Bervai Figyelő, 1986 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Esztendő fordultával - Nyilatkoznak a Meteor brigád tagjai — Majd két évtizede, 1967-ben alakult meg a szerszámüzemben a Meteor brigád, tagjai az évek során több jelentős címet nyertek el. Felkerestük a kilenctagú kollektívát, hogy megkérdezzük, kinek mit hozott az ő, az elköszönő 1985-ös esztendő, s ki mit remél az új évtől? ★ Neufeld Pálné idomszerész, a brigád vezetője: — Gazdasági feladatainknak úgy érzem, eleget tettünk, újítás. Dolgozz Hibamentesen jelzések, társadalmi munka rendben. Egerben a Tavasz utcai óvodát, Novajon az általános iskola IV. osztályát patronáltuk. Új tagokkal: Szabó Mátéval, Schél Bandival, Papp Gabival erősítettük a közösséget. Jól összekovácsolódtunk. Rengeteget dolgoztunk, otthon, Novajon új lakásunk is rendbe lett...! 1986-ban is azt várjuk, hogy a munka velejárója, az elismerés ne maradjon el, na meg jó egészség és békesség! Papp Gábor félkészraktáros: — Egy pillanat, éppen most számolom össze, elég jól hozott ez az év, annyi mint 28 ezer forint megtakarítást könyvelhetünk el 1985-ben. Az újjászervezés meghozta a lendületet. Szabadidőmben nagyon szeretek kertészkedni szőlőfoltok, zöldségféléket termesztek. Jövőre is bő termést várunk... Szabó Máté szerszámkészítő: — Nagyon sok munkát jelentett számomra 1985. A fő munkaidőn túl, szabadidőben, szabadság alatt négy-ötszáz óra vgmk nem kevés. A bérfejlesztésről, prémiumról nem panaszkodunk, bárcsak ilyen lehetne az új esztendő is. Kikapcsolódásként autómodellek építésével foglalkozom, 1986-ban a három pontszerző versenyen lesz újabb alkalmam. .. Nyáron a családdal, három gyerekkel, üdülni készülünk. Mikó Éva raktári kiadó, bizalmi: — Előreléptünk nyolcvanötben, új tagokkal aktívabb lett brigádunk. Szakszervezeti munkámért november hétre elismerést kaptam. Egyébként nincsenek nagy terveim... Szeretek kirándulni, szeretem a rejtvényfejtést, szabadidőmben sokat fogok kézimunkázni. Schél András esztergályos csoportvezető: — Itt a közvetlen munkahelyemen, a szerszámüzemben egységes volt a csapatunk, felzárkóztunk a középmezőnybe. Igen jó a brigádszellem, az év utolsó negyedében is van nálunk munkaverseny. Vállalati szinten országosan is kiemelkedő évet zártunk, amire joggal lehet büszke a mi kis csoportunk is. A szakszervezeti munkában erősödött az érdekvédelem, össze tudtuk hangolni a jogos igényeket a reális lehetőségekkel. Jövedelmünk behatárolja céljainkat, otthon lakásfelújításra, festésre, tapétázásra került sor. Horotán Gyuláné adminisztrátor: — Egészség, békesség legyen! Nyolcvanöt számomra több meghiúsult tervet is jelentett, csoda-e hát, ha brigádunkban nagyra tartom a megértést. Csak gondoljunk bele: — Kilenc ember egy akaraton, nem is kis dolog... Zsolti fiam, aki éppen most matematikai versenyen vesz részt az iskolában, itt az üzemben esztergályos tanuló, jövőre szabadul fel. Szeretném, ha szakmunkásként is jól illeszkedne be az üzem életébe. Dávid Rudolf javítólakatos: — Korábbi beosztásaim után visszakerültem eredeti szakmámba. Környezetem, s nem utolsósorban saját magam előtt is bizonyítani szeretnék 1986-ban. Otthon, Felsőtárkányban lakásunk további korszerűsítése következik. Mező Emil szerszámkészítő: — Tűrhető volt számunkra 1985, különösebb nagy problémánk nem akadt. Felszálló ágon van a brigádunk, az üzemi hangulat jó. Az új évtől azt várom, ne bosszantsuk egymást fölöslegesen... Vettünk egy Wartburgot, most már garázst lenne jó építeni. . . Szincsák János szerszámjavító a 31-es üzemben: — A kompresszor darabszámfelfutásával tovább növekszik a mi feladatunk is. Jó lenne, ha a típusváltások alkalmával 1986-ban már nem lenne kapkodás. Nem vagyok gmk-ellenes, mégis... Nagyobb fegyelemre van szükség a gépek karbantartásának betartásához. Bízom benne, hogy 1986 örömet is hoz számunkra, bár ha a lakásrészletünk jut eszembe... Nincsenek nagy igényeink, így nem csalódhatunk nagyot... Lejegyezte: Simon Imre Újabb százezer robot A Szovjetunióban mintegy a másfélszeresére növekszik a megmunkáló berendezések, programozható, számjegyvezérlésű szerszámgépek és automatizált gyártósorok termelése 1986 és 1990 között, a 12. ötéves terv folyamán. Ugyanerre az időszakra tervezik több mint százezer robot előállítását is. A következő öt évben azoknak a legkorszerűbb típusoknak adnak feltétlen gyártási elsőbbséget, amelyek segítségével az értékes munkerő mellett jelentős mennyiségű nyersanyagot és energiát is megtakaríthatnak. A többi között ilyenek a moszkvai Vörös Proletár Szerszámgépgyár nagy termelékenységű, automatizált rendszerbe helyezhető gépei. Ezek révén a sorozatban készülő termékek mennyisége megtöbbszörözhető. A magyar sajtó ünnepén Az ünnepség alkalmával kitüntetést és pénzjutalmakat adtak át a sajtó helyi képviselőinek. Deák Rózsi, lapunk felelős szerkesztője Kiváló Társadalmi Munkáért oklevelet vett át. Az ünnepeltek nevében Tóth Gábor üzemi újságunk szerkesztőbizottságának törekvéseiről szólt. ★ Az Ipari Minisztériumból levélben köszöntötték a Bervai Figyelő munkatársait, Deák Rózsi elvtársnőnek, a Bervai Figyelő felelős szerkesztőjének. „Fogadja őszinte jókívánságaimat a magyar sajtó napja alkalmából, üdvözlöm az ön által irányított szerkesztőség valamennyi dolgozóját. Megragadom ezt az alkalmat arra, hogy külön megköszönjem az iparirányítás szándékait, elképzeléseit, a vállalat dolgozóival ismertető cikkeiket, valamint azt a munkát, amelyet az új vállalatirányítási formák, a gazdaságirányítás új módszerei bemutatása, magyarázata érdekében végeztek. Kérem, hogy a következő évben is hasonló elmélyültséggel fáradozzanak közös ügyünk, a magyar ipar előtt álló feladatok sikeres végrehajtása érdekében.” Elvtársi üdvözlettel: Dr. Komoróczy Iván osztályvezető A magyar sajtó ünnepe alkalmából vállalatunknál Buda Lajos, a vállalati párt vbtagja emlékezett meg a Vörös Újság küldetéséről, majd Kócza Imre vezérigazgató köszöntötte a Finomszerelvénygyár sajtóaktíváit, a Bervai Figyelő és a Hangos Híradó munkatársait. Mire vagyunk képesek 1986-ban Az új év kezdete nemcsak számvetés az elmúltról, hanem erőfelmérés is, épp a közelmúlt tapasztalataira alapítva arról, mire vagyunk képesek a továbbiakban. Telik-e erőnkből többre, jobbra? Amikor számot vetünk az 1985-ös esztendővel, nincs restellkedni valónk. Többet tettünk, mint amennyire 1984. év végén magunk is gondoltunk. Emlékezzünk csak vissza, 1984 vége felé járva, amikor már több szó esett arról, hogy az 1985-ben 400 ezer kompresszort gyártunk, akadtak — nem is oly kevesen —, akik tamáskodva fogadták a dolgot. S mi a helyzet ma? A tervet teljesítettük. Az árbevétel például nemcsak a korábbi évet haladta meg 15 százaléknyival, hanem saját tervünk előtt is jár, 4,4 százalékkal. De növekedett az export akár a KGST-, akár a tőkés piacot néztük, s több telt a belső fogyasztásra is. S ami nagyon lényeges, hiszen erőnk belső tartalékait ez jellemzi talán a legjobban, nőtt a termelékenység, az egy főre, 1 napra jutó termelési érték 14 százalékkal magasabb, mint 1984-ben. Korszerűsítések, javuló technológiai és munkafegyelem, odafigyelőbb munkaszervezés, a munkapadok mellett dolgozók ezernyi apró ötlete, mind-mind összetevője ennek az eredménynek. S a jobb munkának mérhető az eredménye zsebünkön is. A tervezettnél is 50 millióval több nyereség alapot adott arra, hogy több jusson azoknak, akik e javakat megtermelték. Az átlagkereset mintegy 12,5 százalékkal magasabb, mint 1984-ben volt. Mindezeket értékelve vitatták meg különböző fórumokon — vállalati pártbizottság, szakszervezet — már eddig is az 1986-os esztendő tervszámait. Mi az, amire a lehetőségeket felmérve reálisan vállalkozhatunk? A végleges számokat e napokban, hetekben határozzák meg, de nagyjából már ismeretesek. Szerényebb fejlődést számolva, mint az elmúlt évben, de éppen a közelmúltra alapozva, a következőkre vállalkozunk: Az alaptevékenység árbevételét kilenc százalékot meghaladóan kívánatos növelni. A tőkés exportnak mintegy 0,2 százalékos emelkedésével számol a terv a jelenlegi piaci lehetőségek alapján, de ez nem jelenti — nem is jelentheti — azt, hogy az évközi kedvező lehetőségeket kihasználva ennél ne legyen magasabb arányú. Ez a piackutatáson és a már befejeződött kapacitásbővítő beruházás jó kiaknázásán egyformán múlik. Nagyobb arányú a rubel elszámolású export növekedése, ennél mintegy 26 százalékos növekedéssel számol a terv. A nyereségnek 6,7 százalékkal való növelését tervezzük. A tervek teljesíthetők — ha számításba vesszük azokat a tényezőket, melyek a tervek teljesítését, esetleges túlteljesítését segítik. Az eddig is említett tervszámok teljesítéséhez szükség van a termelékenység mintegy 13 százalékos növelésére. Ennek pedig alapja a kapacitás jobb kihasználása, a technológiai és munkafegyelem sokkal alaposabb betartása. Ezekkel együtt a veszteségidők csökkenése megteremtheti az alapot a kívánt növekedéshez. Természetesen ez így eléggé leegyszerűsíti a dolgot. Mindezek elsősorban az emberi magatartásokon múlnak. Azon, hogy a vállalat kommunistái a feladatokat megismerve — és elsősorban magukra nézve kötelezőnek tartva teljesítésüket — megvitassák a dolgozókkal, ismertetve lehetőségeinket, s a teljesítésekből rájuk is háramló hasznot, mozgósítsanak mindenkit arra, hogy valóban tudása javával szolgálja a közösséget. De múlik a siker a piackutatókon, üzletkötőkön, akiknek a mind nehezebb piaci körülmények között is meg kell találniuk az optimális szerződések lehetőségeit. De szükséges az is, hogy csökkenjenek a költségek, elsősorban az anyag- és energiatakarékosságnak vannak még feltáratlan, vagy éppenséggel feltárt, csak nem eléggé gondosan kezelt lehetőségei. Nagyon sokat „hozhat a konyhára” oly kézenfekvő dolog, mint az egyes egységek közötti nagyobb összhang, az összehangoltabb együttműködés, amit csak úgy általánosságban kooperációként emlegetünk, mindennapi szóhasználatunkban. A gyáron belül és a gyárkapun kívüli partnerekkel egyaránt jobb kapcsolat szükségeltetik. De akad tennivaló még a gyárkapun belüli bürokrácia csökkentésében is. Minden évben, a kezdetkor, elhangzik, hogy a nehézségek növekednek, hogy a körülmények szigorodnak, a szabályzók változása sem csökkenti a gondokat. Bár már unalomig ismételt dolgok ezek, mégis igazak! Ez az esztendő sem lesz könnyebb. De! Ha ki-ki feltárja önmagában is, hogy mire képes, hogy valóban azt adja, amit képességei alapján elvárnak tőle joggal, már ez szinte egymagában is komoly alapot ad ahhoz, hogy az idei tervek valóban teljesüljenek, hogy az eddigi, minden évi továbblépésben ne torpanjunk meg. A kemény feltételek mellett is lehet boldogulni, a gyár eredményei évről évre eddig is ezt igazolták. Pártunk Központi Bizottságának 1985. évi december 4-i ülésének közleménye többek között így hangzik: „a pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal emelkedjenek”. E célkitűzéssel összhangban jelöli meg a vállalat 1986. évi terve is a 10 százalékos bérfejlesztést feladatként. Természetesen ez annak függvénye, hogyan teljesítjük a terv többi részét? Ha azt vesszük számításba, hogy az elmúlt öt éven át a terveket maradéktalanul teljesítettük, s ha felmérjük a még meglevő tartalékainkat, megállapíthatjuk, az új feladatok is teljesíthetők. A közösség és az egyén érdeke egyaránt ezt kívánja. — deák —