenő rendszerű „Ki Minek Mestere” szakmai, po­litikai vetélkedő 1983-ban esztergályos szakmunkások részére került megrendezés­re. A vállalati döntőn 24- en vettek részt, a területi döntőbe Nagy Sándor (35-ös üzem) és Gönczi Géza (63- as üzem) jutott tovább, ahol 2. és 3. helyezést értek el. Nagy Sándor pályakezdő ka­tegóriában részt vett az or­szágos versenyen is. A tanműhelyben minden évben meghirdettük az „Al­kotó Ifjúság” pályázatát — részletes témajavaslattal — külön kategóriában sze­repeltek a szakmunkások és szakközépiskolások, vala­mint a felsőfokú végzettségű fiatalok. Évente 8—14 pá­lyázat került kidolgozásra a vállalat gazdálkodását érintő kategóriában. A résztvevők körének bővítését a témaja­vaslatok és a díjazási rend­szer felülvizsgálatával kíván­juk növelni. Nagy jelentőséget tulajdo­nítottunk a KISZ védnökség­vállalási munkájának. Évenként mintegy 40 fő 30 éven aluli adott be újítá­si javaslatot, elsősorban, a műszaki fiatalok használták ki ezt a lehetőséget. A fiatalok anyagi-erkölcsi elismerése Mindenkor meghatározó a végzett munkáért kapott anyagi-erkölcsi elismerés. A pályakezdő fiatalok kezdő besorolási bérét a kollektív szerződés tartalmazza. Ezek a bértételek évenként 5—9 százalékkal növekedtek, meg­haladták a vállalati átlagos bérfejlesztést. A vizsgált időszakban a jelenlegi állo­mányban levő fiatalok bér­­fejlesztése a vállalati átlagos bérnövekedést szintén jelen­tősen meghaladta. Jó munkájuk elismerése­ként 117 harminc éven alu­li dolgozó részesült kitünte­tésben. A lakásépítési kölcsönök, támogatások több mint 60 százalékát fiatalok kapták. 1982-ben elkészült az első osztályú munkásszálló, az akkor beköltözött fiatal há­zaspárok azóta vállalati tá­mogatással OTP-lakást vá­sároltak. Vállalatunk gyer­mekintézményei az elmúlt években is jól szolgálták dolgozóink nyugodt munka­végzését, valamennyi igényt kielégítettünk. 1982-től ös­­­szesen 285 fő fiatal vette igénybe zamárdi, hajdúszo­­boszlói, csehszlovákiai üdü­lési lehetőséget. A legfontosabb ifjúságpoli­tikai feladatok megvalósítá­sában évenként 80 ezer fo­rint állt rendelkezésre. Eb­ből kerültek díjazásra az if­júsági pályázatok, valamint KISZ-esküvők, gyermeknév­adók rendezési költségei. A szabad idő hasznos el­töltésének feltételei a válla­lati pinceklub átadását kö­vetően (1981. november) nagymértékben javultak. A tömegsporthoz szüksé­ges anyagi, tárgyi feltétele­ket biztosítottuk. Mintegy 300 azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek a versenyeken, e létszámnak sajnos, csak 20—25 száza­léka a fiatal. Az Ifjúsági Törvény ér­vényesülése érdekében meg­tettük a szükséges intézkedé­seket, lehetőségeinkhez ké­pest biztosítottuk a felada­tok végrehajtásának feltéte­leit. A végrehajtást jól segí­tette a legutóbbi parlamen­ten jóváhagyott intézkedési terv. A vállalat által elért ered­ményeket közösen, fiatal munkatársainkkal együtt értük el. Távlati és minden­napi feladataink megoldásá­ban fiatalos lendületük, új­szerű látásmódjuk az egész dolgozó kollektíva érdekét szolgálta. — összegezte be­számolóját az előadó. Hozzászólások „A legfőbb eredménynek azt tekintjük, hogy a válla­lat kollektívája döntően egyetértéssel fogadta az if­júság részéről jogosan föl­vetett igényeket. Az elmúlt három esztendőből hosszan sorolhatnánk a megfelelő példákat, így például, hogy sikerült kialakítani belső buszjáratokat, létrehozták az első osztályú munkás­­szállót, megtörtént a kultúr­­ház rekonstrukciója, sok lehetőség van üdülésre ... Ezekre, mi fiatalok büsz­kék vagyunk.” — kezdte hozzászólását Kisari Zoltán, aki az egri Finomszerel­­vénygyár KISZ-bizottságá­­gának titkáraként társai ál­lásfoglalását tolmácsolta arról, hogyan értékelte tes­tületük az idei parlamenti beszámolót. Ám, miután a titkár meg­említette, hogy az eddigi­ek során mivel elégedettek a megyeszékhely legnagyobb vállalatának fiataljai, nem feledkezett meg arról sem szólni, hogy a nap mint nap változó feltételek milyen új elvárásokat szülnek. Megemlítette például an­nak szükségességét, hogy a gyártásbevezetési progra­mok a korábbinál pontosab­ban valósuljanak meg — ez közös vállalati érdek. Akár csak az, hogy alaposabban kellene elemezni, miért nem akarnak továbbtanulni, szakmailag fejlődni a dolgo­zók. Megállapította: a ve­zetők közt a fiatalok aránya még nem megfelelő, s hogy a bérpolitikai elvek is újabb átgondolásra szorulnának. A csaknem száz küldött felszólalói meglátásaikkal jól kiegészítették a fentebb vázolt kritikai észrevétele­ket Gönczi Géza esztergályos kifogásolta, hogy a mester­szakmunkás képzésben részt vevők eredményeit a válla­lat illetékesei nem ismerik el. Olé István javasolta a pinceklub felszerelésének felújítása érdekében, szer­vezzenek kommunista mű­szakokat. Tóth László, a 212. számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézet tanulója kér­te: akár a tisztálkodó szerek­ről, akár a munkaruháról van szó, kezeljék úgy őket is, mint a középiskolásokat. Fölvetette emellett, hogy a pontosságot és a fegyelmet ne csak a legfiatalabbaktól követeljék, járjanak a régi dolgozók elöl jó példával. Oszboróczki László terve­zőnek az volt a véleménye, hogy a lakástámogatásoknál figyelembe kellene venni azt, ha a férj és a feleség is egy gyárban dolgozik. S nem ártana az sem, ha az Alkotó Ifjúság pályázatot ösztönzőbben bírálnák el. Számos munka marad ugyanis fiókban, s még több marad csak elképzelés, hisz a díjak szinte még a gé­­peltetési, rajzolási költsége­ket sem fedezik. Cseh Katalin, a hevesi gyáregység képviselője megemlítette, ők is szeretnék klubjukat megújítani, ehhez azonban szükséges lenne a központi támogatás. Farkas László esztergályos arról be­szélt, hogy a balesetek meg­előzéséhez jó lenne, ha töb­beknek biztosítanának védő­bakancsot. Hantos Zoltán mérnök sze­rint a kezdők bérének „pla­fonját” meg kellene emelni. Tóth Szilárd, a termelési főosztály dolgozója beszámolt arról, kollégái, úgy érzik mellőzik őket a kitünteté­seknél. Nagy József lakatos sza­vait is buzgón jegyzetelték az érintettek. Mint mondot­ta, az anyagellátásuk igen rossz és ez már a nyereség rovására megy. Pintér László, a pártbi­zottság titkára, örömét fe­jezte ki a sok hasznos ötle­tet hallván, de hangsúlyoz­ta, a jogos igények kielégí­tése ezután is — mint ed­dig — a lehetőségektől függ. Figyelmeztette a küldötteket arra is, hogy bőven vannak még belső tartalékok, csak fel kell tárni őket. Bernáth István pedig a városi KISZ- bizottság titkára arra em­lékeztette a jelenlevőket, hogy bármilyen jelentős ál­lomás is e parlament, mégis csak egy állomás. Az ifjúság érdekeit folyamatosan kell képviselni. A tanácskozás, — melyen • megjelent Vass József, a megyei pártbizottság munka­társa is — e gondolatok je­gyében zárult. A résztvevők egy csoportja

Next