Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1903
Machiavelli történeti munkái. Az olasz renaissance-korszak egyik legkiválóbb ismerője, John Addington Symonds szerint az 1300-ik év jelzi a történeti kutatás első fejlődését Firenze-ben. Dante 1300 tavaszán száll alá Vergilius karján a Divina Commedia poklába, Villani János kétszázezred magával a századvégi jubileumi búcsún „ott lévén Róma szent városában, látva annak nagyszerű régiségeit, emlékeit“ elhatározta, hogy pompázó krónikát ír „Róma leányáról.“ Dino Compagni-пак szintén a „jubileum éve, 1300“ eseményei adtak ösztönzést „krónikájához saját korának eseményeiről.“ Villani, Compagnia és Alighieri neve a történettanulmányozás három különböző irányát jelöli. Villanit művének óriási arányai, a részletek pontossága, tiszta s színekben gazdag rajzai avatják az „olasz krónikások fejedelmévé.“ Dante Alighieri Divina Commediája s De Monarchiája a középkor első történet-bölcsészete, Compagni Krónikának címzett, klasszikus Főbb segédművek: Miccol e Machiavelli: Le Istorie Florentine, edizione di G.B. Miccolini, Firenze, Successori Le Monnier 1900; Pasquale Villari: Riccolo Machiavelli und seine Zeit, übersetzt von Bernhard Mangold, 3 kötet, Leipzig, 1877; John Addington Symonds: Renaissance Olaszországban, ford. Bánóczi József, 2. o. Budapest, 1895; Burckhardt Jakab : A renaissancekori műveltség Olaszországban (Akadémia kiadása, ford. Bánóczi József) Budapest, 1896; Macaulay T. B.: Machiavelli, angolból ford. P. P. Olcsó Könyvtár 1875.; Tommasini D.: La vita e gli seritti di Niccoló Machiavelli I. köt. Torino, 1882.; Dr. Márki Sándor: Átmenet a középkorból az újkorba, Kolozsvár, 1898. 2 Villaniról 1., Erdélyi Muzeum, 1903.; Dino Compagni Krónikájának magyar fordítását 1. a „Középkori Krónikások“ (szerkeszti dr. Gombos F. Albin) II. kötetében, Brassó, 1902.