Beszélő Összkiadás, 1984-1987 (11-20. szám)
1987. június / 2. (20.) Különszám - Harmadik rész: Tágabb összefüggések
17. p. 18. p. JEGYZETEK BESZÉLŐ 11 13. p. * * * * A cikk szerzője Kis János 14. p. * „amilyen a magyar október leverését követte" - 1956 végétől 1961 őszéig becsült adatok alapján - legalább 35 ezer ember ellen indult rendőrségi, ügyészségi vizsgálat, mintegy 26 ezren kerültek bíróság elé, a jogerősen elítéltek száma 22 ezer körül lehet. 1957-60 között kb. 13 ezer ember került hosszabb-rövidebb időre internálótáborba (Tököl, Kistarcsa). A családtagokkal együtt összességében az elnyomás több, mint százezer embert érintett 1956 decembere és 1961 nyara között - eddigi ismereteink szerint - közel 300 főt végeztek ki politikai perben hozott ítélet alapján. Ezek zöme fiatal munkás, sorkatona, a fegyveres utcai harc résztvevője. Az ítéletek döntő többsége zárt tárgyaláson született. Részletesebben lásd Fényes Elek: Adatok az 1956-os forradalmat követő megtorláshoz, Beszélő 19 (II. kötet 649. p.), 15. p. * amnesztia - 1984 júliusában, a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 40. évfordulóján közkegyelmet hirdettek, amelynek keretében letartóztatottak ezrei kerültek ki a börtönökből. 1982-től 1984 decemberéig összesen 366 000 személy részesült amnesztiában. ** gdanski egyezmény - Az 1980. augusztus 31-i gdanski egyezmény értelmében lehetőség nyílott Lengyelországban független szakszervezetek létrehozására, és a megállapodás garantálta a sztrájkjogot is. (Lásd még a Beszélő 1, 33. oldalához tartozó 1. jegyzetet, illetve a 40. oldalához tartozó 3. jegyzetet. I. kötet 667. p., 668. p.) *** „Romániában pedig éppenséggel a klasszikus totalitarizmus felelevenedésével esett egybe.” Az 1989 decemberéig tartó Ceausescu-korszak 1965-ben kezdődött, amikor a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán Nicolae Ceausescut (1918-1989) megválasztották a párt első számú vezetőjének. 1967 decemberében pártfunkciójával párhuzamosan Ceausescu az államtanács elnöke, 1974 márciusában pedig köztársasági elnök is lett. **** „de nem szerelte le az SS-20-asait” - lásd a Beszélő 56, 252. oldalához tartozó 1. jegyzetet. (I. kötet 678. p.). ***** „A Sztálin halála utáni 15 évben" - Sztálin 1953. március 5-én halt meg. ******* „a XXII. kongresszus kis sztálintalanítása" - Az SZKP XXII. kongresszusa 1961. X. 17. és 31. között ülésezett. Elfogadták a párt új, a kommunizmus 1980-ig történő felépítését célul tűző programját, ugyanakkor határozat született Sztálin koporsójának a Lenin-mauzóleumból való eltávolításáról is. A kongresszus után - Grúzia kivételével - megindult a Sztálin-kultusz maradványainak felszámolása. ******* „Brezsnyev... Csernyenko Szovjetuniója" - Lásd a Beszélő 9, 542. p.-hoz tartozó 2. jegyzetet (I. kötet 692. p.) * A cikket Bognár Szabolcs és Kowalinski Myra közreműködésével Kőszeg Ferenc írta. ** „Jakobinus diktatúra" - Az 1793. júniusi népfelkelés eredményeképpen létrejött diktatúra 1794. július 27-ig állt fenn, amikor is egy államcsíny megbuktatta, vezetőit pedig, Robespierre-t, Marat-t, Saint-Just-öt kivégezték. *** „Sztálin olyan alkotmányt kreált” - A szovjetek VIII. (rendkívüli) kongresszusa 1936. XI. 25. és XII. 5. között vitatta meg és fogadta el az új alkotmányt, amely deklarálta a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. **** „államellenes bűncselekményként értékelte a téeszvezetők vagy a pártalapszervezet titkára elleni agitációt” A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946:VII. törvénycikkre hivatkozva elítélhették mindazokat, akik becsmérlő megjegyzéseket tettek a kommunista pártra, illetve annak tagjaira. A 2560/1949. Korm. sz. rendelet alapján pedig a „tszcs ellen izgatókat” is szankcionálhatták. * a 79-es aláírási akció - lásd a Beszélő 3,120. p.-hoz tartozó 3. és 4. jegyzetet! (I. kötet 672. p.)