Beszélő 1. (1981)

1981. október / 1. szám

megzsarolták, másokat megvesztegettek. De a Vita­­ hatóságok és az egyházi vezetők összefogása sem tudja megakadályozni, hogy létrejöjjenek önálló vallási mozgalmak az egyházakon belül vagy az egyházak között. Igaz, minden választás ered­ményét előre megszervezik a színfalak mögött, a szavazóknak csak az a dolga, hogy jeladásra fölemeljék a kezüket. De a­­zér­t van rá példa, hogy egy-egy szövetkezet, KISZ­, párt vagy szakszervezeti alapszerv tagsága fell az­­ad, és kibuktatja a hivatalos jelölteket. .Aztán ott van az a rengeteg áldozat­kész fiatal, aki rendzeresen Romániába é­s Szlovákiába já­r, híreket gyűjteni a határon túli magyarság sorsiról, és segí­teni, amiben lehet­­ dacolva hatóságaink nem is mindig tét­len rosszallásával. Vagy a magányos igazságkeresők, akik nem törődnek bele, hogy a hatalom az erősebb... És mégis, amikor az ország közáll­a­ natáira gondolunk, e­­zek a példák nem jutnak eszünkbe. Hogy részük helyi érdekű történet, hírét a száj­hagyomány nem viszi messzire. A tömeg­közlési eszközök tudósításaiból pedig rendre kimaradn­a, így azt­án egy-egy ember mindig nagyon keveset pill­ant meg a mo­zaik alapszürkéjétől elütő kockák közül. Nem annyit, hogy ér­telmes képet lwitna maga előtt. S amit elterjeszt a szóbeszéd, az is megfoghatatlan, értelmezhetetlen mendemonda marad. "Csepelon körülhord­­ztak egy koporsót, az volt rák­va: a nyereségrészesedés. A tröszt kenuja előtt álló Lenin-szobor kezébe pedig zsíroskenyeret r­et­ak. ■ /K­esoda? Hányan voltak? / Mennyi ideig tartott a tüntetés? Megjel­ent -e a rendőrség? Ki tudja,­­amelyek szerint nem is történt semmi. ?Zanok szerint a szakszervezet farsangi mókája volt az egész./ Közgazdász-

Next