Bervai Figyelő, 1988 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
a VB napirendjén..7) Újítások öt év távlatában A kibontakozási programnak egyik legfontosabb eszköze az innovációs tevékenység hatékonyságának fokozása, a műszaki alkotó tevékenység nagyobb mértékű előtérbe helyezése. A műszaki fejlesztés periférikus zónájába tartozik az újítómozgalom, melynek lényege: nem a feltétlenül korszakalkotó újat teremtés, hanem a gazdasági feladatok megoldásának minél kedvezőbb keretek közötti véghezvitele. Vállalatunk újítóinak hosszú távú , ötéves tevékenységét vizsgálta a párt végrehajtó bizottsága azzal a céllal, hogy mindenki számára közismertté tegye, mennyiben segítették az újítások a gazdasági feladataink teljesítését. Az elmúlt öt év alatt 563 darab újítás hasznosítása történt meg. A bevezetett újítások kalkulált gazdasági haszna 64 millió forinttal járult hozzá a vállalati eredmények alakulásához. Hogy ez milyen jelentős tényező, ezt bizonyítja, hogy az évenkénti átlagos 330 millió forintos eredményünkbe az újítások biztosította költségcsökkenés 4,5 százalékkal szerepel. Az újítások hasznossága két kategóriában jelentkezik. Az első és nagyobb súllyal bíró ötletek konkrétan mérhető megtakarítást jelentenek, ezen belül is azon javaslatok a legkedvezőbbek, amelyek a bér-és közvetlen anyagmegtakarítást több éven keresztül folyamatosan biztosítják, öt év távlatában ilyen jellegű és számottevő eredményt biztosító újítások száma 19 darab volt. Ezek a javaslatok témánként éves szinten 500 ezertől 6 millió forintig terjedő eredménnyel járultak hozzá a mindenkori vállalati eredményhez. Ilyen jelentős téma volt kompresszorgyártásnál bevezetett anyagmódosítás, mely közel 6 millió forintot jelentett éves szinten. A hengerfedelek gyártásmódosítása 2,3 millió a kompresszor csomagolásának módosítása 2,5 millió forintot biztosított, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A második, bár jelentőségében nem alábecsülendő kategória az eszmeileg díjazott újítások köre. Ezek a javaslatok konkrétan mérhető gazdasági eredményt ugyan nem biztosítanak, de egyértelműen a gyártáskultúra-növekedést a biztonságos munkavégzést, illetve az egyes műveleti fogásoknál a munka könnyítését eredményezik. Közismert tény, hogy a vállalatunk előtt évről évre fennálló munkaerőmegtakarítási tervek biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ennek oka egyrészt a korlátozott fejlesztési (beruházási) keret, ami nem teszi lehetővé az ismert fejlett technológiák alkalmazását, másrészt a gyártmányaink viszonylag hosszú gyártási időszaka, ami ,a hagyományos technológiák módosításával már közel a végső határon stagnáló gyártási időket eredményezik. A létszámmegtakarítás több kevesebb sikerrel való biztosításában nagymértékben segít a technológiai jellegű újítások alkalmazása. A lehetőségek azonban az évek múlásával mindig csökkennek. Újítómozgalmunk nemcsak a vállalatnak fontos, de az egyéneknek is előnyös. Jól támasztja ezt alá az a tény, hogy újítóink öt év távlatában valamivel több mint 3 millió forint jövedelemhez jutottak a javaslataik díjazása révén. Újítóinktól azt várjuk el, hogy hasznosítható javaslataikkal az elkövetkezendő öt éven át és azt követően is fokozott mértékben járuljanak hozzá gazdasági feladataink megoldásához. A párt-vb ülésén megállapítást nyert, hogy a bevezetett újítások hasznosítása figyelemre méltó módon befolyásolja mindenkori éves nyereségünk alakulását. Ha osztályozni kellene újító mozgalmunkat, annak eredményességét, szerénytelenség nélkül megítélhetnénk a „jó” osztályzatot. Bozsik Gyula iparjogvédelmi előadó Ifjúsági műszaki találkozó A városi KISZ-bizottság és a Finomszerelvénygyár KISZ- bizottságának szervezésében november 26-án műszaki találkozó színhelye volt vállalatunk művelődési háza. A rendezvényre a szervezők meghívták az egri és a környékbeli iparvállalatok fiatal műszaki szakembereit, valamint vállalatunk vezetőit. A program Varga Sándornak, vállalatunk KISZ-titkárának köszöntőjével indult, majd Barta Imre, Eger város KISZ-bizottsága titkárának bevezetője követett. A szakmai előadásokon meghívott előadók működtek közre. Pusztai Jánosnak vállalatunk Berendezés-tervezési osztály vezetőjének tárgyköre a pneumatika ipari alkalmazása volt. Az előadás részeként az érdeklődők láthatták a vállalatunkról készült propagandafilmet is. A szakemberek igen érdekes és színvonalas előadást hallhattak, a másik szekcióban. Dr. Tompa Sándornak, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusának tolmácsolásában a számítástechnika alkalmazásáról a műszaki fejlesztésben. A hallgatók képet kaptak a számítógép mérnöki munkát segítő szerepéről. Megtudhattuk, hogy hol tartanak e területen az iparilag fejlett országok, illetve milyenek a hazai lehetőségek. A harmadik „előadást ..Innováció” címmel Kobza Jenő az Észak-magyarországi Alkotó Ifjúság Egyesülés vezetője tartotta. Szó volt a menedzser típusú vezetők képzésének szükségességéről, valamint a fiatal újítók, alkotók részére segítségként nyújtható lehetőségekről. A nap hivatalos részének befejezéseként Barta Imre átadta az Eger Ifjú Újítója kitüntető címeket jelölő emlékmaketteket és az ezekkel járó díjakat. A pályamunkákat Pásztor Csaba, vállalatunk tanműhelyének vezetője, a zsűri elnöke értékelte. 1987-ben 27 pályázó nyújtotta be újítását a legkülönbözőbb témakörökben. Örvendetes volt a számítástechnikai alkalmazások nagy száraz nyomáspróbázása című mű. Tíz fiatal érdemelte ki az Eger Ifjú Újítója címet. Közöttük vállalatunktól Takács Zoltán okleveles gépészmérnök, a Gyártásfejlesztési főosztály dolgozója, aki a kompresszor szelepfedél száraz ■ nyomáspróbálása című újításával nyerte el a megtisztelő címet. A legjelentősebb megtakarítást Ripszky István ESTMAN acetát kábel -felhasználása tárgyú munkája jelentette, amely 5 millió forintot jelentett az Egri Dohánygyárnak. A műszaki napot állófogadás zárta. A rendezők felkészültek, tartalmas, érdeklődésre számottartó programot állítottak össze, melynek hangulatát csak az az ijesztő mértékű érdektelenség feszélyezte, melyről a művelődési ház üresen kongó széksorai tanúskodtak. Urbán Zoltán Szerszámszerkesztési osztály Takács Zoltán Eger Ifjú Újítója és Polgár Miklós aki egy évvel korábban nyerte el a kitüntető címet Tagdíjelmaradások rendezése A SZOT határozata értelmében 1988. január 1-től megváltozik a szakszervezeti tagdíjfizetés rendje. A tagbélyeg megszűnése miatt kérjük dolgozóinkat, különösen nyugdíjasainkat, illetve gyes-en, gyed-en lévő szakszervezeti tagjainkat, hogy esetleges tagdíjelmaradásukat legkésőbb március 31-ig rendezzék. Ennek elmulasztása esetén — szervezeti szabályzatunk értelmében — az egyén tagsága automatikusan megszűnik. A hiányzó tagbélyegek szakszervezeti bizottságunkon szerezhetők be. Szakszervezeti Bizottság Még jobban kell figyelnünk a fiatalokra Hevesi gyáregységünk ifjúsági parlamentjéről jelentjük Hevesi gyáregységünk ifjúsági parlamentjét december 9-én tartották meg. Vass Tibor gyáregységvezető beszámolt a legutóbbi , 1984- ben tartott fórum óta végzett gazdasági munkáról az akkor elfogadott ifjúságpolitikai program végrehajtásáról. Megállapításaiból kitűnik, hogy a gyáregység évről évre növekvő termelése, a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a további dinamikusan bővülő termelési feladatok minden becsületesen dolgozó fiatal számára olyan foglalkoztatási lehetőséget teremtett, amelyre nyugodtan lehet alapozni. Az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló intézkedési terv célkitűzései összességében megvalósultak. Néhány területen, így a továbbtanulás, az Alkotó Ifjúság pályázatban való részvétel, a sportolás az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználása nem megfelelően történt. A számos hozzászólásból kitűnt, hogy a fiatalok a beszámolót és az 1990-ig szóló ifjúságpolitikai programot elfogadják, javaslataik, észrevételeik annak eredményes megvalósulását segítik. Az ÜSZB-nek a beszámolóval és az ifjúságpolitikai program megvalósulásával kapcsolatos véleményét Hajdú János tolmácsolta, elismerésre méltó gondossággal készült javaslatokkal egészítette ki azt. Juhász István KISZ-titkár azt kérdezte, ha a vállalat az átlag feletti jó eredményeket ér el miért alacsonyabb az átlagbér több vállalathoz viszonyítva? A pályakezdőkkel való foglalkozás továbbfejlesztésére, a szociális ellátást szolgáló eszközök, továbbá az anyagi ösztönzésre tervezett pénzeszközök célszerűbb felhasználására tett észrevételt. Javasolta egy barkácsműhely létesítését, és megkérdezte miért a Mezőgép telephelyén létesült a közös tanműhelyünk. Nyitrai Imre kevésnek tartja a fiatalok jutalmazására fordított összeget és a vezérigazgatói dicséretben részesülők számát, megjegyezve, hogy jó szakemberek nem csak a törzsgyárban, hanem a gyáregységben is dolgoznak. Huszár Gyuláné kifogásolta, hogy három éve nem indítottak szakmunkásképző tanfolyamot. Miért? Felmérték-e kellőképpen az érdeklődést? A további hozzászólások egy-egy munkahelyen felvetődő konkrét kérdéseket tettek szóvá. Vass Tibor válaszában többek között elmondta, hogy vállalatunk évek óta jelentős bérfejlesztést valósított meg. A pályakezdők minden évben jóval az átlag felett, részesültek elismerésben. Az összehasonlítás más vállalatokkal relatív, attól függ milyen ágazathoz tartozóval és melyik évtől mérjük. Ha felelőtlenül több fejlesztést valósítottunk volna meg, annak adókövetkezményeivel most hasonló gondokkal küzdenénk mint a Ganz Mávag, vagy más vállalat. Igaz több felsőfokú végzettségű pályakezdő távozott az elmúlt években gyáregységünkből, indokaik között megtalálható a magasabb bér is de nem ez az ok volt az egyedüli. A barkácsműhely célszerűségét nem vitatta a gyáregységvezető. Jelenleg azonban gyáregységen kívül nm áll rendelkezésre épület. A közös tanműhelyt az indokolta, hogy az osztálylétszám harminc tanuló, nekünk viszont felére van szükségünk. Azért a Mezőgép területén ott az épület rendelkezésre állt. Egyébként szerződés garantálja hosszabb távra szólóan a tanulóbeiskolázás és -képzés biztonságát. A jutalmazásokra fordítható összeg nincs különválasztva fiatalokra, mindenkit végzett munkáiénak megfelelően kell jutalmazni, erre felhívta a gazdasági vezetők figyelmét. Felnőtt szakmunkásképzés az elmúlt három évben nem volt indokolt, a nappali képzés és új felvétel kielégítette az igényeket. A beszámolók, értékelések és az elkövetkezendő három évre szóló ifjúságpolitikai program egyhangú szavazással történő elfogadása, a vállalati ifjúságpolitikai program véleményezése után, tizennégy küldöttet választottak a március hónapban sorra kerülő vállalati parlamentre. Dr. Gál Andor személyzeti osztályvezető Közéletünk eseményei A vállalati párt-vb december 17-én ülést tartott, ahol személyi ügyeket vitatott meg, majd beszámoló hangzott el az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről. Ezt követően tájékoztatót hallgattak meg a vb tagjai az 1987 —88. évi pártoktatás beindításának tapasztalatairól. A Szakszervezeti bizottságunk december 9-én ülésezett. A Kollektív Szerződés módosításának megvitatása, jóváhagyása után a bizalmi testület elé került a téma. Ezt követően a vszb megvitatta az 1987. évi gazdálkodásról készült jelentését. Továbbá beszámoló hangzott el a segélyezés 1987. évi tapasztalatairól és javaslat született az 1988. évi keretek felosztására. A KISZ-bizottságunk december 7-i ülésén intézkedési tervet fogadott el az 1987-es mozgalmi év zárására, illetve az 1988-as mozgalmi év indítására. December 17-i ülésükön minősítették a KISZ- bizottság mellett működő munkabizottsági vezetők 1987. évi munkájét, majd elfogadták az 1988. évi politikai program fő irányelveit. Tudja-e?... . .. hogy 1987. évi munkavédelmi tervünk alapján biztonságtechnikai fejlesztésre 12,5 millió, a légtér vegyi szennyezettségének csökkentésére közel 11, míg a dolgozók dinamikus terhelésének mérséklésére 5,3 millió forintot fordítotunk és összességében a munkavédelemre 44,7 milliót költöttünk? — O — .. . hogy vállalatunk területén, a forgalmi szabályzat szerint főközlekedési úton 30, a mellékútvonalon 10, míg az üzemen belül a járművek 5 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek? — O — .. . hogy 1980-ban a 31-es és 24-es üzemnél, 1987-ben a 19-es üzemnél olajos iszaptároló helyet alakítottak ki és a veszélyes hulladék háromnegyedéves adatai alapján a szállítási és kezelési költség 667 ezer forintba került?