Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1893
Az ifjúság az élet igen jelentékeny tényezője; én csak jóakarókig serkenteni és figyelmeztetni akarom, hogy hivatása betöltésének édes öntudatával tekinthessen egykoron vissza lefolyt élete minden napjára. A szellemi és gyakorlati életre vonatkozó hasznos intések és elvek üdvös eredményeket szülnek : a szív és lélek nemesedése, épsége kihatással van a társadalomra s közvetve a hazára. Csak az használ az embernek, amiből az elme és szív táplálékot kap, már pedig ha műveltségről és emberszeretetről szólunk az elme és a szív is táplálékot nyer. A művelt emberek keblében születnek az eszmék, a gondolatok, melyek a nemzeteket, az emberiséget nagggyá és dicsővé teszik. A történelem évezredes múltja értésünkre adja : csak a műveletlenség, a lelki homály volt az oka, hogy a nagy elvek kiküzdése óriási erőfeszítésekbe került. Műveltség nélkül csak félig élünk s mint öntudatlan lények a természet rideg s minden magasabb működés nélküli pályáját futjuk be. Hős az és nagy ember, bármily kis körre szorítkozik tevékenysége, a ki egy-egy magasztos gondolatnak, egy-egy nemes érzésnek, egy-egy szent eszmének elhinzése által az emberiség javára az erkölcs és fölvilágosodás kiépítéséhez, illetve terjesztéséhez, hacsak egy porszemmel is hozzájárulhat ; csak úgy terjedhet a lelki szabadság, a műveltség, ha az ész és szellem kincsei a világba szóródnak lassan bár, de biztosan. Van-e dicsőbb, magasztosabb foglalkozás, mint a szelemi világ birodalmában búvárkodni és az itt fölfedezett mozzanatoknak életet adni? Van-e nemesebb, tisztább öröm, mint eszünk és szívünk ténykedésein végig tekinteni s azon gondolattól áthevíteni, hogy az istenségnek belénk oltott szikráját kutatásaink által fellobbantottuk, annak életet adtunk és ragyogóvá tettük, melyen kortársaink és az utókor lelki élvezettel tekinthetnek végig? Csak a műveltség lehet az a hatalmas szárny, mely a lelket csodálatos magasságba emelheti. Szánalmat érdemel a nemzet ép úgy, mint az egyes, ki eszményekért, haladásért, mű-