Állam Főgimnázium, Besztercebánya, 1871

tól kezdve azon négyzetekig, melyekkel a földrajzár a világrészek területét méri. Épen ily módon, ha a négyzet­méter fölött kockát szerkesztünk, ennek tizes osztásából vagy szorzásából előáll az ár- vagy test­ mértékek egész sorozata. Szorozván a köbmétert egy milliómmal, oly egységet nyerünk, melylyel az óceán köbtartalma fejezhető ki, osszuk el egy milliómmal és elő­áll egy kis kocka, melyhez hasonlót a játékos kezében láthatunk. — Épen ezen kis kocka, t. i. a köbméternek milliomod része tiszta vízzel megtöltve adja a súlyegységet, a „grammot.“ Ily egyszerű módon jut összeköttetésbe az anyagnak ür- és súlymérése, megengedvén ezen különböző értékeknek össze­hasonlítását és csodálatos módon egyszerűsítvén számtalan részint elméleti, részint gyakorlati kérdés megfejtését. A grammnak t­res osztása és szorzása által előáll a súlymértékek sorozata. A gramm milliomod része nem képes már a legfinomabb mérleget sem mozgásba hozni, a milliournyi gramm nehéz terhek súlyegysége. A gramm ezred részeivel a vegyész dolgozik, az ezres gramm a kereskedés és iparüzlet mindennapi súlya. Ezen rendszer elfogadása által a csillagok mozgása egye­nesen összehasonlítható a mérlegrúd ingadozásaival, melyet a vegyész elemzé­seinél használ. Szóljunk most ezen rendszer műkifejezéseiről, melyek époly egyszerűek mint a rendszer maga. Ha a hossz-, terület-, űr- és súly-mérték egységeinek neveit emlékezetünkbe véssük és megjegyezzük, hogy a görög számnevekkel való összetétel tizes szorzást, a latinokkal pedig tizes osztást fejez ki, az egész rendszer néhány pillanat alatt össze van állítva. Az illető görög számnévi elöljárók: deka-, hektó-, és kilo-, a latinok pedig: deci-, centi- és milli-. Ily módon létre­jö: Hosszmérték. A görög sorból különösen az első és utolsó tag (a meter és kilometer) van gyakorlati alkalmazásban, miként a mi mértékünknél az öl vagy rőt és a mértföld. A közbe eső tagok (dekameter és hektometer) aránylag kevésbbé használtatnak. Ellenben a latin sorozat valamennyi mértékneveivel képzett mértékek, ép úgy mint nálunk a láb, hüvelyk, vonal, mindennapi használatban vannak. Nagyobb területek meghatározásánál a négyzet­méter igen kis egység volna, kiindulási pontol szolgál tehát a négyzet-dekameter, azaz oly négyzet. Egység: 1 méter. 2.) A meter osztályrészei: meter = 1 meter decimeter = 0-1 vagy Viomet. centimeter = ο·οι „ Vl 00” milliméter = p­oo­ „ % 0 0 0 1.) A meter többszörös részei: meter = 1· meter dekameter = 10 „ hektometer =100 „ kilométer = 1000 „

Next