Bervai Figyelő, 1996 (31. évfolyam, 1-2. szám)
1996-01-01 / 1. szám
Nyugdíjba vonulásuk alkalmából Finomszerelvénygyárért Emlékérem A Berva Rt. vezérigazgatója a Kompresszor üzletág vezető tervezői, Isóczky Dénest és Gulyás Lászlót több évtizedes eredményes munkájuk elismeréseként nyugállományba vonulásuk alkalmából Finomszerelvénygyárért Emlékérem kitüntetésben részesítette. Ugyancsak a Berva Rt. legmagasabb elismerését és a vele járó pénzjutalmat adományozták nyugdíjba vonulása alkalmából Erdélyi Tibor gyáralapítónak, a Járműpneumatika üzem beállítólakatosának. Isóczky Dénes vezető tervező 1964-től dolgozik vállalatunknál a kompresszor gyártásfejlesztés területén. 1967- ben a gépészmérnöki diplomája mellé hűtőtechnikai szakmérnöki oklevelet szerzett. A kompresszorgyártás kezdetétől fogva annak fejlesztésével, új konstrukció tervezésével foglalkozott. Csoportvezetőként kezdte, vezető tervezőként lett nyugdíjas. Meghatározó szerepet játszott a különböző kompresszortípusok (HÜKZ, MK, FK) kifejlesztésében. Jelentős munkát végzett az utóbbi időszakban az AFK típusú kompresszorcsalád kifejlesztésében. Nevéhez fűződik az izobutánnal működő FBK típusú kompresszorok kifejlesztése. Szakértelmét a hűtőbútorgyártó és szervizelő szakemberek is elismerik. Többször vezetett tanfolyamot hűtőgépszerelők részére. Munkája elismeréséül háromszor kapta meg a vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Gulyás László vezető tervező 1961-től dolgozik cégünknél villamosmérnöki képesítéssel a gyártmányfejlesztés területén. Munkakörei: fejlesztőmérnök, villamos laborvezető, tervezési csoportvezető, s nyugállományáig vezető tervező. Munkáját odaadással, nagy szakértelemmel végezte. A kompresszorgyártás kezdetétől fogva vezeti a villamos tervezést és fejlesztést. Munkája eredményeként jó paraméterű villamos motoroat és indító-védő rendszereket fejlesztettek ki nálunk. Tevékenységét munkatársai és a motort gyártó szakemberek is nagyra becsülik. Kiemelkedő munkájának elismeréséül kétszer kapott vállalat Kiváló Dolgozó és egyszer Miniszteri Elismerő Oklevelet. Megkérdeztük... Ingatlanértékesítési helyzetjelentés A Társasági Értesítőben 1995. március 8-án megjelent, a részvénytársaság gazdálkodásával össze nem függő, részben vagy egészben kihasználatlan ingatlanait az rt. pénzügyi bevételeinek növelése érdekében — anyagi ösztönzés alkalmazása mellett — értékesíteni kívánja. Takács Zoltánt, a Központi Igazgatás vezetőjét arról kérdeztük, történt-e azóta előrelépés az ingatlanok területén. — A Társasági Értesítő melléklete a hevesi és pétervásári telephelytől kezdődően, a kultúrházon és az I. sz. lakótelepi szolgáltatóházon át a Hársfa utcai sporttelepig bezárólag, tételesen felsorolta az értékesítendő körbe tartozó ingatlanokat. Áttekintve az elmúlt időszakban e tárgyban történteket, elmondható, hogy bár egyes ingatlanok esetében több konkrét érdeklődővel folyt vételi egyeztető tárgyalás, főként a nagy értékű ingatlanok tekintetében kevés kézzelfogható eredményt hoztak az eddigi erőfeszítések. Értékesítésre kerültek viszont időközben a Hársfa utcai sporttelep, az I. sz. lakótelepi raktárépület, a II. sz. lakótelepi úgynevezett garázstelek, a faház melletti felső parkoló, valamint a II. sz. lakótelepi konyhakertek, a gyárkapun belül pedig a volt targoncagarázs épülete. — Milyen egyéb ingatlanok értékesítését tervezi még az rt? — Az rt. még 1993-ban az I. sz. lakótelepen a korábban kezelésében, majd tulajdonában lévő területen telekalakításba kezdett, mely időben a vártnál jobban elhúzódott. 1995 szeptemberében sikerült eljutni odáig, hogy Eger Város Önkormányzata a területre vonatkozó részletes rendezési tervet elfogadta. Ezt követően az eljáró hatóság jóváhagyta az rt. telekalakítási kérelmét. Több — időközben felmerült — probléma rendezésével ezekben a napokban végre megtörténik a telekalakítás földhivatali telekkönyvi átvezetése is. Ezután lehet néhány közös tulajdonú telek sorsát illetően Eger Város Önkormányzatával megállapodásra jutni, melyet követően a telkek kitűzése, majd értékesítése megkezdődhet. Az említett telekalakítás során az I. sz. lakótelepen 15 családi ház építésére alkalmas lakótelek, illetve 6 egyéb célú, pl. intézményi terület kerül kialakításra. Ugyancsak önálló telek lesz az óvodát is magában foglaló szolgáltatóház alatti telek is, lehetővé téve ezzel az épületingatlan társasházzá, ezzel párhuzamosan önálló részekké alakítását, és értékesítését. Mivel múlt év végén az rt. könyv szerinti vagyonértékénél lényegesen alacsonyabb ajánlati ára ellenére sem sikerült a kiskerthasználókkal megegyezni, így az rt. továbbra is értékesíteni kívánja az I. sz. lakótelepi konyhakerteket magában foglaló területet, valamint a II. sz. lakótelepen lévő kultúrházat és a Bagolyvár mellett fekvő két mezőgazdasági célú földterületet is. Tekintettel arra, hogy az rt. a felsorolt telek- és épületingatlanok értékesítését szeretné meggyorsítani és eredményesen lezárni, ezért egy ingatlanértékesítéssel, -forgalmazással foglalkozó céget bízott meg a lebonyolítással, mely cég az ehhez szükséges feltételekkel — adatbank, apparátus, pénzügyi háttér, értékesítési módszerek stb. — rendelkezik. A megbízás hat hónap időtartamra szól, mely időszak remélhetőleg eredményesen zárul majd. — Mi a helyzet a telephelyekkel? — Az rt. telephelyeit illetően — mind a hevesi, mind a pétervásári esetében — az elsődleges cél továbbra is azok megfelelő áron történő értesítése. Amíg ez meg nem valósul, addig azonban továbbra is arra kell törekedni, hogy bérleti szerződésekből származó bevételek révén azok pozitív szaldóval legyenek fenntarthatók, úgy hogy az őrzés és vagyonvédelem, valamint a legszükségesebb állagmegóvás biztosított legyen. Köszönjük az információkat. Üzemorvos az rt. hatáskörében 1995. szeptember 1-jétől a Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet által működtetett üzemorvosi szolgálatot az rt. átvette, és saját hatáskörében működteti. A rendelési idő munkanapokon 11 órától 15 óráig tart. A korábbiakhoz képest változás az, hogy az üzemorvos csak azt a dolgozót veheti táppénzre, illetve gyógyszert csak annak a dolgozónak írhat fel, aki a betegbiztosítási kártyáját is neki, mint háziorvosnak adta le. Fentiek kivételével az üzemorvostól a hozzájuk fordulók az eddig megszokott egyéb orvosi szolgáltatásokat is igénybe vehetik. Anyagvizsgáló szeminárium Egerben, a Flóra Szállóban tartották a IX. Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Szemináriumot. A négy napig tartó országos rendezvény házigazdája a GTE volt. Különös aktualitást adott az eseménynek, — amint megnyitójában dr. Karsai István elnök megemlékezett róla , hogy éppen száz éve fedezte fel Röntgen a róla elnevezett sugárzást, s ezzel megvetette alapjait a roncsolásmentes anyagvizsgálatnak. A szemináriumon az anyagvizsgáló szakma kiválóságai tartottak előadásokat a hegesztett kötések vizsgálatairól, szakemberképzésről, örvényáramos kutatási eredményekről, rétegvastagság-mérésről, a sugárvédelem aktuális problémáiról, endoszkópos, akusztikus emissziós vizsgálatokról, ultrahangos vizsgálóeszközökről, előírásrendszerekről, és még sok más szakmai kérdésről. A külföldi vendégek között köszöntötte dr. Schnittgert Németországból és dr. J. Obrazt Csehországból a GTE elnöke, dr. Rittinger János. Százharminc résztvevője volt a konferenciának. Szomorú, hogy Heves megyéből csupán a Berva Rt. volt jelen. A Mechanikai Laboratórium vezetője vett részt a szemináriumon. Úgy látszik, hogy az anyagvizsgálat fokozatosan háttérbe szorul. Pedig az anyagvizsgálat képezi az alapját a minőségbiztosításnak, amire viszont egyre nagyobb igény mutatkozik. Ez a tény mélyebb elemzést érdemelne. Fücsök Ferenc elnök dicsérte az eseménynek otthont adókat. Elmondta, hogy több évig Gyulán tartották a rendezvényt, de most áttették Egerbe. Nem bánták meg. A gyulai termálvízzel vetekszenek a tüzes egri borok. (Kádár) A munkavédelem hétköznapjai Munkavédelmi képviselőként először a Figyelőben, tisztelettel köszöntök minden bervai dolgozót úgy a magam, mint képviselőtársaim nevében. Egyben megköszönöm a bizalmat, amivel e tisztségbe választottak bennünket ’95 májusában. A következő néhány sorban szeretnék beszámolni eddigi tevékenységünkről, terveinkről, s ebben azon szándékunkról, amivel egészségesebbé és biztonságosabbá szeretnénk tenni a bervai munkahelyeket. Remélem, ezután folyamatosan tudok majd írni eredményeinkről, kudarcainkról, hétköznapi dolgainkról. — A választást követő első beszélgetésünk alkalmával néhány alapelvet tisztáztunk, mely meghatározó lehet a további munkavégzésünk során. Eszerint, — mint mindannyian — mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a fokozatosan romló gazdasági helyzet, a munkanélküliség, a megélhetési nehézségek mellett minden elképzelést meghaladóan romlott a munkavédelem helyzete is. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a népesség rendkívül rossz egészségi állapota, a kedvezőtlen halálozási adatok, összefüggnek a munkahelyi ártalmakkal, a dolgozókat a munkahelyeiken érő fizikai, idegi behatásokkal. Ilyen körülmények között és ezzel együttélve kell mégis tenni, újat keresve dolgozni az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek megteremtéséért. Ezt felvállalva, s célul tűzve alkottuk meg működési szabályzatunkat, amely keretet ad tevékenységünknek, és a munkáltatóval, az szt-vel és az üt-tel való kapcsolattartásunknak. Alig hogy megfogalmaztuk saját működési szabályzatunkat, máris — közhellyel élve — mély vízbe került a munkavédelmi bizottság azzal, hogy a véleményezésen túl hathatós közreműködést vállalt a Munkavédelmi Szabályzat elkészítésében. Itt került rögzítésre a munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizottság feladata, jogköre, amelynek megismerését ezúttal is szíves figyelmébe ajánlom minden bervai munkavállalónak. Röviden azt kérem, hogy a munkahelyeken felmerült munkavédelmi ügy megoldása érdekében — ha közvetlenül valamilyen munkáltatói szinten nem sikerül rendezni — keressék a munkavédelmi képviselőt. Meggyőződésem, hogy még sokáig fogjuk hallani a „Nincs rá pénz” című elintézési formát, sok munkavédelmi hiányosságnak. Ugyanakkor az is kész tény, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez fűződő jog kifejezetten emberi jog, minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga. Ezt figyelembe véve kell kiharcolni minden kis sikert, minden rossz szemlélet és objektív nehézség ellen is. Tudom, hogy látványos eredményeink nemigen lesznek a közeljövőben. Kényelmes, tiszta világos munkahelyeket teremteni nem tudunk. De szisztematikusan munkálkodni fogunk azon, hogy a munkahelyi ártalmas, veszélyforrások száma csökkenjen, dolgozóink felismerjék a veszélyforrásokat, s tudatosan alkalmazzák az ellenük való védekezés módját. Ezen célok érdekében javasoltuk az rt. vezetésének 1996-ra munkahelyi munkavédelmi program készítését. Ennek kidolgozásáról — egyéb tájékoztatókkal — szeretnék beszámolni a következő számban. Szálkái Miklós munkavédelmi bizottság vezető A munkavédelmi bizottság tagjai: Szálkái Miklós, Juhász József és Macz Ernő Gép- és Szerszámgyártó Üzletág; Árvai László és Bajzát Sándor Kompresszor Üzletág; Csontos Tamás és Dudás Vilmos Termelési Főmérnökség. Öt évtized a Bervában Ha most találkoztam volna először Erdélyi Tiborral, azt kérdeztem volna tőle: — Tessék mondani, ki itt a hatvanéves? Várta már nagyon, várta ezt a napot, de amikor valóság lett, furcsa szorongás fogta el... Kitelt hát neki is a szolgálat... Kész a leltár. Szinte hihetetlen, mert olyan gyorsan repültek az évek, majd fél évszázad itt a Bervában. 1951. február 16-án lépett be a gyárkapun. Küldöncként kezdte. A 19-es nagycsarnokba akkor szállították a gépeket. Ma is jól emlékszik Módos Laci gépész, Gedeon István vegyészmérnökökre, akik később Liszkóban irányították a gyár építését. Segédmunkás lett, 1955-ben szakmunkásvizsgát tett. A 31- es, a 19-es üzemben, majd a jelenleg is a 23-as üzemben beállító lakatos. Dudás Józseffel és Pető Jánossal, a későbbi művezetővel és a technológussal járt váltóműszakba. Ötvenháromtól négy évtizeden át mindig három „siktában” serénykedett. Nagy szakmai gyakorlatra tett szert. Munkáját a jó minőség és nagy alkotókedv jellemezte: — Magad uram, ha szolgád nincs! Ötletért, kreativitásért nem járt a szomszédba. Jól kamatoztatta tudását, sokat segített az új gyártmányok beindításánál. Nevelte a fiatalokat, tanította és többségében jelenleg is ők alkotják a Járműpneumatika üzem szakembergárdáját. Az évek során eredményes tevékenységét, szakmai hozzáértését Honvédelmi Érdemérem és több Kiváló Dolgozó elismeréssel tüntették ki. A Berva története alatt annyian továbbálltak már innen. Kérdezték is már tőle, miért maradt végig hűséges a gyárhoz. Tárkányban lakik, közel a munkahely. Megtalálta számítását, noha akkor még nem közlekedett a busz. Amikor még járda sem volt és a villany sem éget, ma sokan el sem tudják képzelni, milyen körülmények között ingáztak naponta. Gyalog, esőben-sárban az erdőn át. Fújt a szél, a hóesésben, mind a vadcsapáson egymás nyomában lépve jöttek lelkesen. Itt dolgozott a húga, meg Pali bátyja is, aki szintén gyáralapító, már nyugdíjas. Őszi öccse viszont még viszi a pálmát a pneumatika forgácsolóüzemben. Február 15-én nyugdíjba vonult. Ha leszámol, az aktív gyáralapítók elfogynak. Utána már „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken...”, — a főnöke állja meg a sarat. Természetesen Erdélyi Tibor otthon sem fog a babérjain pihenni, ott a telek, van jószág. A ház körül, a családban mindig van mit tenni. Munkatársaival sohasem volt konfliktusa, a közösség hiányozni is fog. Vele történt meg az is, hogy műszak után, amikor váratlanul át kellett állítani egy gépet, az üzem vezetője azt mondta, ha végzett hazamehet. Éjjel 3 órakor fejezte be... Úgy gondolta, hogy reggel hatig már arra a kis időre nem lett volna érdemes hazamenni és reggel kezdte a műszakot... Ami szomorúvá teszi az, hogy több pályakezdő munkamoráljával nem elégedett. Aztán az is bántja, ha végigmegy az ember a gyáron, látja, amit eddig felépítettünk, hogyan pusztul... Tibi bátyám! Szívből gratulálunk a Finomszerelvénygyárért Emlékérem kitüntetéséhez. Simon Imre Az utolsó műszakban (Fotó: Vígh J.)