Beszélő, 2010. január-június (3. folyam, 15. évfolyam, 1-6. szám)

2010. január / 1. szám - VERS - Takács Zsuzsa: Báli szezon

Takács Zsuzsa Báli szezon Mk mikor felhívtam, már hetek óta ágyában is feküdt bénán, eltört gerince miatt. Beszámolt róla, hogy éppen abban a pillanatban csörrent meg a telefon, hogy Bécsből hazaérkezett. A báli szezon kimerítette, szerte a lakásban kalapdobozok hevernek, most nem tud beszélni, mondta lázasan, de visszahív másnap, ígérte, csak előbb kialussza magát. A gondozónő elvette tőle a kagylót, beleszólt, hogy szerencsém van, hogy éppen abban az órában hívtam, amikor nála járt pelenkázni és etetni, és nem a fenn­maradt huszonhárom óra alatt, mert akkor egyedül van, és képtelen fölvenni a telefont. Ha kipihente magát, azonnal visszautazik Bécsbe, reméltem. Mit keresne itt gyerekfelügyelőként felnőtt lányaim mellett? Fiatal szépség Maros­­vásárhelyről. A család a Részben vett ki apartmant. Mélysötét szemek, dús, sötétbarna haj, egy szánkó­baleset miatt biceg, de testi hibája a tánc közben látszik a legkevésbé. Az ötvenes években megy férjhez egy akkor esztergályosként dolgozó jó kiállású, de nála alacsonyabb sorból származó könyvelőhöz. A Pipacsba járnak táncolni a többi osztályellenséggel együtt, egészen addig, amíg a férfi két ujját le nem vágja a gép. A betegállomány idején ő áll az esztergapadhoz. Egyszer félreértett, azt hitte, arra kérem, hogy mossa föl a konyhát. Elvörösödtem. Többet segített úgy is, mint amennyit fizetni tudtam volna. Őt nem lehet megalázni, nyugtatott meg. Nagy stratéga volt. Ismerte jól katonáit. Rongyosra olvasta a Háború és békét. Képesnek tartott volna rá, eszerint, hogy vesztett csatáim után a sérülteket kifosztva menekülök, ahogyan reménybeli örökösei, akik a hagyaték reményében nem egyeztek bele, hogy eladjon ezt-azt, és a pénzből orvost fogadjon, hogy gyógyíttassa magát, s akik a - ki tudja, miért - érvénytelen végrendelet miatt végül semmit sem kaptak.

Next